Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-25 / 249. szám

4 AKTUÁLIS CSÜTÖRTÖK, 2001. OKTÓBER 25. Ásotthalmon hatvan közmunkást foglalkoztatnak Pályaépítés és iskalafelújítás Az Ásott-Telszo Kht. tavaly május óta látja el Ásotthalmon a közhasznú munkákat. A cég 60 dolgozója végzi a településen az utak és parkok rendben tartását, a hóeltakarítást, és még a virágosítás is az ő feladatuk. Emellett jelentős beruházásokat is végez a kht. Elkészítette a szabadidő-, sport- és pihenőparkot, valamint az általános iskola felújítását, a szennyvíztelep kezelőépületének felhúzását, illetve a csatornázásban is segíti a kivitelező céget. A tavaly májusban alakult Ásott-Telszo Kht. eddigi legnagyobb beruházása az ásotthalmi szabadidő-, sport- és pihenőpark megépítése volt. A település rendezési tervében szerepel, hogy a Szabadság téren lévő egykori focipálya helyén egy emlékpark létesüljön. A megyei másodosztályban szereplő focicsapatnak kellett egy pályá, ezért a Kiss Ferenc körúti lőteret átalakították. - A munkálatok augusztus elején kezdődtek Ördögh László tervei alapján - tudtuk meg Varga Tibortól, a kht. ügyvezető igazgatójától. A 10 ezer négyzetméteres területen elbontották az öreg épületeket. Megépült a 250 helyes lelátó, a korszerű pálya és vizesblokkal ellátott öltöző. A beruházás összesen 18,2 millió forintba került. Ebből pályázaton 11,7 milliót nyert a község, a fennmaradó rész pedig önerő. A focisták, valamint a tömegsportok kedvelői már birtokba is vették az új létesítményt. A park mellé egy játszóteret is tervez az önkormányzat. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & Cl B BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TELEFON: (62) 425-425 6722 SZEGED, MÉREY U. 6/C. TELEFON: (62) 554-910 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 Érvény««: 2001. olrtötúc 15401 BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE IMI 2-3 Ml 1-2 hó 3 hó Ohó 12 hú 5.750 72S0 8,250 8000 7,750 7250 2200 (5.031 (7.35) (0.36) (811) (7.66) (7.35) (2,05) Ihó 94» (0.131 8125 (025) «250 (136 1375 (921) 3 hó 8,150 («07) «170 (800) «100 («I» «125 (625) 6 hó 8250 (UO) 1275 (520) «500 (826 «625 (0.74) 12hú IM (7M 7275 (720> 6200 (III) «125 (824) U|M WC ,1,1 • Ohl MM . VMM • II.IAIMJI CS CMC 2,56/226 3.06)3,00 626S22 0-100 E Ft4g 100 E Ft-1 M Ft 1 H Ft tejen CIB TakjcHcMMnh (min. 50 E R) 0-50 E FI tg 2,500 220 50 E R-1 M Ft 6,500 6,79 ÍM Ft IHM 9,500 10,07 KR4CSEM bóMt kamata magansiemélyh, részén (mú. 50 E FI) 1 hónap 6 hónap 12hónap 9.100 9,000 8500 8,000 KMCSEM 2003 kóMny (n*t.10 E R) 1 hónap 9,100 9.10 3 hónap 9.000 9.00 6 hónap 0.500 5,50 12 hónap 8.000 B.OO ' Ac EM kwM ar Mm MM megcgyvióak. SIEK Énúnyas: 2001. oklóhac 15401 Magánazamelyhh részéi« MMR! >1 IWllal 19.95 THM 22.602927% 1 iwa. névsgi (MaOizmássst BóMóriOhBM 15,00 THM Baúúiao Mút H51% I ám 300.000 FW, 1*31-16.75% agyób oMá hM kamata THM 20.540421%. MOOMtlamúóc. 1 év»s um*anóóua CIB Személyi Wücsón THM: 27.07-37.70%. 14 HUF pdme rate 15,50 10,00 11.10 9.60 520 2320 1325 CIB^\0640242242 Az új sportpályát öntözőberendezéssel is fölszerelték. (Fotó: Karnok Csaba) A korszerű fajátékok beszerzésére pályázatot adtak be. A hinták, mászókák és csúszdák vásárlása, valamint a terület kialakítása összesen 3,4 millió forintba kerül. Ha sikeres lesz a pályázat, a játszótér kivitelezője ugyancsak a kht. Az Ásott-Telszo végezte a helyi általános iskola homlokzatának és tetőszerkezetének fölújítását, valamint plusz 250 négyzetméterrel is megtoldotta az épületet. Ásotthalmon ez év eleje óta folyik a szennyvízhálózat fejlesztése. A kht. ebben partnere a kivitelező cégnek. Emellett ők építették meg a szennyvíztisztító telep kezelőépületét. A községben a cég foglalkoztatja a legtöbb embert. A 60 munkatárs többsége közhasznú és közcélú dolgozó. Az előbbieket a munkaügyi központ támogatásával foglalkoztatják, az utóbbiak pedig rendszeres szociális segélyben részesülő alkalmazottak. A kht. velük tartatja rendben a település parkjait, utcáit, ők végzik telente a hóeltakarítást is. Csongrád megyében Ásotthalom rendelkezik a leghosszabb külterületi úthálózattal. Az összesen mintegy 270 kilométernyi földes útról is a cég dolgozói gondoskodnak. K. T. Kis Zoltán: a mezőgazdaság túlpolitizált Öt év elvesztegetett idő Az Orbán-kormány a magyar mezőgazdaságot nem tarthatja sikerágazatnak az elmúlt három év teljesítménye alapján - jelentette ki szegedi sajtótájékoztatóján Kis Zoltán országgyűlési képviselő, az SZDSZ országos ügyvivője. Az Osztogatásból fosztogatás, avagy: ez a mai magyar vidék címmel megtartott bevezetőjében az agrártárca volt politikai államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságot a politikai döntések befolyásolták, az EU-csatlakozás küszöbére egy olyan agrárium érkezett, amellyel az uniónak jóformán nem is kell számolnia. A támogatási rendszer morálisan is összeomlott - folytatta Kis Zoltán a társas vállalkozásokat üldözték, a magyar mezőgazdaságból kiirtandónak tartották, míg a családi gazdaságok megteremtése és támogatása csak jelszó maradt. De az elkövetkező időszakkal kapcsolatban sincs a kormánynak koncepciója. A miniszterelnök ugyan kinyilatkoztatta, hogy a termőföld megvásárlásánál a helyben lakókat preferálják, s a családi gazdaság maximum 300 hektáros lehet, ám nem vizsgálta senki, mekkora egy terület jövedelemtermelő képessége, s azt sem, miből vásároljon a termelő földet, hogy juthat hitelhez és miként indulhat be a földforgalom. A mezőgazdaságból élők kaphatnak ugyan egy elővásárlási jogot a termőföldre - állította Kis Zoltán de pénz, támogatás nem társul hozzá. Az MSZP-SZDSZ-kormány is mulasztott, a beígért tüntetésektől tartva nem nyúlt határozott kézzel az alapokhoz, emiatt az utolsó öt esztendő elveszett az agrárium számára mondta a volt államtitkár. F. K. Kéz a zsebben A zsebre vágott, vezető' beosztású kéz a demokráciával együtt jött divatba. S bár „rendszerváltásról" boldogult A ntall József óta nem beszélünk („ váltani gatyát szokás" - tudtuk meg a miniszterelnöktől), a rendszerváltozáson valahogy mégis rajtamaradt ez a gatyaszimbólum. Kifigyelhető', hogy felelős férfiak, bizonyos beosztás fölött, legalább az egyik kezüket folyamatosan nadrágzsebükben melengetik. A mancs zsebbe nyomása egyedül akkor ajánlott, ha gatyánkról leszakadt az összes gomb (a sliccet is beleértve), a korc meg nem tartja rajtunk a gatyeszt, mégis szeretnénk megőrizni emberi méltóságunk maradékát. Egyéb esetekben a zsebkezű ember még az arany nyakkendős politikus jelmezében is nyegle himpellérnek tűnik. Ha viszont nekiindul a járásnak, a jelenség burleszkbe vált át: zsebben tartott kézzel ugyanis elég nehéz összerendezett mozdulatokkal gyalogolni, mi több: sietni. Ha tehát fél kézzel levegőt kaszáló, másik csuklói nadrágkivágatban rögzítő, s erősen iparkodó férfiember húz el mellettünk, gyönyörködjünk el kivételes csípő- és fartechnikájában. Chaplinnek is tetszene, ha látná. Nyilas Páter Másfél napig folyt a víz a lépcsőházi mennyezetből Ünnepi csőrepedés Hétfő déltől kedd délutánig csaknem folyamatosan ömlött a víz egy Tisza Lajos körúti épület lépcsőházának mennyezetéből. A közös képviselő érkezésére váró lakók megegyeztek: nem zárják el a főcsapot, mert akkor negyven lakás maradna víz nélkül. Csaknem harminc órán át zuhogott a víz egy Tisza Lajos körúti épület lépcsőházi mennyezetéből. Hétfőn délelőtt nedvesedett át a kapualj plafonja, s a déli harangszóra már a bejárat teljes szélességében, sűrűn zuhogott az „eső"; a házba csak ernyővel, vagy a falhoz lapulva lehetett bejutni. A baj nem jár egyedül: nem elég, hogy hét végén, ráadásul háromnapos ünnepen törött el a vezeték, tetejében a ház kezelésével egy hónapja megbízott közös képviselő sem tartózkodott Szegeden. A szerelő kijött ugyan, de a helyzetet látva megvonta a vállát, mondván, a műszaki rajzok ismerete nélkül nem foghat munkába. A csövek egy részét elzárták ugyan, de a főcsaphoz nem nyúltak: akkor negyven lakás maradt volna víz nélkül. Azért ilyen sok, mert az ázó Tisza Lajos körúti épület, valamint a hozzá közös udvarral kapcsolódó Fekete sas utcai ház közös hálózatról kapja a vizet. Miközben a repedező plafonból gyöngyözve bugyogott tovább a víz, a részleges vezetékzár miatt egy asszony a lépcsőházi csurgás alá tett vödörben gyűjtött vizet a vécékagyló leöblítéséhez... A közös képviselő a nemzeti ünnep délutánján érkezett meg, s éjszakára elzárta a főcsapot. A lakók szerdán délelőtt élénken tiltakoztak lapunk érdeklődése ellen: mint mondták, a lakások többsége már magántulajdonban van, s az ingatlanok értékét csökkentené, ha közhírré tennénk, hol történt a kiadós csőtörés. Rosszallásuknak csak a lépcsőkre húzódva adhattak hangot, mert néhány méterrel távolobb ismét megindult a „zápor". Azért nyitották ki az időközben elzárt főcsapot/mert a szerelő csak így lelhette meg a falrontó áradat forrását. Annyi hamar kiderült, hogy az első és második emeleti lakás közti födém tájékán lehet a baj: a víz azonban sehová sem jutott be; csupán az első emeleti lakás egyik fala nedvesedett át egy kicsit. Egy úr, aki már a hatvanas évekbeli emeletráépítés idején is itt lakott, állítja: a közel százéves ház falai még az eredeti vízvezetékeket rejtik: hálózatfölújítás, emlékezete szerint, nem történt. A lépcsőházzal szomszédos üzletekben nem tudták mire vélni a reggel óta tartó jövés-menést, kopácsolást. A mennyezeti árvíz hírére sietve megvizsgálták a falakat, aztán megnyugodtak - a jelek szerint a boltok megúszták a kétnapos csőrepedést. Nyilas Páter Ivánovics Tünde és a Beli buba MM UflUC tj W UL.TI 1/l/Á/U A népdaléneklés a hivatásom" Az őszi kulturális fesztivál keretében hatalmas sikert aratott három szegedi néprajz szakos egyetemista népzenei estje. Egyikőjüknek, az újvidéki Ivánovics Tündének Beli buba cimmel a közelmúltban jelent meg a CD-je. A népdaléneklést hivatásának érző előadóval a versenyekről és a népzene mélyebb értelméről beszélgettünk. -Az idén huszonegy évesen megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. Mikor énekelt először színpadon? - Hároméves koromban az újvidéki Szerb Nemzeti Színház színpadán. Már akkor látszott, hogy a szerepléstől nem jövök zavarba. Az általános és középiskolai éveim alatt szinte minden újvidéki és vajdasági népdalénekesi versenyen elindultam. Hatszor nyertem meg a Szólj, síp, szólj! népzenei versenyt, ahol különdíjasként megkaptam az abszolút győztes kitüntetést. Tizenhárom évesen az óbudai népzenei iskolába jártam havonta egyszer Budai Ilonához éneket tanulni. Közben versenyeztem: 1996-ban a gödöllői országos népzenei versenyen nívódíjas lettem, egy évvel később nagydíjat kaptam a Vass Lajos Népzenei Versenyen, majd 1998-ban a Bartók rádió népzenei versenyéről különdíjat vihettem haza. Legnagyobb örömöre tavaly a bonyhádi Országos Népdaléneklési Versenyen arany minősítést kaptam. A versenyek mellett rengeteg pályázatot adtam be táncház találkozós CD-ékre, valamint az idén negyedszerre pályáztam meg a Népművészet Ifjú Mestere címet. - Az állandó versenyzés életformájává vált. Mik a céljai? - Az éneklést hivatásnak tekintem. Mára nem az a legfontosabb számomra, hogy első legyek egy megmérettetésen. Pár éve a saját utamat keresem a népzenében, a népdalok mélyebb jelentéseit kutatom. Erdélyben, Újvidéken és Magyarországon jártam a falvakat, ahol az időseket faggattam, nekik mit jelent a népzene. Tőlük tanultam a legtöbbet, számukra az éneklés létszükséglet, olyan kommunikációs forma, amelyben nincsenek határok. A koncertjeimen észrevettem, hogy a szomorú dalok alatt azok is elérzékenyülnek, akik nem értik a dal szövegét. Az évek alatt arra törekedtem, hogy megtanuljak a zenén és a dalokon keresztül kapcsolatot teremteni az emberekkel. Népdaléneklés közben olyan érzéseket osztok meg a közönségemmel, amelyek ugyan bennük is megvannak, de nem képesek kifejezni. Ezeknek a gondolatoknak és érzéseknek a visszatükrözése a feladatom. - Tudatos a pályája alakításában, van menedzsere? - Nincs. A szüleimen kívül senki sincs, aki segíteni tudna. Édesapám arra nevelt, ha valamit el akarok érni az életben, keményen meg kell harcolnom érte. - Az idén jelent meg első ijjiálló CD-je Beli buba (Aludj baba!) címmel. Milyen dalokat válogatott össze? - Az Illyés közalapítvány támogatásával sikerült 300 CD-t és 300 kazettát kiadni. Eddigi énekesi pályám legszebb tizenhat dala található rajtuk. A széki, gyimesi, kalotaszegi, vajdasági, mezőségi dalok mellett egy bukovinai székely balladát is beválogattam a sorba. Lóvoy Gizella Ivánovics Tünde: A népdalokon keresztül szeretnék kapcsolatot teremteni az emberekkel. (Fotó: Miskolczi Róbert)