Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-20 / 246. szám

SZOMBAT, 2001. OKTÓBER 20. AKTUÁLIS 5 A Szeol-pálya hátsó kerítésén igényes, aprólékos gonddal készült munkák is láthatók. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szabálysértők A szegedi polgármesteri hivatal szabálysértési csoportjához csak elvétve érkezik faltirkákkal kapcsolatos feljelentés. Jelenleg egy eljárás folyik. A vizsgált ügyek száma az elmúlt öt évben nem haladta meg a tízet sem. Ennek oka feltehetően az, hogy ritkán találják meg a felelősségre vonható falfirkáiét. A büntetés az okozott kár mértékétől függ. Ha ez nem haladja meg a 10 ezer forintot, akkor a szabálysértő legfeljebb 100 ezer forintnyi pénzbírsággal sújtható. Ha a kár ennél nagyobb, az már bűncselekménynek minősül. Olyan lehetne, mint egy szabadtéri galéria, mindenki láthatná, hogy milyen szinten lehet ezt a foglalatosságot űzni - tette hozzá. Shec egyetemista, Panellel mindketten tanultak reklámgrafikát, vállalnak ilyen jellegű munkákat is. Panel a felsővárosi ügyvédi iroda külső falának festésekor második nap megkérte az ügyvédnőt, aki megrendelte tőlük a dekorációt és még a festéket is biztosította, hogy maradjon ott velük, mert folyton rohadt huligánoztak az arra járók és kihívták a rendőrséget. - Dühítő, ha egy hét-nyolcezer forintos rajzba harmadnapra beleírnak valamit. Ezek a tizenegy-két éves suhancok nem kímélnek se múzeumot, se templomot, se temetőt. A graffitik szerepe az lenne, hogy a szomorú szürke falakat megszépítse. Szabadkán például engedélyezték, hogy az ottaniak fessenek egy belvárosi építkezés vaskerítésére, amíg a munka tartott, miért ne lehetne megtenni ugyanezt például a Mikszáth Kálmán utcában - tette fel a kérdést Shec. - Az ecset és a szórófej egész más lehetőségeket rejt mint a vászon - mondta Rok, aki MC-ként néha színpadra is lép. Ezen felül a méret is fontos, legnagyobb munkám hússzor két méteres. Nem vagyunk vandálok. Egy jól sikerült rajzom két éve érintetlen a Tisza-parton, senki nem festett rá. Szeretném, ha sokan látnák a munkáimat. Wagnar Anikó Nem csak az orvos lehet a hibás A betegek jogai A hét végén Szegeden, a Forrás Szállóban tartják a II. orvos-jogász kongresszust, amelyen az egészségügy működési hibáiról, ezek orvoslási lehetőségeiről, illetve a betegjogokról lesz szó. A második alkalommal rendezik meg a Magyar Orvos-Jogász Interdiszciplináris Társaság szervezésében a orvos-jogász kongresszust. A szervezet jogi munkatársa, dr. Pásztohai Sándor lapunknak elmondta: a jelenleg húszfős társaság 1998-ban alakult, tagjai kizárólag jogi és orvosi diplomával egyaránt rendelkezők lehetnek. A szegedi a második kongresszusuk, amelyre kórház- és rendelőintézeti igazgatókat és gazdasági vezetőket, háziorvosokat, szakorvosokat, a jogászok köréből az egészségbiztosítási pénztárak jogászait, a műhibaperekre speciálizálódott ügyvédi irodák ügyvédjeit hívták meg. A tanácskozás előadói két fő témakörrel foglalkoznak: az egészségügy jelenlegi helyzetével és működési hibáival, illetve a betegjogokkal. Az előadók elemzik, milyen változtatások szükségesek ahhoz, hogy a magyar egészségügy megfelelően lássa el feladatát. A betegjogi kérdésekről igazságügyi orvosszakértők, betegjogi és ügyvédi irodák képviselői beszélnek. A rendszerváltás után „divatossá vált" orvosi műhibaperekről Pásztohai kérdésünkre válaszolva elmondta: az 1997-es egészségügyi törvény tette lehetővé a betegjogok kiszélesítését, s ebből adódóan egyre többen látnak lehetőséget arra, hogy vélt vagy valós orvosi műhibák miatt pert indítsanak az egészségügyi intézményekkel szemben. Azonban nem lehet azt állítani hangsúlyozta Pásztohai Sándor-, hogy minden, orvosi tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett egészségkárosodás műhiba következménye, hiszen az emberi szervezet működése sokszor kiszámíthatatlan. Ennek okán az orvosi tevékenység során nem lehet 100 százalékos garanciát vállalni azért, hogy egy beteg kezelése biztosan eredményes lesz. Ugyanakkor- tette hozzá a jogász- az orvosnak a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel kell eljárnia betege kezelésekor. Jogi lehetőség a múhibaperek esetén akkor van, ha az orvos bizonyíthatóan nem a jogi és szakmai szabályok szerint előírt legnagyobb gondossággal és körültekintéssel járt el gyógyítómunkája során. Léteznek ügyvédi irodák, amelyek minden orvosi tevékenység miatt bekövetkezett kárt műhibának tekintenek. Ám ha az orvos a legnagyobb körültekintéssel jár el és ennek ellenére bekövetkezik az egészségkárosodás, akkor nem jogos kártérítési pert indítani. A mi ügyvédi irodánk - mondja Pásztohai-jogalap nélküli ügyeket nem vállal. Ilyen esetekben elmondjuk az ügyfeleinknek, hogy nem érdemes ügyükben kártérítési pert indítani. Nagyon sok olyan kockázat és szövődmény létezik ugyanis, amely előre nem látható és nem is kezelhető. Egyre több az egészségügyi intézmények szembeni kártérítési per iránt az igény, de - hangsúlyozza a jogász, a szegedi orvosijogász konferencia szervezője - ezek egy része nem megalapozott. K. K. Népdaléneklési versenyfelhívás Mit vallott be a főnök? Nyugdíjértesítöt hez a postás (Folytatás az 1. oldalról.) Az igazgatónő szerint az értesítettek köre nem teljes, hiszen nem kapnak levelet saját biztosításukkal kapcsolatban az egyéni vállalkozók, valamint azok a biztosítottak, akikről a foglalkoztató „elfelejtett" határidőre adatokat szolgáltatni, tehát azok feldolgozására sem kerülhetett sor. Nem értesítik továbbá a csak külföldi címmel rendelkező biztosítottakat, s az alkalmi munkavállalói könyvvel alkalmazottakat. Kegyeleti okokból pedig nem szeretnének megrázkódtatást okozni azoknak a családoknak, akiknek hozzátartozói - a nyugdíjbiztosítási igazgatóság nyilvántartása alapján - elhunytak. Abban az esetben, ha a biztosított nem ért egyet az értesítésben szereplő adatokkal, először a foglalkoztatótól kérhet egyeztetést. Elvben a munkáltató nem tagadhatja meg a kérést, köteles a problémát kivizsgálni, s 15 napon belül tájékoztatni a dolgozót. Amennyiben az állampolgár próbálkozása nem vezet eredményre, a törvény betűi értelmében a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól várhatja el az adatok egyeztetését. Ekkor be kell mutatnia azt a választ, amelyet a munkáltatójától kapott, valamint munkaszerződését és jövedelemigazolását. Információink szerint az új nyugdíjértesítőktől sokan azt várták, szerepel rajtuk a befizetett járulék összege is. Mint megtudtuk, erre nincs lehetőség. A 2001-től majd minden esztendőben elküldendő nyugdíjértesítők célja ugyanis az, hogy az állampolgárok nyomon követhessék: mennyi munkában eltöltött idővel rendelkeznek, s hogy munkáltatójuk annak rendje s módja szerint „lejelenti-e" őket a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak. F. K. Munkatársunktól Szeged Város Kórusegyesülete Bartók Béla halálának 120. évfordulója alkalmából népdaléneklési versenyt hirdet Csongrád megye tizennégy évnél idősebb, szépen éneklő dalosainak. A versenyt a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban rendezik meg november 24-én délelőtt tízkor. A jelentkezők kíséret nélküli, ötperces népdalcsokorral versenyezhetnek, melybe ajánlott beépíteni Bartók Béla által gyűjtött népdalt is. A verseny helyszínén Kolonics Erikánál lehet jelentkezni, a nevezési határidő november 9. A szervezők kérik, hogy a nevezési lapon mindenki tüntesse fel a nevét, levelezési címét, életkorát és esetleges zenei tanulmányait. Százezer forintos hátralékokat követel az IKV Rt. Vita a tartozásról a Cserepes soron A graffitiseket is dühítik a fal firkálok Kire sújt a közharag? Az IKV Rt. visszamenőleg egyenként több mint százezer forintos közös költség megfizetésére kötelezett tíz szegedi, Cserepes sori családot. Az érintettek azt állítják, minden számlát befizettek. A részvénytársaság igazgatósága a napokban egyeztetett a lakókkal. A véleménykülönbség azonban a tárgyalás után sem szűnt meg. - Ennek a környéknek valamikor „virágos Cserepes sor" volt a neve - mutatott körbe a lepusztult tömbházakon Farkas Lajos, a l(yi-es számú ingatan tulajdonosa. - Az biztos, hogy még évtizedekig ilyen katasztrofális körülmények között kell élnünk. Az IKV pedig nem segít rajtunk, hanem még keresztbe is tesz. Nem létező tételeket számláznak, például a karbantartás vagy a szennyvízelszállítás díját mondta a férfi. Augusztusban tíz környékbeli család is felszólítást kapott egyenként több mint százezer forintos hátralékról. Ez szerintünk teljesen indokolatlan, hiszen minden tételt befizettünk vette elő a vaskos bizonylatköteget Vass Sándor, a 7/4-es számú lakás tulajdonosa. Az utcán többen is körénk gyűltek, panaszból van bőven. Egymás szavába vágva mondták: szennyvízderítés utoljára évekkel ezelőtt volt, négy, egybe épült lakásnak közös a vízórája. A környék családjai nem tudják kifizetni hátralék forintszázezreit. - Semmit nem javítanak meg, az utcát is magunk takarítjuk, a füvet is mi nyírjuk. Ha ki is jönnek, csak tessék-lássék munkát végeznek, még arra is volt példa, hogy az itt talált anyagokból toldozták-foldozták a betonkerítést, ami néhány éve még tragédiát is okozott, mert az egyik elem rádőlt egy hatéves kislányra. Van olyan szomszéd is, akinél nincs vezetékes víz, a számlán azonban ott a tétel: víz- és csatornadíj mondta felháborodva a 11/2. szám alatt lakó Makula Rétemé. - Ezek az ingatlanok vegyes tulajdonúak. Egy épületen belül négy lakás van, egy részük magántulajdon, a többi bérlemény. Valóban, többször is igényeltek javítást az ingatlankezelőtől a tulajdonosok, a vállalat azonban a munkákat csak a tulajdoni hányadának arányában végezheti el, a többit az igénylőnek kell fizetnie és ezt már nem vállalják. Nem hanyagoljuk el a környéket, már többször is lomtalanítottunk a vállalat költségére - nyilatkozta lapunknak Soós Ferenc, az IKV Rt. kezelési igazgatója. - Október 4-én egyeztettük a számlák minden tételét azokkal a tulajdonosokkal, akik eljöttek a meghirdetett tárgyalásra. Ennek eredményeképpen minimális, havi 3 ezer forintos közös költség átalányban sikerült megállapodnunk. November végéig ezzel az összeggel fogjuk visszamenőleg kiszámolni az egész évre, hogy mennyit kellett volna a tulajdonosoknak befizetniük. Túlfizetés ugyanis egyszer sem fordult elő, sőt több családnak még így is százezer forint feletti hátralékot kell törlesztenie. A fizetési felszólításokat a több éve felhalmozódott, befizetetlen közös költségek miatt postáztuk, aki nem fizeti ki a különbözetet, annak számolnia kell a bírósági végrehajtással is - közölte Sándor Tünde, az IKV Rt. gazdasági igazgatója. Illyés Szabolcs Tulajdonosok és bérlők egyaránt panaszkodnak az ingatlankezelőre. (Fotó: Miskolczi Róbert) Akinek házát összefirkálták, aki felháborodva látja a szaporodó krikszkrakszokat a város műemlékein, szobrain, frissen vakolt épületein, annak ökölbe szorul a keze, ha festékszóró flakont lát. A több évtizedes múltra visszatekintő graffiti művelőit meg kell különböztetni a textilfilccel vagánykodó tizenévesektől, ráadásul a graffitisek is sokat bosszankodnak a falfirkálók miatt. A graffitisek ténykedését több magyar városban úgy próbálják a köz számára elviselhetővé tenni, hogy legális falakat jelölnek ki számukra, ahol szabadon gyakorolhatják hobbijukat. Szegeden Tímárné Horváth Magdolna önkormányzati képviselő nyújtott be közel másfél éve hasonló javaslatot, ám az lekerült a napirendről. A testület nem is foglalkozott érdemben a kérdéssel, az indítványt elsöpörte a közfelháborodás, amit az épp akkorra időzített szegedi graffitistalálkozó néhány résztvevőjének munkálkodása váltott ki. - Meg kell különböztetni két csoportot - taglalta a képviselőnő. - A graffitisek művészi színvonalú, esztétikus munkákat készítenek, számukra érdemes lenne legálisan festhető falakat biztosítani. Ha teret kapnának az igényesen dolgozó graffitisek, akkor az jelenthetne rangot, ha valaki egy elismert csoportba tartozik, nem az, hogy ki helyezi el hamarabb kézjegyét egy köztéri szobor talapzatán - mondta Tímárné. A graffitik alkotóit is dühíti, ha összefirkálják munkáikat. A megkérdezettek mindegyike sok éve űzi ezt a költséges tevékenységet, s mondhatjuk, hogy városunknak országos elismertséget vívtak ki saját köreikben alkotásaikkal. Sőt külföldről is látogattak már el a Tisza-partra, az árvízi emlékmű tövéhez. Vision külföldi magazinokból és az internetről szerez információkat a legújabb graffitis trendekről. A fiatal fiú nehezményezi, hogy nincsenek Szegeden legális falak. Hiába ígérték, nem lett belőle semmi. - Kétféleképp lehet hímevet szerezni: vagy nagyon jó minőséggel, vagy azzal, hogy mindenhová odateszi valaki a kézjegyét. Akikből hiányzik a szép munkához szükséges ambíció, azok rondítják össze a várost mondta. Panel, a csapat másik tagja annak idején össze is írt 25-30 szabad falfelületet a döntéshozóknak. - Jó lenne egy legális fal, ahol nyugodtan lehetne dolgozni, ahol többen látnák a rajzainkat, és a rongálás is nehezebben menne.