Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-20 / 246. szám

I S) XeSÍ a mniű 0 tóországgyűlósi Könyvtár ^ - állományából törölve m MA: NAPOS OI/DAL # DELMAGYARORSZAG SZOMBAT, 2001. OKTÓBER 20., 91/246. ALAPÍTVA: 1910-BEN ÁRA: 68 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Megindult a földi támadás Pénteken Afganisztánba érkezett az amerikai szárazföldi erők különleges osztagainak első egysége, miközben folytatódtak a bombázások Kabul és a tálibok központja, Kandahar ellen. Ezzel egy időben tárgyalási próbálkozásokról érkeztek jelentések. 2. oldal Újjáépül a Kisszinház A parlamenti jóváhagyás hiányzik ahhoz, hogy Szeged megkapja a majdnem egy­milliárdos címzett támogatást a Kisszinház rekonstrukció­jához. A városházán abban bíznak, hogy a munkálatok jövőre elkezdődnek. 4. oldal „Repült" a Vásárhelyi­szobor Megrozsdásodtak a Széchenyi téri Vásárhelyi Pál-szobor belső merevítő­rúdjai: a korróziót a szobor talapzatán látható, vörös­barna lecsorgás is jelezte. Daruval emelték le helyéről a szobrot, amelynek hibáit Bánvölgyi László szobrász­restaurátor javítja ki. 4. oldal Százezer forintos hátralékot követel az IKV Rt. Tartozásról vitáztak a Cserepesen A nem fizetőnek számolnia kell a bírósági végrehajtással. (Fotó: Miskolczi Róbert) Tíz Cserepes sori családot egyenként több mint százezer forintos közös költség megfize­tésére kötelezett az Ingatlan­kezelő és Vagyongazdálkodó Rt. Az érintettek azt állítják, ők mindent befizettek, és az ingatlankezelő cég nem létező tételeket számlázott ki a ré­szükre. Van olyan lakó a so­ron, akinél nincs vezetékes víz, ettől függetlenül a szegedi vál­lalat kéri tőle a víz- és csator­nadíjat. A Cserepes soriak vég­telenül elkeseredettek. Úgy ér­zik, hogy az IKV semmiben sem segít nekik. Egymás sza­vába vágva mondták el: szennyvíz-derítés évekkel ezelőtt volt a soron, továbbá, hogy maguk takarítják az utcát és nyírják a füvet. Sándor Tün­de lapunknak nyilatkozva el­mondta: a fizetési felszólításo­kat a több éve felhalmozódott, befizetetlen közös költségek miatt postázták ki. Több csa­ládnak ugyanis százezer forint feletti hátralékot kell törleszte­nie. A részvénytársaság gaz­dasági igazgatója hangsúlyoz­ta: aki nem fizeti ki a különbö­zetet, annak számolnia kell a bírósági végrehajtással is. (Bővebben az 5. oldalon.) A graffitiseket is dühítik a falfirkálók Kire sújt a közharag? Munkatársunktól Kétféleképpen szerezhet hírnevet magának egy graf­fitis: vagy nagyon jó mi­nőségű képeket fest az épüle­tek falára, vagy mindenfelé elhelyezi a kézjegyét. Azok a közpiktorok, akik híján van­nak a művészi ambícióknak, inkább az utóbit választják. A szegedi graffitisek szerint ők rondítják el a várost. Több magyar városban is úgy próbálják legalizálni a falfestést, hogy falakat jelöl­nek ki a fiatal falfestők számá­ra. A szegedi önkormányzat közgyűlése elé is került egy ilyen tervezet, de az lekerült a napirendről. A fiatalok má­ig reménykednek ilyen, legá­lis munkaterületekben. An­nak idején húsz-harminc sza­bad falfelületet is javasoltak a döntéshozóknak. Ritkán kapnak megrende­lést a graffitisek, Szegeden két üzletet mégis művészi szintű festmények díszítenek. Egy felsővárosi ügyvédi iro­da és egy biciklis üzlet is ma­gán viseli a két ismert szege­di graffitis, Panel és Shec kéz­jegyét. (írásunk az 5. oldalon.) Amerikát egy ideig pihentetik az utasok Nem múlt el a sokkhatás Az Amerikát ért terrortá­madás óta mi, magyarok is óvatosabbak lettünk. A repü­lés biztonságába vetett hitünk megingott, akinek nem na­gyon muszáj a tengerentúlra utaznia, az inkább itthon ma­rad és autóval, vonattal vág neki Európa számára még is­meretlen tájainak. Az amerikai turistautak iránti kereslet csökkenését ter­mészetesen megérzi az az egyetlen vidéki székhelyű uta­zási iroda, amely Szegedről szervez utakat országos érté­kesítésre az Egyesült Álla­mokba. Jászay György, a Morton's vezetője azt tapasz­talja, akik már megkapták a vízumukat és mindenképpen utazni szeretnének, nem mondják le a programjukat. Ellenben azok, akik csak fon­tolgatták egy tengerentúli üdülés lehetőségét, az elkö­vetkező hónapokban biztosan más úti célt jelölnek meg ma­guknak. (Folytatás a 4. oldalon.) „.A fiamat megpofozták és a hasába rúgtak1 Magyar diákokat vertek Szabadkán Nemzeti alapon verekednek a szabadkai középis­kolákban a diákok - adták hírül a magyarországi és szerbiai újságok. Egy tanintézménybe járnak magya­rok, horvátok és szerbek. Legutóbb a szabadkai mű­szaki középiskolában verekedtek össze a tanulók. En­nek jártunk utána. Néhány nappal ezelőtt a ta­nítás bejezése után, este 7 óra körül két szerb és egy magyar osztály jött ki az iskolából ­mesélte egy, a neve elhallga­tását kérő édesapa. (A gyerme­kek Szerbiában délelőtt, illet­ve délután is járnak iskolába - a szerk.) „A szerb diákok 10-15 fős csoportba tömörül­tek és bántalmazni kezdték a magyar gyerekeket. A fiamat megpofozták, a lábába és a hasába rúgtak, de sikerült el­menekülnie. Mások rosszab­bul jártak". A szülő elmond­ta: másnap elment a fia elé, akkor már ott posztolt egy rendőr az épület bejáratánál, a portán és a forgalmas utca túloldalán is. Az eset óta civjl rendőrök is vigyáznak a diá­kokra, ez eddig hatásos is volt, mert nem jegyeztek semmi­lyen incidenst. Hozzá kell ten­ni, hogy az iskola és a legkö­zelebb lévő másik épület, egy bank között eléggé gyér a vi­lágítás, s ez a szakasz az esti órákban „ideális hely" a leszá­molásokra. Az iskola igazgatónője, Ru­zsica Lal Sitarics lapunknak elmondta: az említett eset az iskola közelében kezdődött, majd a közeli buszállomáson, sőt az autóbuszban is folyta­tódott. A városban más helyen is előfordult ilyen jellegű in­cidens. A rendőrség egyéb­ként vizsgálja az ügyet, né­hány elkövető neve már is­mert. Őket az iskolai előírá­soknak megfelelően megbün­tetik. Az igazgatónő elmondta, hogy a múltban is voltak ve­rekedések. Szerinte nem len­ne szabad csak ebből az egy esetből végkövetkeztetéseket levonni, bár most valóban töb­ben voltak a megvert tanulók között a magyar nemzetisé­gűek. (Folytatás a 3. oldalon.) Nyugdíjértesítőt hoz a postás Ezekben a napokban több tízezer ember talál a postaládájában ér­tesítőt, amely a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól érkezett. Idén először hozzák az állampolgárok tudomására, hogy a munkáltatók mekkora jövedelmet vallottak be az igazgatóságnak az előző esz­tendőben. Először a szegediek kapják meg az úgynevezett nyugdíjértesítőket, majd fo­kozatosan a többi település lakói is sor­ra kerülnek. Mint ahogy azt Dudás Jó­zsefnétől, a Csongrád Megyei Nyugdíj­biztosítási Igazgatóság vezetőjétől meg­tudtuk, Szegeden október 12-ig közel 60 ezer embert értesítettek arról, hogy 2000-ben mettől meddig állt alkalmazás­ban, és mekkora volt az a jövedelem, ami alapján munkáltatója a nyugdíjbiztosítá­si járulékot befizette. (Hódmezővásárhe­lyen és Szentesen összesen 28 ezren, Makón közel 9 ezren kaptak értesítést október 15. es 18. között. A megye töb­bi településének lakói, csaknem 43 ez­ren október 30-ig kerülnek sorra.) Az állampolgárok különben idén el­lenőrizhetik először, hogy cégük jelen­tette-e munkaviszonyukat a nyugdíjbiz­tosítási igazgatóságnak, s ha igen, akkor valóban a szerződésnek megfelelő ada­tokat továbbította-e a hatóság felé. (Folytatás az 5. oldalon.) Sxerencsétlen ország hősei Munkatársunktól Magyarországot szerencsét­lennek, a magyar embereket pe­dig hősnek tartja az a négy sze­gedi szakközépiskolás, akikkel október 23-a kapcsán forrada­lomról, hazáról, szabadságról, diktatúráról, történelemtanítás­ról beszélgettünk. A fiatalok szerint annak, hogy kortársaik nem lennének képesek olyan határozott fellé­pésre, mint '56 hősei, az is az oka, hogy a szocialista rendszer tudatosan aláásta a hazaszerete­tet. - Az emberek el vannak foglalva a saját dolgaikkal, és kevésbé érdekli őket, mi törté­nik az országgal - mondják. A fiatalok azt tapasztalják: amit szüleiktől, nagyszüleiktől halla­nak, részben ellentmond annak, amit a forradalomról az iskolá­ban tanulnak. Mert még ma is a mindenko­ri kormánytól függ, mi kerül a kétévente megújított tanköny­vekbe. A négy szegedi középis­kolással készül beszélgetést a Napos Oldalban olvashatják. Kulturális magazinunkban megszólal Michnay Gyula, aki megszökött a recski munkatá­borból, Zakar Péter történész pedig a szegedi egyetemisták forradalmi szerepéről ír. Savanya a legjobb Savanya Norbert búvárúszó lett a hónap sportolója, a díjat Baltás Gábor (jobbról) a Bounty Pub ügyvezetője adta át. (Fotó: Gyenes Kálmán) Savanya Norbert búvárú­szó minden idők legeredmé­nyesebb szegedi sportolója. Huszonegy éves pályafutása alatt tíz világbajnoki elsősé­get, négy Eb-aranyat és hat­vanhét országos bajnoki címet szerzett. A szeptemberi sikeres egri Eb után, amelyen új világ­csúccsal diadalmaskodott 1500 méteren, jelentette be, hogy befejezi az aktív ver­senyzést. A Gyémánt Imre ve­zette szegedi csapat legna­gyobb alakja búcsúzott a me­dencétől. A tegnapi díjátadó ünnepségen - szeptember leg­jobb sportolójának válaszolta meg lapunk és a Bounty Pub - a személyes beszélgetés al­kalmával egy hosszú és ered­ményes pálya emlékeit idézte fel a búvárúszó kiválóság. Iga­zán ekkor döbbentünk reá: nem találkozhatunk többet az eredményesen szereplők kö­zött a nevével, nem írhatunk tudósítást nagyszerű sikere­iről. Egy nagy egyéniség fejez­te be az aktív versenyzést.

Next

/
Thumbnails
Contents