Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-18 / 244. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. OKTÓBER 18. MEGYEI TÜKÖR 7 fizetnek Az utazási irodák működését szabályozó, szinte óráról órára változó rendelet szerint az idegenforgalmi vállalkozóknak október 28-áig igazolniuk kell, rendelkeznek-e megfelelő vagyoni biztosítékkal. Ennek oka, hogy több iroda befuccsolt, s utasok százai rekedtek külföldön. A szakma azt állítja, a kaució miatt 3-4 százalékkal drágulnak meg az utak. Nem lesz több külföldön felejtett utas? Biztosítékot Vagyoni biztosítékot eddig is kértek az utazási irodáktól, ám annak összege nem fedezte a csődbe ment utazásszervezők külföldön hagyott ügyfeleinek hazaszállítását. Ezért a meglévő rendeletet a Gazdasági Minisztérium (GM) tovább szigorítja, s elvben október 28-áig azt várja el, az utaztatók igazolják a vagyoni biztosíték meglétét. Az új változat megszünteti a korábbi 11 sávot, amelyek 2 és 25 millió forint között mozogtak, a vagyoni biztosíték mértékét pedig a tervek szerint az árbevétel 12 százalékában állapítja meg (azokra a cégekre azonban, amelyek charterjáratokat üzemeltetnek, 20 százalékos kaució vonatkozik). Ezt a biztosítékot le lehet tenni biztosítás, bankgarancia vagy pénzbeni letét formájában. A GM nyilvántartása szerint eddig főleg a kisebb árbevételű irodák kötötték meg a biztosításokat. A tárca ennek okát abban látja, hogy a közepes és a nagy árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak nehéz lesz előteremteniük 50-100 millió forintot. A 12 százalékot elfogadható mértékűnek tartja Demeter Attila. a Gold Sun Travel utazási iroda vezetője. Azzal együtt is, hogy számukra jelent némi költségnövekedést, és emiatt külföldi útjaik jövőre 3-4 százalékkal drágulhatnak. Véleménye szerint gondjaik a „chartereztető", nagyobb irodáknak lesznek, valamint azoknak az utazásszervezőknek, akik fix árbevétellel, például cégalkalmazottak utaztatásával foglalkoznak. Számukra a 20 százalékos mérték valóban magas, a 15 százalékban viszont információi szerint kiegyeznének. Ezzel egyetért Roczkov György is, az Alföld Tours vezetője, a magyar utazási irodák országos elnökségének tagja. Mint mondotta, tovább kellene finomítani a rendeletet, a menetrend szerinti repülőjegyek árát „kivenni" az árbevételből, s a megmaradt összeg 12 százaléka lehetne a kaució. Az Alföld Tours is 3-4 százalékos áremelkedésre számít 2002ben, annak ellenére is, hogy a Tisza Volán Rt.-n belül működő iroda könnyebb helyzetben van, mint társai. Az utazásszervező szakma problémáival kapcsolatban Demeter Attila hozzátette az elmondottakhoz: ha van fizetőképes kereslet az utak iránt, s ha az irodák nem mennek egymás árai alá, akkor ki lehet fizetni a megnövekedett terheket is. A valódi piac kialakulását segíti, hogy egyre kevesebb a maszek utazásszervezés, a „feketeturizmus", mivel a tevékenység bűncselekménynek számít. F. K. A tartályokban és a tóban nincs veszélyes hulladék Vizsgálódnak a festékgyárban Nem találtak veszélyes hulladékot a végelszámolás alatt álló Budalakk Titán Festékgyártó Kft. szegedi telepén elhelyezett tartályokban. A környezetvédelmi hatóság szakemberei azt is megállapították, hogy a telephely melletti Városgazda-tó vizében nincsenek mérgező anyagok. A talaj- és talajvízmintákat csak ezután elemzik a szakemberek. Gyapjas József, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója lapunknak elmondta: a telephelyen található mintegy százötven tonnányi, lejárt szavatosságú festékanyag és más hulladék laboratóriumi vizsgálata szükségtelen, mivel azokat a jogszabályi előírások szerint veszélyes hulladékként kell kezelni. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség egy névtelen bejelentés nyomán vizsgálatot kezdett a Budalakk Titán Festékgyártó Kft. évekkel ezelőtt bezárt Bajai úti telepén. A telepen található tartályokban olyan anyagokat tárolt az üzemeltető, amelyre engedélye volt - tájékoztatta lapunkat Gyapjas József, az Atiköfe igazgatója. A szakemberek festékgyártáshoz használt. halogénmentes oldószereket - lakkbenzint, xilolt, toluolt és lenolajat - mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok során. Ezek egyike sem számít veszélyes hulladéknak. A tartályok közül egyébként öt üres volt. Az Atiköfe munkatársai A tó - amely volt már fehér, piros és kék színű is - mára viszszanyerte eredeti szinét. A hulladék azonban a partján maradt. (Fotó: Karnok Csaba) már elemezték a Városgazdatóból vett vízmintát is - tudtuk meg az igazgatótól. A vizsgálat során két, festékgyártáshoz használt oldószer, a xilol és a toluol együttes koncentrációját mérték. „Az eredmények azt mutatják, hogy a tó vizében nincs akkora mennyiségű xilol és toluol, amely veszélyeztetné a környezetet". A szakemberek méréshatár alatti, literenként 20 mikrogrammnál kevesebb mennyiségű oldószert mutattak ki a tó vizében. Gyapjas József elmondta: a felszín alatti vizeknél literenként 20 mikrogramm a szennyezettségi határérték az oldószereknél. A felszíni vizeknél az egyik legfontosabb szempont, hogy mire használják. Abban az esetben nem szabnak értékhatárt az oldószerekre, ha a felszíni vizet nem lakossági célokra (ivóvíz, fürdővíz stb.) használják. Ilyen a Városgazda-tó vize is. Az önkormányzat kezelésében lévő Városgazda-tó városképileg jelentéktelen, természeti értéke pedig igen csekély - mondta lapunknak Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. hulladékszállítási üzletágának vezetője. Talán emiatt akarták betemetni néhány évvel ezelőtt a tavat, hogy azt telekként értékesítsék. Jelenleg a kevesebb mint egy hektáros agyaggödörbe vezetik a csapadékvizet a környékről. Szabó szerint korábban a tó vizének a színe mindig attól függött, hogy a Budalakk éppen milyen festéket gyártott. Az elmúlt években a tó volt már fehér, piros és kék színű is. A festékgyár bezárása óta a Városgazda-tó visszanyerte eredeti színét. Olykor-olykor még vadkacsák is úszkálnak a felszínén. A tó egyébként az ipari övezetben található cégeknek - így a környezetgazdálkodási kht.-nak is - az úgynevezett tüzivíz-tározója, ami annyit jelent, hogy tűz esetén innen nyerik a vizet az oltáshoz. Szabó Ferenc elmondta: bár a tavat igen nehéz lenne hasznosítani az indusztriális övezetben, ettől függetlenül a szennyezést - beleértve az illegális hulladéklerakást is mindenképpen meg kell szüntetni. Az igazgató beszámolt arról, hogy a kht. az elmúlt időszakban több esetben is jelentette a hatóságoknak, hogy építési törmelékkel és kommunális hulladékkal töltik fel a Városgazda-tavat. Megtudtuk: a környezetgazdálkodási kht. bizonyítékokkal is tud szolgálni az illegális hulladéklerakókról. Sz. C. Sz. FELVESSZÜK A RITMUSÁT £ CIB BANK 6720 SZEGED. Kiss MENYHÉRT U. I. TELEFON: (62) 425-425 6722 SZEGED, MÉREY U. 6/C. TELEFON: (62) 554-910 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 Életerős magyar turizmus - az EU-ban is! Csongrád régióban „utazik n Arad, Temesvár, Szabadka jeles küldöttei is tanácskoztak a csongrádi eurorégiós konferencián, mely elsősorban a kultúra és a turizmus szoros kapcsolatával foglalkozott. Senki nem vitatta: régióban célszerű gondolkodni, kapcsolatokat építeni, egymást jobban megismerni, s egyfajta eurorégiós identitást kialakítani. Pál Bélával, az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának elnökével a tanácskozás szünetében beszélgettünk. - Képesek-e befolyásolni munkálkodásukkal a vidék, a régió turizmusának élénkítését? - A bizottság tagjainak tapasztalata révén az idegenforgalmi szakma szinte valamennyi problémája életszerűen jelenik meg vitáinkban, majd bekerül javaslatainkba. A csongrádi konferenciára is azért jöttem el, mert vallom: nagy szerepe van a kultúrának a turizmusban. Dicsérhetem ezt a konferenciát, mert eurorégióban gondolkodik, noha a régiós partnerek egyben versenytársak is. Ez a kettő funkció természetes. Határozott véleményem, az unióhoz néhány éven belül csatlakozó Magyarországnak versenyképes ágazata lesz a turizmus, az idegenforgalom. - Ez igen bizakodó kijelentés, de a jó adottságokkal rendelkező Csongrád megyében és városban a tárgyi és személyi feltételeknek akadályozója a tőkehiány is. Számíthatnak-e központi segítségre? - A parlamenti bizottság ismeri e helyzetet, ezért hozzá akar járulni ahhoz, hogy ne következzék be az ország turisztikai kettészakadása. Csongrád megye, mely jelentős természeti és kulturális értékek birtokosa, alkalmas terepe, a turizmusnak, mely integratív ágazat, azaz a gazdaság más szektorával szervesen együtt fejlődik. Csongrád esetében elengedhetetlen az út- és vasúthálózat-fejlesztés, hogy az idegenforgalmi célpontok elérhetők legyenek. Például itt van Opusztaszeren az ország legnagyobb történeti emlékhelye, amelynek a megközelíthetősége nem a legkiválóbb. Mindent egybevetve azt mondhatom: az EU tagjaként is húzóágazat lesz az idegenforgalom Magyarországon, és jelentős szerepe lesz a gazdasági növekedés fenntartásában, a gazdasági egyensúly erősítésében, a különböző fejlettségű régiók jobb egymáshoz kapcsolódásában. Ám mindennek alapfeltétele, hogy valamennyi, idegenforgalmi vonzerővel rendelkező település, tehát Csongrád is, rendelkezzék idegenforgalmi koncepcióval és hosszú távú fejlesztési tervvel, s ezen keresztül kapcsolódjon a régió és az ország hasonló céljaihoz. - A bizottság, melynek ön elnöke, milyen kézzel fogható eredményt tudhat magáénak? - Óriási szerepünk volt abban, hogy a jövő évtől kezdődően eltörlik a turisztikai hozzájárulást, melyet jelenleg a szálláshelyek és vendéglátói létesítmények árbevételük alapján fizetnek be a költségvetésbe. Ennek éves összege mintegy öt milliárd forint; 2002től ennyivel több pénz marad az idegenforgalmi vállalkozásoknál. Mivel terheik csökkennek, bátrabban foghatnak hozzá tevékenységük kulturáltabbá tételéhez. Ehhez még az is kell, hogy jobban éljenek az emberek, legyen elkölthető pénzük a belföldi utazásokra, üdülésekre is. Bálint Gyula György Fiatal makói filmesek sikerei Szabadka üzenete Munkatársunktól Régiónkban sok hasznos kezdeményezésnek lehettünk tanúi az elmúlt időszakban, ám ezek gyakran nem kaptak kellő nyilvánosságot. Márpedig ha a közvélemény nem értesül róluk, kisebb a hatásuk is. Ezért a jövőben a határon átnyúló, széles körű tájékoztatást kell megvalósítani, méghozzá a most alakuló eurórégiós övezetekben. Ez volt a megállapítása és üzenete is egyben annak a nemzetközi tanácskozásnak, amelyet a hétvégén Szabadkán tartottak a Demokrácia Helyi Ügynöksége elnevezésű civil szervezet rendezésében. ÉnNnyM: 2001. októttef 15-161 BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉHE MHM ItMM 1 hét 5.750 (5.83) 2-3 hét 7.250 (7.35) 1-2 hé 0.250 (8.36) 3 hé 0.000 (0.11) 6 hé 7.750 (7.06) 12 hé 7250 (7,35) OB BéhtaAl* 22X0 [2.05] MthtM Hét MII ..... .m. . .HM. NHM8 MtetelteteR I.Hh)Ehl Ilié 9200 (B, 13) 5,125 (025) 0250 (020) 0275 19,51) 3 hé 8,750 (127) U78 |S20) 9200 (9.13) 9.125 (925) (hé 8250 (128) 1225 M) 12(0 (122) 1625 (8.74) 12 hé 7.700 (726) 7J75 (720) 1200 (ÁH) A125 (921) V '. .. .rh* Md . .lH A . CIB CléMtc UtgéwAmd CIB XL AKKUM Mag* telteiét XLCIéMc 0-100 E Ft-tg 2.500 2,5102.56 100ER-1MFI 3.000 3.00)3.00 'M FI léten 0.000 6.26*22 CIB Takhiéfcszémte (min. 50 E Ft) 0-50 E Ft-* 2.500 2.56 50 E FF-1 M R 6.500 6.79 ÍM Ft tételt 9,500 10.07 KMCSEM bétet kamata maganszemélyeh teszéié (mél 50 E FI) M. HM |NI E.KU 1 hétlap 9.100 923 3 hónap 9.000 9.13 6 hónap 8.500 0.62 12 hónap 8.000 0.11 Lmkral KM MUMteks MM*. . OH. MmMM iwn b«. KINCSEM 2003 kúMry (mél. 10 E Ft) 1 hónap 9.100 0,10 3 hónap 9.000 9,00 6 hónap B.500 8.50 12 hónap B.OOO 8.00 *Al EHM kanuH u tees UfflMM megegwM. I01REK Érvényéi: 2001. oktobér 15-tél Magamamé yen -eszére Folyoi iteMHIll 19.95 THM 22 860927% Itvie. hé vég kamamzeléesél Betétérvé MM 15,00 THM BetétOnO hBMMt 1821% 1 évre. 300.000 R-ta. Betettem tohészárrtehttete 1631 18.73% 1 évié hé végi kvntefMáMé LamharxthltN 13.00 1HM 20221 ten% nagyadtetea Ltmatflzéttuél tngattentedézat netted nyéjkttt - taKáecéL MM kanna 19.50 - egyéb m hU kémeié 18.00 THM 20 560461%. 1-IOénakitamteétn CIB Olthontemtteé MM i Öves kairaeeriOduB 11.10 5 6ves' nhteperOOué 9.60 CIB U) OtOwn NM 5.50 CIB Személyi héteeén 23.00 THM: 2727-37.76%, 1 -5 évéé luttenMöM HUF príma rale 13.25 CIB^0640 242242 Munkatársunktól A Makói Videó- és Művészeti Műhely fiatal alkotó gárdája hamarosan bemutatkozik a Magyar Televízióban, s közben maguk is tévéműsort készítenek, méghozzá a helyi, makói városi adó számára - tudtuk meg a műhely szakmai vezetőjétől. Czibolya Kálmán azt is elmondta, hogy egyik tehetséges tanítványa a hónap végén részt vesz az európai ifjúsági filmszemlén Hannoverben. A fiatal makói videósokról a napokban a szegedi körzeti stúdió stábja készített filmet. Az öt-hat perces portré, melyben szó esik az alkotóműhely eddigi hazai és nemzetközi sikereiről is, pénteken délután lesz látható az Ml-en, a Délsziget adásában. Amikor a szegediek Makón forgattak, a műhelyesek csupa tehetséges, tizen-huszonéves operatőr, riporter és vágó - éppen a Makói Városi Televízió számára készítették a Hoppá! című ifjúsági műsor következő adását, amit október 26-án tűznek műsorra. Mint megtudtuk, ebben egy rövid dokumentumfilm lesz a Pápay Endre iskola diákjairól, riport a helybéli breakelők csoportjáról, emellett saját alkotásait mutatja be Antóni Péter, Balázs István és Kovács Máté. Látható lesz benne továbbá egy rendhagyó tudósítás egy futóversenyről és egy kisfilm a maroslelei L.K. Beat kórusról. Czibolya Kálmán emellett örömmel újságolta, hogy egyik tanítványa október végén elutazhat Európa legrangosabb ifjúsági filmfesztiváljára. A hannoveri szemlén harmincöt ország kétezer filmje közül a legjobbnak ítélt százhét alkotást vetítik le - köztük Balázs István Egy másik világ című művét. A szabadkai összejövetelén a helyi újságírókon, szerkesztőkön, politológusokon kívül magyarországi, horvátországi, bosznia-hercegovinai, romániai résztvevők fejtették ki a véleményüket a témával kapcsolatosan. Figyelmet érdemlő felszólalások hangzottak el például a civil szervezetek működését illetően (Ljubomir Djordjevics, a Suboticke novine lap szerkesztője előadásában). Ebből kiderült, hogy Jugoszláviában az alig egy éve bekövetkezett demokratikus fordulat még nem hozott jelentős változásokat e téren, s ez a tájékoztatás egészére is vonatkozik. Djordjevics kiemelte, hogy például Magyarországon jóval nagyobb a nonprofit szervezetek száma, munkájukat jobban ismeri a közvélemény, ami követendő példa számukra is. Marko Divkovics, a Szabad Európa Rádió tuzlai (Bosznia-Hercegovina) tudósítója azokról a nehézségekről beszélt, amelyek országában tapasztalhatók a sajtóprivatizáció terén. Mint mondotta, hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ebben a sokat szenvedett államban olyan jogi viszonyok, még inkább erkölcsi mércék legyenek, amelyek lehetővé teszik az „európai" tájékoztatást. A médiában megvalósult eddigi régiós gyakorlatról Milenko Radics, a Magyar Rádió pécsi szerkesztőségének szerkesztője, a magyarországi sajtóprivatizációs tapasztalatokról és a határon túli együttműködésről pedig Kisimre Ferenc, lapunk főmunkatársa tartott előadást. Mint ismeretes, a Duna-Tisza-Körös-Maros eurórégióban már megvalósult a Szeged-Szabadka-Temesvár rádiós műsorcsere, s ebben a hónapban indul az említett városok közötti tévéadások cseréje is. Stanka Paracs, a szervező egyesület koordinátora szerint az elkövetkező időszakban még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a tájékoztatásban dolgozók együttműködése érdekében, annál is inkább, mert a nemzetközi közösség is elvárja, hogy az egyre inkább integrálódó Európában az emberek hiteles, pontos és széles körű tájékoztatást kapjanak - ne csak szűkebb környezetük, hanem a régió történéseiről is. A résztvevők 8 pontos záródokumentumot fogadtak el, amelyben szorgalmazzák a fenti együttműködés mielőbbi megvalósítását.