Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-17 / 243. szám

A Délmagyarország és a Délvilág melléklete fiataloknak • Szerkeszti: Kormos Tamás A színház megfog és nem ereszt A múlt héten tartotta idei első bemutatóját a Hecuba Társulat. A szegedi Ságvári és Radnóti gimnázium negyedéves diákjaiból álló társulat Tim Robbins azonos című filmje alapján készített darabot, a Ments meg, Uram! - requiem 16 képbent adta elő. A színjátszókkal az előadásról és a szinházcsinálás örömeiről beszélgettünk. A két éve alakult Hecuba Társulat szfnészileg komoly kihívástjelentő és nehéz kérdéseket boncolgató előadást választott: a brutális gyilkossággal vádolt Matthew Poncelet halálos ítéletére vár a börtönben, végigéli a négy fal közé zárt földi poklot, a bűn és bűnhődés lelki stációit, a tagadást, a szabadulás lehetőségének röpke pillanatait, az istenkeresést, az édesanyától veit végső búcsút. - A darabban az a kérdés foglalkoztatott, hogy kívülállóként ítélkezhetünk-e a bűnös felett mondta a darab rendezője, a szintén negyedéves Gimesi Dóra. A produkció egyik legnagyobb értéke, hogy színészi játékban megtalálta a ripacskodás és elmélyült játék közötti kényes egyensúlyt, túlzásoktól mentesen, izgalmas és igazi színházi pillanatokat teremtő estét szerzett a publikumnak. Azért persze ne gondolja senki, hogy csupa koravén és humortalan tizenéves döntött úgy, kiáll a világot jelentő deszkákra. - Végignevettük a háromhetes próbaidőszakot - mesélték vidáman. Egy önerőből létrehozott színházban nem lehet „csak" művészkedni, a A társulat tagjai a Tisza-parton. (Fotó: Karnok Csaba) Hecuba Társulat a Ságváriban technikai hátteret is nekik kell a előteremteni. Kinek van otthon felesleges tévéje, netán hosszabbítója? Az öcséd hallgatja holnap a magnóját? Reflektor? Nem minden kérdésre tudtak az előadás előtti napon választ adni. A feszültségek miatt a legmorbidabb jelenetek próbáinál tört ki belőlük a mindent elsöprő röhögőgörcs. A színházcsinálás másik varázslata, amikor előadás alatt valami olyasmi történik, amire nem számítottak: nem szólal meg a várva várt csengőhang, eltűnik egy fontos kellék, valaki elfelejti a szövegét, a többiek pedig épp a végszóra várakoznak. Ilyenkor kell improvizálni! A Hecubában mindenki tud rögtönözni, egymás után mesélik a képtelenebbnél képtelenebb helyzeteket, amikor csak a figyelem, a bátorság és a szerencse mentette meg őket a nagyobb bajtól. - Az a szép, hogyha valaki elront egy mondatot, a többiek rögtön kapcsolnak és segítejiek a rajta - mesélte Boncz Adóm, a darab egyik szereplője. És a közönség? Óriási! - mondták kórusban. A premieren Ádám egyik monológjába valaki beleköhögött. Emberi dolog, gondolhatnánk, de nem egy színházi előadás fontos jelente alatt. - A köhögés után éreztem a levegőben, hogy az illető elszégyellte magát folytatta. Mindig tudják, hogy egy-egy mondatuknak milyen a hatása, még akkor is, ha síri csend honol a széksorok között. - A színház megfog és nem ereszt - tudtuk meg Dóritól. A társulat rendszeresen eljár a Szegedi Nemzeti Színház előadásaira. Egyik legnagyobb élményük a Valló Péter rendezte Dühöngő ifjúság volt. Inspirálólag hatott rájuk egy másik produkció is, a Gyilkosok éjszakája. Egyikük az előbbit ötször, a másikat háromszor nézte meg. A Hecuba előadásában közreműködnek: Várhelyi Kata. Boncz Ádám," Szabó Áron, Balázs Noémi. Horváth Szabolcs, Tichv-Rács Adóm és Tóth Lambert. Technikai munkatárs: Bódi Virág és Borbély Márton. Rendezte: Gimesi Dóra. Az előadást legközelebb holnap 19.30-kor, majd október 26-án láthatja a közönség a Ságvári gimnázium klubjában. Lévay Gizella c I Gáspár András Színész, de arca ismerős lehet a tévéképernyőről is. Mostanság nagy produkcióba kezdett: a Buda Stage-en október 21 -én mutatják be azt a darabot, amelyet feleségével közösen írt és rendezett. Az Isteni show Az ember tragédiájának modern feldolgozása. A történet Londonban jutott eszembe, ahol éppen ösztöndíjasként tanultam a színészmesterséget. Az első ötletem az volt, hogy a Bibliát viszem ki magammal, az utolsó pillanatban azonban meggondoltam magam, és Az ember tragédiáját csomagoltam be. Amikor olvastam, akkor jött az „Isteni szikra", hogy ezzel lehetne valamit kezdeni. A feleségemnek, Balázs Áginak úgyis az volt a vágya, hogy musicalt írjon, úgyhogy nekifogtunk: a történetet átültettük a modem korba. Mi úgy mondjuk, hogy ez a darab lett a negyedik gyerekünk. A szereplők kiválasztásánál kis gondban voltunk. Családi vállalkozásként természetesen mi játsszuk Ádámot és Évát, Lucifert Kálloy Molnár Péter személyesíti meg, az Úron viszont sokat gondolkoztunk. Mivel a szereplő egy dögös számot is énekel, először popsztárokat környékeztünk meg, Ákossal már le is ültünk tárgyalni. Ám egy éjszaka rémálmom volt, amelyben én szerepeltem az Úrként. Felébredve ügy gondoltam, miért ne. Mivel saját képére teremtette meg Ádámot, így nyugodtan eljátszhatom mindkét szerepet. Az Isteni színjátékot ajánlom mindenkinek. T. K. Randizok figyelmébe! Mint látjátok, szerdánként találhatjátok meg a közkedvelt RANDI-rovatot lapunk Tisza-party című mellékletében. Továbbra is ugyanúgy hirdethettek, mint eddig: vágjátok ki a mellékelt ábrát, és ragasszátok a beküldendő üzenet borítékjára. Névvel, cimmel ellátott leveleiteket ingyen közöljük, de értük felelőséget nem vállalunk. Cimünk: Délmagyarország/Délvilág Szerkesztősége, 6720 Szeged, Stefánia 10., Sajtóház. A borítékra Írjátok rá: RANDI-rovatl RANDI-rovat A „Lovesick" jeligéjű lánynak üzenem: Hello! Egyszer már majdnem sikerült találkoznunk. Ha még mindig szerelnél velem találkozni, legyél a hirdetés megjelenése napján délután 5-kor a Plaza előtti padoknál. Legyen egy ilyen újság a kezedben, nálam is lesz. „Rómeó". A „Magány" jeligéjű srácnak üzenem: Hirdetésed felkeltette az érdeklődésemet. Én egy 17 éves. romantikus és sportos beállítottságú, szegedi lány vagyok. Ha szeretnél megismerni, kérlek, írd meg, hogy hol találkozzunk, és mikor, az „Orchidea" jeligére! Az „Őszinteség" jeligéjű lánynak üzenem: 19 éves, szegedi srác vagyok, 187 centiméter magas. A diszkót én sem szeretem, inkább a mozit, a hosszú sétákat, a zenét. Ha felkeltettem az érdeklődésed, legyél a Rókusi templom előtt a lépcsőnél, október 18-án, délután 5-kor, egy ilyen újság lesz nálam, nálad is legyen. Ha nem jó az időpont, írj a „Nokia" jeligére! Barna hajú, barna szemű. 14 éves, 157 centiméter magas, magányos, őszinte lány sorait olvassátok. Szeretek táncolni, moziba járni. nagyokat sétálni. Ha felkeltettem érdeklődésedet, írj „Fehér rózsa" jeligére! Nagyon csúnya, nagyon buta srác keresi nagyon csinos, aranyos, vékony testalkatú, jó intellektusú, 15-17 év közötti lány ismeretségét. Jelige: „Priváté emotion". 26 éves, káros szenvedélyektől mentes, dolgozó fiú keresi hozzá illő vásárhelyi lány ismeretségét, komoly kapcsolatra. írj „Megértés" jeligére! 18 éves, 174 centiméter magas, szegedi srác vagyok. Régóta keresem azt a lányt, aki, hozzám hasonlóan, tartós kapcsolatra vágyik. Nem vagyok egy bulizós típus, és nem cigizek. Ha felkeltettem érdeklődésed, írj „Nyerő páros" jeligére! Szia, kedves „Lovesick" jeligéjű lány! A múlt héten is írtam, de nem jelent meg. A lényeg, hogy most olvasod a levelem! Hirdetésed felkeltette az érdeklődésem. Ha most azt írnám, hogy olvasása után tudtam, hogy te vagy az igazi, vagy azt, hogy nagyon magányos vagyok, nem írnék igazat. De mégis úgy gondolom, találkoznunk kellene. Feltéve, ha van kedved találkozni egy 21 éves, 189 centiméter magas, közvetlen, főiskolás sráccal. így lenne egy esély egy jó beszélgetésre, ami után könynyebben el tudjuk dönteni, mit is akarunk egymástól. Barátságot vagy szorosabb kapcsolatot? Majd elválik, feltéve, hogy eljössz ennek az üzenetnek a megjelenése utáni pénteken, este 6-kor a Belvárosi (régi) híd közepére. Ott várlak maximum 15 percig! Ha nem jó az időpont, vagy a hely, írj „Objection" jeligére! Az „Együtt könnyebb" jeligéjű srácnak üzenem: Szia! 23 éves, 180 centiméter magas, szegedi lány vagyok. Ha időm engedi, szeretek sétálni, beszélgetni, szeretem a természetet és az embereket. Az őszinteséget mindennél fontosabbnak tartom. Sok csalódás után, egy komoly kapcsolat reményében írom ezt neked. Ha szeretnél közelebbről megismerni, írj időpontot a „Szeretném, ha szeretnének" jeligére! A „Magány" jeligéjű srácnak üzenem: Hirdetésed felkeltette érdeklődésem. Én egy magányos, 15 éves, 178 centiméter magas, szegedi lány vagyok. Káros szenvedélyeim nincsenek, szeretem az őszinte és komoly kapcsolatot. Csak ez utóbbiakat sajnos eddig még nem sikerült megvalósítanom. Imádok sportolni, szórakozni járni. Ha szeretnél velem találkozni, írj helyet, időpontot a „Vörös rózsa" jeligére! Á wSlIdjgJQO 3©0©LDű3 a (3©0slSs$ Vers- és mesemondó versenyek, anyák napi ünnepség, március tizenötödikéi megemlékezés - az általános iskolában megannyi lehetőség adódik arra, hogy bárki kipróbálhassa, hogy érzi magát a világot jelentő deszkákon aggódó anyukák és büszkén mosolygó apukák szemének kereszttüzében. Ha ott elcsuklik a hang, izzad a tenyér, remeg a térdkalács, memóriából kiesik az első fél mondat, elsötétül a világ és az „ofő" összevonja szemöldökét, akkor nagyjából vége is egy szépreményű színészi pályának. Hiába, a színpadra születni kell. Szabolcs Most húszéves vagyok, befejeztem a középiskolát. Általánosban léptem utoljára színpadra, azóta semmi. Emlékszem, jól szórakoztunk próba közben, nagyon élveztem a dolgot. A darabokról csak emlékképeim vannak, általában a mesélő szerepét osztották rám. Norbert ] Az általános iskola első osztályában Citrom Cézár voltam egy darabban, párj mondatos szerep, de emlékszem rá. Mej semondó versenyen is indultam akkori; ban. Középiskolában hívtak amatőr ] színjátszó körbe, de inkább az érettségire készültem. Most már inkább megmaradok nézőnek. Tamás A Rátóti csikótojás című darabban alakítottam a kisbírót, erre máig emlékszem. Ezen felül az anyák napi ünnepségeken szerepeltem gyakorta. A Tömörkénybe jártam, ott elég mozgalmas volt ilyen szempontból az élet, most is figyelemmel kísérem a többiek próbálkozásait. Csilla A kórus munkájában közreműködtem az általánosban, a karácsonyi és az anyák napi műsorban viszont mindig I komoly szerepem volt, egyedül kellett ki| állnom, a többieknek párosával, ők pár mondatot kaptak, én meg két méternyi szöveget. A próbák alatt pedig nem kellett órára menni. László Nem játszottam soha sehol, az iskolai ünnepségeken is csoportosan léptünk fel. Nagyon izgulós vagyok, nagyobb közönség előtt pláne nem szívesen szerepelek. Nézőként még csak-csak elmegyek megnézni egy előadást, de az utóbbi időben arra sincs nagyon időm. 26 éves, 180 centiméter magas vásárhelyi srác vagyok. Szabadidőmet szívesen töltöm társaságban, szórakozással, kirándulással. Korban és magasságban hozzám illő, önmagára is igényes, vidám természetű vásárhelyi barátnőt keresek, komoly kapcsolat céljából. Jelige: „Vidámság". Kedves Hajnalka! Remélem, emlékszel rám! A szeptember 29-i Csigavér-koncerten találkoztunk, a rockklubban. Hasonló magas vagyok, mint te, barna hajam van, szemüveges vagyok. Beszélgettünk, és megbeszéltük, hogy ugyanott találkozunk október 6-án, de te nem jöttél el. Mivel máshogy nem tudlak elérni, itt próbálkozom. Nem tudlak elfelejteni. Találkozzunk csütörtökön, a Rocktár előtt, este 7kor. Ha nem megfelelő számodra ez az időpont, akkor pénteken, este 8-kor a Nyugi előtt találkozzunk. „SOS", Norbi! A „Kezemet nyújtom" jeligéjű srácnak üzenem: 21 éves, 156 centiméter magas, szegedi lány vagyok. Hirdetésed megtetszett, szeretnélek megismerni. Ha tudsz, akkor gyere el vasárnap délután 4 órára, a Dóm tér lépcsőihez. Ha nem jó a hely vagy az időpont, írj „Remény" jeligére! Sziasztok, lányok! Egy társasági életet kedvelő, bulizni, diszkóba, moziba járni egyaránt kedvelő. Szegeden tanuló, főiskolás, 180 centiméter magas srác vagyok, aki ismeretségi körének még további szélesítése céljából ír most nektek. Ha ti is szerettek mindent, ami jó az életben, nem szeretitek az unalmat, és imádjátok a „pörgést", és meg akartok ismerkedni velem, írjatok helyet és időpontot a „Dolce vita" jeligére!