Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-02 / 230. szám

KEDD, 2001. OKTÓBER 2. EGY SZÁZALÉK 9 Negyven fölött is formálható a test Középkorúak, súlyzót a kézbe! Tévhit az, hogy egy bizonyos életkor (mondjuk 40 év) után már nem javítható a kondició, s nem formálható izmossá a test. A súlyzós edzések elkezdése soha nem késő, ám a tréningsorozatot minden esetben előzze meg orvosi vizsgálat, s ajánlatos betartani a fokozatosság elvét - vallja Horváth Zoltán testépítőés erőemelőedző. Télen abban bízunk, majd a virágillatú tavasz hozza meg a várt eredményt - vagyis elbúcsúzhatunk a lassan, de biztosan derekunkra, mellünkre, hasunkra rakódó zsírpárnáktól. Tavasszal a nyár izzasztó melegében reménykedünk, majd amikor ránk szakad a kánikula, nyeljük a sört, faljuk a lángost, a hétvégi bungiban főzött bográcsos pörköltet. De ősszel még a leglustábbak is így gondolkodnak (legalábbis néhány percig): na, most kellene elkezdeni valami testformáló tornát. - De vajon a középkorú generáció csak fogadkozásban jeleskedik, vagy manapság már felkeresi a body-buildingtermeket is? - kérdeztük a 40 éves Horváth Zoltán testépítőedzőt (aki maga is számtalan sikert ért el sportpályafutása során). Valaha kenuzott, később az erőemelő-válogatott tagja volt, s ma sem okoz számára különösebb Horváth Zoltán nem csak beszél a testedzés fontosságáról gondot a száznál is több kilóval megpakolt vasrúd emelgetése. - Az elmúlt években mindinkább tért hódított hazánkban az amatőr testedzés, ezt jól bizonyítja az a tény is, hogy sorra nyíltak a fitneszés testépítőszalonok. De sajnos még most is azt tapasztalni, hogy ezeknek a szolgáltatásait inkább a fiatalabbak, leginkább pedig a diákok veszik igénybe. A középkorúaknál kialakult egy meglehetősen hibás szemlélet, miszerint negyven fölött már úgysem alakítható a test - beszélt edzői tapasztalatairól Horváth Zoltán. -Mi másra is gondolhatnának a tisztes családanyák és családapák, amikor a tévében is nap mint nap azt hangoztatják a szakemberek: egy profi labdarúgó erőnléte sem igazán javítható - huszonöt éves kor után. - Jómagam ezzel a megállapítással nem értek egyet. A test igenis az élet minden szakaszában erősíthető, bár tény: egy negyven-negyvenöt évesből már nem lehet élsportolót faragni. De nem is ez a cél. Az erőnléti edzésekkel (gondolok itt futásra, kerékpározásra) összehangolt súlyzós tréningek - amennyiben az edzőterembe lelátogató hajlandó az egészséges táplálkozás normái szerint étkezni - néhány hónapon belül nagyon is látható eredményt hoznak. Persze néhány szabályt mindenkinek be kell tartania. - A fokozatos terhelésre gondol? - Igen, arra is, mert ez az egyik legfontosabb alapelv. Ám mielőtt még a súlyzók után nyúlna bárki, negyven fölött már nem árt, sőt: inkább kötelező konzultálnia orvosával. Az edzéssorozat elkezdését minden esetben előzze meg alapos orvosi vizsgálat, mert például aki magas vérnyomásban szenved, még véletlenül se „nyúzza" addig magát, amíg ezt a baját nem kezelik. Amikor a leletekből az derül ki, hogy az edzésekre vágyó valóban A tréningsorozatot előzze meg orvosi vizsgálat terhelhető, a fizikai teszt elkészítése következik. A bodyterembe lépő edzői felügyelet mellett derítse ki, mennyit is bírnak ki az izmai, s ez alapján kérjen edzéstervet. így elkerülhetők a sérülések. - Orvosi vizsgálat, erőfelmérés, edzésterv. Mindez nagyon komolyan hangzik. A hölgyek attól ijedhetnek meg, hogy a tudományos alapon végzett tréningek után a zsírpárnák helyett immár túl sok izom csúfíthatja el a testüket. - Ettől fölösleges'rettegni. Ugyanis azok a testépítő hölgyek, akik hatalmas bicepszeikkel a magazinok címlapjaira kerülnek, s akiknek látványa oly sok embert elrémiszt, sok éves munkával, napi kétszeri edzéssel, hetente tonnák tucatjainak felemelésével „gyúrták ki" magukat. Egy negyven fölött testépítésbe kezdő hölgyet vagy urat a „túl izmosodás" veszélye nem fenyegeti. Bátyi Zoltán A Medicenter támogatásával válaszol — Emésztési zavaraim miatt kivizsgálásra utaltak. Az ultrahangvizsgálat epehólyag-kövességet igazolt. Fellétlenül meg kell műteni? - kérdezi K. M. szegedi olvasónk. — Az epehólyag-kövesség súlyos gyulladásos szövődményeket, hasnyálmirigy-gyulladást, sárgaságot és legrosszabb esetben rosszindulatú daganatot okozhat. Választott időpontban, szövődménymentes esetben a műtét úgynevezett laparoszkópos módszerrel - nem felvágással elvégezhető, és ma már rutinműtétnek számít. Az operáció időlegesen elhalasztható, de minél hoszszabb ideig halogatja, annál nagyobb a szövődmények lehetősége és gyakorisága. A műtét tehát feltétlenül ajánlott. Szabá István sebész, sportorvos — Három hónappal ezelőtt teljes jólét közepette hirtelen fulladni kezdtem, remegtem, hevesen dobogott a szívem, izzadtam, úgy éreztem mindjárt meghalok... Azóta is többször megismétlődött a rosszullétem, pár percig tart, de úgy félek, hogy a következőt már ki sem bírom. A belgyógyászok szerint pszichés eredetűek a tünetek. Valóban pszichiáterhez kell fordulnom? - érdeklődik egy 32 éves tanítónő orvosszakértőnktől. - Az ön rosszulléteinek oka feltehetően pánikroham. Az agyi vészreakció, ami veszély (például földrengés) esetén természetes, sőt életmentő reakció, sok kellemetlenséget okoz, ha „hétköznapi" helyzetekben is jelentkezik, azaz az agyi hírvivő receptorok túlérzékenysége miatt túl hamar és könnyen kiváltódik. Sokszor már a rohamtól való félelem is kiválhatja a következő rohamot. Később ezek a rosszullétek nagymértékben akadályozhatják az embert napi tevékenységében. Gyakran más pszichiátria betegséggel - főleg depresszióval - társul. A gyógyszeres kezelésben a szerotonin (agyi idegátvivő anyag) megbomlott egyensúlyát visszaállító szerek a leghatékonyabbak, és a pszichoterápia több módja is hatékony lehet. Célja a pánikélmény csökkentése. Soós Nóra pszichiáter M MEIVCEHTER SZAKORVOSI INTÉZET MEDITEAM SZEGED KFT. 6722 Szeged, l'etóH sgl. .19. TelV7ax: 62/55-KX-KK Megrögzött dohányosok Sokan azt gondolják, hogy a dohányzás csupán egy rossz szokás, aminek elhagyása nem jelenthet nehézséget, csupán akaraterő kérdése. Ez bizony tévhit, s csak azok vélekednek így, akik életükben nem dohányoztak. A szomorú valóság az, hogy egy megrögzött szokáson nagyon nehéz változtatni, nem beszélve arról, hogy a dohányzás nemcsak szokás, hanem bizonyok mértékig dependencia, függőség. Hasonló a kábítószer-függőséghez. Éppen ezért, hiába az ész érvek, a dohányzásról való leszokás embertpróbáló küzdelem, de azért nem reménytelen. kivált most, amikor már hozzáférhetők a nikotinmegvonást enyhítő tapaszok. A leszokást motiválandó néhány rémisztő szám: egy átlagos dohányos naponta 200 alkalommal szívja be és le a cigaretta füstjét. Ez havonta 6 ezer, évente 72 ezer füstös belélegzés. Ha valaki 15 éves korában kezd el cigizni, akkor 45 éves korára már több mint 2 millió alkalommal szívta meg a cigarettáját. A nikotin növeli a pulzusszámot, emeli a vércukrot, fokozza a véráramlást, az agykéreg és a középagy izgalmi állapotát, rombolja a tüdőt, s az egész szervezetet. Kávé: nem csak élénkítőszer Rég bevált orvosságok Az Egészségügyi Világszervezet felmérései szerint a Föld népességének kétharmada elsődleges orvosságként ma is gyógynövényeket használ. A világ legfejlettebb országaiban is, reneszánszát éli az ősrégi gyógyhatású növények fogyasztása. A napját a legtöbb ember egy csésze kávéval kezdi, de valószínűleg fogalma sincs arról, hogy a kávé nem csak kedvenc élénkítőszer, hanem - amint azt tudományos vizsgálatok is kimutatták - a légcső vérellátását is serkenti. A sokak által kedvelt tea kevésbé élénkítő hatású, ugyanakkor kiváló fluorforrás, ezért segít meggátolni a fogszuvasodást. A fokhagyma, amit sokan csodaszemek tartanak, csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, a szívinfarktust és a szívrohamokat kiváltó belső vérrögök képződésének valószínűségét. A golgotavirággal kapcsoltban több kutató arra a következtetésre jutott, hogy a növény „összetett hatást" gyakorol a központi idegrendszerre, ami enyhe nyugtató és fájdalomcsillapító hatást eredményez. E virág ugyanakkor emésztésserkentő is, az emésztőrendszert bélelő sima izmokat nyugtatja, s az így mutatkozó görcsoldó hatások révén hagyományos emésztésserkentőként is alkalmazható. A görcsoldók nem csak az emésztőrendszert nyugtatják, de más sima izmokat, így a méh izmait is. Ennek köszönhetően a golgotavirág hagyományos menstruációs görcscsillapítóként is használható. A fekete hangita az anyaméhre ható nyugtató anyagot tartalmaz, s ezért alkalmas menstruációs görcsök ellen, sőt századok óta használják a koraszülés megelőzésére. A málna, ez a finom gyümölcs, igen hasznos a terhes nők számára, mert a méhizmokat nyugtató anyagot tartalmaz. Ezt számos vizsgálat igazolta és az orvosok Európa- és Amerika-szerte számos málna alapú gyógyászati készítményt írnak fel a terhességi hányinger és a méhirritációk enyhítésére, valamint a vetélés kockázatának csökkentésére. Az őszi margitvirág vérnyomáscsökkentő hatású, s tartalmaz olyan anyagokat is, amelyek megnyugtatják az emésztőrendszert. Kitűnő ellenszere a migrénes fejfájásnak. Mozgás az évekért Angol kutatók vizsgálatai azt elemezték, hogy a koszorúér-betegségek okozta halálozások 35 százaléka, a vastagbélrák miatt bekövetkezett halálozások 32 százaléka, a cukorbetegség okozta halálozások 35 százaléka elméletileg megelőzhető lett volna, ha az „áldozatok" aktívabb életmódot folytatnak. A közelmúltban Hollandiában hasonló számításokat végeztek a krónikus betegségek halálozási arányáról, ahol nemcsak a mozgásszegény életmódot, hanem egyéb életvitellel kapcsolatos rizikófaktorokat vizsgáltak. Az értékekből kitűnik, hogy a lakosság mozgásszegény életmódja miatt bekövetkező koszorúér-betegségből adódó halálozása legalább olyan nagyságrendű mint a dohányzás miatti és háromszorosa az elhízás vagy túlzott zsírfogyasztás miatt bekövetkező halálozásnak. A mozgásszegény életmód önálló rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek, hasonló kockázatot jelent mint napi 20 cigaretta elszívása, vagy mint az emelkedett koleszterinszint illetve az enyhe magas vérnyomás. A Honolulu Heart Program - egy 12 éves vizsgálatsorozat - megállapította, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkentette a 60 évesnél idősebb emberek halálozásának kockázatát, még az inaktivitás 30-40 százalékkal növelte az idő előtti halálozás veszélyét. A mozgás formáját tekintve dinamikus aktivitás ajánlott hetente 3—4 alkalommal 30-60 percig. Nem gondolná az ember, hogy már a második X után is mennyi egészségi gond, „hibalehetőség" adódhat életünkben. Ezért szeretem a rádióbantévében az egészségűéi ismeretterjesztő műso-rokat, életmódtanácsokat. Az egyik, ilyen beszélgetésben hallottam a magnézium élettani szerepéről és a hiánya okozta komoly panaszokról és következményekről. A főiskola elvégzése állandó stresszes állapotot jelentett számomra. A „görcsölés" évei voltak ezek. Dnjkkolós. izgulós alkat vagyok, és érzelmileg eléggé labilissá tett néhány magánéleti konfliktus. Sportolni próbáltam, de igen gyakran kap. tam izomgörcsöt, emiatt a versenyszerű sportról le kellett tennem. Fáradékony lettem. Az éjszakai lábikragörcs gyakon látogatóm volt A menstruáció pedig igen gyakran tette pokollá napjaimat, kislánykoromtól az utóbbi évekig. Egészen addig, A görcsök oldószere: a MAGNEROT amíg egyszer a fodrásznál meg nem ismerkedtem egy fiatal doktornővel. Ó a magnézium élettani szerepéről kezdett mesélni. Eszembe jutottak panaszaim, és kérdezni kezdtem. A doktornő javasolt egy magnéziumkészítményt. A gyógyszer neve MAGNEROT, ami „azt tudja" az eddig ismertekhez képest, hogy az életfontosságú magnéziumion a sejtekbe könnyebben bekerüljön. Ez „állítólag" az orotsav érdeme. Az orotsav természetes anyag, naj^obb mennyiségben az előtejben található. Elkezdtem szedni, és az első szakaszban nyilván „feltöltődtem" magnéziummal, a tüneteim megszűntek: két lábbal (görcsök nélkül) állok a világban, és a stresszes, nehéz napjaim sem viselnek meg annyira. Milyen kár, hoj^ első terhességem idején még nem tudtam, ho© az éjszakánként áj^ból kiugrasztó lábikragörcs szintén magnéziumhiány miatt gyötört. A baba egészséges méhen belüli fejlődéséhez a jó magnéziumellátottság elengedhetetlen. De a jelenlegi, második terhességem alatt már nem mulasztottam el. A hamburgerek, pizzák és más „műanyag étkek" éppen a magnéziumot nélkülözik, tehát ú© gondolom, egy egész nemzedék nő fel a létfontos nyomelem hiányával. Nyomatékosan felhívom hát mindenki figyelmét arra, amit én - immár posztgraduálisan - is jól megtanultam: görcseim „oldószere" a magnézium! Sz. Piroska, 26 éves, főhivatású anyuka (x) Stressz és nátha A megfázással járó, jellegzetes fájdalmat az orr nyálkahártyájának a gyulladása okozza. Ezt a gyulladást valójában a keletkező kémiai anyagok „egyvelege" váltja ki azáltal, hogy hat az ott lévő idegekre. Ezek az anyagok hatással lehetnek a távolabb futó idegekre is; ezért alakulhat ki fejfájás, vagy izomfájdalom a megfázás kísérőjeleként. Az emberi szervezet hathatós védekező mechanizmussal igyekszik legyőzni a „betolakodó" vírust. Szervezetünk állapotától függ, hogy a nyálkahártyában megtelepedő vírus megbetegít-e vagy sem. Stresszes, túlfeszített időszakban a védekező rendszer elfojtott állapotban van. A stressz pedig mindennapos dolog, és ez bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy átlagban évente 2-3 alkalommal mindenki náthás lesz.