Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-16 / 242. szám

KEDD, 2001. OKTÓBER 16. EGY SZAZALEK 7 Vásárolunk kicsiben-nagyban, éjjel-nappal, ha kell, ha nem Sarki fűszeres A kereskedelmi mul­tikkal a magyarok több­sége úgy van, mint óvo­dás a választottjával: ci­bálja a copfját, de azért nagy a szerelem. A hi­per- és szupermarkete­ket sokan átkozzák, ám tény, hogy ott vásáro­lunk leggyakrabban és ott költjük el a legtöbb pénzt. A kutatások ugyanakkor arra is rávi­lágítanak, hogy a sarki fűszereseknek sincs fél­nivalójuk. A hazai kiskereskedelmet jellemző számsorok mind­egyike azt mutatja: vásáro­lunk kicsiben és nagyban, éj­jel és nappal, sőt ha kell, ha nem: az élelmiszer és élelmi­szer-jellegű vegyes kiskeres­kedelem értékesítése és a boltok száma évről évre emelkedik. Az idén tíz száza­lékkal költöttünk többet napi fogyasztási cikkekre, s egy esztendő alatt több mint hé­tezer űj bolt nyílt országszer­te. E növekedéshez nagyban hozzájárul a mamutok ter­jeszkedése. A modem boltok térhódítása megállíthatatlan, amit számuk, látogatottságuk és a kasszáikon átfolyó forin­tok komoly mennyisége is jól tükröz. Míg 1997-ben, amikor a kereskedelmi multik magyar­országi terjeszkedése megin­dult, a hipermarketek mind­össze két százalékkal része­sedtek a napi fogyasztási cik­kek forgalmából, addig mára ez az arány elérte a 16 száza­lékot. Piaci részesedésüket változatlanul tartják a szu­pérmaík'etek. ugyancsak 16 százalékkal. A nagyokkal szemben komoly részesedés­sel bírnak az önálló kis ve­gyesboltok is, amelyek a na­pi fogyasztási cikkek piacá­nak csaknem harmadát birto­kolják. A szakemberek sze­rint egyébként ez tendencia: a hipermarketek és a sarki fűszeresek jól megférnek egymás mellett, s számuk vi­lágméretekben mindenütt nö­vekszik. Az egyre több, egyre szebb és nagyobb boltban és hipermarketben egyre többet költünk. Az idei év első felé­ben 770 milliárd forintért vá­sároltak a magyar háztartá­sok napi cikkeket. Az egy vásárlásra jutó költés a hiper­marketekben a legnagyobb, egy bevásárlókocsiba alkal­manként 3330 forint értékű áru került. A nagy diszkontok pénztáraiban átlagosan 1580 forintot hagyott a magyar ve­vő, míg az önálló kisboltok kasszáinál alkalmanként 780 forintot fizettek a vásárlók. A kutatás amellett, hogy hol vásárolunk és mennyit költünk, arra is kitér, mi ke­rül leggyakrabban a bevásár­lókosarakba. A növekedés motorját e szerint a mosó­szer, az ásványvíz, az édes keksz és a sajt jelentette, ér­tékben ezen termékek forgal­ma emelkedett leginkább. Mosószerekből az idei év el­ső felében több mint harmin­cezer tonna, fogyott, 11,5 milliárd forint értékben. Hat hónap alatt 6,8 milliárdért megvásároltunk közel 160 millió liter ásványvizet, há­rommilliárdért hatezer tonna kekszet, s 12 milliárd forin­tért tízezer tonna sajtot. Katkó Krisztina Bolttípusok részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából (2001. 1. félév, százalékban) 7% lánchoz 5% C+C tartozó kisbolt ,%drogéria 13% egyéb ^gÉftk 1 27% lánchoz (piac, utcai árus) A nem tartozó ••ki \ kisebb bolt 15% Jfc. . Aik nagy diszkont x \ -'Y 1, rí f 6% hipermarket 16% szupermarket Forrás: Gfk - ConsumerScan Jk BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság 5600 Békéscsaba, Tessedik Sámuel út 51. Pf.: 16. Tel.: 66/523-400 Részvénytársaságunk agronómiai-nagykereskedelmi üzletága munkatársat keres Csongrád megyében, szaktanácsadó—üzletkötő munkakörbe. Jelentkezés feltétele: • Agrártudományi egyetemi vagy főiskolai oklevél • Növényvédelmi szakirányú végzettség • B kategóriás jogosítvány Jelentkezni: rövid szakmai önéletrajzzal Cím: Békéscsabai Agroker Rt. 5600 Békéscsaba, Tessedik u. 51. Stefán László értékesítési igazg. 06-30/2-391-966 MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA OKTATÁSI KÖZPONT SZAKKÉPZÉSEK SZEGEDEN OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓ ADÓTANÁCSADÓ MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ PÉNZÜGYI SZÁMVITELI SZAKELLENŐR (kedvező fizetési feltételekkel) KÉRJE RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓNKAT Szeged, Kossuth L. sgt. 17. Tel.: (62) 542-500, 501 A MEGBÍZHATÓ SZAKMAI HÁTTÉR! Bajára és Mohácsra is utazik a szegedi hal Őszi lehalászás a Fehér-tán Heteken át folyik a nagy őszi lehalászás a Fehér-tón. A Szegedfish Kft. átlagos évet zár; a megtermelt halmennyi­ség legnagyobb része továbbra is ponty, s többek között, már má­sodik éve, saját kelte­tésű csuka is kerül a boltokba. Karácsony­kor, és a következő esztendő első negyed­évében folyamatosan lesz hal. A megyében növekszik a fogyasz­tás, s a tisztított-szele­telt hal egyre kedvel­tebb. A múlt héten elkezdődött a lehalászás a Szegedfish Kft. fehér-tavi halgazdasá­gában. Mintegy 1200 tonna halat halásznak le novem­ber középig - tudtuk meg Sztanó János ügyvezető igazgatótól. Ilyenkor az összes tóról leeresztik a vi­zet, és a halakat a telelőta­vakba helyezik. A már em­lített mennyiségből 800 tonna az áruhal, a többi ré­sze továbbnevelendő iva­dék, illetve szaporításra szánt törzsállomány. A le­halászással egyébként a ha­lak takarmányozása is befe­jeződött; tavasztól idáig 3 ezer tonnányi jó minőségű búzát, kukoricát etetett föl a gazdaság. Milyen halakból áll a te­leitetőkbe kerülő mennyi­ség? Nyolcvan százalék ponty, 10 százalék busa, 5 százalék amur, s további 5 Hálóban a harcsa, a süllő és a „pecsenyecsuka". (Fotó: Gyenes Kálmán) százalék ragadozó hal (har­csa, süllő, csuka). Az érté­kesítendő pontyok átlagsú­lya 1,30-1,80 deka. Tavaly már írtunk arról: a Fehér­tón újdonságszámba menő­en, megkezdték a csuka mesterséges szaporítását is — korábban kizárólag a Ti­szából a szivattyúzott víz­zel véletlenszerűen bekerü­lő csukaivadékok tovább­nevelésére nyílt mód és ez már a második éve a gazdaságnak, amikor saját szaporítású, 40-70 dekás „pecsenyecsuka" is piacra kerülhet. A csuka részará­nya egyébként a ragadozó­halak összmennyiségén be­lül egy százalék a Fehér­tón, ezt legalább a duplájá­ra szeretnék a következő években növelni, amire az alkalmazott technológia to­vábbi finomításával nyílhat mód. Milyennek értékelhető, az említettek ismeretében, az eddigi év? Jó átlagosnak - mondja az ügyvezető igazgató. Pozitívum volt: a sok csapadék miatt keve­sebb vizet kellett szi­vattyúzni a Tiszából a tó­rendszerbe, ez megtakarí­tást eredményezett. Ugyan­akkor a változékony időjá­rás nem kedvezett a halak étvágyának, takarmány­hasznosításának, ami a ho­zamban is mérhető mennyi­ségkiesést jelentett. Ennek ellenére az eladásra szánt 800 tonnányi hal teljesen elegendő lesz a karácsony és a jövő év első negyede haligényeinek kielégítésé­re. Ezután pedig már az új termés biztosítja a halellá­tást - így Sztanó János. Hozzátéve: tapasztalatai szerint a megyében, főleg Szegeden egyre több halat fogyasztanak az emberek. Ez elsősorban annak tudha­tó be, hogy - szemben a korábbi időkkel, amikor egy-egy halszállítmány ér­kezése idején hosszú sorok kanyarogtak a halboltok előtt, mert kérdéses volt, mikor lehet újra halat kapni - tökéletesen kiegyensúlyo­zott a halellátás. Különben nemcsak Sze­geden s a megyében kelen­dő a fehér-tavi hal, hanem például a köztudottan hal­kedvelő Baja-Mohács tér­ségét is a Szegedfish látja el, éppúgy, mint a békés­csabai Tescót. A fogyasztói szokások kezdenek változni: akik kis mennyiségben, egy-egy ott­honi ebédre-vacsorára vesznek halat, mindinkább a frissen tisztított, szeletelt (de nem fagyasztott) halat keresik. A nagy halászléfő­ző rendezvények résztvevői azonban továbbra is az élő halat kultiválják - tudjuk meg az ügyvezető igazga­tótól. És legvégül: milyen volt az idei halkivitel? Kissé csökkent a tavalyihoz ké­pest - itthon kedvezőbb áron lehetett eladni -, de Nyugat-Európában tovább­ra is kedvelik a fehér-tón pontyot, harcsát, süllőt. Farkas Csaba Az országgyűlés idén májusban fogadta el a digitális aláírásokról szóló törvényt. A témá­ról a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara számviteli és infor­matikai szekciója egész napos előadás-sorozatot szervezett tagjai és az érdeklődők számára. Dr. Markovits Lajosné, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának bevallási osztályvezetője elmondta, az adóhatóság már 1995 óta le­hetővé teszi ügyfeleinek az adóbevallások elektronikus úton, lemezen történő beadá­sát. De az aláíráshoz még személyesen kellett bemen­nie az ügyfélnek. A digitáli­san aláírt adóbevallásokkal azonban megváltozik a hely­Adóbevallás - elektronikus aláírással Lopakodó vírusok zet, ám 2002-ben még csak a fővárosi kiemelt adózók él­hetnek a lehetőséggel. Az egyes megyei igazgatóságo­kon csak körülbelül másfél év múlva várható a számító­gépes aláírás bevezetése. Az adóbevallások digitá­lis aláírással és digitális úton történő beadásához az illeté­kes területi igazgatósággal együttműködési szerződést kell majd kötni, amely érvé­nyét veszti, ha az adózó ille­tékességet vált, vagy meg­szűnik. Amennyiben más te­rületi igazgatóság illetékes­ségi körébe költözik, ott új együttműködési megállapo­dást kell aláírnia. (A titkos aláírási kódot az adóhatóság hitelesíti.) A digitális úton beadott adóbevallást egy úgynevezett H-lappal e-ma­il-en igazolják vissza, ame­lyet az adózónak ki kell nyomtatnia és aláírva, bé­lyegzővel ellátva kell eljut­tatnia az adóhatósághoz. Igazolt számítástechnikai hi­ba esetén a késett bevallások miatt nem büntetnek. Digitá­lis úton csak ellenőrzött, te­hát hibátlan bevallást tud be­küldeni az adózó, s ez mind­két fél számára előnyös. A digitális aláírások technikai fejlesztésénél fontos a biz­tonság, mivel a kódokat fel lehet törni, az így aláírt do­kumentumokhoz pedig hoz­zá lehet férni. Ormos Zoltán és Jóó Be­atrix ügyvédek az egyik szoftverfelügyelő egyesület, a Business Software Allianz (BSA) képviseletében a szer­zői jogvédelem alá eső ter­mékek illetéktelen felhaszná­lásának és forgalmazásának jogkövetkezményeiről tartot­tak tájékoztatót. Jó, ha tudják a cégvezetők, amennyiben megtalálják náluk a dolgozó­ik által a társasághoz bevitt és a cég tulajdonában lévő számítógépekre illegálisan felvitt, nem jogtiszta szoftve­reket, felelősségre vonják őket. Ha azonban a számvi­teli szabályzatban ettől eltilt­ják a dolgozókat, akkor áthá­ríthatják a felelősséget. Nem büntetendő az illegálisan be­szerzett, másolt szoftver tá­rolása, csak abban az eset­ben, ha használják is. A legnagyobb érdeklődés a közelmúltban a rendőrség­gel együttműködő BSA által kiküldött 6 ezer jogszabály­értesítővel kapcsolatos tájé­koztatást kísérte. Aki ugyan­is ezekre a levelekre nem vá­laszolt, azt a „szoftvercsen­dőrség" nyilvántartásba vet­te. Ha tehát egy ellenőrzés során később kiderülne, hogy a cég által használt szoftverek nem jogtiszták, akkor a gondatlanság már nem lehetne enyhítő körül­mény, hiszen a levélből erről mindent megtudhatott. F. K. A hatékony kommunikációról A CSMKIK Kommunikációs és Rek­lámklubja október 17-én, 16 órai kezdet­tel tartja következő összejövetelét Szege­den, a Novotel Hotelben. A rendezvé­nyen Fixler László marketingszakértő tart előadást „A hazai kis- és középvállalko­zások reklámozási technikái az EU-csat­lakozás tükrében" címmel. Várjuk minden érdeklődő jelentkezését a kamaránál. Már működik a NET-TÁR A CSMKIK szolgáltatásainak rendsze­rében a héten megkezdte működését Csongrád megye üzleti Web-katalógu­sa, a NET-TáR. Amint ezt szeptemberben már a Ka­marai Futár is hírül adta, a NET-TÁR egy nagy, internetes, megyei cégkatalógus. A www.net-tar.hu e-címen a megyében bejegyzett cégek, vállalkozások önálló Web címen, a leglényegesebb üzleti in­formációkkal, fotóval, emblémával, prak­tikus szakmai keresőrendszerbe foglalva jelenhetnek meg a világhálón. A NET-TÁR rendszere máris valamennyi kamarai vállalkozó és vállalkozás alap­adatát, azaz nevét (és csak azt) tartal­mazza, ám az egyelőre üres oldalak (és saját címek) akkor töltődnek föl a hasz­nos információkkal, ha az érintettek el kí­vánják helyezni rajtuk emblémájukat, fo­tójukat, elérhetőségüket, üzleti elkép­zeléseiket stb. Kamarai hírek A NET-TÁR nem hirdetések bonyolult portálja, hanem egy jól áttekinthető me­gyei cégkatalógus, amelyet az önálló Web-címek és szakmai keresőrendsze­rek tesznek jól használhatóvá. Abban különbözik a megszokott kiadványoktól, hogy fellelhetősége nem a könyvespolc, hanem a világháló, mely segítségével a cégek, vállalkozások közvetlenül vehet­nek részt az Internet elektronikus kom­munikációjában, kereskedelmében, in­formációs kapcsolatrendszerében. A CSMKIK tagiainak nyújtott szolgál­tatásaként a NET-TÁR kedvezményes alapdíja mindössze évi 6000 Ft + áfa, s a nem kamarai tagok is mindössze évi 9000 + áfa forintért részesülhetnek a szolgáltatás előnyeiből. A NET-TÁR bemutatkozik október 17-én, 16 órai kezdettel a Novotel Hotelben, a kommunikációs és reklámklub rendezvé­nyén, ahol a bemutató után előadást hall­hatnak a kis- és középvállalkozások haté­kony kommunikációjáról. A rendszerhez való csatlakozásról bővebb felvilágosítást a kamaránál Bálint Tünde és Szabó Béla ad a 62­486-987-es telefonszámon. Mestervizsga-tanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolya­mot indít a következő szakmákban, ok­tóberi kezdéssel: kőműves, női szabó, autószerelő, fodrász, kozmetikus, aszta­los, villanyszerelő, szakács, kereskedő­menedzser, szobafestő-mázoló és tapé­tázó, gázvezeték- és -készülékszerelő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő, pék, pincér, vendéglős-fogadós. Alkalmazot­tak és munkanélküliek képzési támoga­tást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb felvilágosítás a 62/486-987/ 182-es telefonszámon kérhető. Brit-magyar kétoldalú kereskedelmi és ipari együttműködések 2001. október 25-én, 10 órai kezdet­tel a Brit Nagykövetség, az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.) és a CSMKIK szakemberei kétolda­lú megbeszélést folytatnak az export- és kereskedelemfejlesztési lehetőségekről, esetleges vegyesvállalati kapcsolatok ki­alakításáról, befektetői igények felméré­séről, melyre várjuk a megyében működő vállalkozásokat is az alábbi területekről: autóipar, bútor és lakberendezés, elekt­ronika, élelmiszer és élelmiszer-feldolgo­zás, információs technológia, telekom­munikáció, kozmetikai és háztartási ter­mékek, vegyi áru, környezetvédelem, nyomdaipar, nyomdaipari termékek ter­jesztése, textil- és ruházati ipar. A rendezvényre jelentkezni egy rövid adatlap kitöltésével lehet, melyet Szeke­res Ildikó információs munkatárstól (tér­hetnek az érdeklődők a délelőtti órákSSh (tel.: 62/486-987/143, szekeres.ildiko @csmkik.hu). Munkanélküliek figyelmébe! A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara európai üzleti asszisztens (0KJ 52343501). államilag elismert, középfokú szakképesítésben 11 hónapos, csoportos képzést indít 2001. október végén a Csong­rád Megyei Munkaügyi Központ 100%-os támogatásával. A képzés része közel 300 órás angol nyelvi modul, valamint számí­tástechnikai képzés, melyet számítógép-ke­zelő, -használó (OKJ 33464101) bizonyít­vány megszerzése követ. A jelentkezés feltétele: középfokú is­kolai végzettség. " "jTÁ A képzéssel kapcsolatban bővebb fel­világosítás a CSMKIK Oktatási Igazgató­ságán kérhető (telefon: 62/486-987/172). ' ^fl^Pk Jelentkezni a munkaügyi TUm-J/" központ illetékes kireiidelt­< „ • I , , , csöpkrAD MEGYEI segen lehet. (x)-víríikídel-mi ÉS IPARKAMARA

Next

/
Thumbnails
Contents