Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-15 / 241. szám

SZERDA, 2001. OKTÓBER 17. AKTUALIS 5 HÍREK Algyő még nem kapott választ az Alkotmánybíróságtól Csatorna, önerőből Állami céltámogatás nélkül, önerőből építette ki Algyő a település szennyvízcsatorna-rend­szerét. A több mint fél­milliárd forintos beruhá­zás befejezéséhez azon­ban a község hitelfelvé­telre kényszerült. A mun­kálatok után az új útbur­kolatok is elkészültek. Az elutasított pályázatok ellenére Algyő nem adja fel, további beruházá­sokra készül. Befejeződött Algyő egyik legjelentősebb beruházása, az úgynevezett gravitációs szennyvízcsatorna, az útbur­kolatot is mindenütt helyreál­lították, tudtuk meg Piri Jó­zseftől, a község polgármes­terétől. - A több mint félmilliárd forintos beruházáshoz állami céltámogatást nem kaptunk, a fejlesztést a helyi adóból, il­letve hitelből kellett befejez­nünk - nyilatkozta Piri Jó­zsef. Az országgyűlés két éve törvénybe iktatta, hogy ha egy településnek magas az iparűzési adóból származó bevétele, akkor nem kaphat állami normatív hozzájáru­lást. Az algyői önkormányzat ezzel évente 160 millió forin­tos támogatástól esik el. Algyő három éve az Alkot­mánybírósághoz fordult, a te­lepülés vezetői kérték a testü­lettől, állapítsa meg és mond­ja ki, hogy a törvény alkot­mányellenes, hiszen jól dol­gozó településeket fosztanak meg a másoknak jutó támo­gatástól, amelynek hiánya Algyő esetében az önkor­mányzat működésében je­lentkezik. Az Alkotmánybí­róság még nem tűzte napi­rendre a kérdést. Az elutasított pályázatok ellenére Algyő csatornamű­társulatot hozott létre, amely 1084 ingatlan szennyvízelve­zetésének megoldását tűzte ki feladatul. A pályázatok be­nyújtása előtt már megkez­dett munkálatokat folytatni kellett, az önkormányzat 1999-ben jóváhagyta a csa­tornázási terveket. Az 514 millió forintos beruházást önerőből kellett elkezdeniük és csak jelentős hitel felvéte­lével sikerült befejezni. - A fejlesztés során 15,2 km gerinc- és 9,6 km be­kötővezetéket fektettünk le. Ezzel 1655 ingatan teljes szennyvízelvezetését sikerült megvalósítanunk. Az algyői lakások csatornaellátottsága 90-95 százalékos készültsé­get ér el 2001 végéig. A szennyvíztisztítást már ko­rábban sikerült megolda­nunk, 1995-ben, még Szeged városrészeként önálló szenny­víztisztító épült Algyőn ­nyilatkozta Nagypál Miklós, az algyői önkormányzat műszaki csoportvezetője. I. Sz. Az MSZP nemzeti középkormányban gondolkodik „Furcsa nép a magyar, de nem buta" Kegyeleti vagy lakópark épülhet a sírkert helyén Fotókiállítás Munkatársunktól Agg Károly fotóművész ki­állítása nyílt meg szombaton, rendhagyó módon egyszerre három helyszínen: a Szegedi Nemzeti Színházban, a Kele­men utcai jegyirodában és a Stefánia cukrászdában. A kiállítást Szeri István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és me­gyei elnöke nyitotta meg. Éremkiállítás a szegedi múzeumban Nem mind arany, ami fénylik! A szegedi Móra Ferenc Múzeumban Nem csak a pénzről van szó! címmel az intézmény éremtárának legszebb da­rabjait bemutató reprezentatív kamara­kiállítás nyílt. Torbágyi Melinda, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum éremtárának vezetője és a Magyar Numizmatikai Társulat elnöke megnyitójában felvá­zolta az éremgyűjtés kultúrtörténeti korszakait. Hangsúlyozta a szegedi gyűjtemény országos jelentőségét és gazdagságát. A kiállításon a magyar numizmatikai élet tudósairól készült fotók, pénzérméket ábrázoló plakátok, Szegeden alkotó hírességekről Radnó­tiról, Szent-Györgyiről, Mikszáthról és Dugonics Andrásról mintázott érmék, emlékpénzek, kitüntetések és díszpe­csétes oklevelek láthatók. Csongrád megyében 1814-ben a kegyesrendi ta­nárok voltak az első gyűjtők. Reizner János régipénz-gyűjteménye 1883-ban alapozta meg a múzeum éremtárát. A mára több mint hatvanezer darabot számláló gyűjtemény az ország első három legnagyobb vidéki múzeumi gyűjteményének egyike, amely elsősor­ban helyi vonatkozású leletekkel gyara­podott az utóbbi évtizedekben. Jelentős a tápé-malajdokhalmi, XVI. századi, több ezer darabos dénár- és tallérlelet, a néhány száz darabos öttömösi XII. szá­zadi friesachidenár-lelet. Megtalálható a gyűjteményben a magyar emlékpén­zek szinte teljes sorozata. Szép szám­mal gyarapodtak a helyi vonatkozású érmek, plakettek, kitüntetések és jelvé­nyek. A gyűjtemény különlegességei a város különböző eseményeire, évfordu­lóira, vagy a kiemelkedő személyekre való megemlékezésül kiadott öntött vagy vert érmek. A kiállításon több ma­gas rangú katonai kitüntetés és emblé­ma, részvények, kötvények, sorsjegyek is láthatók. A jelenlegi éremkibocsátást nagyban segíti, hogy Szegeden sok neves éremművész dolgozik. Munkásságuk révén valóságos éremalkotó műhellyé alakult a dél-alföldi város. A kiállítás 2002. március 31-én te­kinthető meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Lévay Gizella Medgyessy Péter autogramot osztott a fórum végén. (Fotó: Karnok Csaba) A 2002-es parlamenti választások után a Magyar Szocialista Párt nemzeti középkormányt szeretne létrehozni - hangzott el azon a politikai fórumon, amelynek Medgyessy Péter, az MSZP kormányfője­löltje és Jancsó Miklós filmrendező volt a vendége. A szegedi Tisza Szállóban tegnap megrendezett pó­diumbeszélgetésen Medgyessy Péter egyebek mel­lett szólt a jóléti rendszerváltozásról, a politikai kul­túráról és a magyarországi „kasztosodásról". Vasárnap az MSZP me­gyei elnöke, Botka László több száz érdeklődő előtt úgy üdvözölte a Tisza Szálló nagytermébe bevonuló Med­gyessy Pétert, mint a Magyar Köztársaság leendő minisz­terelnökét. Majd bemutatta a Csongrád megyében egyéni­ben induló MSZP-s parla­menti képviselőjelölteket. Ezt követően a szocialisták miniszterelnök-jelöltje kö­szöntötte a 80. születésnapját ünneplő Jancsó Miklóst, akit arra kért: sohase fogja be a száját, mindig mondjon kí­méletlen kritikát a hatalom­ról. A politikai stílussal kap­csolatosan Medgyessy Péter elmondta: lehet kemény és kellemetlen mondanivalót is kulturált módon közreadni. Szerinte abban az országban, amely európainak mondja magát, a politikusoknak is annak kellene lenniük, ugyanis az emberek nem sze­retik a pökhendiséget és az agresszivitást. Jancsó Miklós ezzel kapcsolatosan megje­gyezte: a stílus maga az em­ber. A filmrendező szerint Orbán Viktor másképpen szocializálódott, mint Med­gyessy Péter. A jelenlegi mi­niszterelnök konfrontatív al­kat, amit nem igazán szeret­nek ebben a „huzatos" or­szágban. Orbánnal ellentét­ben Medgyessy úriemberjel­lem. aki a párbeszéden alapu­ló politizálást szeretné beve­zetni - hangsúlyozta Jancsó. A filmrendező véleménye szerint furcsa nép a magyar, de nem buta, s valószínűleg nem a konfrontáció mellett teszi le a voksot a jövő évi parlamenti választásokon. Medgyessy Péter egyébként annak a meggyőződésének adott hangot, hogy pártja meg fogja nyerni a választá­sokat. A kormányfőjelölt el­mondta: az MSZP nemzeti középkormányt szeretne lét­rehozni. A nemzeti közép nem a középpártok szövetke­zése, hanem a lakosságnak az a része, amely szeretne béké­ben, biztonságban, családi jó­létben élni. Az ideológiák nem érdeklik, s nem akarja, hogy megmondják, hány gyereke legyen - hangsú­lyozta Medgyessy Péter. „Jó­léti rendszerváltozást aka­runk. Segítséget szeretnénk adni az embereknek ahhoz, hogy ki tudjanak törni a saját kasztjukból". A politikus ki­fejtette: ma Magyarországon kasztrendszer van kialakuló­ban, ami tűrhetetlen. Az em­bereknek esélyt és lehetősé­get kell nyújtani ahhoz, hogy békében és nyugalomban él­hessenek - jelentette ki Med­gyessy, aki szerint az embe­rek egy része nem érzi a rendszerváltozás eredménye­it, mert nem kapott lehetősé­get árra, hogy saját sorsán is változtathasson. Kérdésre válaszolva, mely szerint mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor kitért az általa kezdeményezett találkozó elől, Medgyessy elmondta: vannak olyan helyzetek, ami­kor az ellentétes oldalon ál­lóknak is beszélniük kell egy­mással. A miniszterelnökkel a terrorizmussal kapcsolatos hosszú távú intézkedéseket szerette volna megvitatni. Medgyessy szerint Orbán ­aki egyébként nemzeti össze­fogást hirdet a kérdésben ­önmagát minősíti azzal, hogy kitért a találkozó elől. Sx. C. Sz. Felszámolják a Gyevi temetőt MINDENNAPI VESZÉ­LYEKRŐL. A mindennapi veszélyekről szóló előadással folytatódik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegedi cso­portja által időseknek és gon­dozóiknak szervezett karita­tív előadássorozat. A máltai házban (a Csanádi utca 9.-ben) kedden 16 órakor Gimessi Ist­ván Miklós városi járványügyi felügyelővel a higiénés prob­lémákról,s a megelőzésről be­szélgethetnek az érdeklődők. TÁRLAT. A Halasy-Nagy József munkásságát elemző országos konferenciához kap­csolódóan kiállítás nyílt Sze­geden, az Egyetemi Könyvtár előterében. A tárlaton bemuta­tott tárgyi emlékek között lát­hatóak többek között a filozó­fus megjelent munkái, okle­velei, fényképek, valamint Szent-Györgyi Albert hozzá írt levele is. VÁROSOK - KÉPES­LAPON. Magyar városok ké­peslapokon címmel nyílik ki­állítás ma a Forrás Szállóban. Putics Miklósné nem minden­napi élményt nyújtó gyűjte­ményéből rendezett bemuta­tót Pető J. Gyula igazgató nyit­ja meg. A kiállítás október 20­áig, naponta 10 és 18 óra kö­zött tekinthető meg. tékesítés mellett döntött. Gyu­lay Endre megyés püspökkel egyeztettek, ő is támogatja, hogy versenytárgyalást írja­nak ki a temető területének eladására. - Elképzeléseink szerint, a rókusi példához hasonlóan akár lakópark is épülhetne a sírkert helyén. Jövő májusig exhumálni kell a sírokat. Már eddig is nagyon sokan elszál­líttatták hozzátartozóik ma­radványait. Renoválás előtt áll a templomunk, a tető beázik, és a falakat is újra kell feste­ni. A javítás, a festés költségei akár a százmillió forintot is meghaladhatják. A terület ér­tékesítéséből befolyó össze­get főleg ezekre fogjuk fordí­tani - nyilatkozta Tóth Ala­jos. Az egyházközség vezetője azt is elmondta, hogy a terület eladásáról nem tárgyaltak a város vezetőivel. Nóvák István, Szeged főépí­tésze lapunknak azt mondta, hogy a jelenleg érvényben lévő építési szabályzatnak megfelelően kegyeleti parkot hoznának létre a temető terü­letén, és személy szerint ő is ezt a javaslatot támogatja. - Az egyházközség kérte, hogy az önkormányzat módo­sítsa korábbi elképzeléseit. A városrendezési terv megvál­toztatását a közgyűlésnek kell jóvá hagynia, de erről még nem született döntés. Ha a tes­tület elfogadja az új javaslatot, ezután minősítheti át a város a kegyeleti közparkot lakópark­ká. A temető felszámolását azonban akkor is végre kell hajtani, ha a közgyűlés nem módosít - nyilatkozta Nóvák István. I. Sz. Nyert a szóvivő Szegeden, a Gyevi temető sírjait jövő májusig felszá­molják. A területet jelenlegi tulajdonosa, a felsőváro­si egyházközség eladná. Az egyház olyan cégnek vagy vállalkozásnak értékesítené, amelyik lakópar­kot építene. A város elképzelése szerint viszont kegye­leti park létesülne a három évtizede bezárt temető helyén. A szegedi felsővárosi egy­házközség a tulajdonában lévő József Attila sugárút mellett fekvő Gyevi temetőt felszá­molja. A hozzátartozóknak jövő év május 31-éig kell ki­üríteniük a temetkezési helye­ket. A város polgárai az 1700-as évek második felétől temet­keztek Gyevi temetőbe, a sír­kertet 1969-ben lezáratta az akkori városi tanács. A sírok egy része életveszélyessé vált az elmúlt években, már tragé­diát is okoztak a meglazult, málladozó sírkövek. Tóth Alajos plébános el­mondta: a temető a felsőváro­si plébánia tulajdona, így az egyházközség képviselő-testü­lete a megszüntetés és az ér­A kétszáz éves sírok helyén hamarosan lakóházak állnak... (Fotó: Miskolczi Róbert) Tuczakov Szilvána első lett. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól Legszebb rendőrnőt és leg­erősebb rendőrt is választott a szakmai zsűri szombaton, a somogyi megyeszékhe­lyen. A kaposvári megméret­tetésre az ország minden megyéjéből, köztük Csong­rád megyéből is neveztek a rend őrei. A rendőrnők három kate­góriában mérhették össze képességeiket és szakisme­reteiket. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság állo­mányának két hölgytagja is a díjazottak között van. A szakmai versenyen az első helyezést a CSMRFK sajtó­szóvivője, Tuczakov Szilvá­na százados nyerte el. A női fitneszversenyen harmadik helyezést ért el Karsai Mag­dolna, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság fiatal nyomozója. A rendőr-szépségkirálynő a miskolci Vozár Viktória főtörzsőrmester lett, két ud­varhölgye: Katona Beáta őrmester és Bajnok Eszter hadnagy. i® m ^

Next

/
Thumbnails
Contents