Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-12 / 239. szám

I PÉNTEK, 2001. OKTÓBER 12. AKTUALIS 3 GAÍDASÁC jsultur ^h4 vau* Félelem, bérbe Másfél hónap múlva termelhet a konzervgyár Aláírták az adásvételi szerződést Gusztos: Mikola a kormány állatorvosi lova Család a Fuziomedben - Mikola István a fideszes kormánytag eszményét testesíti meg, hiszen már minisz­tersége előtt is bebizonyította, hogyan kell közpénzeket magáncélra használni - mondta tegnapi, szegedi sajtótájékoztatóján Gusztos Péter. Az SZDSZ ügyvivője annak kapcsán tette kijelentését, hogy információi szerint a miniszter a közelmúltban engedélyezte, hogy öccse, Mikola Bálint cége részt vegyen a Hungaropharma Rt. privatizációjában. A gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat tagja a szegedi egészségügyi szakellátó rendszert működtetni kívánó Fuziomed Kft.-nek, amely így a Mikola család érdekeltségébe kerülhet - vélte Gusztos. A szabad demokra­ta politikus szerint „az egészségügyi minisz­ter a kormány állatorvosi lova", hiszen min­den olyan hjbát elkövet, ami a kormányra jellemző. - A magyar egészségügy szakmai, pénz­ügyi válsága az egészségügyi kormányzat morális válságával egészült ki - utalt Gusz­tos Péter arra, hogy az egészségügyi minisz­ter a közelmúltban saját öccsét tüntette ki a gyógyszerészek legmagasabb díjával, a ka­mara javaslatával ellentétesen. - Terminátorként jövök az egészségügybe - idézte Mikola szavait Gusztos, ám szerinte semmit sem váltott be a miniszter ígérete­iből. Az egészségügyben nem következett be a 400 százalékos béremelés, osztályokat zár­nak be, Mikola nyílt alkotmánysértésre ké­szül, amikor a dohányzó minisztériumi al­kalmazottakat akarja elbocsátani. Ugyanak­kor olyan kórház-privatizációs törvényt ké­szül elfogadtatni, amely „végső soron egyet­len célt szolgál, hogy még a választások előtt át lehessen játszani egy sor egészség­ügyi intézményt a Fideszhez közeli cégek­nek, és a miniszter baráti körének" - fogal­mazott Szegeden Gusztos Péter. K. B. Szentesen is kötöttek zsebszerződéseket? Megtévesztett emberek Kárpótolni akarják azokat a külső üzletrész-tulajdono­sokat is, akiknek a vagyonuk olyan szövetkezetekben van, amelyek ellen felszámolást vagy csődeljárást indítottak. A Fidesz munkacsoportot ho­zott létre, hogy kidolgozza e réteg kártalanításának mód­ját. Farkas Sándor, a parla­ment mezőgazdasági bizott­ságának elnöke azt is el­mondta szentesi tájékoztató­ján, csütörtökön: ezek az em­berek nem tehetnek arról, hogy tönkrement a szövetke­zetük. Az országgyűlés elé a jövő héten kerülő agrárcso­mag része lesz a nemzeti földalap létrehozásáról szóló jogszabálytervezet és a föld­törvény módosítása. Az utób­biban szerepelnek a családi gazdaságok megsegítését cél­zó rendelkezések. Elhang­zott: tervezik a szociális föld­alap megteremtését is, amely a hátrányos helyzetű csalá­dok gondjait hivatott enyhíte­ni. Az elképzelések szerint megváltozik a haszonbérleti rendszer: a szerződéseket maximum tíz évre köthetik a felek. A termőterület nagysá­gának alsó határát nem hatá­rozzák meg a törvényben, de azt igen, hogy 2200 hektárnál nagyobb birtokon senki sem gazdálkodhat. Az ásotthalmi zseb­szerződéses üggyel kapcso­latban lapunk arról ér­deklődődön: Farkas Sándor mit tanácsol azoknak, akik­nek hasonló van a birtoká­ban. A szakbizottság elnöke furcsának tartja, hogy Csong­rád megyében eddig nem ke­rült nyilvánosságra ehhez ha­sonló jogügylet. Meggyő­ződése szerint Szentes kör­nyékén is létrejöttek kételye­ket keltő megállapodások külföldi személyekkel. Azt javasolja: bontsák fel az ilyen szerződéseket, és je­lentkezzenek a Földművelé­sügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium megyei hivatalá­nál. Most még mindenféle büntetés nélkül megtehetik, nem beszélve arról: anyagi­lag is jobban járnak, mert a zsebszerződést - mint fogal­mazott - nyomott áron kötöt­ték a megtévesztett emberek. Meggyőződése továbbá, hogy azokat a külső üzlet­rész-tulajdonosokat is meg­tévesztik, akiknek a vagyo­nuk olyan szövetkezetben van, amely 1992-ben több részre szakadt. Hozzátette: akkor pedig megtörtént a va­gyonfelosztás, minden tag vitte magával az üzletrészét. Ezekről a jogutód cégnek nyilvántartást kellett vezet­nie. Tehát az ilyen nagyüze­mek nem tagadhatják meg a tulajdonosoktól az igazolást a külső üzletrészükről. B. I. A félelem nem döntés kérdése. Vagy fél valaki a világ jelenlegi állapotában vagy nem. A félelem megléte vagy nem léte többnyire habitus, és azon belül az értékelhető információk feldolgozásá­nak módjától, illetve feldolgozhatósá­gátólfügg. A médiumok hírtömegéből többnyire csak csipetnyi alkalmas ar­ra, hogy félelmünket erősítsük vagy gyengüsük. Van, aki csak legyint az egészre, messze van, mondja, holott tud­nia kellene, a Földön ma már nincsenek távolságok; vagyis vannak, de bármi és bárki, bárhol elérhető. Akit pedig permanens félelem őröl naponta, már tudja, félel­mének oka, mint minden félelemnek, az ismeretlen, bi­zonytalan veszélyforrás. A kormány azt sulykolja, nem vagyunk veszélyben, nem kell félnie egyetlen magyar ál­lampolgárnak se. De ugyanezt - plusz dupla kecsap önérzettel - sulykolták magukba az amerikaiak is, a ter­rortámadás előtt és után egyaránt. Bár igaz, Magyaror­szág nem világhatalmi tényező, sem katonailag, sem gazdaságilag, egyelőre saját gályáján próbálja gombos sliccét apró rántásokkal felhúzni. Miközben Amerika a rakétapajzsot tervezte, benyúltak a takarója alá, s az igazi félelem innen datálódik: bárhol, bármikor és bár­kinek benyúlhatnak a takarója alá. Az ember csak az előjeleket figyeli, nézi és elképzeli a virtuális kezeket. Ka­locsán nem vonják kebelre az afgán menekülteket, mert potenciális kezek. Honnan a bánatból tudható, hogy a jól nevelt szerencsétlenek között nincs bin Laden horko­ló ügynöke? A lépfene pedig még Mikola Istvánnál is na­gyobb kárt tehet az egészségünkben. Az információk hi­ányosak, tiszta kép nem áll össze, nincs hadüzenet, ta­lálgatás van. Mert NATO-tagok vagyunk, katonailag részesei az éppen soros bombázásnak. Halász Péter fo­galmazott gyönyörűen: nem Gonosz és Jó csatázik itt, ha­nem ez az egész férfitársadalom csődje. A férfié, aki vagy gazdasági-hatalmi harcot folytat, vagy katonai-hatal­mit, különben ő a saját farkába harapó kígyó. Mer' azt hiszi, igaza van. Holott maga az igazságkeresés a legna­gyobb csődállapot, akár dzsihád, akár tartós szabadság. A tartós tej is megromlik egyszer. Tartós békét meg egy­szer már énekeltünk. Én mégis azt mondom, ne féljünk. Lenne mitől, de ne. Az élet nem olyan hosszú, hogy érdemes lenne félelem­re pazarolni. Medgyessy Szegeden és Makón Átkapcsolt előfizetők Munkatársunktól Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelölt­je vasárnap és hétfőn Sze­gedre és Makóra látogat. A vasárnap délelőtt 10 órakor a szegedi Tisza Szálló nagy­termében kezdődő beszélge­tésen Medgyessy Péteren kí­vül részt vesz Jancsó Miklós filmrendező, akit e rendez­vényen köszöntenek 80. szü­letésnapja alkalmából. A ma­kói térség egyházi vezetőivel és polgármestereivel való ta­lálkozók után 5 órakor a szo­cialisták miniszterelnök-je­löltje lakossági fórumot tart a makói Hagymaházban. Hétfőn délelőtt Med­gyessy ellátogat a szegedi II­es kórházba, s találkozik az intézmény vezetőivel, majd negyed 11 -kor sajtótájékoz­tatót tart a kórház főbejáratá­nál. Munkatársunktól A 62-es hívószámú körzet valamennyi telefon-előfi­zetőjének vonalát digitális központra kapcsolta át a V­fon Rt. A régi, úgynevezett analóg AR-központ közel negyedszázadon át szolgálta a telefonálókat. Építése ide­jén igen korszerűnek számí­tott, s „fénykorában" 20 ezer telefonvonalat működtetett. Szerepe a digitális közpon­tok 1992-es megjelenése óta fokozatosan csökkent, az utolsó előfizető digitális köz­pontra kapcsolásával pedig meg is szűnt. A V-fon Rt. a közeljövőben leszereli a ki­szolgált analóg központot. A kulisszák mögött már az előkészítő munka zajlik, miközben tegnap a városházán a konzerv­gyárat eladó Magyar Fej­lesztési Bank (MFB) Rt. és a vevő Szeko 2001 Rt. képviselői aláírták az adásvételi szerződést. A tizedik hónapja álló Sze­gedi Konzervgyárat va­lószínűleg decemberben indítják újra. A Szeko 2001 Rt., a kon­zervgyár értékesítésére kiírt pályázat nyertese tegnap hiva­talosan is birtokon belülre ke­rült: az eladó és a vevő kéz­jegyével szentesítette a doku­mentumokat. Az újonnan, 20 millió forintos alaptőkével alakult részvénytársaság tu­lajdonosai 50-50 százalékban a városi önkormányzat, vala­mint a Micromeat Kft. A Sze­gedi Konzervgyár Kft. üzlet­részétől, a gyár gépeitől, va­lamint az ingatlantól nettó 1 milliárd forintért vált meg az MFB-csoport. Az eseményt követő saj­tótájékoztatón Tímár László alpolgármester a konzervgyár megvásárlásával kapcsolat­ban azt emelte ki, hogy egy városnak, ha felelősen gon­dolkodik, „köze van" bezárt termelőüzeméhez. Ezt jelzi, hogy a közgyűlés minősített többséggel szavazta meg az előterjesztést. Az alpolgár­mester kifejtette: az önkor­mányzat nem kíván részt ven­ni az irányításban, mindössze 300 millió forintos tagi köl­csönt nyújt másfél évre az új Baranyay László, az MFB elnöke (balról) és Timár lászló alpolgármester kézfogással szentesíti a szerződés megkötését. Középen Bartha László, Szeged polgármestere. (Fotó: Miskolczi Róbert) rt.-nek. Arra is felhívta a fi­gyelmet, senki ne várjon cso­dát, ám a cég szakmai hozzá­értéssel, húskonzervek gyár­tásával, az első időszakban 100-120 ember foglalkozta­tásával megvetheti a lábát a piacon. A konzervgyár hagyomá­nyos termékeit gyártja majd, elsősorban belföldre - ezt már Háló Pál, a Micromeat Kft. ügyvezetője, a Szeko 2001 Rt. igazgatóságának elnöke mondta. Hozzátette: a későb­biekben bevezetnek egy, a meglévő hűtő- és fagyasztási kapacitásra épülő termékcsa­ládot. Baranyay László, az MFB Rt. elnök-vezérigazga­tója a bank jövőbeni együtt­működési készségéről bizto­sította az rt. tagjait. Bemutatták a konzervgyár új igazgatóját, Papp József élelmiszeripari üzemmérnö­köt és közgazdászt, aki 1965­1996-ig a MERIAN Oroshá­za Rt.-nél állt alkalmazásban, az utolsó húsz évben a cég vezérigazgatója volt. A keres­kedelmi igazgató Novákné Halász Anna lesz, aki koráb­ban is ezt a posztot töltötte be a konzervgyárban. F. K. Csurka István a MIÉP szegedi elnökének leváltásáról Nem akarnak kisgazdásodni 0t*»>C KII' CtMTM ) Nem szeretnénk bel­terjes párttá válni, igy nem tartjuk etikusnak, ha valaki magát vagy rokonát jelöli különböző posztokra - nyilatkozta lapunknak Csurka Ist­ván. A Magyar Igazság és Élet Pártjának orszá­gos elnöke a minap vál­totta le és függesztette fel a párt szegedi ve­zetőségét. Csurkát arról kérdeztük, miért kellett Tóth László városi elnök­nek távoznia. - Tóth László azt nyilat­kozta lapunknak, hogy önként mondott le, ezzel szemben Kovács László megyei elnök állította, hogy ön váltotta le a sze­gedi pártelnököt. Mi az igazság? - Én váltottam le a párt szegedi vezetőségét. - Miért? - Ennek több oka is van. Az egyik például az. hogy Tóth László hároméves működése alatt nem tudta megszólítani a szegedi értel­miséget. Bár többször kértük tőle. nem vonta be kellő mér­Csurka István: A választások előtt fél évvel zárni kell a sorainkat. (Fotó: Miskolczi Róbert) tékben az egyetemi oktatókat és hallgatókat a munkába. Lépnünk kellett, mert úgy gondoltuk, a MIÉP-nek sok­kal súlyozottabban kellett volna, kellene részt vennie a szegedi közéletben. A felmé­rések ugyanis azt mutatják, hogy a párt erősebb az értel­miségi központokban, mint más helyeken. Ezt bizonyít­ják az 1998-as parlamenti vá­lasztásokon elért eredménye­ink is. Akkor országos szin­ten 5,5 százalékot, a budai értelmiségi kerületekben pe­dig 12 százalékot értünk el. A másik nagyon fontos ok. amiért a felfüggesztés mellett döntöttem, hogy a szegedi el­nökség hosszú hónapokon keresztül képtelen volt alkal­mas országgyűlési képvi­selőjelölteket ajánlani az or­szágos vezetőségnek. - A szegediek tettek javas­latot, de három képvi­selőjelöltjükből kettőt al­kalmatlannak talált az or­szágos elnökség. Értesü­léseink szerint a jelöltek között volt apa és fia, Tóth László és ifj. Tóth László is. - Erről csak annyit tudok mondani, hogy a MIÉP nem akar kisgazdásodni. Nem szeretnénk belterjes párttá válni, így nem tartjuk etikus­nak, ha valaki magát vagy ro­konát jelöli különböző posz­tokra. Ezt egyébként a MI­ÉP-tagok többsége is elítéli. A választások előtt fél évvel zárni kell a sorainkat, és fel kell készülnünk a hatékony kampányra. - Most a városi alapszer­vezetet Kovács László me­gyei elnök irányítja. Med­dig? - A tisztújításra az év vége felé kerül sor. Reméljük, ad­dig megnyugodnak a kedé­lyek és elsimulnak a szemé­lyi ellentétek. Addig az is ki­derül. hogy Kovács László képes-e új erőket mozgósíta­ni, illetve meg tud-e újulni a szegedi pártszervezet. Sx. C. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents