Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-10 / 237. szám

SZERDA, 2001. OKTÓBER 10. AKTUÁLIS 7 Kezeld magad! A hirtelen fölindulásból beszerzett ideges­ség egyik alapvető és levezető metódusa a cigi utáni kaparászás, aztán maga a füstszí­vás és -fújás, a füstfújást (kiáradást) „kör­nyül ölelő" csönd, és a csöndben beindított gondolatrendezés. De hogy pont a dohány­zásról folytatott eszmecsere legyen a fölin­dulás alaphangja, ez már önmagában is abszurd. Egy betelefonálós rádióműsorban az egészségügyi miniszterhez intézte szavait az a hölgy, aki kissé mellre szívta, miért nem támogatja a tb a leszokást segítő nikotin­tapaszt. A hölgy indoklásként egyszerűen levezette, hogy amit megtehetsz ma, ne ha­laszd holnapra, vagyis ha támogatnák a ni­kotintapaszt, biztos benne, a ráfordított összeg bőven megtérülne a dohányzás okozta betegségeknél, illetve az azok keze­lésére fordított összegek ellenében. Gondo­lata bőven beleillik a már évek óta szajkó­zott egészségvédelmi metodikába, mely sze­rint a megelőzésre kell ráfektetni a hang­súlyt, s nem később a beteget a műtőasz­talra. De mit ád az ég, az egészségügyi minisz­ter válasza kimerítő. Nem lehet minden gyógyszert (segédeszközt) támogatni. Ez idá­ig tiszta. Most jön az emberi tényező. Azt mondja a miniszter, hogy tessék úgy leszok­ni a cigiről, hogy lélekben megerősítjük ma­gunkat, felnövünk a feladathoz, és pusztán emberi akarattal legyűrni a nikotin utáni „gyönge" vágyat. Ez az érvelés elképesztő, elképesztő hallani az egészség ügyét vezető ember szájképződményéből. Es fenemód ci­nikus. Főleg így: a magyar egészségügy mai létállapotában beindítani a Kezeld magad! programot. Akkor meg mire volt jó ez az egész műsor? Nyilván emberi arcát kellett mutatni annak a miniszternek, akinek fáj­hat picit a feje a Hungaropharma Rt. pri­vatizálása miatt, mármint hogy kiderült, a miniszter rokoni szálakon privatizált, nyil­ván részeként a Kezeld magad! programnak. Podmaniczky Szilárd Egy igazi lord Szegeden Harcművészgála Munkatársunktól A távol-keleti harcmodor legkülönbözőbb stílusaiból tart jó­tékonysági bemutatót a Fehér Lótusz Harcművészeti Iskola ok­tóber 14-én, vasárnap délután négy órakor a Szegeden, a Ság­vári Endre általános iskolában. A gálaműsor bevételét és az ado­mányokat a Reménysugár Alapítvány olyan lakások megvásár­lására fordítaná, amelyekben a Szegeden kezelt rákbeteg kicsik több száz kilométerre lakó szülei néhány napot gyermekük közelében tölthetnének. A gálaműsorra jegyek a helyszínen vált­hatók. Kártérítésért perelni fogják az államot Bűnös, majd ártatlan? Kilenc hónap után bizonyítottság hiányában sza­badlábra helyezte a Csongrád Megyei Főügyészség az emberöléssel gyanúsított jugoszláv állampolgár­ságú K. T.-t. A férfit Cs. A., a Szegeden élő, és a Cserepes sori piacon ruhaféleségeket árusitó mon­gol állampolgárságú 35 éves nő meggyilkolásával gyanúsította a rendőrség. A tettes rendkívül brutá­lis módon végzett áldozatával. A férfi védőjének, Rényi Miklós ügyvédnek meggyőződése, hogy más követte el a gyilkosságot. Egy éve, tavaly szeptem­ber nyolcadikán brutális gyilkossághoz riasztották a rendőrséget: szegedi, Hont Ferenc utcai lakásában csa­ládtagjai holtan találták a mongol állampolgárságú, 35 éves Cs. A.-t. A nő fejét leg­alább négy nagy erejű ütés érte, nyakán körömnyomokat és egyéb sérüléseket találtak. Az asszony 9 éves gyer­mekével, testvérével és uno­katestvérével élt együtt. A családtagokon kívül rendsze­resen, általában hetente 2-4 napot a lakásban tartózkodott a nő élet- és üzlettársa, K. T. jugoszláv állampolgár, aki a szeptember 7-éről 8-ára vir­radó éjszakát is együtt töltöt­te Cs. A.-val. Reggel nyolc órakor már csak ők ketten maradtak a lakásban. A férfi fél kilenc körül magára hagyta a nőt - legalábbis négy hónappal később ezt vallotta. A család tagjai fél kettő körül értek haza, és a háló­szobában, az ágyon fekve holtan találták Cs. A.-t. A la­kásból eltűnt egy övtáska, kulcsok, üzleti iratok, útleve­lek, mobiltelefon és ismeret­len mennyiségű pénz. A rendőrség megállapítot­ta, hogy K. T. 9 óra 30-kor elhagyta Röszkénél Magyar­ország területét. Az eltűnt tárgyak közül a röszkei határ­átkelőhöz vezető út mentén elhelyezett szemétgyűjtő konténerben megtalálták Cs. A. övtáskáját, a lakás kulcsa­it, megrongálódott útlevelét és üzleti iratait. Az útlevélen megtalálták és azonosították K. T. ujjnyomatát. A rendőrség körözést adott ki a jugoszláv férfi el­len, akit idén, január 2-án a határőrök fogtak el. Tagadta, hogy bármi köze lenne a bűncselekményhez. Kihall­gatásakor elmondta: nagyon szerették egymást, semmi oka nem lett volna a gyilkos­ság elkövetésére, a lakásból szeptember 8-án reggel fél kilenckor lépett ki, élettársa a liftig kísérte, tehát az asszony akkor még élt. A fér­fi azért nem jött Magyaror­szágra, mert egy ismerősétől úgy értesült, hogy őt gyanú­sítják a bűncselekmény elkö­vetésével. K. T.. mivel több hónapon keresztül nem ke­resték, úgy gondolta, nem folyik ellene eljárás, és elvál­lalta, hogy január 2-án is­merősét Ukrajnába viszi gép­kocsijával, egyúttal megtud­ja, mi is történt szeptember elején. A szabadlábra helyezett férfi védője, Rényi Miklós ügyvéd szerint K. T. nem kö­vette el a bűncselekményt. Rényi hangsúlyozta, hogy a nyomszakértő a lakás bejára­ti ajtajának zárszerkezetében friss, fémesen csillogó kar­colásokat és álkulcsnyomo­kat talált, az azonosításra al­kalmas ujjnyomatok közül kettő eredetét nem lehetett tisztázni, valamint idegen hajszálakat gyűjtöttek be az áldozat ágyából. A lefolytatott bizonyítási eljárás során több adat is fel­merült, amelyek szerint a bűncselekményt nem K. T. követte el, pontosabban nem zárták ki, hogy más is lehet a tettes. A főügyészség véle­ménye is ez, s azért szüntette meg az eljárást K. T. ellen. Rényi Miklós elmondta azt is, hogy K. T. indokolat­lan előzetes letartóztatása miatt kártérítési igényt nyúj­tanak be a magyar állammal szemben. o. z. Magyarország a kedvence Lord Montagu: Elismerésre méltó, ahogyan a magyarok óvják műemlékeiket. (Fotó: Schmidt Andrea) Lord Montagu of Beau­lieu, a neves környezet­védő és a műemlékvéde­lem egyik legjelesebb is­tápolója, a közelmúltban Szegedre látogatott. Város vendége volt az immár hagyományos Európa­fesztiválon, részt vett a képviselő-testület díszülé­sén, majd megtekintett né­hány belvárosi műemlék épületet, a várban folyó ásatásokat, valamint az alsóvárosi templomot is. — Montagu úr, ön nagy barátja a Magyarország­nak. Honnan ez a vonzó­dás hazánk iránt? A lord elmosolyodik, hör­pint egyet az ebédhez „illő" borából, majd a következőket mondja: - Az önök hazájának olyan adottságai vannak, amelyeket máshol ritkán fedez fel az em­ber! Az emberek kedvesek, vendégszeretők és őszinték. Ez talán a legrokonszenvesebb a tulajdonság. Hatalmas múemlékkincs is található eb­ben az országban. S nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki városokban, így Szegeden is. A most felújított Kárász utca például egyik gyöngyszeme ennek a városnak, de nyilván mondhatom: az egész régió­nak is. A magyar zenét külö­nösen kedvelem. Kiváló, tüzes boraik vannak, amiről külföl­dön sajnos keveset tudnak. -Angliában sem? - Angliában egyre többen megismerik a finom, minőségi magyar borokat. Ami a legfon­tosabb: kezdik azt is megis­merni, hogy nemcsak tokaji borok vannak, hanem egyéb fajták is. Amelyek ugyanolyan jól fogyaszthatók, mint az em­lített tájegységből származó borok. - Milyen kapcsolatai van­nak a magyar politikai és művészeti élettel? - Gyakran járok Magyaror­szágra. engem is felkeresnek sokan, amikor Angliába láto­gatnak jeles közéleti személyi­ségek. Tavaly, a magyar millen­nium kapcsán vendégem volt például Orbán Viktor minisz­terelnök és családja, s ezt a vi­zitet viszonoztam én most bu­dapesti látogatásomon. Miu­tán Magyarország a kedvenc­nek is nevezhető közép-euró­pai országom, értelemszerűen igyekszem minél szorosabbra fűzni a kapcsolatot a magyar művészeti élet reprezentánsa­ival is. Ebben nagy segítsé­gemre van a Londonban mű­ködő Magyar Kulturális Köz­pont. - Ha azt mondom: 6:3... Mi jut az eszébe? - Egy sajnálatos, eléggé csúfos vereség a világ akkori legjobb csapatától. De még va­lami: nem sokkal későb egy olyan esemény, amely megráz­ta a világot és magyarok hihe­tetlen szabadságvágyát tükröz­te! Az '56-os magyar forrada­lomra minden magyar büszke lehet, s én, mint a magyarok nagy barátja, szintén büszke vagyok az önök kitartására, ar­ra az eltökéltségre, amely va­lamivel később meghozta a rendszerváltozást is. A közép­kelet-európai változások előhír­nökének is tekinthetjük a rövid, de igen hasznos szabadsághar­cot! - Mikor látogat el ismét hozzánk? - Valószínűleg november­ben. Jönnék én gyakrabban, de otthoni elfoglaltságom miatt ezt nem tehetem meg. Igyek­szem, hiszen a magyarok kö­zött mindig nagyon jól érzem magam - mondotta lapunknak adott különnyilatkozatában az angol főrendi méltóság Szege­den. Kisimre Ferenc Életet mentett a kitüntetett kézbesítő Postások világnapja A Szegedi Postaigazga­tóság területén dolgozó Farkas Sándort választot­ták idén az év postásá­nak: a külterületi kézbe­sítő két idős ember életét is megmentette. A postai világnap apropóján a dél-alföldi régió fejlesztési terveiről Széllné Tóth Ibo­lya igazgató adott tájé­koztatást. Másodszor választották az év postását a szegedi régió munkatársai közül. Idén Far­kas Sándor, a Szegedi Posta­igazgatóság területéhez tarto­zó kiskunhalasi 1. számú pos­ta külterületi kézbesítője a ki­tüntetett. Az elismeréssel járó vándorkürtöt - amelyet min­den díjazott egy esztendeig őrizhet - az október 9-i, postai világnapon vehette át a halasi tanyavilágot naponta bejáró kézbesítő. Minderről Széllné Tóth Ibolya, a Magyar Posta Rt. Szegedi Igazgatóságának vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az év postása ki­tüntető címet hetedik éve íté­lik oda annak, aki munkájá­val, szorgalmával, emberi ma­gatartásával rászolgál az elis­merésre. A szegedi régió terü­letéről először Makrai László, a bajai 1. számú posta ve­zetője kapta meg a kitüntetést. Farkas Sándor elmondta, hogy személyesen ismeri a küldemények címzettjeit: így figyelt föl két ízben is arra, hogy a szokottnál nagyobb a csönd a magányosan élő, idős emberek házában. Februárban egy néni, augusztusban pedig egy bácsi lett rosszul. A pos­tás segítségért telefonált, így mindkettejüket időben kór­házba szállíthatták. Széllné Tóth Ibolya a Ma­gyar Posta Rt. helyzetéről, azon belül is a dél-alföldi ré­gió postai szolgáltatásairól szólva elmondta, hogy a pos­ta a hagyományos szolgálta­tások technológiájának kor­szerűsítését tervezi: többek között új központi külde­ményföldolgozó rendszer épül. A Postabankkal együtt­működve fejlesztik a banki tevékenységet, s a biztosítási piacon is további pozíciók megszerzését tűzték ki célul. A távközlésben a Tetra nevű, állami, biztonsági mobiltele­fon-rendszer működtetésével vállalnak szerepet. Készülnek az elektronikus kereskedelem megindulására, s bekapcso­lódnak az elektronikus alá­írás-hitelesítési szolgáltatásba is. A Csongrád megyében várható fejlesztésekről az igazgató asszony elmondta, hogy elsősorban falvak le­romlott állapotú postáinak fölújítását tervezik. A postai ellátottság irányszámait te­kintve Szeged kivételezettnek számít: a városnak egyetlen területe sincs, amelynek 3 ki­lométeres körzetén belül ne találnánk postahelyet. A tarjá­niak és fölsővárosiak mégis több postát szeretnének - föl­tehetőleg a Tabán utcai pos­tás-vasutas óvoda átalakítása után nyithatnának új föl­vevőhelyet az egyelőre még vegyes tulajdonú épületben. Ny. P. Hanyatló paprika, erősödő gyümölcsösök A röszkei őstermelőknél Röszke nevéhez legtöb­ben a paprikát társítják. A település 1200 őster­melője közül azonban egyre kevesebben foglal­kozik a hungarikummal. Most a legtöbben gabo­naféléket, valamint a fó­liás zöldségeket és a kü­lönféle gyümölcsöket ter­mesztenek. Nem elég a dráguló növényvédő szer, a csökkenő átvételi ár, itt van még az a rengeteg adminisztráció is. Ebben segít a falugazdász. Nagy Ernő falugazdász 1200 röszkei őstermelő gond­jával-bajával foglalkozik. Hétfőtől szerdáig naponta átla­gosan 40-45-en keresik fel, hogy segítsen nekik a forma­nyomtatványok kitöltésében, a különféle támogatások meg­szerzésében. Emellett az éves kötelező regisztrációjukat is ő végzi. Régebben leginkább a paprikások jöttek el hozzám, manapság azonban alig foglal­Egyre több gyümölcsöst is lát­ni a településen és a környé­kén. A községhez mintegy 450 tanya tartozik. Itt inkább állat­tartással foglalkoznak az em­berek. A szegedi szalámigyár évente kétezer sertést vesz át tőlük. A szarvasmarha pedig szép lassan eltűnik. A nagyüze­mi tartás szinte teljesen megszűnt, csak a család saját szükségletére álldogál egy-két tehén az istállókban. Nagy Ernő a teleházban fo­gadja az őstermelőket. - A ren­geteg adminisztráció miatt alig jut idő a mezőgazdasági mun­kára - folytatta. A legtöbbször esős időben jönnek el hozzá, mert ilyenkor nem lehet a föl­deken dolgozni. Évente 182-fé­Fülöpéknél már darálják a szőlőt. (Fotó: Gyenes Kálmán) le támogatásból válogathatnak az őstermelők. Ennyi dokumen­kozik már valaki a hungari- rábban több száz hektáron, ta- ge áttért a gabonafélékre. Ezek tum között nem is egyszerű el­kummal - mondta a falugaz- valy pedig már csak hatvanon közül a legjellemzőbb a búza és igazodni. Ráadásul egy-egy dász. A paprikatermesztés ültettek paprikapalántát. Egy a kukorica. Régi hagyomány nyomtatvány többoldalas, amúgy nagyon munkaigényes, kiló termés átvételi ára pedig Röszkén a fóliázás is. A hideg- számtalan alponttal, lábjegyzet­Sokan úgy tartják, hogy az nevetségesen alacsony, hatvan hajtatású zöldségeket, vagyis a tel, kivétellel. Néha még a falu­idősek növénye. A fiataloknak forint. primőr retket, salátát, sárgarépát gazdásznak is feladja a leckét... már nincs hozzá türelme. Ko- A röszkei őstermelők többsé- és gyökeret részesítik előnyben. K. T.

Next

/
Thumbnails
Contents