Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-09 / 236. szám

KEDD, 2001. OKTÓBER 9. AKTUÁLIS 3 lakáshite állami támogatással jövedelemigazö nélkül kamattól október 15-étől A megyében Algyő költi a legtöbbet a közművelődésre. A faluházban népszínház is működik. (Fotó: Karnok Csaba) Közművelődési kiadósokra legtöbbet fordító önkormányzatok (évente, lakosonként/Ft) Algyő 5441 Pitvaros 2614 Röszke 3811 Csanádpalota 2572 Bordány 3051 Arpádhalom 2444 Klárafalva 3031 Ullés 2385 Szatymaz 2821 Apátfalva 2175 hiánya okoz gondot, de 10 he­lyen még közösségi házat sem működtetnek. Márpedig, ha csak a központi költségvetésből lakosonként havonta átutalt több mint hétszáz forintot szán­nák erre a célra, már tennének valamint a közművelődés, il­letve a közgyűjteményi értékek megmentéséért, fenntartásáért, mutatott rá a szakember. A fel­mérésből viszont kiderült, hogy hat település a normatíva bizo­nyos részét másra költötte. Tet­ték ezt annak ellenére, hogy a lakosság közösségi-művelődé­si igényeinek szolgálatát felté­telező támogatást, a helyi rá­fordítások kiegészítéseként kap­ják az önkormányzatok. A Csongrád megyei telepü­lések lakosonként, átlagosan 1213 forintot fordítanak a közművelődésre, tudtuk meg Török Józseftől. A nagyobb vá­rosok, így Szeged 1025, Hód­mezővásárhely 1254, Szentes 1124, Csongrád 1357 forintot szán erre a célra. Ugyanakkor kilenc község egyetlen fillért sem áldoz a helyi közmű­velődésre. Ezek: Csanytelek, Domaszék, Felgyő, Kübekhá­za, Nagytőke, Óföldeák, Ópusztaszer, Tömörkény és Uj­szentiván. A szakember sze­rint az a tény, hogy könyvtár­ra ezek az önkormányzatok is szánnak valamennyit szűkös költségvetési keretükből, jelzi a két ágazat közötti presztízs­különbséget. N. Rácz Judit Az igénybe vehető kölcsön összege • építés esetén az építési telek, • vásárlás esetén a megvásárolandó lakás • vagy más, forgalomképes és tehermentes Ingatlan értékétől függ. Kármán Tódor-díj a Szegedi Biológiai Központnak Posztgraduális képző A tehetségek esélyhez jut­tatása az oktatási rendszer, a társadalom egészének alap­vető feladata - fogalmazott Pálinkás József, az oktatási tárca vezetője a Kármán Tó­dor-díjak átadásán hétfőn, Budapesten. A magyarországi oktatás, képzés, felnőttoktatás és tu­dományos kutatás érdekében végzett kiemelkedő tevé­kenység elismeréseként a dí­jat évente öt gazdálkodó szervezet, illetve magánsze­mély veheti át. Az idén a műszaki tudo­mányok és repüléstechnika úttörőjeként számon tartott tudós nevét viselő díjat a Compaq Computer Magyar­ország Számítástechnikai Kft., az MTA Szegedi Bioló­giai Központ, a Mol Magyar Olaj és Gázipari Részvény­társaság, a Paksi Atomerőmű Rt. képviselője és Tamás Ist­ván vállalkozó vette át Pá­linkás Józseftől. Az MTA Szegedi Bioló­giai Központja 30 éve, ala­pítása óta tevékenyen részt vesz a szegedi egyetem gra­duális és posztgraduális képzésében. Emellett regio­nális továbbképző intézet­ként napjainkig 65 ország 568, 35 évesnél fiatalabb kutatója kapott és kap ma­gas színvonalú posztgraduá­lis képzést. Pálinkás József rámuta­tott: a díjazottak nagyban hozzájárultak, hogy Magyar­országon „minőségi, ver­senyképes, életre nevelő ok­tatási intézmények működje­nek". A vasárnap kezdődött hadművelet jogosságát a nyugati világban sen­ki nem vonja kétségbe - ez derül ki a világlapok kommentárjaiból. Az is világos, hogy az amerikai-brit lé­gicsapásokat több arab ország elfo­gadja ugyan, de a muzulmán világ mélyen megosztott. Míg az ameri­kai lakosság elsöprő többsége - a gyorsfelmérések szerint - helyesli a tálib rezsim elle­ni katonai műveletet, a legtekintélyesebb amerikai la­pok szinte visszhangozzák, amit Bush elnök is ismétel­get: nem az afgán nép, nem a világ csaknem egymil­liárd muzulmánja, hanem a terrorizmus ellen irányul a csapás. Nem véletlenül. A nyugati reagálásokból egyér­telműen kiolvasható a „többrétegű" szorongás. Az elemzők leginkább az esetleges terrorista választól és a konfliktus földrajzi kiterjedésétől tartanak. ,4z erőszak ördögi körének kialakulásától. Nem tudni, vajon mennyire erős az a nemzetközi koalíció, amelyei szep­tember 11. óta sikerült összekovácsolni? Vajon meddig mehetnek el egyes arab országok vezetői az Egyesült Államok támogatásában anélkül, hogy összeütközés­be kerülnének saját lakosságukkal? „Csak remélni le­het, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei jól át­gondolták e félelmetes sakkjátszma folytatását is" - fo­galmaz a belga kormányhoz közelálló Le Soir, aligha­nem sokak gondolatmenete szerint. „Olyan lépés volt ez, amelyet senki sem kívánt. Meg kellelt tenni" - ír­ja a Los Angeles Times, s szintén sokak ezt sem vitat­ják. De hogy a „szemet szemért" elv érvényesülése nyomasztóan hat, arra akár bizonyság lehet az Euró­pai Unió külügyminiszterei elé terjesztett, sietősnek tetszőfrancia ja vaslat Afganisztán politikai jövőjéről: ENSZ-támogatással ideiglenes kormányzat a volt af­ganisztáni uralkodóval az élen, a demokrácia meg­alapozása, újjáépítési program és mindenek előtt: se­gélyek, segélyek, segélyek. Nem tudjuk, mi következik és hogyan viselik ezt majd az emberek - Kairó és Iszlámábád között. Szá­munkra csak az a haragoszöld tónusú, szemcsés kép ismerős (az Öböl- és a balkáni háborúból), amint az éj­jel is látó kamerák megmutatják benne a fénycsóvákat (rakéták) és a villanásokat (becsapódások). Es az is is­merős, amit ez a kép felidéz: a bizonytalanság, a szo­rongás. A félelmetes játszma Néhány településen másra költötték a támogatást Közművelődési forintok Csongrád megye 60 te­lepülése közül Algyő költ legtöbbet a közművelődé­si és közgyűjteményi fel­adatokra. A megyeszék­hely a huszonhatodik. Egyébként Szeged 2034, Hódmezővásárhely pedig 2071 forintot szán évente és lakosonként a helyi közművelődési és köz­gyűjteményi tennivalóira. Pusztaszeren pedig az e feladatra átutalt állami normatíva háromnegyed részét másra költötték. Közművelődésre a megye 9 települése egyetlen fil­lért sem áldoz. Közművelődési és köz­gyűjteményi feladataik ellátá­sára fordítják-e az önkormány­zatok a kapott központi nor­matív támogatást? Szakmai­lag, pénzügyileg fontosnak tart­ják-e az állam által biztosított keret kiegészítését? Többek között erre keresett választ egy, a közelmúltban végzett felmé­rés kapcsán a Csongrád Me­gyei Közművelődési Tanács­adó Központ, tudtuk meg Tö­rök József szakreferenstől. A kulturális törvény ugyanis már négy évvel ezelőtt kimondta, hogy a települési önkormány­zatoknak meg kell alkotniuk helyi közművelődési rendele­tüket. Ezen kötelezettségnek azonban eddig csak a megye 29 önkormányzata tett eleget. Ezért nem meglepő, véli Török József, hogy nem nevezhető po­zitívnak az elkészült közmű­velődési látlelet. Bár a törvény­ben meghatározott szervezeti és személyi feltételek azért a települések 48 százalékánál biz­tosítva vannak, az optimális működtetés aránya mindössze 33 százalék. Azaz 23 községben nem csak a személyi feltételek Az 50 ezer forint gondot okoz a vállalkozóknak és a cégeknek is Áremelő minimálbér nimálbér jelentős fejlődés, bár többre is lett volna lehetőség. (A szakszervezetek azt szeret­ték volna elérni, hogy nettó 40-42 ezer forint legyen a leg­kisebb havi kereset, ám ezek az összegek a kormányoldal szerint „nem fértek volna be­le" a kétéves költségvetésbe.) - A munkavállalói oldal végül is azért elégedett a meg­oldással - mondta Martonosi István, a Kisosz megyei titká­ra, az országos szervezet társ­elnöke -, mert a kormány haj­landó 15 milliárd forintos kompenzációs keretet elkülö­níteni a terhek átvállalására a Munkaerőpiaci Alapból. Rá­adásul sikerült azt elérnünk, hogy a kicsik, az öt alkalma­zottnál kisebb létszámmal dolgozó cégek és az egyéni vállalkozók is pályázhassa­nak. A Kisosz sosem tiltako­zott a minimálbér felemelése miatt - tette hozzá Martonosi hiszen az EU tagállamai között szegénynek tartott Por­tugáliában 93 ezer forintnak megfelelő összeg a legkisebb kereset. Ugyanakkor elvisel­hetetlen terheket rótt volna a vállalkozókra, ha a kormány nem ad kompenzációt. A Ki­sosz számításai szerint ugyan­is egy egyéni vállalkozó szá­mára az 50 ezres minimálbér tb-terhekkel együtt éves szin­ten 193 ezer 490 forint több­letköltséget jelent (a bérkölt­ség 124 ezer 500, a társada­lombiztosítási és nyugdíjjáru­lék 40 ezer 490, az szja 24 ezer 900, az egészségügyi hozzájárulás 3600 forinttal több mint 2000-ben). Egy al­kalmazott pedig 348 ezer fo­rinttal kerül többe a munkálta­tójának, mint idén. Az érdek­képviseletek hangsúlyozzák: látni kell, hogy két év alatt 700 ezer forinttal többet fizet­nek ki az államnak a bérek után. Dudás János, a Szuper El­szo Kft. ügyvezető igazgatója szerint egyértelműen áreme­léssel jár az 50 ezer forintos minimálbér bevezetése. Noha 70 alkalmazottja közül csak hárman viszik haza a legki­sebb keresetet, a legtöbben a minimálbér határát súrolják jövedelmeikkel. Az ügyvezető a terhek csökkentésével érte­ne egyet, hiszen a jelenlegi helyzetben csak úgy tud bért emelni valakinek, ha mástól ugyanannyit elvesz. Az Elszó­nál - mondta az ügyvezető ­anyagi elismerésben lassan nincs különbség a diplomás és az érettségizett között. Noha tudja, hogy egy fo­lyamat elején tart az ország a legkisebb keresetek megeme­lésével, nem örül az 50 ezer forintos minimálbérnek Engi Gábor, az Engi & Kis Nyom­daipari Bt. ügyvezetője sem. Mint mondta, mind a tizenhá­rom alkalmazottját minimál­béren foglalkoztatja. Még nem tudja, hogy gazdálkodja ki a terheket, hiszen árakat sem tud emelni, olyannyira telített a piac ebben a szolgál­tatásban. Fukutu Klára Az Országos Munka­ügyi Tanácsban (OMT) a múlt héten megegyezés született a 2002. január l-jétől bevezetendő mini­málbérről. Az 50 ezer fo­rintos legkisebb kereset ­noha az emelés szüksé­gességével mindenki egyetért - újra megpró­báltatások elé állítja a ha­zai kisvállalkozók zömét. Január elsejétől az eddig bruttó 40 ezer forintos mini­málbér 50 ezerre emelkedik, ami nettó 37 ezer 500-nak fe­lel meg - hozott kompro­misszumról árulkodó döntést az Országos Munkaügyi Ta­nács (OMT) valamennyi sze­replője, a munkavállalók, a munkaadók, a szakszerveze­tek, valamint a kormány kép­viselői. A kezdetben 57 ezer 500 forintos bruttó bért követelő munkavállalók a viták során elismerték: az idei 40, illetve a jövő évi 50 ezer forintos mi­Új lakás építésére vagy vásárlására házaspároknak vagy gyermeket nevelő szülőknek, akár önerő nélkül is, megfelelő ingatlan fedezete mellett. hitelinfo: 06 40 44 22 00 www.postabank.hu Q Posta Bank

Next

/
Thumbnails
Contents