Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-08 / 235. szám

HÉTFŐ, 2001. OKTÓBER 8. AKTUÁLIS 5 Cserbenhagyásos baleset Halálos gázolás Munkatársunktól Megállás és segítségnyújtás nélkül tovább hajtott annak a személygépkocsinak a ve­zetője, aki Sándorfalván, a Csongrádi utca 29. számú ház előtt elgázolta az úttesten fekvő D. Árpádot. A férfi a helyszínen bele­halt sérüléseibe. A baleset október 6-án, szombat éjjel, 11 óra előtt néhány perccel történt. A rendőrség segítségnyújtás elmu­lasztása miatt büntetőeljárást indított isme­retlen személy ellen. Az eddigi adatok szerint világos színű ré­gi Lada vagy Zsiguli hajtott keresztül az úton ittasan fekvő 57 éves D. Árpádon. Az autó vezetője szinte biztos, hogy látta a fér­fit, ugyanis megpróbálta blokkoló fékezéssel elkerülni az ütközést. A tragédia Sándorfalva belterületén tör­tént, a gázoló az Alkotmány körút felől ha­ladt a Csongrádi utcában a Pozsonyi utca fe­lé. A rendőrség szakértői szerint a személy­gépkocsin nem volt rendszám. Az ütközés­kor az autó megsérült, a lökhárító és a rend­számtartó véres lett. A baleset helyszínén ta­láltak egy dísztárcsát, ami az autóról esett le. A rendőrség reméli, hogy a gázoló önként jelentkezik és tisztázza a baleset okait. A Sze­gedi Városi Rendőrkapitányság közlekedés­rendészeti osztálya nem zárja ki, hogy a bal­esetnek voltak szemtanúi, esetleg valaki látta a megsérült, véres autót. A nyomozók ezért kérik, hogy aki bármilyen információt tud a halálos gázolásról, személyesen vagy telefo­non jelentkezzen a szegedi kapitányságon. Szemtanúkat keresnek Munkatársunktól A Szegedi Városi Rendőr­kapitányság egy július 31­ún, délután 4 óra körül tör­tént baleset szemtanúit ke­resi. A karambol Szegeden, a Brüsszeli körút és a József Attila sugárút kereszteződé­sében történt: egy megkü­lönböztető fény- és hangjel­zést használó Opel Astra tí­pusú rendőrségi autó ütkö­zött egy, a József Attila su­gárút felől érkező, szabad jelzésen áthaladó személy­gépkocsival. A szemtanúk személyesen a kapitánysá­gon (Párizsi krt. 16-22.), te­lefonon a 62/562-400-es szám 16-22-es mellékén je­lentkezhetnek. Gyémántlakodalom Szentmihályon Vasárnap ünnepelte gyémántlakodalmát Szeged-Szentmihályon a 86 éves Tanács Gizella és a 90. évében járó Kis­Péter Mihály. A jeles al­kalomra összegyűlt a család: két gyermekük, "égy unokájuk, hat dé­dunokájuk és a hozzá­juk tartozó rokonság. A házaspár már ötven éve kifizetője a Délmagyar­Országnak. Kispéter Mihály fiatal ko­fában a helybéli urasághoz járt napszámba, majd 1947­'g, iparengedélye bevonásáig fűszerpaprikával kereske­dett, utána belépett a ter­melőszövetkezetbe, s ott dolgozott egészen 1975-ig, nyugdíjha vonulásáig. Viha­re>s esztendőket élt át a csa­'ád, az emlékek közül Csőként viszont nem a szo­morúakat említik. Az ötve­nes évek beszolgáltatási kö­télezettsége alól kibúvót je­téntett a csak éjszaka kivite­thető feketevágás. A Kis­Péter család is kellemetlen helyzetbe került egy el­lenőrzés során, ugyanis a le­gálisan feldolgozott disznó­inknak öt lába került elő a Jóban-rosszban együtt - már hatvanöt éve. (Fotó: Schmidt Andrea) kamrából. Tanács Gizella egész életében otthon dolgo­zott, paprikapalántát nevelt földjükön. A hosszú házas­ság titkát firtató kérdésre a türelmet és nagymamája pél­dáját említi: - Ó tizennégy gyermeket nevelt, s bár fér­jeura gyakorta kirúgott a hámból, kitartott mellette. Akkoriban nem úgy volt, mint most, amikor - ha vala­mi probléma adódik - rög­Fotóművészek a műteremért Munkatársunktól Nyílt levélben fordult a Magyar Fotóművészeti Alko­tócsoportok Országos Szó­rtságé a szegedi önkor­mányzat képviselőihez. Gyön Lajos, a Mafosz elnöke "közkegyelmet" kért a Szen­tésen megmentett Fridrich­tényirdához hasonlóan érté­kes szegedi napfényműte­remnek. Úgy véli, amennyi­em a Széchenyi tér 2. számú ház udvarában található ipar­történeti emléket műemléki Jtédettség alá helyeznék és e'újítanák, újabb idegenfor­galmi nevezetességgel gazda­godhatna a Belváros. A szá­zadfordulón épült és több mint fél évszázada elhanya­golt műterem helyreállítása nemcsak a Kárpát-medence egyik muzeológiai nevezetes­sége lenne, hanem a fényké­pész szakma is hasznosíthat­ná, hiszen Szegeden számos kiváló fotótörténeti kutató, fotóesztéta és nemzetközi hírű fotós él és dolgozik. A felújított fényírda célja lehetne az egyre népszerűbb hazai fotóturizmusnak. Leve­lében Győri Lajos pénzado­mányt ajánlott fel az ipartör­téneti emlék megmentéséért. Félbevágta a vonat Munkatársunktól Kettévágta a vonat V. Ist­^ún 47 éves, szegedi lakos l^tét. A férfi vasárnap este . ""mmnegyed hatkor a köze­rő vonat elé feküdt a sí­^fe, a Vértói úti vasúti ke­reszteződéstől 150 méterre. A mozdonyvezető észrevette a sínekre fekvő férfit, ám már nem tudta elkerülni a balesetet. A rendőrség állam­igazgatási eljárás keretében vizsgálja az ügyet. tön kétfelé válik a házastár­sak útja. Igaz, hogy az a ne­hezebb út, de meg kell pró­bálkozni az ügyes-bajos dol­gok megoldásával. Amikor most végigné­zünk az asztal mellett ülő soktagú családon, mindket­ten úgy érezzük, hogy jól döntöttük, amikor egymás­hoz kötöttük életüket ­mondta Mihály bácsi. W. A. Verekedő taxis, garázda diák Munkatársunktól Lezárult a nyomozás az augusztus végén megvert gö­rög állampolgárságú diák ügyében. A taxis ellen gon­datlanságból elkövetett sú­lyos testi sértés, a diák ellen garázdaság vétségének ala­pos gyanúja miatt folyt nyo­mozás. - A rendőrség a napokban vádemelési javaslattal átadja az ügyet az ügyészségnek ­nyilatkozta a fejleményekről Tuczakov Szilvána, a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense. Az ügy előzményei, mint azt már megírtuk, hogy a gö­rög fiatalember egy átmula­tott éjszaka után beszenyez­te az őt szállító taxis autóját. A sofőr ezután megverte a diákot, akinek eltört a kulcs­csontja, zúzódásokat szen­vedett, orvosi költségei pedig több tízezer forintba kerül­tek. A görög orvostanhallga­tó a ver(eked)és után bele­rúgott a személyautóba, őt a taxis ezért jelentette fel. A szabadpiacon alku tárgya a bérleti díj Áremelés az üzlethelyiségekben Mig a Belvárosban manapság nagyon ne­héz megszerezni egy üz­lethelyiség bérleti jogát, addig a Tisza Lajos kö­rúton kívül eső utcákban a vásárnak csak a pénz­tárcánk szab határt. A hivatalos bérleti díjak a centrumban és a külvá­rosokban szinte alig tér­nek el, ám a valóság­ban, az albérleteztetés miatt a különbség óriá­si. Szeged Belvárosában je­lenleg négyzetméterenként havi 300-500 forintot fizet­nek a bérlők az IKV Rt.-nek, ritka kivételnek számít az a kereskedő, akinek a szerződése ezer forintos tari­fáról szól. Ugyanakkor az al­bérleti díjak - amikor az üz­let főbérlője más vállalkozó­nak adja ki vagy a teljes alapterületet, vagy csak egy részét - az alapdíjak sokszo­rosát, a 4-7 ezer forintokat is elérhetik négyzetméteren­ként. Az IKV Rt.-nek az a célja, hogy az alacsonynak tartott bérleti díjakat 2004. január elsejéig fokozatosan, több ütemben, a négyzetmé­terenkénti 3 ezer forintra emelje. Azzal a kiegészítés­sel, hogy a nem hasznos alapterületért (például raktá­rért) csak a díjak felét fizes­sék ki a bérlők. Hasonló elvet követ az in­gatlankezelő a Tisza Lajos körúton kívüli üzlethelyisé­gek esetében is, a tervek sze­rint - tudtuk meg Zöldi Klá­ra vezető jogásztól - a jelen­legi nettó 100 és 300 forint közötti bérleti díjakat 2004­ig 500-2000 forintra szeret­nék emelni. Természetesen a városnak éppen ezeken a te­rületein lehet a legnagyobb a szórás, hiszen egy üzlet mi­nél távolabb esik a Kárász utcától, avagy más frekven­táltabb helyektől, mint pél­dául a Mars tértől, elvben annál kisebb forgalmat bo­nyolíthat le. Hacsak nincs olyan profilja, amely egye­dülálló Szegeden. A vezető jogász is azt vallja, meg­egyezés kérdése, milyen megállapodásra jutnak a bérlővel, azaz a szerződés aláírásakor akár el is térhet­nek a „tóligektől". A szabadpiacon ennél sokkal változatosabb árakkal találja magát szemben az ér­deklődő, ha be-betér egyik­másik üzletbe, avagy telefo­non érdeklődik kiadó helyi­ség iránt. Rögvest megál­lapíthatja, hogy a piacot az erős túlkínálat jellemzi, és hogy az árakban a határ egy­általán nem a csillagos ég. Ezt a tényt valamennyi, álta­lunk kérdezett ingatlanköz­vetítő megerősítette. A tulaj­donosok ábrándjai közé tar­tozik, hogy egy négyzetmé­tert ezer forintért adjanak ki, valójában azonban a kialku­dott bérleti díj fordítottan arányos a helyiség alapterü­letével. Míg egy 12 négyzet­méteres garázsboltnál ­akárcsak a kis lakások eseté­ben - a négyzetméterenkénti plafonnál, 1000 forintnál is több harcolható ki, a 40 négyzetméternél már más­képp számolnak: a tulajdo­nos fix 30 ezret kér, majd megalkudnak 26 ezer forint­ban. A Mars téri pavilonok jobban tartják az árukat, egy 15 négyzetméteresért havi bérleti díjban lehet kapni a 28-30 ezer forintot is. A Szeged Plaza is eltérő összegeket fizettet a csomó­pontokon és a főutcán fekvő üzletek bérlőivel, mint a ke­vésbé frekventált helyeken árusítókkal, továbbá különb­séget tesz profilok között is. „Más a virágbolt és a más egy luxuscikkeket árusító üzlet" - mondta Jámbori Sándor igazgató. Emellett a nagyobb alapterületű butik az alkuban úgyszintén ala­csonyabb díjakat érhet el, így a vállalkozók jelenleg 2-6 ezer forint közötti négy­zetméterenkénti összegekért bérelnek üzlethelyiségeket a Plazában. F. K. Tornatermet avattak a Karolinában Átadták és felszentelték vasárnap Szegeden a Ka­rolina iskola új tornacsar­nokát. A nyolcszázmillió forintos beruházás a spor­toláson kivül közösségi rendezvényeknek és isko­lai szentmiséknek is helyet ad. Az átadási ceremónián több mint ezer diák, szülő és tanár vett részt. Sportcsarnokkal gazdago­Adományok és adományozók A kanadai, az amerikai és a bajor iskolanővér-rend­tartományok, valamint az Egyesült Államok püspöki karának és a szegedi önkormányzat több százmillió fo­rintos támogatásával épülhetett fel a Karolina iskola sportcsarnoka. dott a szegedi Karolina óvoda, általános iskola, gimnázium és diákotthon. A vasárnapi át­adás előtt felszentelték az új épületet. A szentmisét és a szentelést Urbán József, a sze­Több mint ezer diák, szülő és tanár volt jelen az átadáson. (Fotó: Karnok Csaba) gedi Dugonics András Piaris­ta Gimnázium igazgatója, a Karolina testvériskolájának vezetője celebrálta. A mise után Lépes Katalin, a Karolina vezetője köszön­tötte a megjelent vendégeket. Az igazgatónő beszédében el­mondta: tíz esztendeje vártak egy méltó tornaterem és kö­zösségi csarnok felépülésére, hiszen hétszáz diák sportolá­si lehetősége volt eddig meg­oldatlan. Az építkezés krónikájának fontosabb eseményeit emelte ki Pekó M. Adrienn. Az isko­lanővérek tartományfőnöknője elmondta: az új épület terveit 1996-ban hagyták jóvá, és az építkezés már abban az évben meg is kezdődött. Pénz hiá­nyában egyszer megakadtak a munkálatok, azonban a je­lentős összegű támogatások segítségével idén szeptember 2l-re elkészült az objektum. Az ünnepség végén felszó­lalt Bartha László polgármes­ter, valamint az épület ter­vezője és a kivitelező cég ügy­vezető igazgatója is. Mind a hárman köszönetüket fejezték ki az építőknek. Délután tán­cos mesejáték és iskolai sport­versenyek zárták a rendez­vényt. Illyés Szabolcs A lakótelepek közelében lévő boltokban is lehet akkora forgalom, mint a belvárosban. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents