Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-06 / 208. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. SZEPTEMBER 6. MEGYEI TÜKÖR 7 A szabadkai magyar főkonzul szerint Soha jobbkor nem nyílhatott volna... Augusztus 17-én nyílt meg Szabad­kán a magyar főkonzulátus. A cere­mónián a mintegy 4 ezer szabadkai és környékbeli mellett részt vett Orbán Viktor magyar és Zorán Djindjics szerb miniszterelnök is. A diplomáciai képviselet fontosságáról, eddigi működésének tapasztalatairól adott lapunknak exkluzív interjút Huszár Já­nos főkonzul. Huszár János korábban a külügyminisztérium főosztályvezető­helyettese volt, négy éven át pedig ta­nácsosként teljesitett szolgálatot Ma­gyarország belgrádi nagykövetségén. - Nem mai keletű az ötlet, s az elhatáro­zás sem, hogy Jugoszláviában hazánk fökonzulátust nyit. Miért csak most ke­rült erre sor? - Valóban régi álom teljesült a főkonzulá­tus megnyitásával. Hosszú évek óta szorgal­mazzuk, hogy Szabadkán egy ilyen diplomá­ciai képviselet működjék. A feltételek az el­múlt év októberét követően teljesültek. A magyar fél már október végén felvetette a gondolatot, s ezt jugoszláv részről ked­vezően fogadták. Az előkészületeket kö­vetően, augusztus 17-én nyitottuk meg a sza­badkai fökonzulátust - válaszolta Huszár Já­nos főkonzul, a képviselet vezetője. - Milyen szempontokat vettek figyelem­be, amikor a képviselet megnyitására tet­tek javaslatot? - Mindenekelőtt azt, hogy a Vajdaságban élő magyar polgárok helyben, rengeteg időt kímélve intézhessék ügyeiket, s ne kelljen Belgrádba utazniuk. Ez elsősorban a konzuli ügyekre vonatkozik, hiszen a főkonzulátus egyik feladata, hogy képviselje a Vajdaságba látogató magyar állampolgárok érdekeit, ugyanakkor a vajdasági magyarok felé nyújtson szolgáltatást, tájékoztassa őket a legfontosabb magyarországi történésekről, segítse elő kulturális, oktatási és egyéb kap­csolatépítésüket az anyaországgal. A másik feladatunk, hogy a Vajdaság és az anyaor­szág, különösképpen pedig a határ menti re­gionális kapcsolatokat elősegítse. - Lehet már összegezni az elmúlt két hét tapasztalatát? - Óriási igény mutatkozik mindenféle szolgáltatásra, amit ez a főkonzulátus nyúj­tani tud. Rengeteg helyre hívnak, s én a Ma­gyar Köztársaság képviseletében, lehetősé­gemhez mérten, mindenütt megjelenek, tájé­kozódom és tájékoztatok. Jelzem az itteni magyaroknak, hogy sorsuk számunkra nem közömbös, odafigyelünk, támogatjuk mun­kájukat, törekvéseiket. Ugyancsak nagy igényt tapasztaltam a szerb nemzetiségű pol­gárok részéről is, hiszen ez a főkonzulátus az övék is, ők is igénylik a szolgálatunkat. Nekik is jeleztük, hogy minden olyan kér­désben, amelyben illetékesek vagyunk, eljá­runk, segítünk. - Főkonzul úr, milyen kapcsolatot alakí­tottak ki az önöknek helyt adó város, Szabadka önkormányzatának vezetésé­vel? - Maximális mértékben segítik a munkán­kat. A főkonzulátus Szabadkáé is. A város egyik legpatinásabb épületében vagyunk, minden támogatást megkaptunk a város ve­zetésétől, nem volt olyan kérés, amelyet ne teljesítettek volna. Úgy érzik ők is, hogy kö­zös ügyről van szó, ezért ebbe a főkonzulá­tusba egy kicsit a szabadkaiak szeretete, se­gítőkészsége és a vajdaságiak várakozása is bele épült - mondotta lapunknak adott exkluzív nyilatkozatában Huszár János sza­badkai magyar főkonzul. Kisintre Ferenc A látogatók előtt föltárul a Fehér-tó gazdag madárvilága. (Fotó: Miskolczi Róbert) Idén tavasszal szerve­zett először nyílt túrát a védett Fehér-tóra a Kis­kunsági Nemzeti Park. Idegenforgalmi szakem­berek, pedagógusok és természetkedvelők vet­tek részt a meghirdetett kirándulásokon. A Fehér-tó világa ebben az évben tárult föl először a természetkedvelók előtt. A Kiskunsági Nemzeti Park nyílt túráin március óta közel száz látogató vett részt ­mondta érdeklődésünkre Áb­rahám Krisztián, a nemzeti park szegedi irodájának okta­tásszervezője. A Fehér-tó fokozottan vé­dett madárfajok fészkelő- és pihenőhelye. A tavat bemuta­tó program célja az volt, hogy a természetkedvelók él­ményeket gyűjtve ismerjék meg a védelemre szoruló ér­tékeket. Az augusztus végéig ter­vezett hat túrából négyet tarthattak meg - két kirán­dulás a rosszra fordult időjárás miatt maradt el. Márciusban meghívták az idegenforgalmi szakembere­ket is: hadd lássák, hogyan fest közelről az a terület, amelyet az utazási irodák is ajánlanak a turistáknak. Máskor pedagógusok szem­lélődtek a Fehér-tónál, s a helyszínen tartandó, rendha­gyó környezetismeret- és biológiaórák megszervezé­sét tervezték. A növekvő számban je­lentkező érdeklődők közt akadtak természetfotósok és környezetvédelem tagozatos szakközépiskolások, főisko­lások, egyetemisták. Sokan családi programként válasz­tották a tavi túrát. A kirán­dulás 6-7 kilométeres út­vonalát egyaránt végigjárta az édesapja nyakában utazó. kétéves kisgyerek és a nyolcvanas éveit taposó há­zaspár. A lapunkban is meghir­detett időpontokban, alkal­manként harmincan-negy­venen gyülekeztek a Fehér­tói Halászcsárdánál, ahol a nemzeti park tűravezetője várta a jelentkezőket. A lá­togatók a külföldi gyakorlat szerint, egy mozijegy áráért vehettek részt a kirándulá­son. A bevételt a terület fönntartására fordítják. Csu­pán egyetlen költségtétel a közelmúltból: a kisebbik ki­látó fölújítása egymillió fo­rintba került. A csoportokat elóbb a csárdától két kilométerre ál­ló kutatóházig vezették: itt megnézték a tó élővilágát bemutató állandó kiállítást. Innen a kis kilátótoronyhoz vitt az út. Aki még bírta szusszal, továbbgyalogolha­tott az Európa egyik legna­gyobb sirálytelepeként szá­mon tartott Korom-sziget nagy kilátójához is. A látogatók madárfajok sokaságát figyelhették meg: kanalas-, szürke-, vörös- és selyemgém, bakcsó, ege­részölyv, bama rétihéja, sok­féle réce, póling és kócsag életének mozzanatai tárultak a nézelódők elé. Azt is lát­hatták, hogyan építgeti fűszálakból és egyéb hozzá­valókból, ágról lelógó, puha fészkét a függőcinege. Még két nyílt túrára vár­ják az érdeklődőket a nem­zeti park munkatársai. Leg­közelebb szeptember 12-én, szerdán, reggel 8.15 órakor indul csoport a Fehér-tói Halászcsárda elől. Az idei szezonban október 10-én tartják az utolsó madárbe­mutatót. A tervek szerint jövőre folytatják a fehér-tói kirándulásokat. Nyilas Péter Teknőcök a dobozban Nem túl kellemes él­ménnyel búcsúzott el augusz­tus hónaptól az a jugoszláv férfi, K. R., aki az elmúlt pénteken, késő délután érke­zett a Balkánról a röszkei ha­tárállomásra. Ugyanis hiába rejtette el svarcban szállított áruját egy kartondobozban, a fináncok megtalálták azt a három mór teknőst, amelyről a „turista" a vámvizsgálat megkezdése elótt egy szót sem ejtett. Mivel a teknősök védett állatnak minősülnek, a vámhivatal természetkárosí­tás és csempészet miatt kez­deményezett eljárást K. R. el­len, a 45 ezer forintot érő ál­latokat pedig átadták megőrzésre a Kiskunsági Nemzeti Parknak. Nagylakon ponyvaszaka­dás miatt rendeltek el tételes áruvizsgálatot a pénzügyőrök egy török kamionban. A Tö­rökországból Belgiumba mo­gyorót szállító autó rakterében két palesztin állampolgárságú férfit fedeztek fel a vámosok. Az illegálisan utazó arabok elmondták: Romániában, egy parkolóban vágták fel a kami­on ponyváját, s így másztak be a raktérbe. Végül pedig szolgálunk egy kis vámleltár­ral. Augusztus 27. és szep­tember 2. között a Dél-Alföl­dön dolgozó pénzügyőrök le­foglaltak 1780 karton cigaret­tát, 217 liter szeszes italt, 34 liter tiszta szeszt, 110 darab pólót és 49 műsoros CD-t. B. Z. A Szerelem utolsó vérig felszarvazott dzsigolója Halászlé és nokedli Huszár János szabadkai magyar főkonzul (balról) Zorán Djindjics szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök társaságában a diplomáciai képviselet avatóján. (Fotó: Karnok Csaba) Éneklő pedagógusok Munkatársunktól A Szeghy Endre Pedagógus Női Kar az új tanévben megkez­di a munkát: a régi és a jelent­kező új tagokat az első próbá­ra ma 17 órára várják a szege­di Deák Ferenc Gimnáziumba. Fölújítják a zákányszéki művelődési házal Szegeden és környékén látványos jelenetek sorát forgatja a Szerelem utol­só vérig cimü film alkotó­gárdája. A régi, jól ismert szereplők mellett Magyar­országon debütált az olasz színész, Pietro Raguza. Az Ágota férjét alakító férfi többször szerepelt már olasz mozi- és tévéfilmek­ben, járt külföldön, de Ma­gyarországra eddig még nem jutott el. Szeged annyira megtetszett neki, hogy már gondolkodik rajta, hogy jövőre eljön ide a családjával is. - Hogyan kerül olasz szí­nész magyar filmbe? - Muszáj volt. Ágotának a forgatókönyv szerint olasz fér­je van. Kint is élnek, két gye­rekükkel. Hát, valahogy így kerültem én a képbe. Azért nem csak annyi a szerepem, hogy Ágotát kikísérem a vo­nathoz Olaszországban. Ma­gánnyomozó vagyok. Szege­den figyelek meg egy bandát, amikor véletlenül Ágotát is meglátom. Ráadásul Fügével. Jó kis kalamajka. - A filmben magyar szö­vegeid vannak. Erted őket? - Persze! Mindent elmond­tak nekem angolul is. A legna­gyobb szerencsém az, hogy az Ágotát alakító Szilágyi Mari­ann tényleg Olaszországban él, így ha bármi baj van, hoz­zá fordulhatok olaszul is. De a legjobban Lajos bá'-val ér­tetem meg magam, annak el­Az olasz színész szerint nem az a fontos, milyen országban dolgozik, hanem hogy jó legyen a csapatmunka. (Fotó: Schmidt Andrea) lenére, hogy beszélni nem tu­dunk egymással, mert Kovács Lajos csak magyarul tud. Fan­tasztikusan összeillünk. Sok közös jelenetünk van és köz­ben szép lassan megismerjük egymást. Lajos bá' csupa szív ember, mindig kedves, min­dig nevet. - Mit gondolsz a magya­rokról? - Két hét alatt nem lehet megismerni egy népet. De sze­rintem olyanok mint Lajos bá'. Nagyon nyíltszívűek, kedve­sek, annak ellenére, hogy nincs könnyű dolguk itt. Azt mond­ják a kollégák, hogy nehéz Magyarországon megélni. Ezt nem tudom, de Szeged nagyon tetszik. Gyönyörű város, szí­vesen maradnék itt a forgatás után is. - Es a magyar konyha? - Mindig azt hallom, hogy a magyarok nem esznek jól. nem egészségesek az ételeik. Lehet, hogy nem egészséges, de finom. Ettem gulyáslevest, halászlevet. Ez utóbbi nagyon tetszett. Volt benne egy csomó hal, meg a leve is csodálatos volt. Nekem kicsit csípős, de nagyon finom. A legnagyobb élményem a csirkepörkölt volt. olyan kis, csepp alakú tész­tácskákkal. Az ízlett a legjob­ban. Sokan kérdezik tőlem: ettem-e itt pizzát. Én. ha kül­földön járok, a pizzát messze elkerülöm. Csik Gergely Fészket rakott a fü mege Fölfedezők a Fehér-tónál Fölújítják a zákányszéki művelődési házat. Az önkor­mányzat által működtetett álta­lános művelődési központ te­tejére új cserepet raknak, vako­latát fölfrissítik. A 35 méter hosszú épület nagytermében lambéria kerül az öreg mennye­zetre, vizesblokkal bővül a könyvtár. Kurucsai Istvántól, a külső munkálatokat végző tár­saság ügyvezetőjétől tudjuk, hogy 600 négyzetméter új va­kolat kerül a szegleteivel kör­be-körbe 17 méteres, alátéglá­zott, négy méter 20 centi ma­gas vályogfalra. A valamikori Lengyel-kocs­mából. amely később Mikszáth Kálmán névre keresztelve kul­túrházként is szolgálta Zákány­széket, így a szeptember végi falunapra fomiás, jó kinézésű közösségi épület válhat, a nem­rég rendbe hozott templomhoz illően. Sas Györgyné igazgató abbéli örömének is hangot adott, hogy a várva várt átala­kítással, több mint 200 gyer­mek tanulhat majd elfogadha­tó körülmények között, hiszen a művelődési központ ad ott­hont a könyvtár mellett az alap­fokú művészeti oktatásnak is. A zákányszékiek a Csongrád Megyei Közoktatási Alapít­ványhoz pályáztak és a fölújí­tási munkálatokra 650 ezer fo­rintot kaptak. M. T. Újravakolják a lerobbant épületet. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents