Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-06 / 208. szám

Csecsemő- és kisgyermekápoló szakos tanulók a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskolában. (Fotó: Karnok Csaba) Szentesen kevés a jelentkező Megszűnt a nappali tagozatos ápolószakképzés a szentesi Koros Sámuel Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskolában, mert egyetlen évfolyam elindításához sincs elég jelentkező. Az intézmény igazgatóhelyettese, dr. Karlik Natália szerint a fiatalok inkább más pályát választanak a felelősségteljes munkát igénylő, három műszakos, rosszul fizetett ápoló szakma helyett. Az igazgatóhelyettes szerint sokan azért sem jelentkeznek az iskolába, mert a hároméves képzés helyett inkább a csupán egy évvel hosszabb főiskolát végzik el, ahol felsőfokú oklevelet szerezhetnek. Több éve utánpótlási gondokkal küzd az ápoló szakma hazánkban. Egyes szakemberek szerint néhány esztendő múlva kritikus helyzet alakulhat ki, ha a kórházak és a klinikák szakképzetlen munkatársakat lesznek kénytelenek felvenni a betegek gondozására. Úgy tűnik, ennek veszélyét egyelőre sem a szakma, sem a társadalom nem ismeri fel eléggé. A szegedi Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskolában három éve nem indítanak ápoló szakot nappali tagozaton a rendkívül csekély érdeklődés miatt. Idén például mindössze három diák jelentkezett erre a képzésre, de az önkormányzat számításai szerint legalább harminc tanulót kellene beiskolázni ahhoz, hogy az oktatás ne legyen ráfizetéses. így aztán idén sem képeznek a felnőtt betegek gondozásában segítő ápolókat a szakközépiskolában. A csecsemő- és kisgyermekápoló szakot viszont el tudták indítani, az első évfolyamon tizenheten tanulnak. Az intézmény igazgatója, Tripolszky Imréné elmondta: az ápoló szak iránti érdeklődés drasztikus csökkenése azóta tapasztalható, hogy a hagyományos, érettségi bizonyítványt nyújtó egészségügyi szakközépiskolai oktatás megszűnt. Ma ugyanis már csak érettségivel jelentkezhetnek a fiatalok a hároméves szakképző évfolyamokra. Az ápoló szak iránti alacsony érdeklődés azzal magyarázható, hogy az ebben a szakmában dolgozók munkáját nent becsüli meg a társadalom. Az ápolók az egészségügyi ranglétra legalsó fokán helyezkednek el, fizetésük a 40 ezer forintos minimálbért nem vagy alig haladja meg. Az igazgatónő szerint a huszonéves fiatalok nem szívesen választják az ápoló szakmát, hiszen számtalan, jobb feltételeket és több fizetést nyújtó állás közül válogathatnak. Az iskola vezetőjének véleményét a tanulók is megerősítették. A csecsemő- és kisgyermekápoló szakra járó Bartók Beáta kórházban töltött gyakorlata közben tapasztalta, hogy nem csak az orvosok egy része „nézi le" az ápolókat, hanem ez utóbbiak sem mindig becsülik meg egymást, s olykor hiányzik körükben az összetartás. Ez pedig szerinte oda vezet, hogy a betegek sem értékelik eléggé a munkájukat. Beáta ennek ellenére szeretne beteg gyerekek ápolásával foglalkozni. Élek-halok a gyerekekért. Amikor látom, hogy szenvednek, mindent megteszek, hogy segítsek rajtuk. Talán azért is választottam ezt a szakmát, mert otthon sokat segítettem anyukámnak az ikertestvéreim gondozásában - mondja. Évfolyamtársa, Csányi Georgina is szívesen foglalkozik gyerekekkel. - A legkisebbek még nem tudnak beszélni, ezért nekem kell kitalálni, miért sírnak, hol éreznek fájdalmat - fogalmazza meg ennek a szakmának az egyik szépségét Georgina, aki az iskola befejezése után újszülöttosztályon helyezkedne el, de-leukémiás gyerekeket is gondozna. Süli Katalinnál családi indíttatás is szerepet játszott abban, hogy szívesen gondozna újszülötteket és kisgyermekeket. Édesanyja a szegedi női klinikán dolgozik, s Katalin is nagyon szereti a csecsemőket. Beáta és Katalin fejében már megfordult az a gondolat, hogy ápoló szakos főiskolai diplomát szerezzenek, mert úgy vélik, felsőfokú oklevéllel jobban tudnának érvényesülni. Ezzel Tripolszky Imréné is egyetért. Az alacsonyabb szintű szakképzettséggel rendelkezők öt-tíz százaléka a végzés után elhagyja a pályát, még ennél is nagyobb, negyvenszázalékos a lemorzsolódás a tanulmányok ideje alatt. Az igazgatónő ennek ellenére optimista. Úgy véli, innen már csak felfelé vihet az út. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy az egészségügyi kormányzat és az intézmények is felismerjék az ápolók hiányából fakadó veszélyt. A szegedi önkormányzat II. számű kórházában például jelenleg húsz ápolót tudnának felvenni, három műszakos munkaidőben. Lapunk úgy tudja, az Egészségügyi Minisztériumban keresik az ápoló szakma iránti érdeklődés növekedéséhez vezető megoldást, amelyről a jövő héten tájékoztatják az oktatási intézményeket. HegedOs Szabolcs 4 HIRDETÉS CSÜTÖRTÖK, 2001. SZEPTEMBER 6. Nincs utánpótlás a szakképzett ápolókból Lenézik a munkájukat Vonzó volt a menedzser szak Pótfelvételi Összesítették a nyári egyetemi pótfelvételi eljárás eredményeit. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több kara hirdetett meg olyan szakokat, amelyekre a rendes felvételi eljárás lezárása után is vártak jelentkezőket. Ők azonban már csak költségtérítéses képzésre kerülhettek be. Ennek lehetőségét azoknak is felajánlották, akik júliusban nem érték el a felvételi ponthatárt, de a költségtérítéses képzésben megállapított alacsonyabb pontszámot teljesítették. A szegedi egyetem általános orvos szakán meghirdetett harminc helyre nyolcan nyújtottak be pótjelentkezést, s valamennyiüket fel is vették nappali tagozatra. Az egészségügyi főiskolai karon feltöltötték az általános szociáeredmények lis munkás szak harmincfős keretszámát. A felvett hallgatók levelező képzésben vesznek részt. Az élelmiszeripari főiskolai karon a vállalkozó menedzser szak vonzotta a legtöbb Hatalt a pótfelvételi eljárásban. Ide negyvenhármán, élelmiszertechnológus-mérnök szakra tízen, élelmiszer-ipari gépészmérnök szakra hatan jelentkeztek. A levelező tagozatra bejutott diákokon kívül nappali tagozatra felvettek még tizenkét olyan hallgatót, akik júliusban nem érték el a ponthatárt. A tanárképző főiskolai kar nyolc szakon, illetve szakpáron hirdetett meg pótfelvételit, ebből hetet levelezős képzési formában indítanak. A 272 jelentkezőből 244-et vettek fel. H. Sz. Rögtön megtetszett a tanító néni" Elsősök az iskolapadban Sok kisdiák örömére vagy bánatára közel egy hete elkezdődött a tanítás az iskolákban. A legnagyobb várakozással a most első osztályba indulók kezdték el a tanulmányaikat. Arról, hogy hogyan telt ez az elmúlt hét, a szegedi Zrínyi Ilona Altalános Iskola két első osztályában tájékozódtunk. - Mindenhova mászókákat rajzolok - mesélte cinkos mosollyal a kifestőfüzetre mutatva Gyurisics Konrád, aki az idén kezdte el az első osztályt a szegedi Zrínyi Ilona Altalános Iskolában. A kisfiúnak nagy a mozgásigénye, a tanóra alatt is jár a keze, a lába. Szeret szaladgálni, múltkor egy szobrot is megmászott, amikor édesanyja rövid időre máshová figyelt. - Az iskolában minden alkatú kisdiáknak találunk játékos feladatot, hogy belerázódjon a komolyabb munkába - meséli dr Reiszné Maier Szilvia tanítónő. A fokozatosság elvét alkalmazta az intézmény, amikor a májusi beiratkozás utáni héten egy közös délutánra invitálta a leendő nebulók mellett a szülőket is. Mondókákat és meséket mondtak, majd rajzoltak a gyerekek, miközben megismerkedtek egymással, a tanteremmel és a leendő tanító nénivel. Augusztus végén pedig már mint régi ismerőst köszöntötték egymást, és az általuk készített rajzokkal díszített tanterem várta őket. A Zrínyiben az idei tanévben két első osztály indult 28-28 fővel. Az ünnepi és mókás első nap Verdi Aida című operájának bevonulási indulójára érkeztek meg a legkisebbek, majd körbejárták az intézményt, a folyosókat, a tantermeket. Az óvodából az iskolába való sikeres átállást segítette, hogy elsó nap nem is kellett Első napok az iskolában. (Fotó: Schmidt Andrea) elhozniuk a tankönyveket: mesekönyvek, játékok és színes ceruzák kerültek az asztalra. Jöhetett a még ovipótlójátékos tanítás. - Egy, kettő, három... a ceruzáit számolja egészen harmincig Batki Fruzsina, akinek idősebb testvére segít otthon a házi feladatnál. Vonalkák, karikák, virágok és pillangók sorjáznak a füzetében, a gyakorlásnak köszönhetően erősödnek a ujjcsontjai. A két osztályban majdnem mindenki napközis. Kovács Lucát édesanyja fokozatosan szoktatja a délutáni iskolai elfoglaltsághoz, még tanítás után hazaviszi, de minden nap egy picit később jön érte. így észrevétlenül pár héten belül ő is napközis lehet. - Nekem már első nap megtetszett a tanító néni hangzik egy rakás meskönyv mögül egy vékonyka hang, akinek gazdája bőszen rendezgeti a tanszereit. - Nehéz az iskola táska? - kérdezem, és határozott nem volt a felelet. A különféle úriénnyel és mesefigurával díszített színes táskákban mindössze pár füzet és egy könyv díszeleg. Az utolsó padban egymás mellett ül Pap Vivien Nikolett és Dimovics Dani. Első látásra rokonszenvet éreztek egymás iránt, és az ismerkedéskor az is kiderült, hogy mindkettőjük édesanyja ugyanebben az iskolában koptatta a padot. Barátok lettek. Az osztályba jár több olyan kisdiák is, akinek még a nagymamája is itt tanult. A palatábla és palavessző ideje már jócskán lejárt, a nádpálca is a múlté, azonban akkor és most is a csetlő és botló apróságok így indultak el a tanulás sokszor rögös útján. Lévay Gizella Mesterkurzus a konzervatóriumban A stuttgarti Állami Zeneművészeti Főiskola professzora, Hamari Júlia tart mesterkurzust ezen a héten a Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriumában. A világhírű magyar énekművész az intézet tizenegy növendékét választotta ki, akikkel négy napon át foglalkozik. A tehetséges itjú énekesek szombaton 17 órától ingyenes koncerten adnak számot felkészültségükről a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. Hamari Júlia a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát, majd Stuttgartban tanult tovább. 1967 óta a düsseldorfi Rajnai Német Opera magánénekese, az elmúlt évtizedekben rendszeresen fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a milánói Scalában, a New York-i Metropolitanben és a londoni Covent Gardenben. Ünnepelt Carmen, Dido, Rosina, Orfeo, Dorabella és Octavian volt, kiváló dal- és oratóriuménekesként is beutazta a világot. Néhány éve visszavonult az operaszínpadtői és a tanításnak szenteli az életét. A szegedi magánének tanszék vezetője, Temesi Mária minden évben igyekszik egy neves énekmestert felkérni, hogy a szegedi konzervatórium legtehetségesebb növendékeit meghallgassa és énektechnikai, zenei, művészi tanácsokat adjon. Nagy szó, hogy idén Hamari Júliát sikerült megnyerni, akit a világ minden tájáról felkeresnek jó tanácsokért az énekesjelöltek. Szemináriumai a laikusok számára is élvezetesek, hiszen a félórányi intenzív munka során hihetetlenül sokat fejlődik egy-egy növendék. Tegnap délelőtt először az ötödéves Lang Ottilia Rossini Kis miséjéből választott egy áriát, majd évfolyamtársa, Kónya Krisztina Gara Mária kabalettáját énekelte Erkel operájából, a Hunyadi Lászlóból. Mindketten izgultak egy kicsit, ám az erős koncentrációt követelő foglalkozás után azt mondták, nagy élmény volt a közös munka Hamari Júliával, mert jól hasznosítható tanácsokat adott és éles szemmel a legfontosabb dolgokat ragadta meg. H. Zs. BÉKÉSCSABAI AGROKKR RT. Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság AGROPARTNER MEZŐGAZDASÁGI SZAKÜZLET 6791 Szeged, Kettőshatári út 4. Tel.: 62/554-510. Fax: 62/461-694 Meghívó! Tisztelt Partnerünk! A Békéscsabai Agroker Rt. „Kertészeti napok" elnevezésű rendezvényt szervez 2001. szeptember 6-tól 8-ig, 10-16 óráig, amelynek helye Szeged-Kiskundorozsma, Kettőshatári út 4. (a nagybani zöldségpiac mellett) A kertészeti napok keretében bemutatásra kerülnek a SAME FRUTTETO és SAME SOLARIS traktorok, valamint a hozzájuk kapcsolható munkagépek, melyek elsősorban zöldség-gyümölcs-virág termesztők részére ajánlott. Továbbá bemutatásra kerül a cég által forgalmazott MTZ család néhány tagja. Megnyitó: 2001. szeptember 6., 10 óra Akicós vásárlási lehetőség a kiállítás alatt Agorpartner üzletünkben! Minden érdeklődől szeretettel várunk.