Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-05 / 207. szám

SZERDA, 2001. SZEPTEMBER 5. MEGYEI TÜKÖR 3 Istenige Sietek leszögezni: határozottan nem szeretném, ha a választások után szélső liberális kormánya lenne az országnak. Azzal is egyetértek, hogy jövőbeni vezetőink a magyarság érdekeit képviseljék, sőt: az sem zavarna, ha ezt Isten akaratát szem előtt tartva tennék. Veszélyt abban sem látok ' (pontosan ugyan nem értem, mit jelent), ha a tavaszi győztesek előbbre viszik az istenigét, bár afelől vannak kétségeim, feltétlenül hódolniuk kelle az Úr előtt, és nem elegendő-e, ha hozzáértéssel és becsületesen teszik a dolgukat. Mégis felszisszentem fíyulay Endre megyés püspök választási körlevele és könyörgésmintái hallatán. Mondom, nem politikai meggyőződésemben sért a dolog, inkább úgy érzem, kínos az efféle megnyilvánulás. Először is azért, mert nem hiszem, hogy a pártokkal együtt az egyháznak is készülnie kellene a választásokra, híveit is mozgósítva. Persze, adódhat és adódott már olyan politikai helyzet, melyben az egyház nem maradhat cinkos-néma, de ma Magyarországon nem fenyeget ilyen veszély, bármi legyen is a választások kimenetele. Kívülről szemlélve most inkább az fenyeget, hogy túl közel kerülve a politikához, az egyház elveszíti hitelét. A voksolás kimeneteléért történő szervezett könyörgés pedig pártok emlegetése nélkül is direkt politizálás. Az is sajátos, hogy a püspök mintákat készít a híveknek a fohászkodáshoz, mely eredendően egyéni és személyes dolog. Az egyház és a hívők viszonyától természetesen soha nem volt idegen az effajta szellemi gyámkodás, de nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre többen sürgetik az egyház <különösen a katolikus) beszédmódjának változását, egy új, modern, árnyaltabb és rugalmasabb kommunikációt. Mely nem csak saját híveit, hanem a társadalom egészét képes mozgósítani az olyan kérésekben, melyekben - a választási kampánnyal ellentétben - az egyház valóban nem maradhatna tétlen. ujlcls-* ^ojlr n Kö nyvgy ü j t és Munkatársunktól A határon túli magyarok megsegítésére könyvgyűjtési akciót szervez a szegedi Somogyi-könyvtár fiókkönyvtára, melynek keretében szeptember 8-áig jó állapotban lévő szépirodalmi műveket, tankönyveket és folyóiratokat várnak kölcsönzési időben az olvasóktól. Hétfőn közel háromszáz kötetet vitt el a nagylaki polgármester egy leendő erdélyi könyvtár kialakításának a megsegítésére. A Somogyikönyvtár év közben is várja a könyvadományokat, hogy eljuttassa azokat a határon túli magyaroknak. Privatizációra készülnek a megyei önkormányzat kórházai Tartalékok az egészségügyben A Csongrád megyei önkormányzat fenntartásában levő három kórház, a makói, a szentesi, a deszki sorsáról, nevezetesen arról, hogy milyen formában működjenek a jövőben, egyelőre csak gondolkozunk - válaszolta érdeklődésünkre Huber Bertalan, a megyei közgyűlés főjegyzője. A kérdés, miszerint várható-e az említett kórházak funkcionális privatizációja, azért is aktuális, mert épp a napokban „torpant meg" a szegedi járó- és fekvőbeteg-intézmények működésének átalakítása. A funkcionális privatizáció Szegeden átmenetileg lekerült a napirendről. A deszki és a makói kórház a Csongrád megyei önkormányzat tulajdonában és fenntartásában van, míg a szentesi esetében a megye csak az ingatlanok egy részének tulajdonosa. A szeptemberi közgyűlésére terjesztik be a megyei önkormányzat fenntartásában levő járó- és fekvőbeteg-intézmények - 2001. és 2006. közötti - fejlesztési és működtetési koncepcióját. Az előterjesztés tartalmazza, hogy mi szükséges - a 2002. szeptember 30-ig teljesítendő - szakmai minimumfeltételekhez, foglalkozik a címzett támogatásokból történő beruházásokkal. számba veszi azokat a lehgetőségeket, amelyek kínálkoznak a kórházak működésének átalakítására. A megyei főjegyző szerint ha a csekély mértékű tb-támogatás mellé plusz pénzforrásokat nem tudnak bevonni a kórházak működtetésébe, akkor pusztán a működési keretek megváltoztatásának nincs értelme. A megyei közgyűlés a privatizációs törvény megszületését várja kórházai működésének átalakításához. Makói kórházhomlokzat. Egy a három közül. (Fotó: Miskolczi Róbert) A makói kórház igazgatója, Takáts István kédésünkre elmondta: a kórházprivatizációs törvény megszületése, illetve a megyei közgyűlés döntése után a makói kórház vezetése nonprofit vállalkozási formában, kht. keretei között képzeli el az intézmény további működését. A szentesi kórház igazgatónője, Kovács Ágnes úgy gondolja: az átalakítás legfőbb eleme, a hiányzó pénzek előteremtése a működéshez. Olyan szervezeti forma szükséges, amely lehetővé teszi a plusz anyagi források biztosítását kórház számára. A deszki kórház igazgató professzora, Kraszkó Pál rövid távon nem fűz nagy reményeket a privatizációhoz, ami szerinte csak hosszabb távon hoz eredményeket. A professzor elkerülhetetlennek tartja a funkcionális privatizációt, ami véleménye szerint az egészségügy rejtett tartaléka, mert érdekeltté teszi a kórházak alkalmazottait. A kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy az egészségügyi szolgáltató intézmények a szolgáltatásokat nonprofit gazdálkodási formában működtethessék. Az egészségügyi miniszter, Mikola István szerint a törvénytervezet értelmében az egészségügyi szolgáltató intézmények köthetnek olyan szerződést és létrehozhatnak olyan közhasznú társaságot, amelyek átveszik a tulajdonostól az egészségügyi intézmény működtetési felelősségét. Az egészségügyi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy a nonprofit gazdálkodás bizonyos piaci mozgásokat tesz lehetővé, s ez elősegítheti a forrásbevonást. A tárca vezetője a kormányülés után kijelentette, hogy a soproni, a kiskunhalasi és a szegedi kórház-privatizációs kísérletek közül az utóbbinak, a szegedinek van a legnagyobb esélye, hogy ebben a konstrukcióban sikeres legyen. K. K. Mikor és mit mondott a püspök Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök nyilatkozatai az elmúlt években többször is politikai vihart kavartak. Az egyházi méltóság azonban minden alkalommal hangsúlyozta, nem akart beleszólni világi dolgokba, de ennek ellent mond, hogy választási nagygyűlésen szólalt fel, és a mostani körlevele is arra utal: a püspök beleavatkozott a pártpolitikába. A püspök „bevezetőjében elmondta, hogy ő egyetlen pártot sem ajánl a választók figyelmébe, mindenkinek azt javasolja, saját lelkiismeretére hallgasson, amikor majd leadja voksát. Szent István nem véletlenül találta meg a keresztény értékeket, amelyek segítségével sikerült megőrizni magyarságunkat. Manapság a szabadság időnként átcsap a farkastörvények uralmába, egyes .szenteknek' jobban maguk felé hajlik a kezük, mint az megbocsátható lenne. Nem jó az, ha olyan ember kezében van a kormányrúd, aki csak a maga feje után megy." (Részlet Gyulay Endre felszólalásából Orbán Viktor akkori Fidesz-pártelnök, miniszterelnök-jelölt szegedi kampánynagygyűlésén. Délmagyarország, 1998. április 20.) A hazai katolikus templomokban sok helyen kérik Isten áldását az Orbán-kormányra. „A katolikus egyház és a kormányzat viszonyára vonatkozó kérdésre válaszolva Gyulay Endre szeged-csanádi püspök hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház már a királyok alatt, sőt a Rákosi-érában is Isten áldását kérte az állam vezetőire. (Népszava. 1999. július 17.) A Jobboldali Ifjúsági Szövetség által a dorogházi római katolikus plébánián rendezett Kereszténység a közéletben című konferencia meghívott előadóinak névsorában a pártpolitikusok közt Gyulay Endre neve is olvasható, aki egyébként Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekkel megbízott helyettes államtitkára, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége országos elnöke, Tőkéczki László politológus, ifj. Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő (M1ÉP), illetve Molnár Tamás filozófus mellett szintén felszólalt. (Nógrádi Hírlap 2001. március I.) Gyulay Endre körlevélben rendelte el „most, amikor a pártok már elindították választási kampányukat" és az egyház „sem maradhat tétlen", hogy az „október 7-i felajánlás megismétlése utántól. a gyászmiséket kivéve minden vasárnap és minden hétköznap minden szentmisén a hívek könyörgésébe vegyenek be egy külön fohászt, azt kérve az Úrtól, hogy adjon akarata szerinti vezetőket, akik a magyar népet az ország érdekeit képviselve, önzetlenül és áldozatosan lesznek képesek kormányozni. Ez a rendelkezésem a választások előtti utolsó napig érvényes." (Szeged. 2001. augusztus hó) Gyulay Endre II. János Pálra hivatkozik Politika, egyház, -politika Gyulay Endre szeged-csanádi püspök a jövő évi választásokkal kapcsolatban megfogalmazott körlevelét megütközéssel fogadta az MSZP és az SZDSZ. Velük szemben viszont a vallásszociológus természetesnek tartja, hogy politizál az egyház. A református és az evangélikus egyház képviselői azonban igyekeznek különválasztani a politikát a hitélettől, bár az utóbbi képviselői a választások előtt buzdítani fognak a részvételre. - Körlevelemben nem szándékoztam egyetlen politikai pártot sem megszólítani, hiába próbálják ezt most egyesek úgy beállítani - nyilatkozta lapunknak Gyulay Endre püspök. - A szélsőséges liberális gondolkodásmód ebben az összefüggésben nem pártra vagy pártokra vonatkozik, nem is eszmékre, hanem a szabados erkölcsiséget és az önérdekű politizálást jelenti. II. János Pál pápa is ebben az értelemben használja a liberalizmus kifejezést a Centesimus Annus kezdetű, szociális témájú enciklikájában - hangsúlyozta Gyulay Endre. - A szélsőséges liberális gondolkodásmód az egész társadalomra veszélyes és ellentétben áll a keresztény erkölcsi és társadalmi normákkai folytatta a püspök. Gyulay Endre körlevelében megfogalmazott felhívást megütközéssel fogadta a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. Gyulay Endre: A körlevélben nincs szó pártpolitikáról. (Fotó: Sehmidt Andrea) A Centesimus Annus-ról II. János Pál pápa elődje, XIII. Leó Rerum Novarum kezdetű szociális enciklikájának századik évfordulója alkalmából adta ki a Centesimus Annust. II. János Pál és elődje a liberalizmust, mint társadalmi jelenséget, a keresztény szociális felfogással ellentétes társadalmi gondolkodásmódként jellemzik. A két párt nyilatkozatban bírálta a katolikus püspök, az egyház beavatkozását a választásokba. Politológusok egyelőre érdemben nem akartak nyilatkozni a püspöki körlevél esetleges politikai következményeiről. - Nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy milyen következményei lesznek ezeknek a kijelentéseknek - mondta Kovács László politológus. - A püspök szándékával ellentétben a pártok az ultraliberális gondolkodásmódról tett kijelentést mindenképpen pártpolitikai megnyilatkozásként értelmezik - nyilatkozta lapunknak Máté-Tólh András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszék vezetője. A tanszékvezető elmondta: valamennyi egyház politikai tényező is, politikai súlyuk a hívektől várható szavazatok arányában nagyobb vagy kisebb. Természetes, hogy a keresztény egyházak a saját hitelveik alapján nem egyezhetnek bele abba, hogy csak a lelkek felett viseljenek gondot. - Politizálnia kell az egyházaknak, csak nem mindegy, hogy hogyan, hiszen abszurd lenne, hogy egy több millió tagot számláló szervezet elzárkózzon a társadalmi kérdésektől - mondta Máté-Tóth András. - A szegedi református egyházközség nem szándékozik körlevélben buzdítani a választási előkészületekre nyilatkozta Bartha Tibor, az egyházközség vezető lelkésze. - A magyarországi református egyházban az utóbbi tizenöt esztendő folyamán nem volt rá példa, hogy politikai események kapcsán direkt megszólították volna a híveket. Igyekszünk a politikát különválasztani a hitélettől. - A választási kampány elején nem tervez megnyilatkozást a magyarországi evangélikus egyház - mondta Cserháti Sándor. Az evangélikus lelkész hozzátette: a választások előtt mindenképpen buzdítani fogják a híveket arra, hogy éljenek a demokrácia lehetőségeivel és vegyenek részt a voksoláson. Illyés Szabolcs Elítélik az abortuszt és az eutanáziát Ökumenikus nyilatkozat Szegeden Hét pontból álló ökumenikus nyilatkozatot írt alá Szegeden négy keresztény felekezet képviselője. A nemzetközi konferencia első napján elfogadott és tegnap nyilvánosságra hozott dokumentumban Bábel Balázs kalocsai érsek. Bölcskei Gusztáv református és Ittzés János evangélikus püspökök, valamint Simeon ortodox metropolita az evangélium közös hirdetésére hívtak fel minden megkereszteltet. A tanácskozáson részt vett egyházi méltóságok kijelentették: a keresztény misszió csak a különböző felekezetek együttműködésével, összehangolt tevékenységével valósítható meg. A történelem során egymástól elszakadt felekezetek képviselői a jövőben közös fellépést sürgetnek a hitoktatás, valamint a szociális-karitatív tevékenységek munkaterületein. A misszió és az evangelizáció eredményes végzéséhez szükséges,.hogy a történelmi egyházak együtt legyenek jelen az írott és az elektronikus médiában, valamint a tudományos és a művészeti életben. A nyilatkozat elítélte az abortuszt, mint a családtervezés eszközét, valamint az eutanáziát. Megfogalmazták: a homoszexuális kapcsolatra keresztény családmodell nem építhető. I. Sx.