Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-28 / 227. szám

PÉNTEK, 2001. SZEPTEMBER 28. MEGYEI TŰKOR 7 Árpád-kori kápolnát szentelnek Ezreket várnak a tápai búcsúba Hagyományőrző programokkal, menettánccal, kézműves vásárral és gálaműsorokkal várják a látogatókat Tápé búcsújának szervezői. Az ünnepen felszentelik a katolikus templom felújított kápolnáját. A szervezők több ezer látogatóra számítanak. A hagyományos tápai búcsú péntek este tűzzománckiállítással és kürthangversennyel kezdődik. A vasárnapi program ünnepi körmenetes szentmisével indul majd. Ezután több színhelyen is zenés-táncos rendezvények, bazársor, illetve hagyományos kézművesvásár és bemutató várja a látogatókat. A búcsú vasárnap délutáni rendezvényei menettánccal kezdődnek, amely a polgármesteri hivatal elől indul és a Búcsú tér vásári forgatagáig tart. Ezután tápai, szegvári, üllési, vásárhelyi és makói néptánccsoportok előadása szórakoztatja majd a résztvevőket - nyilatkozta lapunknak Tímárné Horváth Magdolna, a választókörzet önkormányzati képviselője. Kopasz István, SzegedTápé plébánosa elmondta: felújították a tápai katolikus templom Árpád-kori gótikus szentélyének tetőzetét. A szentélyt a vasárnapi ünnepi szentmise után adják át és szentelik fel. A kápolna egyedülálló az Alföldön. A tetőzet felújítása több mint négymillió forintba került. A költségeket részben pályázati, részben önkormányzati forrásokból teremtette elő a plébánia. Az országos műemlék-felügyelet tervei alapján készült a tetőszerkezet, az eredeti forma helyreállításában a szegedi műemlék-felügyelet munkatársai is segédkeztek. Az építkezés munkálatainak közel a felét a hívek végezték társadalmi munkában. A felújítás során bizonyossá vált, hogy a kápolna falán egy XII-XIII. századi freskó maradványai láthatók, aminek a helyreállítása közel tizenötmillió forintba kerülne - mondta Kopasz István. I. Sz. Szociális temetéstől a bársonyozott sírhelyig A kegyelet ára Közel kétszázezer forintba kerül ma egy átlagos temetés Szegeden. Bár a városban működő négy legnagyobb temetkezési vállalkozás mindegyike biztosítja a végtisztességhez szükséges kellékeket, még igy is a legszerényebb búcsúztatás több mint százezer forintba kerül. A helyi temetkezési vállalkozásokkal állandó kapcsolatban álló, önkormányzati tulajdonú Szegedi Temetkezési Kft. hangolja össze Szegeden a búcsúztatásokat. A városban egyébként csak ez a kft. végezhet szociális temetést. Jároli Jenő, a kft. temetővezetője elmondta: egy normál sírhelyet a kezelésünkben lévő Belvárosi temetőben huszonöt évre 20 ezer forintért bérelhetnek a gyászolók. Ennél persze vannak drágább, út mellett fekvő vagy kiemelt sírhelyek is. A hamvak elhelyezése olcsóbb, egy urnafülke 10 éves bérlete 10 ezer forintba kerül, de bérelhető 100 ezer forintos fülke is. A ravatalozási díjat minden vállalkozó maga határozza meg. Testtemetés esetén a sírásás az időjárástól függően 10-11 ezer forint is lehet. Osztályozott helyek Az alsóvárosi, egyházi gondozásban álló temető díjai szerényebbek: egy másodosztályú sírhely 8 ezer forintért váltható meg, egy út menti parcella bérlete pedig 15 ezer forintba kerül huszonöt esztendőre - nyilatkozta lapunknak Bajusz János temetőgondnok. Tizenkétezer 500 forintért akár családi urnasírhely is bérelhető. Az alsóvárosi temetőben lehet ravatalozást is igényelni. Ennek az összege 8 ezer 600 forint. A Szegedi Temetkezési Kft.-nél a legolcsóbb koporsó ára áfa nélkül 22 ezer forint, de különleges modelleket akár 210 ezer forintért is lehet rendelni. Egy új sír megváltása esetén sírjelölő kereszt, fejfa is szükséges. A virágokkal, szertartással és a gyászhirdetéssel együtt a legszerényebb testtemetés legkevesebb 120 ezer forintjába kerül a gyászolóknak. Hamvasztás esetén a szolgáltatás valamivel olcsóbb, hiszen az urnák 2 ezer 700 forinttól 15 ezer forintig vásárolhatóak. Szociális alapon Havonta általában két-három szociális temetést intézünk - nyilatkozta lapunknak Jároli Jenő. A hozzátartozó nélkül elhunyt, illetve a temetés költségeit viselni képtelen családok hozzátartozói igényelhetik ezt az önkormányzattól. A szociális temetések alkalmával csak a legolcsóbb kellékeket vállalja magára a város. A legtöbben igyekeznek méltón búcsúztatni szerettüket, így a középáras, 150-200 ezer forintos szolgáltatásokat választják mondta Gajdácsné Kispál Erzsébet, a Pietas Temetkezési Kft. alkalmazottja. Bénák Mihály, a Pietas ügyvezetője szerint Szegeden nem lehet érezni a temetkezési vállalkozások közötti konkurenciaharcot. Találkoznak extra kívánságokkal is: bársonnyal bélelt sírhelyet, és luxuskoporsót is igényeltek már üzletükben több százezer forint felárért. A legolcsóbb koporsó 19 ezer 600 forintba kerül. Van négyszázezer forintos koporsó is, a legolcsóbb 20 ezer forint, de a középárasak a legkelendőbbek - mondta Kiss Ferenc, a Rekviem Temetkezési Kft. ügyvezetője. Kollégájával ellentétben erős konkurenciaharcról számolt be, ami szerinte az árversenyből is kitűnik. A Rekviem ügyintézői is találkoznak luxuskívánságokkal, de az ügyvezető szerint nem ez a jellemző. Mi intéztük a néhány éve Szegeden megölt fiatalember dísztemetését is, amiről sokat cikkezett a sajtó - közölte Szögi József, a Szögi és Társa Temetkezési Kft ügyvezetője. Az üvegkoporsót a család szervezte, de csak a virágokért több százezer forintot fizettek. Éles harc a piacon A Szögi és Társa kifüggesztett árlistával áll a gyászolók szolgálatára. Ebből megtudható, hogy egy testtemetés legszükségesebb kellékei 50, egy hamvasztásos végső búcsúé pedig 42 ezer forintért szerezhetőek be a szertartáson és a temetőköltségeken kívül. Szögi József is éles konkurenciaharcról számolt be lapunknak. A gyászszertartás díja. a stóla egyházanként más és más. A katolikus egyházmegyék püspökei egységes összeget állapítottak meg. Ez temetésenként 5500 forint. Ehhez azonban hozzájárul még az 1500 forintos kiszállási költség. A református egyházközségeknél különböző a stóla mértéke. A Honvéd téri református egyházközség kereken 8000 forintot kér el a szertartásért, az éneklésért és a gyászolók lelkigondozásáért tudtuk meg Kereskényi Sándor lelkésztől. Illyés Szabolcs Japánban is tudják, hol van Vajhát Kender helyett toll Naturtex a gyár neve, de ha életbe lép a magyar megfelelőket kötelezően előíró törvény, föltehetően ki kell egészíteni nyomravezető szavakkal. Miért éppen ide, a vajháti kendergyár helyére költöztek? A víz megvolt hozzá, és itt sok vízre van szükség, az épületek is rendelkezésre álltak. Olcsón vagy drágán jutottak hozzá? Diplomatikus választ kapunk: erről ne beszéljünk. Gyerekkori emlékeimről tudok a ludak és kacsák tépéséről -nálunk mellesztésnek mondták -, és tollfosztóban is jártam. A fosztóka már a múlté, semmi szükség rá. Hathetenként tépik a szárnyasokat, ipari jellegű sorozatmunkává lett az is, egyenesen vagy kerülő utakon ide hozzák a tollat, meg a baromfivágóhidak is ide adják a víziszámyasokét, itt aztán mossák, keverik és osztályozzák. Csizmás Gyöngyi tüneményes kedvességgel kalauzol végig bennünket a sok munkafolyamatot automatikusan végző gyárban, és akkor is ámulat tölt el bennünket, ha megfordultunk már hasonlóban. Az osztályozás például úgy megy, hogy csarnokplafonig érő szekrényekben égig fújják a tollat, és saját súlya szerint másmás rekeszbe esik bele. Három fűtővel is összefutunk az udvaron. Rácz Lajost elneveztük főfűtőnek, Faragó Ferencet kazánfűtőnek, Pap Lászlót pedig családias huzakodással alfűtővé ütöttük. Mindnyájan kendereztek is. Faragó Ferenc áztatott, aztán kicsi dízellel húzatta a csilléket, de emlékszik a Embermagasságig érő tollhegyeket dúrnak innen oda, onnan ide. (Fotó: Gyenes Kálmán) világ legokosabb lovára, a Radóra is. Csillehúzó pára volt, de ha rosszul állt a váltó, megállt. Hol van az már? A kazánfűtők munkájának eredményét odabent érezzük. Olyan forrók a kazánok, nem állja a kezünk. Nem gyullad meg benne a toll? Tűzoltójuk mégsincs, és állítólag nincsen is rá szükség. Zárt térben a nedves tollat nem fenyegeti gyulladás. Ezek meg terroristák lennének? Nem bankot rabolni indulnak, noha harisnyaálarcot húztak a fejükre. Nem itt kapják hozzá a harisnyát, hazulról hozzák. Itt mást adnának, de az nem annyira jó. Durit tolnak maguk előtt, ami hatalmas tolólapot jelent. Neve egészen biztosan a dúr igéből származik, az pedig a túr-nak a nyelvjárási megfelelője. Embermagasságig érő tollhegyeket dúrnak innen oda, onnan ide. a csarnokban alig látszik az ember, és a szénagyűjtők favillája is a kezükbe kerül. Jámbor lelkek ők, a látszat ellenére se vállalnának bankrablást. A tollat keverik. Rontják a csupa jót, vagy javítják a gyöngébbet? Szakmai titok, erről se beszéljünk. Gyöngyi bevezet bennünket külön birodalmába, a laboratóriumba is. Amit a hétköznapi ember tapintással dönt el, itt néhány fifikás műszer gépiesen vizsgál. Mikroszkópuk képernyős változata például úgy tárja elénk a csipetnyi tollat, mintha sűrű erdő belsejében járnánk. Aprócska háromszögek láthatók az óriásira növelt ágakon. ez árulja el például, hogy kacsatollról vagy libatollról van-e szó. Minden mintáról hiteles bizonylat készül, és az elkíséri a pámát-paplant Japánba is. Törődnek ott vele egyáltalán? Hej, de kényesek! Ugyanígy megvizsgálják. Kidobott pénz lenne, ha olyan messziről a visszautat is fizetniük kéne. Konténerekben először Pestre viszik, ott vonatra teszik, és valahol hajóra rakják. Horváth Dezső A felújított kápolna az Alföldön egyedülálló büszkélkedik Kopasz István plébános. (Fotó: Miskolczi Róbert) Csongrádi koszorú a pesti emléktáblán Csemegire emlékeztek Munkatársunktól Az Igazságügyi Minisztérium ünnepélyesen megemlékezett tegnap Csemegi Károlyról, a 175. éve született neves jogtudósról, a Csemegi-kódex megalkotójáról. Budapesten a XII. kerületben lévő Csemegi utcában emléktáblát avattak ebből az alkalomból, melyet megkoszorúzott Dávid Ibolya igazságügyminiszter, a kerület polgármestere és Csongrád város nevében Berkes István jegyző. Csongrádon, a művelődési központ épületének falán dombormű őrzi arcmását Csemegi Károlynak, a neves jogtudósnak, a város szülöttének és utcát is neveztek el róla. Október 25-én pedig az új épületbe költöző csongrádi városi könyvtár veszi fel a nevét az avató ünnepségen. Tízmillióból dísz- és közvilágítás Fényárban úszik Zákányszék Mintegy 10 millió forintból korszerűsítették Zákányszék belterületén a közvilágítást. Az összes utcában energiatakarékos fénycsöveket szereltek föl. Emellett több lámpát is kihelyeztek. Jelenleg a sportcsarnok melletti játszótér díszvilágítását szerelik a szakemberek. Tavasz óta „villanyosok" járják Zákányszék utcáit és cserélik az elavult kültéri lámpákat. Nem csupán energiatakarékos berendezéseket szerelnek fel, hanem újakat is telepítenek, hogy esténként egyetlen sötét zug se legyen a településen. A beruházás összköltsége mintegy 10 millió forintunkba kerül - mondta Kovács József polgármester. A fizetés hitelkonstrukció keretében történik. A felszerelt lámpák következtében 60 százalékkal csökken a fogyasztás. A megmaradt negyven százalékot, vagyis a beruházás költségét pedig 15 éven át kell törleszteniük az áramszolgáltatónak. A falunaptól akár már este is lehet hintázni a játszótéren. (Fotó: Gyenes Kálmán) Nemcsak a belterületi utcák „úsznak már fényárban" Zákányszéken, hanem díszvilágításra is jutott a pénzből. Elsőként a nemrég felújított katolikus templomot világítják meg esténként hatalmas izzókkal. A Lengyeli téri buszmegállót is nappali fényesség árasztja el sötétedés után. A sportcsarnok melletti játszótéren kicserélték a régi mászókákat, hintákat. Tavaly erre a Soros Alapítványtól 600 ezer forintot kaptak. A pénzből - a gyerekek legnagyobb örömére - egy szánkózódombra is futotta. A sík Alföldön ugyanis a legkisebbe lese hol sem tudtak kedvükre ródlizni. Üröm az örömben, hogy az év elején a gyerkőcök hiába fényesítették a szánkó talpát, egy szem hó sem hullott. A játszótér négy sarkán egy-egy oszlopot ástak le és ezekre rögzítették a lámpákat. Az utolsó simításokat végzik a szakemberek, hiszen a szeptember 29-i falunapra el kell készülniük. Sőt, ekkor még a dombnak is fontos szerep jut. Innen fogják ugyanis fellőni az ünnepi tűzijáték-rakétákat. K. T.