Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-28 / 227. szám
SZOMBAT, 2001. SZEPTEMBER 29. AKTUÁLIS 3 Ki enged a körzethatárokból? Régi és új háziorvosok Emelkedett a balesetek száma Csongrád megyében A sebességgel a fékút is növekszik A idén május elsején hatályba lépett KRESZ-módositás legalább száz ponton változtatott az eddigi szabályozáson. A módosítás leglényegesebb eleme, hogy megemelték a sebességhatárokat. Rövid idő telt el május óta, így messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de azért vannak érdekes tapasztalataink mondta Kovács Mihály alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. Csongrád megyében a balesetek száma évek óta csökkenő tendenciát mutatott, idén azonban megállt ez a folyamat. Sőt ebben az évben hat százalékkal több baleset történt a közutakon, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Kovács Mihály szerint ez összefügg azzal, hogy megemelték a sebességhatárokat. „Most. hogy a megengedett sebesség nyolcvan kilométer/óráról kilencvenre emelkedett, a megálláshoz szükséges fékút hossza is megnőtt, mégpedig huszonkét méterrel. Aki eddig meg tudott állni, az nem biztos, hogy most is el tudja kerülni az ütközést". A tavalyi év hasonló időszakához képest jelentősen nőtt a követési távolság helytelen megválasztása, valamint az elsőbbségi jog meg nem adása miatt bekövetkezett balesetek száma is. Csongrád megye útjain nagyon sok a hosszirányú vályú, mely a sebesség helytelen megválasztása esetén különösen balesetveszélyes lehet. Az alezredes elmondta: az egyenetlen útfelület miatt csapadékosabb időben egy kopott gumiabroncs vagy kormánymű esetén könnyen kialakulhat vízenfutás, amelynek következtében a gépkocsi irányíthatatlanná válik. „Hosszabb időnek kellene eltelnie ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket tudjunk levonni, de valószínű, hogy a balesetek számának emelkedése összefügghet a jogszabály módosításával is" - tette hozzá a közlekedésrendészeti osztály vezetője. Megyénkben az elmúlt három évben nem történt olyan tragikus kimenetelű baleset, mint amilyen a vasárnap hajnali volt mondta lapunknak Kónya Zsolt, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának munkatársa. Az eddig elvégzett vizsgálatokból az derül ki, hogy a szőregi, két halálos áldozatot követelő karambolt a sebesség helytelen megválasztása okozta. Az úgynevezett diszkóbalesetek elkerülése érdekében a rendőrök egyébként alkalomszerű ellenőrzéseket tartanak a különböző szórakozóhelyek környékén. Hajnalonként a diszkók közelében lévő áteresztőpontoknál állítják meg a járműveket, hogy kiszűrjék az ittas vagy kábítószertől bódult vezetőket. A. T. J. Biztonságpolitikai szeminárium A Szegedi Biztonságpolitikai Központ tegnap rendkívüli, nyilvános szemináriumot rendezett A biztonságpolitika aktuális kérdései New York után címmel. A fórumon Póda Jenő kormány-főtanácsadó és Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő tájékoztatta az aktuális kérdésekről a résztvevőket. A tanácskozáson Jugoszlávia, Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina képviseletében számos önkormányzati vezető is megjelent. Ok tegnap kora délután a városházán találkoztak Bartha László polgármesterrel, majd megismerkedtek a hivatal igazgatási irodájának működésével. (Fotó: Karnok Csaba) Tudománytörténet A beteg dönt arról, hogy tb-kártyáját melyik háziorvosnak adja. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktál A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára szervezésében az intézmény egykori professzorainak tiszteletére rendezett Évfordulós emlékcsamok című kiállítás nyílt meg a Dugonics téri központi épület I. emeleti folyosóján, ahol Ereky István jogászra, Kolosváry Gábor zoológusra és Kalmár László matematikusra emlékeztek a jelenlévők. Az iskolateremtő tudósokról köszöntőjében Mader Béla, az egyetemi könyvtár főigazgatója, és Csirik János, az informatikai tanszékcsoport vezetője beszélt. A tárlókban tudományos publikációk, tankönyvek, fényképek és karikatúrák kaptak helyet. Ereky István 1876-ban Lipótfalván született. Az egyetem Magyar Alkotmány és Jogtörténet tanszékét vezette 1921-től 1940-ig. Száz éve született Kolosváry Gábor az Állattani, majd Állatrendszertani tanszék vezetője. Kutatási területe volt a pókok, kacslábú rákok és korallok rendszerének vizsgálata. Ő a Tiszakutatás úttörője. Kalmár László matematikus a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1927ben szerzett diplomát. 1932ben aritmetika és analízis tárgykörből magántanári habilitációt tett. Tudományos munkája elismeréseként 1936-ban König Gyula díjjal jutalmazták. 1946-tól intézeti tanári megbízást kapott, egy évvel később megörökölte Riesz professzor tanszékét. 1956-ban érdeklődése a számítástechnika és kibernetika felé fordult: létrehozott egy kisebb kutatócsoportot, melynek tagjai a matematikai logika és alkalmazásai témakörrel foglalkoztak. Ennek eredményeként 1957-ben megindult a szegedi tudományegyetemen a programozó matematikus képzés, és 1963-ban vezetésével megalakult a kibernetikai laboratórium. Német nyelven A Fekete Házról Munkatársunktól A nyelvek európai napja, azaz szeptember 26. alkalmából német nyelvű kiadvány jelent meg a szegedi Fekete Házról. A prospektust a Szegedi Tudományegyetem német szakos hallgatói állították össze Margarete Ott, a bölcsészkar germán filológiai intézete lektorának vezetésével. A diákok egyebek mellett azért vállalkoztak a múzeum kiállításait bemutató szövegek megírására, mert sok német érdeklődő keresi fel a Fekete Házat. A lektornő szerint fontos továbbá, hogy a hallgatók megismerkedjenek azzal a várossal és régióval, ahol egyetemi tanulmányaik alatt élnek. Három éve folyik a röszkei művelődési ház fölújítása. Először a tetőszerkezetet cserélték ki, majd új ablakokat szereltek fel, és olyan vakolatot vittek fel a falakra, amely hőszigetelő. A beruházásra szánt összeg egy részét a Széchenyi-terv keretében nyerte a település. Már új tető és felújított homlokzati rész fogadja azokat, akik felkeresik a röszkei művelődési házat. Az 1932•ben átadott épületre már nagyon ráfért a tatarozás. - A húszas-harmincas években, Klebelsberg Kunó minisztersége idején iskolákat, kultúrházakat építettek szerte az országban, így Röszkén is - tudtuk meg Magyari László polgármestertől. A művelődési ház mellett ekkor készült el még Röszkén a gazdasági iskola, amiből később laktanya, majd magánház lett. De ekkor adták át a Gyula püspök és a Kancsal-széli iskolát is. Az előbbiben ma is tanítás folyik, az utóbbiban pedig óvoda működik. Sőt az úgynevezett Kalmár iskola is a kultuszminiszternek köszönhető. Itt ma már nem tanulnak írni, olvasni, magántu-" lajdon lett az egykori suliból. Ellentétbe kerültek a régi és az új szegedi háziorvosok az önkormányzat tavalyi körzethatár-reviziója, illetve az új háziorvosi körzetek létesítése miatt. A régiek ragaszkodnak szerződésükhöz, körzetükhöz, betegeikhez és betegkártyáikhoz, az újak viszont - ha már sikerrel pályáztak - dolgozni, rendelni akarnak. A szegedi háziorvosok körében nagy vihart kavart tavaly, hogy az önkormányzat megváltoztatta a körzethatárokat. s ezzel egy időben hét új háziorvosi körzetet alakított ki. Az új körzetekre pályázatot írtak ki az elmúlt év szeptemberében. Az eredetileg tervezett hét új körzetből időközben azonban csak öt maradt, mert az önkormányzat a baktói és a felsővárosi új körzetbe nem talált olyan pályázót, aki megfelelt volna a követelményeknek. így csak öt új háziorvosi körzetet hoztak létre: kettőt Újszegeden, kettőt Makkosházán, egyet Dorozsmán. Az ezekbe sikerrel pályázó háziorvosok közül azonban eddig csak egy, az új dorozsmai háziorvos kapott engedélyt arra, hogy megkezdje működését a maga építette rendelőben. A doktornő a helyzeti előnyt annak tulajdonítja, hogy sikerült megegyeznie a másik négy régebb óta praktizáló dorozsmai háziorvossal az új körzethatárokról. Négy háziorvos egyelőre parkolópályán várja, hogy az önkormányzat szerződést kössön velük, s dolgozni kezdhessenek. A még szerződésre várakozó „négyek" minden szükséges dokumentumot, engedélyt beszereztek és azokat benyújtották az önkormányzathoz. Egyelőre ülnek és várnak, s mivel pályázati feltétel volt az önálló rendelő építése, van, aki eladta lakását, hogy megteremtse a rendelőépítés anyagi fedezetét. Telente a kultúrházat igen költséges volt felfűteni, hiszen az ablakok, ajtók rései között gyorsan elillant a meleg. Ezért elengedhetetlenné vált a korszerűsítés. Az épület állapotát 1999-ben fölmérték, és a fölújításra pályázatot adtak be a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. Mintegy 8 milliót nyertek, az önA szegedi önkormányzat egészségügyi csoportjának vezetője, Ladányi Márta úgy nyilatkozott: az önkormányzat addig nem akar szerződést kötni az új körzetek háziorvosaival, ameddig nem jut egyezségre a régebben praktizáló kollegáikkal a körzethatárok módosításáról. A régi háziorvosokat azért érinti igen érzékenyen a körzethatár-módosítás mert ezzel betegeket veszítenek, következésképpen csökken praxisuk értéke. kormányzat pedig 3,3 milliót adott még hozzá. Ebből kezdték el a munkát. Tavaly elkészült a tetőszerkezet teljes cseréje. Az idén pedig 2,6 millió forintot kaptak még a Széchenyi-terv keretében. így ki tudták cserélni az elavult ablakokat modernre, illetve hőszigetelő vakolatot is kaptak a falak. A Csongrád Megyei Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke, Korom László eleve elhibázottnak tartja az önkormányzat körzethatár-módosítását, mert mint mondta: az önkormányzat fiktív területeket pályáztatott meg, olyan utcákat, amelyek a már ott dolgozó háziorvosokhoz tartoznak. Ezért fordulhatott elő az, hogy az új dorozsmai háziorvos szerződése ugyanarra a területre szól mint régóta ott dolgozó kollégájáé. Máig A röszekiek október 23-án, a köztársaság kikiáltásának napján vehetik birtokba a fölújított kultúrházat. Az épület helyt ad a községi könyvtárnak, kilenc civil szervezet és három alapítvány működik benne. Emellett számos klubfoglalkozás, művészeti oktatás folyik a falai között. K. T. érvényesek a régi háziorvosok szerződései, amelyek rögzítik a körzethatárokat is - szögezte le a kamara háziorvosi szekciójának elnöke. - A kamara konkrét javaslatot nyújtott be az önkormányzatnak a körzethatármódosításokról, hiszen a régi szegedi háziorvosok is mihamarabb megoldást akarnak, de nem tudnak beleegyezni a jelenleg érvényben levőnél rosszabb szerződési feltételekbe. Kalocsai Katalin Zárókoncert az aulában Munkatársunktól Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész és Kövecs Ágnes zongoraművész ma este 7 órakor az SZTE Dugonics téri aulájában kezdődő koncertjével zárul a szegedi kamarazenei fesztivál programsorozata. A két muzsikus a Trockene Blumen című dalra komponált Schubert-variációkat, Schumann Drei Phantasiestücke és Drei Romanzen című darabját, valamint Dohnányi cisz-moll szonátáját játssza. Gyöngyössy Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Carl Maria von Weber Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. Szólófuvolistaként játszott többek között az Európai Kamarazenekarban, tagja volt a Budapesti Fesztiválzenekarnak is, valamint rendszeresen fellép a Componensemble és az Intermoduláció kortárszenei együttesekkel. Többszörös Artisjus-díjas, 1992-ben megkapta az Élőadóművészek Társaságának díját és 1993-ban Liszt-díjjal tüntették ki. Kövecs Ágnes a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, részt vett Sebők György és Schiff András mesterkurzusain. Három éve folyik Röszkén a felújítás A kultúrház új ruhája Hőtakarékos nyílászárókkal cserélték ki a régi ablakokat. (Fotó: Gyenes Kálmán)