Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-26 / 225. szám

SZERDA, 2001. SZEPTEMBER 26. TISZA-PARTY 9 Olvassatok mindennap! Patront Van egyszer az autoszi­fon-patron, röviden csak szifonpatron, és van a hab­patron. Alakjuk hasonló, patrontestűek. Mindkettő 25 "C hőmérsékleten leg­feljebb 90 napig tárolha­tó, aztán szép lassan bele­rozsdásodnak a papírdo­bozba. Bruttó tömegük leg­alább 33 g/db, de a felszú­rat lan, 33 g alatti patro­nokat a kereskedelem díj­mentesen kicseréli. Az üres patronhiivelyeket dobozon­ként a boltok visszaváltják. Férfimunka volt mindig is a szifonban szódát csi­nálni, gyenge asszony- és gyermekszívek ijedten vár­ták a pillanatot, mikor a visszafelé tekert töltetet nagy durranással kilőtte a szifonfej. Manapság, ami­kor kicsi országunkban még a csapból is szóda fo­lyik, egyre kevesebben pe­pecselnek a CO: házilagos vízben oldásával. A mű­anyag szórófejes alupa­lackból is könnyed mozdu­lattal kicsalogatható a ha­bosított növényi zsír, ami végül is fél percig tényleg majdnem úgy néz ki, mint az az elavult, túlhaladott, zsíros, tejcukros változat. Azzal, hihetetlen, még előfordulhatott, hogy túl­buzgó kiskukták figyelmet­lenül túlhaladva a megfe­lelő pillanaton nem süte­mény mellé adható bárány­felhő-darabot vertek, ha­nem lelcvár és kalács közé illő vajat köpültek az érté­kes alapanyagból. Az N'O töltetű patronok csak élelmiszer-ipari cé­lokra használhatók fel. A figyelmeztetésből kiderül, hogy bizony van más célú felhasználás is. Ennek so­rán a folyamatból kimarad a tejszín és a sütemény, ám az öröm megmarad, csak másképp jelentkezik: inten­zívebben és sokkal rövideb­ben, nem úgy, mint nagyi teadélutánjainak emléke, mely egy életen át elkísér. emléke, I elkísér. fi) KULTURPROPAGANDA A nagy szafari Aki egy délutáni vadaspar­kos látogatás után még több ál­latra vágyik, nézze meg a Maj­mok bolygóját. Nem fog csa­lódni, mert Tim Burton kitűnő filmet csinált. (A Támad a Mars után nem hittük volna róla.) A történet rém egyszerű. Egy űrhajós kétezer vala­mennyiben kényszerleszállást hajt végre, és egy olyan boly­góra téved, ahol a majmok az urak és az emberek a rabszol­gák. A főszereplő gyorsan ba­rátokra talál a bujdosó embe­rek és a felsőbbrendű fő­emlősök között is, bár a film vége felé egy kicsit már rosz­szul érezzük magunkat, látva: igazi szirupos hőseposz van születőben. Minden jó, hajó a vége, gondolnánk, megint túl vagyunk egy hollywoodi mar­haságon, de az utolsó öt perc mindent megér. Még akkor is, ha a nézőközönség nem min­den tagja örült annak, hogy a hőseposz nem lett igazi hős­eposz... Cs. G. A legjobb Beatles-dalok Egy brit magazin megvá­lasztott a legjobb Beatles-dalt. A szakértők között voltak a Radiohead és az Osasis tagjai, illetve Bryan Ferry, Noddy Holder is. A zsűri néhány órás tanács­kozást követően a She Loves Yout, a Tomorrow Never Knowst és a Let It Be című számokat választotta ki az óriási kínálatból. Pletykaanyu, nincs tévéd? PLETYKAANYU. Grecsó Krisztián. Az író­val Mikola Gyöngyi iroda­lomkritikus beszélget elbe­széléskötetéről ma, szerda este 7 órakor a Grand Café­ban. A beszélgetés és felol­vasás ritmusát megtörendő: rövidfilmek, zene. NINCS TÉVÉD? Csep­pet se búsulj, csütörtökön és pénteken 6-tól magadhoz veheted havi mozgóképa­dagodat a régi zsinagógá­ban, ahol láthatatlan, de nem nézhetetlen magyar fil­mek kerülnek elérhető kö­zelségbe. A kis válogatás­ban a 32. magyar filmszem­le alkotásai szerepelnek, il­letve Bodó Viktor Citrom­feje. amely nem készült el akkor időre, s nem kaphat­ta meg sem a filmszemle legjobb kísérleti filmjének, vágójának, első filmes ren­dezőjének, első filmjének, nőiepizód-alakításának, kis­játékfilmjének, operatőré­nek díját, sem a játék­filmzsűri dicsérő oklevelét, sem a Mediawave díjait, el­lentétben az itt szereplő töb­bi alkotással. CSENDES-ÜLŐS kon certet ígér a Kispál és a Borz péntek estére a JATE­klubba este 8-ra, ezenfelül egy kis ízelítőt is Lovasi András, Bandi a hegyről munkacímet viselő készülő szólólemezéből. SÉTA VAN. Makón pél­dául kézenfekvő helyszín a Maros-part, de melegen ajánlható ilyen célra a Kor­nél-liget, mely Földeák fe­lé épp útba esik. Akkor is, ha esik. L1EBMANN BÉLA szegedi fotóművész kiállí­tása nyílik csütörtökön 6­kor a Deák Ferenc utca 18. szám alatt. A felbecsülhe­tetlen és áttekinthetetlenül gazdag hagyatékot a Móra Múzeumban őrzik, innen indul most a Grand Café falára Bartók, Kodály, Ka­rády, Szent-Györgyi és Mascagni híres portréjának néhány társa. UTAZÓ PANOPTI­KUM állomásozik pén­tektől a Szeged Plazában október 23-áig. A vidám kis társaság Szentpétervár­ról érkezett. Dalok a A Crash együttes ne­ve a szegedieknek rég­óta nem ismeretlen. A most újjáalakult csapat 1991 és 1995 között már zenélt. Akkoriban demókazettáikat kézről kézre adták a rajongók. Négy év után mégis ab­bahagyták, ám most úgy gondolták, nekifut­nak még egyszer. Egy kislemezük már megje­lent, októberben pedig már az első nagyleme­züket is piacra dob­ják. Régi-űj együttes bukkant fel ismét Szegeden, a Crash. Deák András, Horváth Jó­zsef és Török Tamás azt a szinti-pop irányzatot képvise­lik, ami az utóbbi években szinte teljesen eltűnt a ma­gyarzenei palettáról. Külföl­dön a világhírű Depeche Mo­de, valamint az Erasure kép­viseli ezt a stílust, itthon pe­dig a már megszűnt Bonan­sa Banzai játszotta. Deák Andrisék ezeknek az együtteseknek a zenéjén nőttek fel. Mellesleg tíz éve már előadták hasonló stílusú számaikat szegedi klubok­ban és rendezvényeken. Egyébként a régi Crashből indult Lányi Lala karrierje is, aki jelenleg a rendkívül népszerű Kozmix frontem­bere. A Crash együttes ebben a l a magányról, a p m-Af £-á,rÜ A mw p&gflN| M Ki t 1 iia Újra együtt: Török Tamás, Deák András, Horváth József. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Crash Régi-új banda bukkant fel ismét a szegedi klubokban és a szintti-pop hónapban adta ki első kisle- nagylemez pedig a Szívdob- számaik többsége a szere­mezét, Érints meg címmel, bánások nevet kapja. Már a lemről szól. az októberben megjelenő címekből is kiderül, hogy Ám nem a megszokott. populáris formában. A dalok szövegei elsősorban a kilátás­talanságról, az egyedüllétről, a csalódásról szólnak. Deák, Horváth és Török úgy gon­dolja, az emberek nagy ré­szének nehéz az élete, sokat csalódnak. Remélik, talán könnyebbséget jelenthet ne­kik, ha meghallgatják a le­mezt és rájönnek: nincsenek egyedül. A dalok egyébként nem most íródtak: az első nagyle­mezre olyan számok kerül­nek, amelyek már öt-hat éve megszülettek, de akkor nem tudták kiadni. Az általuk megfogalmazott érzések te­hát nem újak, azonban mind a hárman azt mondják: ma is van aktualitásuk. A szöveget és a zenét az együttes tagjai írják. A nagy­lemez a közelmúltban ala­kult és fiatalokból álló Zion Records gondozásában jele­nik majd meg. A zenekar az interneten is elérhető lesz, készül a saját honlapjuk, számaik közül már most néhány letölthető a www.crash.hu címről. A Crash egy hete mutatko­zott be ismét a szegedieknek. Dugonics téri koncertjükre több százan voltak kíváncsi­ak, amelyen előadtak a hama­rosan megjelenő nagylemez számaiból, és felelevenítettek néhányat korábbi slágere­ikből is. Timár Kriszta A bányászgyerek magyarországi koncertje Régóta vártunk rá, és Elvis legjobb barátja végre megérkezett Magyaror­szágra! A volt mosodai al­kalmazott a budapesti Kis­stadionban adott fergete­ges koncertet, megmutat­va mindent, amit jó negy­ven év alatt elért a köny­nyűzenében. Hölgyeim és Uraim! Üdvö­zöljék Mr. Tom Jonest! egyes világsláger felhangzása­kor. Ahogy nézem őket, me­gint kiderül, nem a külső fon­tos. A két „kopasz állat" és ma­roknyi, szőke barátnőik előző hétvégén talán még valame­lyik houseparty-n nyomultak, most meg teljes odaadással tán­colnak a hatvanas, hetvenes évek nagy slágereire. Ezzel az egyetlen, rövid mondattal kez­dődött a csoda­hangú bányász­gyerek magyar­országi koncertje. A Kisstadion este nyolcra már rég megtelt, mégis sorok álltak minden be­járamái, várva, hátha még bejut­hatnak. Pórul nem járt senki, mert sok jó ember kis helyen is elfér. „A lemezborítókon, a szoká­sos propagandaszövegekben mindig arról hablatyolnak, hogy TomJonesnak milyen pá­ratlan hangja van. Most már én is elhiszem" - kiabálta ne­kem egy huszonéves srác, aki a „Hang"-ért jött el Nyíregyhá­záról. A koncert alatt lassan el­sodródik mellőlem, mert négy fiatal őrült táncba kezd, minden Tom Jones, a Han Azért a fiatalok mellett a negyvenes, ötvenes, sőt a hat­vanas korosztály is képvisel­tette magát a szuperkoncerten. Utóbbiak persze már az ülőhe­lyekre váltottak jegyet, és oda is kedves kis kockás takaróik­kal jöttek. Na ja, aki nem tán­colt, a kétórás koncert alatt jól átfagyhatott! Tom Jonest nem csak az él­vezhette, aki elzarándokolt a Kisstadionba. Sokáig figyel­tem egy harminc év körüli fér­fit, aki egy-egy számnál rend­re felhívta barátait és telefonját magasra tartva „közvetítette" a programot. Lehet, hogy igen sokba került neki a koncert, mert németül beszélt. Tegyük fel, ötször két percre mobilon hívta Hamburgot?! Külföldiek amúgy voltak bőven. Egyik pillanatban még angolul beszélt valaki körülöt­tem, nemsokára pedig németek ordítoztak egymás fülébe. Tom Jones mind e közben fáradhatat­lanul csinálta a hangulatot. Az éneklés mellett táncolt, beszélt, mindent elkö­vetett, hogy a közönség sze­resse őt. Korát persze nem ha­zudtolta meg. Egyik számát nem kis iróniával így konferálta fel: „Ezt a dalt 37 évvel ezelőtt írtam, és ha jól emlékszem, így kezdődik..." Az első sorban ült egy ötéves forma kisfiú. Látszott rajta, nem sok kedve volt eljönni ide, csak azért, mert valami hatvanéves bácsi énekel. De rögtön fel­élénkült az arca, úgy kiabálta anyukájának: „Hallod, ez az xy reklám zenéje. Ez meg a ab-jé! És így tovább. Az már biztos, hogy az a kisfiú, ott az első sor­ban megszerette Tom Jonest. Azért egyórás éneklés után még a Hang is pihenőt fújt jó húsz percre. Amíg kifelé igye­Tom Jones slágermúzeummá változtatta a budapesti Kisstadiont keztem a küzdőtérről, egy, az ötödik ikszben járó házaspár hölgy tagja csak ennyit mon­dott: , Jlyen korban már jár is az a kis pihenő!" A szünetben nem tudom, mi történhetett Tómmal, de ha le­het, még jobban felpörgött. Egymást követték a táncolós slágerek, a közönség tényleg tombolt, amikor felhangzott az ,Jt's not unusuall" című örök­zöld. Tom Jones mindent el­követett, hogy ezen az estén mindenki jól érezze magát, és be kell vallani, tökéletes mun­kát végzett. Csik Gergely FM 95 4 9 SÁmiSS Jzjjj -J U 1. Blue: Ali Rise 2. Faithless: Muhammad Ali 3. Zanzibár: Vágyom rád 4. Alcazar: Crying At The Discoteque 5. Depeche Mode: I Feel Loved 6. Supermen Lovers: Starlight 7. ATB: Let U Go 8. Kylie Minogue: Can't Get You Out Of My Head 9. Janet Jackson: Someone To Call My Lover 10. Emília: Sorry I'm In Love FM ss.« Mai «a. Szeged, Matficti u. 6. I Terecskei Rita, a Zanzi­bár együttes különleges hangú rend­őrnője csak hosszas un­szolásra és I csak a Tisza­party olvasói­nak kedvéért volt hajlandó szere­tett együtteseitől kiemelni egy-egy számot, mert eme előadók minden megmozdulásáért lelkesedik. Ri­ta otthon is gyakorta hallgatja a listára került muzsikusokat mert azt vallja, hogy már ebből is sokat lehet tanulni. Alanis Morisette az abszolút első, tőle bármikor bár­mit akár 14 éves korában készült internetről vadászott kezdeményt is boldogan fogad. Tudnunk kell azt hogy a Zanzibár megalakulá­sa előtt a hölgy énekkaros volt a gimiben, s ezzel nagyjából körül is írtuk énektanulási élményeit. Gitározással autodidaktaként próbálkozott jelenleg „tábortűz melletti'" szinten penget kongájá­val is hasonló nívóra sikerült fejlődni. Ha visszatekintünk egész az általános iskoláig, akkor egy kicsi rappert láthatunk, akiről lóg bátyja pólója és kabátja, ahogy az illik. Aztán 16 éves korára megta­lálta Rita azt, ami neki való: a húzós rockot ezért is a bátyónak lehetünk hálásak. A rajongóknak jó hír, hogy a Vágyom rád klipjét követni fog­ja a Szólj már! vizuális megjele­nítése is. Olvasónk Top 1 O-e 1. Alanis Morisette: Ironic 2. Lenny Kravitz: Fly Away 3. Terence Trant D'arbv: C.Y.F.M.L.A.Y. 4. Panthera: Walk 5. Guanó Apes: Lord Of The Boards 6. En Vogue: Free Your Mind 7. Sepultura: Roots 8. Red Hot Chilli Peppers: True Men Don't Kill Coyotes 9. Tracy Chapman: For My Lover 10. Limp Bizkit: My Way

Next

/
Thumbnails
Contents