Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-26 / 225. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. SZEPTEMBER 27. HELYI TÜKÖR 167 Szeged első embere több mint 60 millió felett rendelkezik Mire költ a polgármester? Csongrád megye nyolc városi rangú tele­pülése közül csak Sze­geden és Szentesen is­merik a polgármesteri pénzalap fogalmát. Szegeden több mint 60 millió, Szentesen pedig 500 ezer forint felett rendelkezik saját ha­táskörben a polgármes­ter. A megye többi vá­rosában nincs önálló pénzkeretük a polgár­mestereknek. A szegedi önkormányzat közgazdasági irodája a leg­utóbbi közgyűlésen tájékoz­tatta a városatyákat a pol­gármesteri, idegenforgalmi, környezetvédelmi, vállalko­zásfejlesztési és sportalap 2001. első félévi felhaszná­lásáról. Az alapokat képező mintegy 330 millió forint­ból megannyi civil szerve­zet, sportegyesület, vallási felekezet és magánvállalko­zás részesült. Dobóné Mol­nár Teréziától, a közgazda­sági iroda vezetőhelyettesé­től megtudtuk: a polgár­mester saját hatáskörben több mint százmillió forint felett rendelkezik, amiből negyvenmillió „pántliká­zott". A város első embere ugyanis ennyivel támogatja az egyházakat. A negyven­millióból jutott orgonafelújí­tásra, gyóntatószoba- és szentélykialakításra. Bartha László saját alapjából a leg­több pénzt - 44 millió fo­rintot - különböző, a város életével, az önkormányzat döntéseivel foglalkozó ki­adványok megjelentetésére fordította. Mindemellett a polgármester több mint hat­millió forinttal támogatta azokat a cégeket - Agami Kft., Black and White Stú­dió Kft. amelyek a Sze­gedet népszerűsítő és reklá­mozó prospektusokat (A város mosolya, 2001-es programajánló stb.) készí­tették. (Korábban ezzel a munkával rendszeresen a ZÉVÓ Reklámstúdió Kft.-t bízták meg - a szerk.) A Black and White Stúdió egyébként nem csupán a Szerényebb pénztárcák Munkatársainktól A polgármesternek nincs önálló pénzkerete Csong­rádon. Hódmezővásárhelyen, Kisteleken, Makón, Mind­szenten, Mórahalmon. A kisvárosok közül egyedül Szentes polgármestere, Szirbik Imre költhet el saját hatáskörében, különböző rendezvények támogatására - ötszázezer forintot. Az azonnali intézkedést igénylő esetben, mint például ter­mészeti csapás, kétmillió forint fölött rendelkezhet al­kalmanként, a képviselő-testület utólagos jóváhagyásá­val. A megyei jogú város, Vásárhely polgármestere, Rap­csák András csak mint az újvárosi választókörzetben megválasztott egyéni képviselő rendelkezik ebben az esz­tendőben 900 ezer forintos képviselői alappal. Külön pol­gármesteri pénzalapja nincs. A pénz felhasználásáról, ahogy a többi egyéni képviselőnek is, el kell számolnia. A makói önkormányzatnál nem létezik polgármes­teri pénzalap. Búzás Péter nem rendelkezik önállóan, egyedül semmilyen pénzforrás fölött, mindenben a kép­viselő-testület határoz - tájékoztatta lapunkat Bánfi Margit jegyző. Hozzátette: természetesen a katasztró­fahelyzetek esetén más a rend, de azt, hogy akkor mi­ben dönthetnek a polgármesterek, az ilyen esetekről szó­ló törvény határozza meg. polgármesteri, de a 25 mil­lió forintos idegenforgalmi alapból is részesült, majd négymillió forinttal. Ugya­nezen alapból kapott 9,2 millió forintot a városi in­formációs táblák elkészíté­sére a VM Hungária Kft. Az összeget azonban 2001. június 30-áig nem utalták át a budapesti székhelyű cég­nek, amely - nem kis politi­kai vihart kavarva - nemré­giben privatizálta a koráb­ban önkormányzati tulajdo­nú Városkép Kft.-t. Az egyébként más cégeknél is előfordult, hogy az önkor­mányzat kötelezettséget vállalt a támogatások vagy megrendelt szolgáltatások ellenértékének kifizetésére, de az átutalás június 30-áig még nem történt meg. A szegedi önkormányzat egyébként 2001 első félévé­ben közel harmincmillió fo­rintot fordított önreklámra. Ebből az összegből elsősor­ban a várost népszerűsítő kiadványok és prospektu­sok megjelentetését támo­gatták a képviselők. Ha a helyhatóság teljesíti vállalt kötelezettségeit, akkor idén hatvanmillióba kerül majd Szegeden a városimázs. A sportcélú támogatá­soknál a város élcsapatai kapták a legtöbb pénzt. A 160 millió forintos sport­alapból a két kosárcsapat összesen harminc-, a vízi­pólósok tizenkettő-, a röp­labdások húsz-, a kézilab­dások pedig huszonötmillió forintot kaptak erre a verseny­évadra. A hárommilliós környezetvédelmi alapból a Kiss Ferenc Csongrád Me­gyei Természetvédelmi Egyesület, az ötvenmilliós vállalkozásfejlesztési alap­ból pedig az Autórail Kft. kapta a legnagyobb támo­gatást. Míg a a természetvé­dők 450 ezer forintból vé­gezhetik a Tisza hullámtéri vizes érhelyeinek rekonst­rukcióját, addig az Autórail Kft. 660 ezerből szerezhet be alkatrészeket a gépjár­műjavításhoz. Sz. C. Sz. Összesítő kimutatás a szegedi alapok 2001.1. félévi felhasználásáról (adatok ezer forintban) Megnevezés Eredeti előirányzat összege Módosított előirányzat összege Kötelezett­ségvállalás összege 2001. 06.30-ig kiutalt összeg Polgármesteri alap 85 000 105 892 103 875 61 417 Sportalap 160 000 148 860 148 778 65 572 Idegenforgalmi alap 25 000 22 650 20 016 9915 Vállalkozás-fejlesztési alap 50 000 38 000 3 101 3 101 Környezetvédelmi alap 3000 3000 1 851 1 124 ÖSSZESEN: 323 000 318 402 277 620 141 129 Ismét pályáznak az ásotthalmiak Idősek otthona Munkatársunktól Ásotthalom önkormányzata bővíteni akarja szociális ellá­tórendszerét, mivel a község­ben egyre több az egyedülálló, segítségre szoruló idős ember. A községben viszont jelenleg csak gondozási központ mű­ködik. idősek otthona nem. A Széchenyi-terv lakásprogram­ja keretében viszont pályázni lehet az állandó lakhatási és ellátási feltételeket biztosító szociális otthon kialakítására. Az önkormányzat ezért szer­dai ülésén napirendre tűzi a javaslatot. Amennyiben a Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott pályázatot elfogad­ják, az időseket a kibővített gondozási központban helyez­hetnék el. Ez az épület ugyan­is korszerűsítésre szorul. Az intézmény csak 2002. decem­ber 31-ig kapott működési en­gedélyt. A község viszont ön­erőből képtelen a követelmé­nyeknek megfelelő felújítási munkálatokat finanszírozni. A képviselő-testület egyébként még több fontos kérdésről tár­gyal. Tájékoztatót hallgat meg az idei első féléves gazdálko­dásról. módosítják a szerveze­ti és működési szabályzatot. Szó lesz az orvosi ügyeleti, il­letve a közfeladatok ellátásá­ról is. Sárgarépa­bemutató Szatymazon Munkatársunktól Szatymazon tartják ma az Országos Mezőgazdasági Mi­nősítő Intézet által szervezett sárgarépa-bemutat. A műve­lődési házban délelőtt 10 órá­tól a Nanti típusú bibrid sáiga­répa fajtákkal ismerkedhetnek meg a mezőgazdasági terme­lők. Ugyanitt előadást hallgat­hatnak meg a sárgarépát pusz­tító fonalférgek elleni véde­kezésről, valamint a friss zöld­ségek korszerű csomagolásá­ról is. A bemutató résztvevői az előadásokat követően egy zsombói termelő kertészetébe látogatnak. Braille-emlékérmes csongrádi főorvos A szem a lélek tükre Szalay László szemészfőorvos Murányi László önkormányzati képviselőt vizsgálja, akinek egyébként Csongrád polgármestere lapunk hasábjain ajánlotta a mielőbbi vizitet. (Fotó: Tésik Attila) A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Országos Elnöksége a Louis Brail­le-emlékérem arany fo­kozatát adományozta dr. Szalay Lászlónak, a szövetség érdekében ki­fejtett társadalmi mun­kája elismeréséül. A szö­vetség csongrádi cso­portjának vezetője, Bódi József elmondotta: ők fogalmazták meg a ki­tüntetési javaslatot, és nagyon örülnek annak, hogy ezt az országos vezetőség is úgy értékel­te, mint ők, akik a dok­tor úr páciensei. Dr. Szalay László kapott már egy-két kitüntetést, de legjobban a Louis Braille­emlékérem átadásakor érzé­kenyült el. „Mert tükrözi az egész életemet, szakmai munkámat, illetve szoros kapcsolatban áll életfilozófi­ámmal - hallottuk a magya­rázatot. - Platón görög filo­zófus óta tudjuk, hogy „az érzéki dolgok világa nem az igazán létező dolgok vilá­ga". Ezt talán a gyengénlá­tók, a vakok értik meg iga­zán. Ugyanezt megfogal­mazta A kis herceg című va­rázslatos regényében Antoi­ne de Saint-Exupéry: ami fontos, az a szemnek látha­tatlan.,." Fiatal orvosként, a szege­di szemklinikán végzett tu­dományos munkája idején azt a feladatot kapta az elektrofiziológiai laboratóri­umban, hogy olyan beteg­ségcsoporttal foglalkozzon, ami a vaksághoz, illetőleg a látás nagy mérvű csökkené­séhez vezet. Jelenleg is van olyan csongrádi páciense, akinek kisfiú korában ő di­agnosztizálta a betegségét, mely végül a csaknem teljes vaksághoz vezetett. Ennek az emberpróbáló életsorsnak a majdani bekövetkeztét igen rövid vizsgálattal meg lehet állapítani. Ám sokkal nehezebb a vaksággal, a csökkent látással szembesí­teni a szülőket. „Ehhez olyan empátia szükséges ­mondta Szalay doktor -, me­lyet nagyon fiatal orvosként teljes mértékben átéltem." A csongrádi szemészfőor­vos arról is beszélt, hogy olyan barátai vannak, akik­nek folyamatosan romlik a látásuk. Tudja, magas rendű életfilozófiájuk van. Ezzel igyekeznek ellensúlyozni a súlyos tehertételt, amit rájuk mért a sors. Hallatlan lelki energiával igyekeznek az eb­ből származó hátrányokat le­küzdeni. Bámulatos méltó­sággal és büszkeséggel szin­te a lehetetlen feladatokat is meg akarják oldani. A főor­vosnak határozott vélemé­nye, hogy ez a magatartás példaként szolgálhat minden ember számára. Főleg azok­nak, akik kellő ok nélkül hajlamosak a depresszióra, és könnyen belesüllyednek a lelki bánatba. Mit lehet tanulni a vak és gyengénlátó emberektől? Szalay László tudja a választ: az élni akarást, a jól látók tár­sadalmához való törekvésük­ből ez az üzenet jól kiolvas­ható. „Amikor a gyengénlátó, vak embereket vizsgálom ­vallotta meg a főorvos -, ügyeikkel foglalkozom, segí­tem őket, ahogy tudom, ak­kor ezt a kötelező szakmai szerénységgel teszem. Ha egy orvosnak bármikor a mindenhatóság jutna eszébe, akkor helyezze magát a reali­tás talajára. Még akkor is, ha a cukorbetegség vagy magas vérnyomás miatt kevesebb ma a szembeteg, mint pá­lyám elején. Ez kétségtelen eredmény, de sok esetben csak a szomorú tényeket tud­juk diagnosztizálni." Bálint Gyula György Vasúttörténeti múzeumot terveznek Domaszéken Ismét áll majd a sorompó utunk - mondta Börcsök La­jos polgármester. Az egyko­ri állomásépületben múze­umot kívánnak kialakítani, amely méltó helyet adna a most padlásokon, sufnik­ban porosodó egyenruhák­nak, váltóknak, lyukasz­tóknak és egyéb vasúti esz­közöknek. Az önkormány­zat két évvel ezelőtt vásá­rolt egy kis dízelmozdonyt, valamint két vagont, ame­lyeket majd az udvaron ál­lítanak ki egy nyitott szín­ben. - December végig kell benyújtani azt a pályázatot, amelynek segítségével pénzt kaphatnánk a felújí­tás elkezdésére - tudtuk meg Balogh Levente épí­tészmérnöktől. Az állomás épülete igen elhanyagolt, teljes tető- és homlokzat­cserére szorul. Emellett át kell alakítani a teljes víz-, fűtés- és elektromoshálóza­tot. Belül kialakítanának egy 40 négyzetméteres vas­űttörténeti kiállítótermet, illetve egy kiselőadót. Az udvaron parkosítanak, s felújítják majd a régi ártézi kutat, illetve a padokat. A becslések szerint a be­ruházás összesen mintegy 10 millió forintba kerül. Ha nyernek a pályázaton, akkor már jövő tavasszal elkezdődhet a munka. K. T. A húszas évek elején Sze­ged város elöljárói úgy hatá­roztak, hogy a várost és a tu­lajdonában lévő tanyavilá­got, vagyis Alsótanyát vasút­tal kötik össze. Ötletüket va­lóra váltották és 1927. febru­ár elsején az első kisvasút ki­gördült a szegedi Tisza-híd közelében, a Rudolf téri pi­acnál épített megállóból. Kü­lön érdekesség, hogy az állo­mást úgy alakították ki, hogy a tanyákról bejövő kofák közvetlenül a teherkocsikból kínálhatták portékáikat. A mintegy 78 kilométer hosszú vonal - amely Kun­halomnál elágazott - egyik végállomása Várostanyán (a mai Ásotthalmon), a másik pedig Pusztamérgesen volt, Domaszéket is érintette. A község területén hat állomás (Kunhalom, bajai műút, Do­maszék, Kászony, Kisiván­szék és Feketeszél) bonyolí­totta le a személy- és teher­forgalmat. A falu központjában lévő kis állomásra két vágány fu­tott be. Az egyik a rakodást szolgálta, itt egy raktárt is fölépítettek, a másikon pedig a személyvonatok közleked­tek. Egy kezelő teljesített szolgálatot, aki naponta az első vonat érkezése előtt fél órával kezdett és akkor fejez­te be a munkát, amikor az utolsó szerelvény a szom­széd állomásra ért. Domaszé­ken 1958-ban csak nyolc te­lefon működött, ezért igen fontos szerepet töltött be a vasúti távbeszélő. Hiszen többnyire ezen keresztül ri­asztották a mentőket, tűzol­tókat. A domaszéki állomáske­zelő munkakörét 1970-ben megszüntették, a csekély forgalomra hivatkozva. Öt évvel később pedig az egész vonalat fölszámolták. ­Nem szeretnénk, ha teljesen feledésbe merülne a kisvas­Jövő tavasszal már nem lesz ennyire elhanyagolt az épület. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents