Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-25 / 224. szám

I SZ HH I Az Országgyűlési Könyvtár MA: EGY«ÍM^PTESTBEN KEDD. 2001. SZEPTEMBER 25., 91/224. ALAPÍTVA: 1910-BEN ÁRA: 58 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Mérlegen az idei szabadtéri Ötvennyolcezer néző és rekordbevétel Munkatársunktól A Szegedi Szabadtéri Já­tékok 131 millió forintos idei jegyárbevétele jóval fe­lülmúlta a tavalyi 94 milliót. Pénzügyi szempontból a Dóm-dixie gála, a Cura-kon­cert és az Ezeregy év volt a legsikeresebb produkció. Legkevésbé kifizetődőnek a művészileg kiemelkedő Bar­tók-est bizonyult. Idén a sza­badtéri 21 előadására össze­sen 58 ezer 188 fizető néző váltott jegyet. A szabadtéri­vel kapcsolatban részletes felmérés is készült, amiből kiderül: a közönségének 40 százaléka szegedi, további 15 százaléknyi néző jött Csongrád megyéből. Rosta Mária, a Szörényi­trilógia jogait képviselő Zik­kurat iroda vezetője azt állít­ja, Korognai Károly és csa­pata szinte semmit nem tett annak érdekében, hogy a színháztörténeti különleges­ségnek számító előadás-so­rozat méltó módon kerüljön a szegedi közönség elé. A színészeket csak április-má­jusban, a rendezőt júniusban szerződtette a szegedi szín­ház; akkorra a művészek már máshova is elkötelezték magukat, így nehéz volt pró­bákat egyeztetni. Egyébként is nagyon kevés próbalehe­tőséget kaptak a Dóm téren, az Atilla bemutatója előtti napra pedig az igazgató sza­badnapot adott a műszaki személyzetnek. A szegedi színigazgató méltatlannak tartja a támadást, lezártnak tekinti az ügyet, nem kíván további vitába bocsátkozni. (Összeállításunk a 4. oldalon.) Halálos baleset Üllés előtt Traktorral ütközött Munkatársunktól Eletét vesztette annak a Trabantnak a vezetője, aki tegnap délelőtt Üllés felé tartott, és egy traktorral üt­között. A mezőgazdasági vontató háromnegyed tizen­kettő környékén Üllés irá­nyából Zsana felé haladt. A gép vezetője arra lett figyel­mes, hogy a szemből jövő Trabant áttér a sávjába. A vontató vezetője, hogy elke­rülje az ütközést, teljesen le­húzódott. Ennek ellenére a Trabant nekiütközött a me­zőgazdasági vontató hátsó kerekének. Az autót vezető 66 éves férfi a baleset követ­keztében a helyszínen életét vesztette. A halál pontos okát még nem állapították meg a szakértők, mivel nem kizárt, hogy a gépkocsi so­főrje vezetés közben kapott szívinfarktust. Erre utal, hogy a traktor vezetője az ütközés előtti pillanatokban észlelte: a Trabant sofőrje a kormányra bukott, és meg sem próbálta elkerülni a ka­rambolt. Megyéből a BNV-re Tizenhat Csongrád megyei cég vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron, mely vasárnap zárta be kapuit. Néhány, megyénkből érkező kiállítót kérdeztünk arról, hogy értékeli az idei vásárt. 3. oldal Szívhangok Évente mintegy 70 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri megbetegedésekben Magyar­országon, a legtöbb áldozatot az infarktus szedi. A betegség leküzdésének érdekében szep­tember 30-át a szív világnap­jává nyilvánították. 9. oldal Három a tőzsde A varsói, a prágai és a buda­pesti értéktőzsde együttmű­ködése Varga Mihály pénz­ügyminiszter szerint növelné a külföldiek befektetési ked­vét térségünkben. A tőzsdei szakemberek reagálásából kitűnik: nem mindenki oszt­ja ezt a véleményt. 6. oldal Özvegyasszonyok faluja: Óföldeák és Pusztamérges Szeged és alvótelepülései Domaszéki falukép. Zsombó után a második legvonzóbb megyei település. (Fotó: Karnok Csaba) A februári népszámlálás előzetes adataiból kiderül, hogy Csongrád me­gyében Eperjes népessége fogyatkozott leginkább az elmúlt évtizedben, míg Szeged alvótelepülése, Zsombó másfél­szeresére duzzadt, de Domaszékről is nagyon sokan ingáznak naponta a me­gyeszékhelyre. A férfihalandóság nö­vekedése következtében a népességen belül tovább emelkedett a nők aránya: Óföldeák és Pusztamérges - kis túlzás­sal - az özvegyasszonyok faluja, míg az ellenkező példa Algyő, ahol a férfi­ak vannak többen. A megye nyolc vá­rosában él a lakosság több mint héttize­de, a kistérségek közül legurbanizál­tabb a hódmezővásárhelyi, hiszen ez az egyetlen, melybe két város tartozik, Hódmezővásárhely és Mindszent, s melléjük csak két község, Mártély és Székkutas „sorolódik". Csongrád me­gyében az országoshoz hasonlóan a né­pesség már két évtizede csökken, hi­szen a születések és a halálozások egyenlege azóta negatív, s e fogyást a vándorlási veszteség tovább erősítette. Ez a megye valamennyi kistérségére jellemző: a legidősebb népességű csongrádiban például a fogyás csaknem kétszerese a megyeinek és majdnem négyszerese a legfiatalabb lakosságú szegedinek. (írásunk az Egy százalékban.) Nagy katonai szállítógépek is landolhatnak Szegeden Még szabad a légtér Akár olyan nagy amerikai katonai szállítógépek foga­dására is alkalmas a szegedi repülőtér, mint a legendás, négymotoros Hercules C-l30-as. Vadászrepülők azonban nem tudnak landol­ni Szegeden. Egyelőre nincs is hivatalos tájékoztatás ar­ról, hogy az amerikai haderő az esetleges Afganisztán el­leni csapás során használná a szegedi légikikötőt. Podol­csák András, a repülőtér ve­zetője leszögezte: eddig a légtér használatának korláto­zásáról sem kaptak informá­ciót. A jugoszláv határ húsz­mérföldes körzetében nem szállhatott fel egyetlen repü­lőgép sem két esztendeje, amikor a NATO légiereje Szeged fölött repült át Jugo­szlávia felé - mondta Podol­csák András. Később ugyan enyhítettek a szigoron, és tíz mérföldre vékonyodott a ti­lalmi zóna, ám a szegedi lé­gikikötő ebben a sávban is benne volt. Számos amerikai felségjelű repülő megfordult akkor Szegeden, ám nem ka­tonákat, hanem diplomatákat szállított. A szegedi sportre­pülők nem szállhattak fel az invázió idején, a vitorlázók Békéscsabára, az ejtőernyő­sök Szentesre, a sárkányre­Hónapokkal ezelőtt Peter Tufával a fedélzetén érkezett amerikai repülő Szegedre. Most sem várnak katonai gépeket. [Fotó: DM-archív) pülők pedig „nem nyilvános felszállóhelyekre" költöztek. A gazdasági célú repüléseket azonban minden esetben en­gedélyezték. Az amerikai hadsereg mozgósítása idején a szegedi repülőtér biztonsá­gát, mint ahogyan korábban, most is a megfelelő eszkö­zökkel őrzik - szögezte le Podolcsák András. A Mol Rt. algyői telepén a terrortámadások után szi­gorították a beléptetési rend­szert. de az intézkedéseket szeptember 21-ével feloldot­ták - tudtuk meg Nagy Gyu­lától, a Mol Rt. operatív ter­melésirányítási vezetőjétől. K. B. A minőség önmagában is garancia Olasz borral teli a piac Polgár Mihály 120 hektá­ron termeszt vörösbornak való szőlőt. Roskadoznak a tőkék, de a sok eső és hideg miatt a must cukorfoka ala­csonyabb a kívánatosnál. A mórahalmi gazda azonban nem aggódik: minőségi alap­bora idén is gazdára talál. A minap éppen a zweigelt sző­lőt szüretelték; a kékfrankos egy-másfél hét múlva, a ca­bernet franc október végén következik. Az idei termés bőséges - sőt talán túlságo­san is az. A tavalyihoz ké­pest ezen az őszön 20-25 százalékkal több szőlőt szü­retelnek. A kívánatosnál na­gyobb termés nehéz helyzet­be hozhatja a biztos fölvevő­piaccal nem rendelkező gaz­dákat. Polgár Mihály úgy számít, hogy a tavalyi, jónak mondható szezon után most nehezebb idény következik. „A cseh és szlovák piac elbi­zonytalanodása miatt sok vörösbor bennmaradt az or­szágban. Ráadásul a beho­zott, olcsó olasz borok miatt is rosszabbak az eladási esé­lyek." A gazda elárulja, hogy társával, Tóth Imrével összesen százhúsz hektáron gazdálkodnak. A területhez kárpótlási árverésen jutottak hozzá. Összesen mintegy 350 ezer tőke ad szőlőt, s idén tízezer hektoliter körüli bortermés várható. (Riportunk az 5. oldalon.) Nem csupán Mórahalmon, másutt is túl sok szőlő termett az idén. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents