Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-04 / 206. szám

4 KAPCSOLATOK KEDD, 2001. SZEPTEMBER 4. Ezeréves szabadtéri „Milleneumi évad" - virít a Szegedi Nemzeti Színház két oldalán álló, szellőzőrácsos építmények falában kialakított reklámkirakat üvegén. Nyelvtanórákon a „millennium" riasztó ellenpárjaként említődött a „milleneum", amelyet nemhogy leírni, de még kimondani is snassz. Egy vitrinnel odébb, a Szőrényi-trilógia plakátján már a hibátlan „millennium" olvasható: a föliratkészítőnek csak sorban át kellett volna másolnia a betűket. Minthogy ez nem sikerült, Thalia szentélyének melléképületén szezonkezdettől hirdettük: így írunk mi. De sebaj: a szabadtéri éppen 930 év múlva lesz ezeréves, addig még maradt egy kis idő a „millennium " szó írásmódjának elsajátítására. Ny. P. Cser Miklós vezényletével győzött a Victoria Kórussiker Arezzóban Cser Miklós profi operakarmesterként vállalta a szegedi kamarakórus vezetését. (A szerző felvétele) A énekkari kultúra egyik legrangosabb seregszemléjén, az augusztus végén megrendezett arezzói nemzetközi kórusversenyen több dijat elnyerve, nagy sikert aratott a hamarosan harmadik születésnapját ünneplő szegedi Victoria Kamarakórus. A nem mindennapi eredményről az együttes vezetőjét, Cser Miklóst kérdeztük, aki a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatójaként és az Operaház karmestereként nem kis áldozatot hozva vállalja a rendszeres munkát a szegedi kórussal. - A Victoria Kamarakórus kevésbé ismert, mint a sok éve működő szegedi énekkarok. Hogyan jött létre, milyen eredményeket ért el eddig'.' - Szegeden élő két fiam, Cser Krisztián és Cser Ádám baráti köréből alakult meg az együttes, amely szeptember 12-én ünnepeli harmadik születésnapját. Fiaim kérésére azért vállaltam el a vezetését, mert szorosan kötődöm a kóruskultúrához, hiszen a Zeneakadémián Vásárhelyi Zoltán, Makláry József és Párkai István növendékeként először középiskolai énektanári és karvezetői szakot végeztem. Köszönetet kell mondanom a szegedi karnagyoknak azért, mert a Victoria Kamarakórus tagjai korábban a különböző helyi kórusokban már énekeltek, és kiváló zenei felkészültséggel rendelkeznek. 1999-ben részt vettünk a VII. budapesti nemzetközi kórusversenyen, amelyen a kamarakórusok kategóriában másodikok lettünk. A siker lendületet adott, ezt követően Szegeden és országszerte több koncerten is bemutatkoztunk, és elnyertük a hazai Kodály-kórusverseny kamarakórus kategóriájának első díját. Úgy gondoltam, jó lenne külföldön is megméretni a kórust, ezért elküldtem a demófelvételünket Arezzóba. Elfogadták a nevezésünket az ottani rangos verseny kortárs zenei és többszólamú kategóriájába. Az utóbbiban a négytagútól a negyvenfósig mindenféle kórus szerepelt, a mi együttesünk huszonegy énekessel lépett fel. Arezzo előtt tettünk egy kis kitérőt: meghívást kaptunk régi barátomtól, Czifra Jánostól, a salzburgi dóm zeneigazgatójától egy koncertre. - Milyen műveket vittek az olaszországi versenyre? - A kortárs zenei kategóriában az előző év zeneszerzóversenyének gyóztes művei közül kellett egy kötelező darabot választanunk. Patrice Granadel, nizzai születésű fiatal komponista Kaddis dreimal tausend jahre című, roppant nehéz, tizenkét szólamú művével egy londoni és egy cremonai kórus előtt sikerült elnyernünk az első díjat. Szinte az egész nyarunk ráment a felkészülésre, a kórus tizenkét kiválasztott tagjával először egyénenként foglalkoztam, s csak utána jöttek a szólam-, majd az összpróbák. Bevallom, nem csak a harmincöt fokos meleg, hanem az iszonyatos koncentrációt igénylő munka is megizzasztott bennünket. Megérte, mert rengeteget tanultak a kórustagok, ráadásul a díjjal kétmillió líra is járt. A többszólamú kategóriában - ahol huszonkét kórus indult ugyancsak jól szerepeltünk, bekerültünk a döntőbe, ahol a neves Fülöp-szigeteki akadémiai kórus mögött a második helyezést sikerült megszereznünk. A fesztiválversenybe is beválogattak bennünket, ahol elnyertük a reneszánsz kategória első díját. Szerepeltünk a vasárnapi gálakoncerten is, ahol Arezzo város nagydíjáért folyt a verseny. A Fülöp-szigetekiek győztek, de bennünket említettek másodikként. A különböző díjakkal összesen hat és fél millió lírát sikerült „összegyűjtenünk", ami azért fontos, mert ebból tudtuk fedezni a közel nyolcszázezer forintos autóbuszköltséget. A Nemzeti Kulturális Alap támogatása is sokat segített. - Szegedtől milyen segítséget kap a kórus? - Nem tudok elég hálás lenni Kiss Ernő népművelőnek, aki három évvel ezelőtt befogadott bennünket, és azóta helyet biztosít a próbáinkhoz az igazgatásával működő újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban. A várostól más támogatást eddig nem kaptunk. Hallási Zsalt Szabadkai diákok Szegeden és Ópusztaszeren Hétszázan az emlékparkba „Megismerni az egyetemes magyar történelmet" - ez a mottója annak a nagyszabású szabadkai akciónak, amelyet a délvidéki város vezetése még évekkel ezelőtt tervbe vett, de csak most valósít meg. Kasza József miniszterelnök-helyettes még szabadkai polgármesterként szorgalmazta a város általános iskoláinak vezetőinél, hogy egyetlen tanuló se fejezze be úgy a 8. osztályt, hogy ne látta volna nemzeti történeti emlékhelyünket. A fenti ötlet a korábbi időszakban nem talált nagyobb visszhangra. A Milosevics-rezsim nem nézte jó szemmel a kisebbség nemzeti öntudatának „ébredezését", inkább elnyomta, megbénította az ilyen kezdeményezéseket. A tavalyi demokratikus fordulat után azonban ismét napirendre kerülhetett ez a téma. Kern Imre, a szabadkai önkormányzat végrehajtó tanácsának elnöke szerint mintegy 700 diák ül majd autóbuszba szeptember 17én, s előbb Szabadka testvérvárosába, Szegedre látogat, azt követően pedig az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. Ispánovics István, Szabadka polgármestere lapunknak elmondta: tisztában van azzal, hogy milyen nehéz bejutni az emlékhelyre, ezért köszöni a szegedi és az ópusztaszeri szervezőknek, hogy ilyen gesztussal élnek. Szabadka egyébként viszonozni óhajtja ezt a gesztust, s lehetőségeikhez mérten igyekeznek majd minél többet megmutatni Szabadkából és környékéből. Kerek Attila, a szegedi polgármesteri hivatal ifjúsági, kulturális és sportirodájának vezetője elmondta, hogy a szabadkai tanulókat szervezetten és felkészülten várják. A mintegy 10-12 autóbusznyi diák először Szegedre látogat. Itt a hivatalos fogadtatás után városnézésen vesznek részt, majd Ópusztaszerre utaznak. Ott megtekintik a Feszty-körképet és a skanzent. A délvidéki diákokat a Csongrád megyei és a szegedi önkormányzat, valamint az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark látja vendégül. K. F. Megörökítik a Kortárs Balett Mandarin-produkcióját Táncfilm készül Juronicsékkal Vita a határon túli magyarok kollégiumáról Ellenzik az elkülönítést A vitát kiváltó kollégiumba augusztus 8-ától költöznek be a határon túli magyar diákok. (Fotó: Miskolczi Róbert) Gettósitást emleget azoknak a határon túli magyar egyetemistáknak egy része, akiket eddigi szálláshelyükről a Szegeden nemrég felújított Márton Áron Szakkollégiumba költöztetnek. A Szegedi Tudományegyetem rektorát elkeseríti a fiatalok ellenállása, mivel az új kollégium a legjobban berendezett diákszállás a városban. Vihar egy pohár vízben legalábbis annak tűnik az a vita, amely a határon túli magyar fiatalok számára kialakított új kollégiumba való beköltözés körül robbant ki Szegeden. A város egyeteme a Kálvária sugárúton, az egykori textilgyári női munkásszállóban 205 millió forintért felújított és berendezett Márton Áron Szakkollégiumban kívánja elhelyezni az államilag finanszírozott képzésben részt vevő határon túli magyar diákokat. Ezek egy része azonban gettósításnak tartja, hogy el kell hagyniuk azokat a kollégiumi szálláshelyeket, ahol eddig laktak. A sajtóban nyilatkozó szlovákiai Nagy Zoltán és a vajdasági Dérity Angéla nem az elhelyezés körülményeit kifogásolják, hanem azt az eljárást, hogy elkülönítik őket barátaiktól. A határon túli magyarok felsőfokú tanulmányait Magyarországon segító Márton Áron Szakkollégium szegedi szervezetének szakmai koordinátora, Kanyári József hangsúlyozta: ez csupán néhány ember véleménye, és a 150 fós kollégiumba jelentkezők 99 százaléka örül az új szálláslehetőségnek. Annál is inkább - tette hozzá -, mert a szegedi egyetemi kollégiumok közül jelenleg ebben az újonnan berendezett épületben a legjobbak az életkörülmények. Ugyanezt emelte ki Mészáros Rezső, az egyetem rektora is, aki elmondta: a kollégium abból a célból épült, hogy a határon túli magyar fiataloknak speciális körülményeket teremtsenek, amivel egyúttal infomiatikai, kisebbségi jogi, gazdaság- és politikatörténeti, európai uniós és idegen nyelvi ismereteik bővítését is segítik. - A kollégium az Oktatási Minisztériummal és a Márton Áron Szakkollégiummal kötött szerződés eredményeképpen jött létre, és nem tehetjük meg, hogy üresen, kihasználatlanul hagyjuk - indokolta lapunknak a rektor azt a döntését, amelynek alapján más kollégiumokból ide irányították az azokba már korábban felvett határon túli magyar hallgatókat. A diákszálló ugyanis - a rektor tájékoztatása szerint - csak 70-80 százalékban telt meg önként jelentkezőkkel. A Márton Áron kollégiumba csak határon túliak költözhetnek be, korábbi szálláshelyeiket viszont magyar állampolgárságú hallgatók is elfoglalhatják. A kollégiumi helyek tehát nem csak a határon túliak körében bővülnek. Mészáros Rezső úgy véli. a kényszerű költözködés ellenzői - akiknek a számát két-háromra becsüli - személyes okokból nem kívánják elhagyni eddigi szálláshelyüket. - El vagyok keseredve, hogy néhányan éppen a legjobb szegedi kollégiumot bírálják. Ezek a kijelentések ártanak az összmagyar érdekeknek - mondta az egyetem rektora. A Márton Áron kollégiumba szeptember 8-ától költöznek be a hallgatók, a felújított épületet pedig 11-én avatják fel. Hegedűs Szabolcs Óriási sikert aratott a Szegedi Kortárs Balett, amikor két évvel ezelőtt a Kamaraszínházban Juronics Tamás főszereplésével és koreografálásában bemutatta Bartók Béla táncjátékát, A csodálatos mandarint. Az eredeti megoldásokat alkalmazó, rendhagyó produkciót országszerte és külföldön is játszotta az együttes, tavasszal például Budapesten, a Bartók Fesztiválon. Ott látta az előadást Móczán Péter producer, akinek annyira megtetszett, hogy javasolta: forgassanak belőle táncfilmet. Támogatták az ötletet a Bartók-örökösök is, akik más Mandarin-produkciókkal kapcsolatban nem voltak lelkesek. Juronics Tamás koreográfiáját viszont autentikusnak. a szerző szellemével rokonnak találták. Az ORTT, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma valamint a V-Fon pályázati támogatásával. Siló Sándor rendezésében az elmúlt héten a nagykovácsi televíziós stúdióban forgatták a MandarinJuronics Tamás és a Szegedi Kortárs Balett táncosai A csodálatos mandarinban. (Fotó: Miskolczi Róbert) filmet, amelynek utómunkálatai a következő hetekben zajlanak. A táncfilmet várhatóan még az ősszel műsorára tűzi az Ml tévécsatorna. A felvételen a címszerepet Juronics Tamás, a Lányt Nemes Zsófia, a csavargókat Topolánszky Tamás, Sárközi Attila, Kocsis László és Aczél Gergő táncoljaPataki András balettigazgató elmondta: az együttest valószínűleg október végén vagy november elején láthatja legközelebb a szegedi közönség, amikor - csak egyetlen előadásban - tavaszi sikerdarabjukat, a Carmina Buranát játsszák a nagyszínházban. H. Zs.