Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-24 / 223. szám

2 BELFÖLD - KÜLFÖLD UJ 'oasvnemoné 1ÍÉTFŐ, 2001. SZEHTEMBER 24. Szorul a hurok bin Laden körül Brit katonák afgán földön? Amerika-ellenes tüntetők egy plakátot visznek, Oszama bin Laden szaúdi szár­mazású terroristavezér fényképe mellett az „Amerika temetője Afganisztán" fe­lirat olvasható a pakisztáni Laboréban. A tüntetők az USA Afganisztán elleni vár­ható csapásmérése ellen tiltakoznak, amelyre a szeptember 11 -i New York-i és washingtoni terrortámadások megtorlásaként kerülne sor. (ATI/AP/K:M. Chandary) Jó hírek A múlt héten történt véres terrortámadás után mindenki, mi magyarok is, nagy meg­rendüléssel vettük a több ezer ember halál­hírét, és részvéttel gondoltunk azokra, akik elveszítették családtagjaikat. Azok számára, akiknek hozzátartozóik, rokonaik, barátaik, ismerőseik tartózkodtak az Államokban, még nehezebb volt az a néhány nap, amíg nem bi­zonyosodtak meg arról, hogy biztonságban vannak. Nos, a legfrissebb jelentés szerint, me­lyet Horváth Gábor, a magyar Külügyminisz­térium szóvivője is megerősített, eddig 143­an kértek konzuli segítséget az Egyesült Ál­lamokban éló, vagy ideiglenesen ott tartóz­kodó hozzátartozójukkal kapcsolatfelvétel érdekében. A szolgálat 102 keresett magyar állampolgárral vette fel a kapcsolatot, s er­ről értesítette az itthoni családtagokat. Továbbra sem érkezett olyan információ, amely szerint a szeptember 11-i terrorcselek­ménynek magyar áldozta volna. Ez pedig min­denképpen megnyugtató. Mi több, biztató. K. F. Török vádak A németek is vétkesek? Kormánypárti török politi­kusok Németországot is fele­lősséggel vádolják a nemzetkö­zi terrorizmus elharapódzásáért - írta a Welt am Sonntag. A vasárnapi német hetilap ankarai híre szerint tíz nappal az egyesült államokbeli merényle­tek után Yilma: Karakoyunlu török kormánypárti politikus, a Haza Pártja (ÁNAP) képvise­lője így fakadt ki: Törökország az egyetlen ország, amely átér­zi az amerikai nép fájdalmát. "Németország pedig az egyike azon országoknak, amelyek tá­mogatást nyújtottak a Török­országot sújtó terrornak. Azok pedig, akik ma fenyegetnek bennünket, újfent Németor­szágtól kapnak támogatást." A török politikus kifejtette: bírálata tárgya az a "támoga­tás", amelyben a Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK terrorszer­vezet, továbbá a Kara Ses (Fe­kete Hang) és Milli Görüs (Né­pi Szemlélet) nevű fundamen­talista csoportok részesülnek Németországban. A török parlament külügyi bizottságának elnöke is szemé­re vetette Európának és Német­országnak, hogy támogatást nyújt fundamentalistáknak és baloldali szélsőségeseknek. Kamran Inan (ANAP) konkré­tan az önálló Kurdisztán meg­teremtéséért küzdő PKK "vé­delmezéséről" beszélt. (Török­ország délkeleti részén él a négy állam területén szétszórt, mint­egy 23 milliós kurd nép fele.) Még a mérsékeltnek számí­tó szociáldemokrata külügymi­niszter, Ismail Cem, a Demok­ratikus Baloldal Pártja (DSP) politikusa is arról panaszkodott német újságírók előtt, hogy Nyugat-Európa a múltban "nem reagált figyelmesebben" Tö­rökországnak a terrorizmussal kapcsolatos gondjaira. A német kormány a múlt héten hagyta jóvá azt az intéz­kedéscsomagot, amelynek ér­telmében szigorítani fogják a vallási köntösben politikai te­vékenységet folytató egyesü­letek és szervezetek ellenőrzé­sét. Berlinben nyílt titok, hogy a keményebb föllépés egyik célpontja éppen a fundamenta­lista Milli Görüs, amely a ha­tóságok szerint a német alkot­mányba ütköző tevékenységet folytat. Az egyesülési törvény azon cikkelye értelmében azon­ban, amely a vallásszabadság­ra hivatkozva nem engedélyez­te egyházi és vallási szerveze­tek betiltását, mindeddig tehe­tetlenek voltak a Milli Görüs felforgató propagandájával szemben. A PKK mint politi­kai szervezet már évekkel ez­előtt a betiltás sorsára jutott Németországban. Óvatosak a horvátok Az amerikai támadás megindulásakor horvát különleges rendőrök veszik át Zágrábban az amerikai nagykövetség és a terrorizmus elleni akcióban részt vevő más országok nagykö­vetségeinek biztosítását - írja vasárnapi számában a Vecemji üst. A legnagyobb példányszámú horvát napilap szerint a külön­leges rendőrök emellett fokozzák a már amúgy is szigorított el­lenőrzést a légikikötőkben és a határátkelőhelyeken. Rendőrség biztosítja az iszlám vallásközösség épületeit és az iszlám orszá­gok nagykövetségeit is. Ennél is fontosabb a hírszerző szervek terroristaellenes együttműködése. A horvát rendőrségi szakértők szükség esetén bekapcsolódhatnak az Európai Unió operatív munkájába is. Ilyen felkérést még nem kaptak, de az illegális határátkelés meggátolása érdekében már a terrortámadás előtt is szigorítot­ták a határellenőrzést, különösen Bosznia és Hercegovina, vala­mint Jugoszlávia felé, amerről a legtöbb illegális határátlépést feljegyezték. Hónapokkal ezelőtt a különleges rendőrség légi egységeit is bevetették a határellenőrzésbe, és éjjel-nappal heli­kopterek repülnek az országhatár mentén. A horvát hírszerző szolgálat az Amerikát ért terrortámadás első óráitól kezdve készenlétben állt. Bekapcsolódott az infor­mációcserébe a belügy-, a külügy- és a védelmi minisztérium is. A kormány megállapodott az Egyesült Államok zágrábi nagykövetségével az amerikai hírszerző és biztonsági szervek­kel való fokozott együttműködésben - írja a Vecemji list. Az amerikai hírszerzőket különösen az iszlám országok Horvátor­szágban tartózkodó állampolgáraira vonatkozó adatok érdeklik. Toulouse-i robbanás Már 29 a halottak száma A Nyugat által elismert afganisztáni ellenzék kül­ügyminisztere szerint Oszama bin Ladennak és a vele együtt bujkáló Mo­hammed Omar molla tá­lib vallási vezetőnek a nyomára lehet bukkanni és el is lehet őket fogni. Az Északi Szövetség külügy­minisztere, Abdullah Ab­dullah a tádzsik főváros­ban vasárnap kijelentette: Omar molla először rej­tőzködik valószínűleg bin Ladennal, és szinte bizo­nyos, hogy a déli Kanda­hári régióban vannak. Az Északi Szövetség - ame­lyet az ENSZ Afganisztán tör­vényes kormányának ismer el - a közép-ázsiai ország nagy részét ellenőrzése alatt tartó iszlám fundamentalista tálib mozgalom ellen harcol. Ab­dullah Mohammed Fahim, a merénylet áldozatává vált Ma­szud utóda, a 15 ezer fős fegy­veres erő felett rendelkező Északi Szövetség hadvezére egyebek között az orosz vezér­kari főnökkel való tárgyalá­sokra érkezett Dusanbéba. Ab­dullah jónak minősítette a megbeszéléseket, részleteket azonban nem közölt. A táli­bellenes északi külügyminisz­ter azt mondta, hogy folyama­tos kapcsolatban vannak az Egyesült Államokkal. Tálibok „valamit" lelőttek A tálibok vasárnap Sza­mangán tartományban állító­lag ismét lelőttek egy repülő­gépet. Abdul Honon Himat tá­lib szóvivő szerint nem tudni, hogy a gép kié volt. Szomba­ton a tálibok egy olyan repü­lőgép lelövését jelentették, amely szerintük pilóta nélkü­li amerikai felderítőgép volt. Később azonban azt közölték, hogy az Északi Szövetség he­likopterét semmisítették meg. Utóbbiak ezt cáfolták. Az Északi Szövetség rész­ben azokat a mudzsahedine­ket, vagyis szabadságharcos csoportokat tömöríti, amelyek - soraikban sok tádzsik, üz­bég és hazara nemzetiségű harcossal - a 80-as években nyugati segítséggel küzdöttek a szovjet megszállók ellen. A 90-es években azonban e cso­portok egymás ellen fordul­tak, és a harcok közepette el­MF.GÉRKEZETT AZ ÚJ AMERIKAI NAGYKÖ­VET. Szombaton megérkezett Budapestre Nancy Goodman Brinker. az Egyesült Államok új magyarországi nagyköve­te. Érkezésekor a Ferihegyi re­pülőtéren újságírók előtt tol­mácsolta George Bush ame­rikai elnök köszönetét Ma­gyarországnak azért az együt­térzésért, amelyet az Egyesült Államokat ért múlt heti ter­rortámadások nyomán az ame­rikaiak felé tanúsított. — Azért is vagyok itt, hogy viszonoz­zam az önök barátságát - fűz­te hozzá. HUMANISTA MOZGA­LOM. Az erőszak ellen, a há­ború nélküli világért rendezett fáklyás felvonulási a Huma­nista Mozgalom több civil szervezettel karöltve szomba­ton. Budapesten. A mintegy kétezer résztvevő közös nyilat­kozatban ítélte el a szeptember 11-én New Yorkban és Wa­shingtonban elkövetett terror­támadásokat, és szolidaritásu­pusztult Kabul főváros is. Az Északi Szövetség hivatalosan akkor alakult meg, amikor a 90-es évek elején terjeszked­ni kezdett a tálib iszlám vallá­si fanatikusok Pakisztántól tá­mogatott, zömmel pastu nem­zetiségűekből toborzott moz­galma, amely mostanra uralma alá hajtotta Afganisztán majd­nem 90 százalékát. Az angolok már harcolnak? A brit hadsereg különle­ges egységeinek, az SAS­nek a katonái a hét végén Kabul körzetében fegyveres harcba keveredtek tálib kato­nákkal - jelentették egybe­hangzóan a vasárnapi brit napilapok védelmi források­ra hivatkozva. Brit kormányilletékesek kat fejezték ki az Amerikai Egyesült Államok népével. REFORMÁTUSOK AZ ÁTVILÁGÍTÁSRÓL. Refor mátus lelkészek, illetve egyház­tagok egy csoportja azt javasol­ja, hogy valamennyi reformá­tus lelkipásztor önként kérje át­világítását - az erről szóló nyi­latkozatot sajtótájékoztatón is­mertették. A dokumentumot alá­író 44 kezdeményező - köztük 28 lelkész - arra kéri a Magyar­országi Református Egyház zsi­natát: teremtse meg a törvényi lehetőséget, hogy a nem lelké­szi tisztségviselők is kérhessék ellenőrzésüket. Véleményük szerint az átvilágítást nem lehet a felsőbb egyházi vezetők köré­re szűkíteni. ÖTVENEZER NŐVÉR FIZETÉSE EMELKEDHET IDÉN. Az Egészségügyi Mi­nisztérium azt tervezi, hogy még az idén megemeli mintegy öt­nem erősítették meg, de nem is cáfolták a lapértesülése­ket. A The Sunday Times, a The Mail on Sunday és szá­mos más vasárnapi lap tudni véli, hogy az SAS felderítői Oszama bin Laden nyomát keresik Afganisztánban. Pénteken egy négyfős cso­portjuk tűzharcba keveredett tálib katonákkal a Kabul kö­zeli hegyekben. „A fegyve­res összetűzésnek nincsenek áldozatai" - idéztek egy vé­delmi minisztériumi forrást a brit lapok. A sajtóértesülések szerint az SAS katonái napokkal ez­előtt hatoltak be Afganisztán területére, valószínűleg Tá­dzsikisztán felől, hogy felde­rítsék Oszama bin Laden és kiképzőtáborainak helyét, a terrorista vezér által használt szövevényes barlangrend­venezer nővér fizetését - jelen­tette be Mikola István Balaton­füreden. Az egészségügyi mi­niszter az őszi füredi orvosnapo­kon tartott szakmai fórumon el­mondta: a havi 8-10 ezer forin­tos többletjuttatás a három mű­szakban ágy mellett dolgozó nő­véreket, a mentők kivonuló egy­ségeit, valamint a műtős asszisz­tensek egy részét érintené. Hoz­zátette: az emelés évi tízmilliárd forinttal terhelné meg a költség­vetést. Közölte: a javaslatot ok­tóber első hetében tárgyalja majd a kormány, és várhatóan el is fogadja azt. JOGI LÉPÉSEKRE KÉ­SZÜL AZ FKGP. Egy áruló csoport illegális gyülekezete hozta a kizárásokról szóló, a frakció szabályzatával ellentétes döntést, ami ellen jogi lépéseket teszünk - közölte Torgyán Jó­zsef, az FKGP elnöke szomba­ton egy zalaegerszegi sajtótájé­szereket, amelyek akár bú­vóhelyül, akár az Afganisz­tánból való menekülés útjai­ként szolgálhatnak. Az SAS katonái együttműködnek a brit hírszerzés, az M16 és a CIA tagjaival és a tálibelle­nes ellenzékkel, az Északi Szövetséggel Oszama bin Laden felkutatásában - írta a the Sunday Times. A News of the World azt is tudni véli, hogy a brit hír­szerzés már nyomára buk­kant Oszama bin Ladennak. A bulvárlap idézte a brit mi­niszterelnöki hivatal szóvi­vőjét, aki szombaton határo­zottan kijelentette: bin La­den Afganisztánban van, és részletek közlése nélkül hoz­zátette: „Tudjuk, hol tartóz­kodik." A szaúdi terrorista vezér felkutatását a CIA vezeti és koztatón, a héten történ kisgaz­da képviselők kizárásával kap­csolatban. Torgyán József új­ságírói kérdésre úgy vélte: párt­ja lényegesen megerősödik a választásokig, eddig 95, a koráb­binál felkészültebb jelöljük van 18 megyében. Hangsúlyozta: nem követnek el olyan „haraki­rit", mint 1998-ban, azaz egyet­lenjelöltjüket sem léptetik majd vissza a második fordulóban. AZ MDNP ÉS A BÉKE­JOBB UNIÓ. A Magyar De mokrata Néppárt - korábbi dön­téseinek megfelelően - folytat­ja az együttműködési politikát és a Békejobb unió bővítésére tö­rekszik - mondta Pusztai Er­zsébet pártelnök az MDNP or­szágos választmányának ülését követően. Hozzátette: ennek je­gyében tárgyalni kívánnak a kis­gazda szervezetekkel és a KDNP-vel is. Kónya Imre alel­nök megjegyezte: néhány hé­ten belül véglegesíteni kíván­ják azt a formációt, amely egy­ségesen indul a következő or­szággyűlési választásokon. koordinálja. Az Egyesült Ál­lamok műholdas felderítést folytat, de nincs egyetlen ügynöke sem Afganisztán­ban. A brit hírszerzés 1999 óta egy kis létszámú csopor­tot működtet a kábítószer­kereskedelem térségbeli út­vonalainak, szervezőinek felderítésére. A New York és Washington elleni terrortá­madások után a csoport új feladatot kapott, bin Laden felkutatását. Szankciók - feloldva George Bush amerikai el­nök szombaton feloldotta a Pakisztánnal, illetve Indiával szemben eddig érvényesített szankciók hatályát arra való hivatkozással, hogy azok fenn­tartása immár nem szolgálja az Egyesült Államok nemzet­biztonsági érdekeit. Az indiai szubkontinens két országával szemben Washington 1998­ban léptette életbe az úgyneve­zett fegyverexport-ellenőrzé­si törvény hatályát, mintegy jelezve az amerikai rosszal­lást az India, illetve Pakisztán által végrehajtott kísérleti atomrobbantások miatt. Te­kintettel arra, hogy a most szeptember 11 -én elkövetett New York-i és washingtoni terrorcselekmények szálai jó­részt Afganisztánba, és azon belül is az ott menedéket nyert Oszama bin Laden terrorista­vezér felé vezetnek, az Egye­sült Államok számára kiemelt értékkel bír az Afganisztán­nal szomszédos Pakisztán köz­reműködése. Iszlámábád az Egyesült Államok megbízá­sából igyekszik rábírni az af­ganisztáni tálib kormányzatot arra, hogy adja ki Oszama bin Ladent. Ez a törekvés eddig nem járt sikerrel. Fegyveres konf­liktus esetén Pakisztán bizo­nyára azzal is sokat segíthet az amerikaiaknak, ha teriiletét ­a feltételezett Afganisztán el­leni akció esetére kiinduló bá­zisként - rendelkezésükre bo­csátja. Áz Egyesült Államok a szankciófeloldással nyilván­való módon meghálálja Pa­kisztánnak a felvállalt szerep betöltését, másfelől pedig In­dia tekintetében lényegében az egyensúly kedvéért szünte­ti meg a kereskedelmi tilal­makat. Párizs (MTI) Továbbra sincs végleges mérleg a Toulouse külkerüle­tében fekvő AZF vegyi üzemben pénteken történt, kisebb földrengéssel veteke­dő erejű robbanás áldozatai­ról. Eddig 29 halottat szá­moltak össze, a 650 kórházba szállított sebesült közül va­sárnap még 401 szorult ápo­lásra, harmincuk állapota to­vábbra is súlyos. Feltétele­zik, hogy még maximum öt személy lehet a dél-francia­országi nagyváros peremén romba dőlt üzem törmelékei alatt. A műtrágyaipar alapanya­gát előállító vegyigyárban pénteken reggel bekövetke­zett detonáció 50 méter át­mérőjű, 10 méter mélységű krátert vájt az üzem terüle­tén. A helyszín háborús pusztítás képét idézi. Az am­móniumnitráttal dolgozó gyár két tornya és a üzem­épületek porrá omlottak. A robbanás idején a műhelyek­ben tartózkodó 200 dolgozó közül 23 munkás vesztette életét, hat további személy, köztük a várost megkerülő körgyűrű belső oldalán lévő gimnázium egyik diákja is odavesztett a szörnyű bale­setben. A katasztrófa közvet­len kiváltó okának megáll­apítására megindult a vizsgá­lat. Egyelőre véletlen emberi hibára gyanakszanak, de nem vetették el a szándékosság le­hetőségét sem. Egyelőre úgy tudni, hogy a robbanást egy túlhevített nitráttartály idézte elő, amely láncreakciót indí­tott be. A tűzvészből felsza­badult gázfelhők a heVes szélnek köszönhetően hamar eloszlottak a város fölül, s az első vegyelemzések szerint nem tartalmaztak mérgező anyagokat. A 3,2 erejű földrengés ha­tóerejével felérő detonáció Nizzáig éreztette a hatását. A robbanás centrumának köze­lében lévő lakóépületek kö­zül 400 vált lakhatatlanná, 2500 személyt kellett elköl­töztetni. A gyártelephez kö­zeli iskolákban, gimnáziu­mokban és kollégiumokban hetekig is eltarthat a kény­szerszünet. Az öt kilométer­nyire fekvő városközpontban is súlyos anyagi károk kelet­keztek. A kormány 10 millió fran­kos gyorssegély utalt ki a ka­tasztrófa sújtotta 650 ezer la­kosú városnak, ugyanennyi­vel járult hozzá a kárenyhí­téshez a TptalFinaElf is. DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG Fóuntesztő: SZETEY ANDRÁS • Főszerkesztő-helyettes ÓRF1 FERENC • Szerkesztik: KOVÁCS ANDRÁS. SZÁVAY ISTVÁN. V. FEKETE SÁNDOR • Rovatvezetők: KECZER GABRIELLA (élelmid, kultúra, mellékletek). MISKOLCZI RÓBERT (fotó). OLÁH ZOLTÁN (hfr és információ). SÜLI JÓZSEF (sport) • Délvilág szerkesztőségvezetőt ÚJSZÁSZI ILONA • Kiadó és szerkesztőség: 6720 Szeged. Stefánia 10.. Sajtóház Levélcím: 6740 Szeged. Pf 153. Telefon: 62/567-888. Szerkesztőségi lilkárság: 62/567-800. Fax: 62/567-881. Sportroval: 62/567-882. E-nutil: raerkeuloacg@cielmagyar.szeged.hu • 6800 Hódmezővásárhely. Szegfő u. 1-3. Tel /fax: 62/241-905. Hirdetési tel /fax: 62/242-419. 6900 Makó. Deák F. u. 6. Tel.: 62/213-391. Tel /fax: 62/213-198. 6600 Szemes, Kossuth u 8 Tel.: 63/401-024. Tel./fax: 63/314-838. 6640 Csongrád, Kossulh lér 9-11. (Városi Gálériá) Tel./fax: 63/481-010. • KIADJA A DÉLMAGYARORSZÁG KFT. • Kiadóigazgató: PÁSZTINÉ MÉSZÁROS ÉVA Kiadói iilkárságt fax: 62/442-958 • Hirdetésfelvétel: 62/567-832. 62/567-835. Fax: 62/567-885. • Nyomdavezető: HOCZ PÁL. Nyomás: 6725 Szeged. Kálvária sgt. 67. Telefon: 62/466-847. • Terjesztési vezető: KÓTI ZOLTÁN. Terjesztés 62/567-864. Terjesztési zöldszám: 06-80/821-821. • Előfizetésben lerjeszii a Délmagyarország Kft • Előfizetési díj egy hónapra 1059 (Délmagyarország). 940 Fi (Délvilág) • Árus terjesztés: Délhir Rl. • ISSN 0133-025X (Délmagyarország). ISSN 1416-0099 (Délvilági • A Délmagyarország Kft a Kisalföld Lapkiadó Társaság tagja. Ügyvezető igazgató: SZAMMER ISTVÁN. RÖVIDEN

Next

/
Thumbnails
Contents