Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-21 / 221. szám

8 MEGYEI TÜKÖR PÉNTEK, 2001. SZEPTEMBER 21. Torgyán hiánya A minisztériumhoz tartozó kutatóintézeteknek bizonyos szempontból jobb volt, míg Torgyán volt az agrárium ura - többek között ez is kiderült a makói hagymafesztiválon. Mert bár lehet, bebizonyosodik, hogy abban az időben nagyon sok pénz ment el a klientúra építésére, közben azért jutott hasznos dolgokra is. Tény, hogy a kezdetekkor a Független Kisgazdapárt elnökének jelentős politikai befolyása egy igen fontos szempontból hasznos volt a Makó térségiek számára. Hiszen a kisgazda országgyűlési képviselők Frank Józseffel, a Gabonakutató Kht. igazgatójával együtt el tudták érni, Torgyán segítségét is igénybe véve, hogy a távoli ZKI fennhatósága alól ismét visszakerüljön a szegedi GK Kht.-hoz a makói hagymakutató állomás. Akkoriban a többség üdvözölte ezt a döntést, maguk a kutatók is örültek, hiszen szocialista-liberális kormány idején már az is szóba került, hogy a makói vöröshagymafajta fenntartásának munkáját fíudatéténybe telepíti a ZKI. A visszarendeződés idején arról szóltak a hírek, hogy az éveken át tartó lassú leépítés után most ismét fejlődés következik a makói intézmény életében. Torgyán doktor meggyöngülésével azonban sok minden megváltozott. Az agrártárca ideiglenes, majd mostani vezetése nem rendelkezik akkora politikai súllyal, mint a korábbi. Bár ennek nem föltétlenül kellene így lennie, ez a jelek szerint azzal is járt, hogy a makói állomás azokhoz a kutatáshoz egyébként nélkülözhetetlen összegekhez sem jut hozzá, amelyeket pályázaton már megnyert. S mivel a kht.-nak sincsen forgótőkéje, késnek a kutatás szempontjából elengedhetetlen munkákkal. „Ráadásulfolyamatosan cserélődnek a minisztériumban az emberek - mondta a fesztiválon a kht. egyik fiatal szegedi munkatársa. -Az az ember, aki annak idején segített abban, hogy a makói intézmény a GK Kht.-hoz kerüljön, már nincs a helyén, és az utóda számára a kht. csak egy azok sorában, akik bosszantó naivitással pénzért nyújtják a kezüket." Miközben a magyar kutatóknak nap mint nap anyagi gondokkal kell szembenézniük a munkahelyükön, a külföldi tulajdonban lévő vetőmagos cégeknek arra is van pénzük, hogy a déli földtekén vegyenek birtokokat, időt spórolva meg fajtakísérleteik számára. Nem nehéz kitalálni, a piacon kinek a javára dől el a verseny. A politikai csatavesztés kárát ezen a téren is a szakma fizeti meg. Mondhatnánk, hogy a termelő is károsult, ha nem lenne realitás már most is az, hogy a térség nagyobb hagymatermelő gazdaságai már nem a hagyományos vagy az újabb makói fajtákat, hanem az idegeneket részesítik előnyben. Az a tény, hogy az egyik külföldi vetőmag-kereskedő cég standján, az idegen nevek mellett tavaly már a Maros nevű hagyma is megjelent, azt jelzi, a külföldiek nem most határozták el, hogy megszerzik maguknak a magyar piacot. Bakos András Két év után duplájára nőtt a vetésterület Apátfalván Gazdabaj: gyökérdömping zados, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Az eltűntet Csanyteleken a Szeged felé tartó autóbuszra látták felszállni, aki rokonai szerint magával vitte ékszereit és az útlevelét is. Az Árpád u. 20. szám alatt lakó Mészáros Erzsébet körülbelül 170 centiméter magas, közepes testalkatú, haja rövid, festett vörös. A szeme barna, a szemöldöke ívelt, vékonyított, arca enyhén szeplós. Felső metszőfogában a tömés elsárgult. Eltűnésekor a kezén két aranygyűrűt, nyakában pedig hosszú ezüstláncot viselt. Június 18-án világossárga pólót, sötét halásznadrágot és bakancsot viselt. A rendőrség kéri, amennyiben bárki információval rendelkezik az eltűnt személyről, értesítse a Csongrádi Rendőrkapitányságot a 63/483-577es, vagy az 107-es telefonszámon. Apátfalván tudják, hogy a gyökér hazája az Osztrák-Magyar Monarchia. Csak az egykor volt Habsburg állam területén terjedt el, másutt nem ismerik, nem használják a háziasszonyok. A legtöbb gyökeret Lengyelországban termesztik, és ez az ország az egyik legnagyobb fogyasztó is. Igy amikor tavaly elfagyott a földjében teleltetett lengyei gyökér, a magyar pedig nem, az egykori monarchia népei mind magyar gyökeret fogyasztottak. Jól jártak, akik termeltek. S mint ilyenkor mifelénk lenni szokott, az idén nagyon sokan gondolták azt, hogy ők is nagyot szakítanak. Kézművesek, határok nélkül Átmeneti elhelyezés szülőknek és gyermekeiknek Menedék az otthonukbél elüldözötteknek Csongrád megyében Szegeden, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Makón működik olyan átmeneti otthon, amely krízishelyzetbe jutott családokat, vagy otthonukból elüldözött anyákat fogad be gyermekeikkel együtt. Csongrádon gyermekek átmeneti otthonát hozták létre. - Otthonukat elhagyni kényszerülő családok védelmére intézményrendszert hoztak létre az önkormányzatok, amire a gyermekvédelmi törvény hatálybalépését követően kerülhetett sor - nyilatkozta lapunknak Szollár Zsuzsanna, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalának szakreferense. A törvényalkotók célja az volt, hogy megakadályozzák a családok szétesését, vagy legalább az egyik szülőt együtt tartsák gyermekeivel. A célok között volt még a kiskorúak testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének elsőgítése, a veszélyeztetettség megelőzése, illetve az utóbbi megszüntetése. Csongrádon 1998-ban gyermekek átmeneti otthonát hozták létre. A törvény ugyanis háromféle gyermekjóléti ellátási forma feltételeinek megteremtését írta elő az önkormányzatoknak. Ezek sorába tartozik a speciálisan csak gyermekeknek, illetve a hajléktalanná vált családoknak átmeneti időre lakhatást és ellátást biztosító otthonok, továbbá a helyettes szülői hálózat rendszere. Anyagi okokból az önkormányzatok Csongrád megyében sem tudják együttesen biztosítani mindhárom ellátási formát. Általános gyakorlat a helyettes szülői hálózat kialakítása. Ezzel a válsághelyzetben lévő családokból legalább a gyermekeket kimenthetik. Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen nem okozott gondot a helyettes szülői hálózat megszervezése is. Ez az ellátási forma azt jelenti, hogy a krízishelyzetben lévő családban élő gyermekekről átmenetileg a helyettes szülő gondoskodik. Az eltartás költségeit természetesen az állam és az önkormányzat biztosítja. Szollár Zsuzsanna példaértékűnek nevezte, hogy az algyőiek Hódmezővásárhellyel társulva oldják meg a segítségre szoruló kisgyermekek elhelyezését. A nagyvárosok intézményesített ellátásra helyezték a fő hangsúlyt. Hódmezővásárhelyen eleve anya-gyermek otthont hoztak létre. Szegeden, Szentesen családokat fogadnak be, de ezeket elsősorban nem családok, hanem az otthonukból elüldözött nők veszik igénybe gyermekeikkel együtt. Ez a gyermekjóléti ellátási forma, csak úgy mint a gyermekek átmeneti otthonba, helyezése, illetve a gyermekek helyettes szülőkhöz kerülése a bajba jutott anya vagy apa kérésére, önkéntes alapon vehető igénybe. N. Rácz Judit Nemzetközi kézműves szakkiállítás és vásár kezdődött tegnap Szegeden, az Ifjúsági Házban. A Progress Alapítvány, a Csongrád Megyei Agrárkamara, a Dabic Kht. és a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület közös rendezvénye szeptember 23-áig, vasárnap estig tart. Kovács Ferencné. a Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány koordinációs igazgatója tegnapi tájékoztatóján elmondta, a négy rendező konzorciumot hozott létre és együtt pályáztak az EU Phareprogramjához azokért a forrásokért, amelyek segítségével a kiállítók négy napon át ingyenesen mutatkozhatnak be a nagyközönség előtt. Az Ifjúsági Ház nagytermében, 400 négyzetméteren Csongrád megye összes kistérségét, a szomszédos országok, Románia, Jugoszlávia, Szlovénia, Ukrajna közül pedig a határ menti területeket képviseli a megjelent 160 kézműves. A tegnapi és a mai napot főleg a szakmai konferenciának, előadásoknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, a szombatot és a vasárnapot pedig a nagyközönségnek szánják. A hét végén kézműves játszóházat is szerveznek a gyerekek számára. A megnyert EU-pályázatnak köszönhetően egy 80 oldalas színes kiadvány is készült a kiállítókról, a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület honlapján kialakított elektronikus áruházban pedig három hónapon át lehet megtekinteni a mesterműveket. A kiállítók közül Víghné Wolford Ilona a szentesi feketekerámia hagyományait őrzi, s mint mondotta, még sosem szerepelt eurorégiós határok között megrendezett bemutatkozáson. A csongrádi Ujfalusi Mihályné a Biokultúra Egyesületet képviseli kecsketejből készült termékeivel, a krémsajtokkal és a különböző ízesítésű túrókkal. A CSMKIK Ambrus Sándor fazekasnak (Vásárhely), a DKMT Josan loan porcelánkészítőnek (Románia), Szeged város Szabó Imréné hímzőnek (Szeged), a Makói Ipartestület Lenhardt Béla bőrmúvesnek (Makó), a Homokháti Eurointegrációs Kht. Jenei Györgyné kerámiakészítőnek (Bordány), a Csongrádi Gazdakör Vörös Anett tanulónak (Csongrád) adott át díjat. F. K. Kiállítók Csongrád megyéből és a szomszédos országokból. (Fotó: Schmidt Andrea) Eltűnt egy 25 éves nő Csanyteleken Orvosért ment, nem jött haza Munkatársunktól Orvost akart hívni beteg nagymamájához Mészáros Erzsébet. 25 éves csanyteleki lakos június 18-án a reggeli órákban, de azóta nem tért haza - nyilatkozta lapunknak Tuczakov Szilvána rendőr száKarvezetők fóruma Szegeden Munkatársunktól Csongrád megyei kórusok, ének- és zenekarok vezetői találkoznak kedden, szeptember 25-én Szegeden. A délután 4 órakor kezdődő rendezvénynek a Bálint Sándor Művelődési Ház ad otthont. A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ által szervezett szakmai fórum célja, hogy az érintettek eldönthessék: célszerű lenne-e megalakítaniuk egy megyei szervezetet vagy valamelyik országos szerveződéshez kellene csatlakozniuk. Ennek részleteiről Vadász Ágnes, a KÓTA elnöke beszél majd. A Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója, Kiss Ernő karnagy pedig a megyei szakmai szervezetek létrehozásának szándékairól, lehetőségeiről szól. A Magyar Művelődési Intézet komolyzenei szakreferense, Bodnár Gábor az intézet előadó- és vizuális művészeti főosztályának szakmai terveiről, a képzésekről, illetve a regionális és országos rendezvényekről tájékoztatja a résztvevőket. - Míg tavaly az Apátfalvához tartozó földeken 250300 hektárnyi volt a gyökér vetésterülete, az idén 700 hektárt vetettek be. A terület nyilván másutt is nőtt, és mivel a termés jól sikerült, túlkínálat alakult ki - mondja Antal József, a község falugazdásza. A szakember úgy véli, ezt a jellegzetes magyar jelenséget csak az úgynevezett szabad piac ésszerű szabályozásával lehetne normalizálni. Ilyenkor ugyanis nemcsak a „szerencselovagok" járnak rosszul, hanem miattuk azok is. akik kitartóan termelnek. Igaz, ez a helyzet egyes, zöldségkereskedelemmel foglalkozó nagyvárosi vállalkozók számára ideális, és nekik nem is érdekük a változás. Nyugat-Európában olyan mértékű a termésre leszerződött gazdák támogatása, hogy egyszerűen nem éri meg hazardírozni, a szabad zöldségpiacon értékesíteni. E helyzet megteremtésére a jelenlegi támogatási rendszer Magyarországon nem alkalmas. Az is probléma, hogy ennek a növénynek nem akkor jó az ára, amikor szedik, haAz apátfalvi nem télen. Ezért amikor a kereskedők úgy látják, kicsi a termés, ősszel felvásárolnak, és betárolják a zöldséget arra az időre gondolva, amikor már jó ára lesz. Most, hogy látszik, milyen bőséges és milyen szép a termés, nem kezdődött el ez a felvásárlás sem; a kereskedők úgy gondolkodnak, minek tároljanak ők, ha később is vásárolhatnak gyökeret. A zöldségfelvásárlással foglalkozó Mágori Józsefné kérdésünkre válaszolva elmondta, 6 is megnézte, miVarga István, a terméssel. A (Fotó: Gyenes Kálmán) i lyenek lehetnek később a lei hetőségek. Azt az információt kapta, hogy nem csak nálunk, de Lengyelország, ban, Szlovákiában és Csehországban is jó volt a teri més. Ilyen esetben pedig a i mi zöldségfélénk nem elég versenyképes. Hiszen míg a magyar gyökér esetében , egyetlen kilogramm felszei dése, piacra való előkészítése durván húsz-huszonöt forintba kerül, a lengyel gyö1 kér esetében ez az összeg csupán hat-nyolc forint. Ennek az az oka, hogy míg a magyar gyökér 40-50 centijó ár a múlté. méter hosszú, 4-5 centiméteres vállszélességgel, a lengyelek 5-6 centiméteres vállszélességú, húsz centiméter hosszúságú fajtát termesztenek, és géppel is tudják szedni, kevesebb élőmunkát kell megfizetniük. A jelenlegi piac törvényei szerint most azon múlik az apátfalvi gazdák boldogulása, hogy miképpen telel a lengyel gyökér. Ha elfagy, mint legutóbb, akkor talán nőhet a télen és tavasszal a jelenlegi ár. B. A.