Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-21 / 221. szám

PÉNTEK, 2001. SZEPTEMBER 21. AKTUÁLIS 3 Az MSZP elnökével választásokról, sajtóról és pártonkívüliségről Nem a tükröt kell összetörni Kovács László biztos abban, hogy a Fidesz nem tudja megszerezni a mandátumok abszolút többségét a jövő évi parlamenti választásokon. A Magyar Szocialista Párt elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta: győzelmük esetén nem a sikeres kormányzás látszatát akarják kelteni, hanem eredményesen szeretnék kormányozni az országot. - Minden politikai erő azt hangsúlyozza, hogy a jövő évi parlamenti választásoknak minden eddiginél nagyobb a tétje. Ön szerint mi lesz, ha a Fidesz marad hatalmon? - A Fidesz győzelme esetén a MIÉP akarata közvetve vagy közvetlenül érvényesülne a kormányzásban. Meggyőződésem, hogy a Fidesz nem tudja megszerezni a mandátumok abszolút többségét. így két lehetőség között választhat: vagy koalícióra lép a MIÉP-pel, vállalva annak minden negatív következményét, vagy kisebbségben kormányozza az országot a MIÉP külső támogatásával. Egyik roszszabb. mint a másik. Ezzel szemben, ha a szocialista párt nyeri meg a választásokat, akkor négy területen hajt végre jelentős változtatást. A szociális, egészségügyi és oktatási szférában, valamint a kormányzásban. De a mezőgazdaság talpra állítására és a vidék fejlesztésére is széles körű összefogást hirdetünk. A Magyar Szocialista Párt demokratikus, tisztességes és korrupciómentes kormányzást ígér. Kovács László: Ha kormányra kerülünk, száz napon belül a parlament elé terjesztjük új törvényjavaslatainkat. (Fotó: Miskolczi Róbert) - Egy pártot az tesz hitelessé, ha betartja választási ígéreteit. Az MSZP milyen garanciákat ad arra nézve, hogy ha nyer, betartja azt, amit ígért? - A vállalásainkra vonatkozóan megfelelő garanciákat adunk. Például úgy, hogy még a választások előtt elkészítjük azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket kormányra kerülésünk esetén száz napon belül a parlament elé terjesztünk. A törvényjavaslat-csomagban a legkülönbözőbb kérdések szerepelnek. a Munka törvénykönyve módosításától kezdve a nyudíjrendszer átalakításáig. Ezeket egyébként bemutatjuk a választóknak a kampány során. - Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnökjelöltje szerint az MSZPnek új kommunikációs stratégiát kell alkalmaznia ahhoz, hogy sikeresen szerepeljen a választásokon. Melyek az új típusú kapcsolatteremtés legfőbb jellemzői? - Az őszinteség és a hitelesség. Ugyanis az a kommunikáció sikeres, amely a valóságon alapul. Mi nem a sikeres kormányzás látszatát akarjuk kelteni, hanem eredményesen szeretnénk kormányozni az országot. Másodlagos dolog, hogy a kormányzási eredményeket meg kell ismerniük az embereknek. A sajtóval kapcsolatosan az a véleményem, hogy az újságírók - kevés kivételtől eltekintve - fogékonyak a tisztességes és őszinte hangra. A sajtó legfontosabb feladata, hogy tükröt tartson a mindenkori hatalomnak. Ha a hatalom csúnya képet lát, akkor nem a tükröt kell összetörnie, hanem saját ábrázatán, kormányzási vagy politizálási stílusán kell változtatnia. - Mi az oka annak, hogy az MSZP több pártonkívülit is indít a jövő évi parlamenti választásokon képviselőjelöltként, sőt maga a kormányfőjelölt sem tagja a szocialista pártnak? - Induljunk ki két számból. A szocialista pártnak jelenleg harmincezer tagja van. míg a választók száma nyolcmillió. Egyáltalán nem rendkívüli dolog, ha az MSZP a döntő többségében pártonkívüli szavazók megnyerése érdekében olyan, a tisztségre minden szempontból alkalmas országgyűlési képviselőjelölteket indít, akik nem párttagok. A pártonkívüli jelöltek egyébiránt elkötelezettségükben, felkészültségükben és emberi tisztességükben alkalmasak a poszt betöltésére. - Mikor döntenek az országos listáról, illetve mikor nevezik meg a nagyobb városokban, így Szegeden is a polgármesterjelöltjüket? - Az országos listáról jövő év elején döntünk, s akkor hozzuk nyilvánosságra a névsort. A leendő szocialista polgármesterekkel kapcsolatosan az a véleményem, hogy ma még nem feltétlenül kell megmondani, hogy kik a jelöltjeink. Szabó C. Szilárd Harangprojekt ?

A nyulacska elment a macskához, hogy fogja meg az egeret, az egér csípje meg a bikát, a bika igya meg a vizet, a víz hajtsa meg a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a nyulacska szépen szóló harangocskáját. — Ennél valamivel hosszabb a népmesei harangügy, ám már így, részleteiben is nagyon hasonlít a magyar autópályaügyhöz. A szereplők, pontosabban az alvállalkozók egymás alá építkező szintjeinek számában mindenképpen. Kicsi az autópálya de a mienk - jelszóval adta ki a munkát pályáztatás nélkül nagyon magyar vállalkozásoknak a kormány, s ebbéli igyekezetében a nemzeti hovatartozás elnyomta a szakértelemre, referenciára, kapacitásra vonatkozó minimumkövetelményeket is. így azután olyan cégek lehettek a fővállalkozók, amelyek sztrádát ugyan korábban még nem építettek, de látták, hogy mondták, hogy hallották, miként kell csinálni az autópályát. Se gépük, se szakemberük nem lévén, kiadták hát a munkát alvállalkozóknak, magyaroknak, lojálisaknak, a harmadik és negyedik helyen persze már ott szerepelt a kapacitás és a szakértelem elvárása is. Ezek újabb alvállalkozóknak adták ki a munkát, a harmadik kör még újabbnak, a következő az ötödiknek, s ittott mozgósították még a hatodik vonalat is. Egy ilyen modellben - amely talán magyar modellként vonul majd be a gazdaságtörténet sztrádaépítési fejezetébe -, az első vonal, a ,Jővállalkozó-generálkivitelező-nagyonmagyar" cégek nyeresége garantált, hiszen bizonyos százalékot lecsípnek a továbbadott munkából. így tesz a második kör is, ami ez esetben megegyezik az alvállalkozók első körével. A sorba következő - maga százalékát szintén lecsípő- alvállalkozói szint talán még eléri az enyhe pozitív szaldót, de az utána belépő, s az általa beléptetett már csak veszteséget termelhet. Legalábbis reménykedjünk benne, mert ha még a hatodik vonal is megtalálja a számítását, akkor drága lesz az adófizetőknek ez a nagyon magyar autópálya. Akkor pedig már csak kínjában nevet a hazai sajtó, ha valahol a negyedik-ötödik vonalban korrupciógyanús ügyek bukkannak fel, s óhatatlanul azt kezdi el feszegeti, mi lehet a felsőbb, a százalékszámítást súlyos tízmilliárdokkal játszó régiókban. Persze itt, a sztrádahírekre fokozottan érzékeny déli végeken még így is irigykedünk: bárcsak Röszke és Szeged között korrumpálná már egymást az alvállalkozók ötödik és hatodik vonala. Annyit mi is megtennénk az autópályáért, mint a nyulacska saját harangprojektjéért. A családokról is tanácskoztak Szentesen Adósságcsapdából az utcára Orvosok a bíróság előtt Orvosokat, asszisztenseket ítélt el első fokon a Szegedi Városi Bíróság különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt csütörtökön. Az ügyészség megállapítása szerint a kilenc vádlott - közülük hárman orvosok - még 1994-ben és 1995-ben gyógyászati segédeszközök forgalmazásával foglalkozott önálló vállalkozóként, illetve erre a célra létrehozott gazdasági társaságokban tulajdonosként vagy alkalmazottként. A részben rokoni, részben alá-fölérendeltségi kapcsolatban lévő vádlottakról az évek óta tartó vizsgálat a többi között azt állapította meg. hogy páciensek adatait felhasználva utaltak ki gyógyászati segédeszközöket, majd a fiktív kiutalás után visszaigényelték a tb-támogatást. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy számos esetben nagyobb értékű segédeszközt írtak fel a betegeknek, mint amilyet azok végül megkaptak.Az elsőrendű vádlott N.-né K. Aranka asszisztens több mint 18 millió 600 ezer forint tb-támogatást igényelt vissza jogtalanul. Őt a bíróság két év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte. Öt vádlott részben letöltendő, részben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést, illetve pénzbüntetést kapott. Két vádlottat megrovásban részesített a bíróság, egy alkalmazottat pedig felmentett a vád alól. Az egyik orvost, akire felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. egy évre eltiltottak foglalkozásától is.Az ítélet a vádlottak többségének esetében nem jogerős. Kötelező egységár Szeemkő Judit államtitkár szerint az anonim szülések bevezetésével a csecsemők elleni gyilkosságokat előzik meg. (Fotó: Tésik Attila) A vegyeskereskedések üzemeltetőinek komoly gondot okoz annak az új rendeletnek a betartása, amely előirja: az egyes árucikkeken fel kell tüntetni, hogy mennyibe kerül kilogrammja, métere vagy literje. - Szakmai napot tartott a napokban a kereskedelmi és iparkamara, ahol tájékoztattuk a kiskereskedőket az új, egységárat szabályzó rendeletről - nyilatkozta lapunknak Kozsuchné Somogyi Katalin. a kamara vállalkozásfejlesztési igazgatója. A tájékoztatón a fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársai is felszólaltak, és tájékoztatták a kereskedőket: a jövőben szigorúbban fogják ellenőrizni a rendelet betartását. Az igazgatónő elmondta, hogy 1997 óta rendelet kötelezi a nagykereskedőket, hogy a forgalmazott termékek egységárát az áru állagától függően kilogrammban, literben vagy négyzetméterben is a vevő számára jól láthatóan feltüntessék. Ez a rendelet vonatkozik az élelmiszerekre, az iparcikkekre és a szolgáltatásokra. Az új, az európai normáknak is megfelelő rendelkezés szeptember elsejétől a kiskereskedelemben is kötelező. - Minden terméken fel kell tüntetni az eladói ár mellett az egységárat is, közölte Kozsuchné Somogyi Katalin. - Amennyiben az árun nem lehet a jelzést elhelyezni, lehetőség van rá, hogy a kereskedő árjegyzéket függesszen ki a termék közelében. Ennek az a feltétele, hogy az áru pontosan beazonosítható legyen, ami már gyakorlat a nagyobb kereskedésekben. A kis üzletek vezetőinek azonban az árlista elhelyezése is gondot jelent, hiszen a polcok kicsik, több címke gyakran nem is fér el az eladói ár megjelölése mellett. A jogszabály szerint, ahol vonalkódos rendszer működik, ott nem kell külön feltünteti az egységárat, de az ilyen címkéző és leolvasó berendezéseket a legtöbb kiskereskedés nem tudja beszerezni, ezért marad a kézzel címkézés és egységárszámolgatás. A nyomtatványboltokban egyébként már lehet kapni kétsoros árcímkét. A kizárólag darabra árusítható árura természetesen ez a rendelet nem vonatkozik, de minden más termék esetén komoly bírságra számíthat a „szabályszegő". Amennyiben a fogyasztóvédelmi felügyelőség revizora szabálysértésnek ítéli az egységár hiányát, a büntetés 100 ezer forintig terjedhet. A felügyelőség munkatársai azonban fogyasztóvédelmi bírsággal is sújthatják a „súlyosabb" eseteket. Az így fizetendő bírságnak felső határa nincs. Illyés Szabolcs Sokan nem értik, hogyan lett egymillió forint a tartozásuk a pénzintézetnél, amikor csak százezer forint kölcsönt vettek fel. Szeemkő Judit, a szakminisztérium államtitkára szerint nem szabad megengedni, hogy az adósságcsapdából az utcára kerüljenek a hitel törlesztésére képtelen családok. Az is elhangzott a csütörtökön tartott szentesi fórumon: a nevelőszülők természetbeni juttatást kapnak a kiegészítő családi pótlék helyett. A szociális törvényt azért kell módosítani, hogy megfeleljen az európai uniós elvárásoknak. A jogszabály tervezete szerint a magyar szakemberek minden további nélkül vállalhatnak majd munkát az EU bármelyik országában, és alanyi jogon járnak nekik a szociális juttatások. A magyar kormánynak is fel kell készülnie arra, hogy a hazánkban dolgozó külföldi állampolgárok is megkapják az ilyen kedvezményeket. Szeemkő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára azt is elmondta a csütörtökön tartott szentesi fórumon: a törvénytervezet foglalkozik a családok adósságának kezelésével is, mert meg kell tanítani a famíliákat a jövedelmük beosztására. Sokan ugyanis nem értik, miért keletkezett akár egymillió forintot is elérő adósságuk, amikor csak százezer forint kölcsönt vettek fel a pénzintézettől. Az államtitkár szerint az is baj, hogy némely család nagy házat építtet magának, s amikor felnőnek a gyerekek, a feleség és a férj marad csak az épületben. Az adósságot csökkenthetnék például azzal, ha kisebbre cserélnék az ingatlant. Hozzátette: „Nem csukhatjuk be a szemünket, nem nézhetjük tétlenül, hogy ezek az emberek az utcára kerüljenek." A gyermekvédelmi törvény a módosítás nyomán a nevelőszülőket és az örökbefogadókat is segíti. De a jogszabályt úgy módosítják, hogy a jövőben már nem kapnak kiegészítő családi pótlékot a nevelőszülők, helyette természetbeni juttatásban részesülnek. Az úgynevezett anonim szülés feltételeinek megteremtésével a csecsemők ellen elkövetett gyilkosságokat akarják megakadályozni. Az államtitkár tud olyan esetekről, melyek szerint az asszonyok még a férjük előtt is titkolták áldott állapotukat, és nőgyógyászati problémára hivatkozva mentek kórházba. Ott megszülték a gyereket és aztán örökbe adták. A jogszabály módosítása megteremti majd annak feltételeit, hogy a nők lakóhelyüktől távoli településen hozhassák világra gyermeküket, így a környezetük nem szerez róla tudomást. Elhangzott: a szociális szférában javult a dolgozók anyagi helyzete. Ha továbbképzésen vesznek részt a közalkalmazottak, akkor egyhavi plusz fizetés illeti meg őket. Az államtitkár elismerte, hogy a minimálbér felemelése feszültséget okozott a diplomások és a képzetlenek között, de a bérszorzó enyhíti a helyzetet. Ezzel nem értett egyet Gál Antal, a helyi családsegítő központ igazgatója, mondván: a bértáblázat alapján szinte mindenki minimálbért kap, mert nem számít a szakképzettség. Szerinte az 1992-ben megalkotott közalkalmazotti törvény volt a jó, mivel az a szaktudást és a munkában eltöltött éveket is figyelembe vette a havi illetmény megállapításához. Balázsi Irán