Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-20 / 220. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. SZEPTEMBER 20. AKTUÁLIS 3 A lakosság bizalmi indexének alakulása Nyilvános vitafórum a Szeged Plazában A szabad politizálás tere A sebesült ereje tiScfMikola az orvoskaron - Nem kötelező, csak lehetőség, hogy az orvosegyetemek klinikai központjai közhasznú társaságokat hozzanak létre és úgy működjenek hangsúlyozta Mikola István egészségügyi miniszter, aki tegnap délután a Szegedi Tudományegyetem orvoskara rendkívüli tanári testületi ülésén adott tájékoztatást a kormány által már elfogadott úgynevezett kórháztörvénytervezetről. A miniszter kitért a Magyar Orvosi Kamara néhány nappal ezelőtti határozatára. amelyben a testület a törvény-tervezet visszavonását kérte a kormányfőtől, s hozzátette: a kamara vezetősége vállalta a szaktárcával folytatandó további tárgyalásokat. Mikola István elmondta: a kétéves költségvetés 7580 milliárd forintot biztosít az egészségügynek, ugyanakkor a magyar egészségügy teljes konszolidációjához 500 milliárd forintra lenne szükség. Az elkészült kórháztörvény-tervezet azt a célt szolgálja, hogy kaput nyissanak az egészségügyi intézmények számára a piaci mozgások és a tulajdonosi szerkezetváltás felé úgy, hogy egyszersmind gátat szabjanak a vadprivatizációnak. A törvény majd lehetőséget ad a kórházfenntartóknak arra, hogy nonprofit közhasznú társaságoknak adják át működtetésre kórházaikat. A kht. alapításával megszűnik a költségvetési gazdálkodás, a kórházak kölcsönöket vehetnek fel, s szakmai feladatok elvégzésére alvállalkozókkal köthetnek szerződést, az önkormányzatok engedélyével. A miniszter kitért a szellemi szabadfoglalkozású orvoslás törvénytervezetben szereplő részleteire, valamint arra, hogy Szegeden csak megállították, de nem állították le a kórházprivatizációt. K. K. A sokat megélt, ám higgadt okosságát mégis megőrző filozófus lendülettel és hittel ír a demokrácia polgárainak győzelméről. Sorait olvasva elérkezettnek érzi az ember az időt, hogy felülvizsgálja a saját pesszimizmusát. Na igen, de Amerika ebben az értelemben mégis messze van! Mert persze New York lakóiról van szó, arról, hogyan képesek a felfoghatatlan körülmények közepette is rátalálni az értelmes és emberies cselekvések sorára. Hogyan képesek minden központi vezényszó, parancs nélkül hétköznapi, élhető rendet vágni önmaguknak - a rájuk szakadt káoszban. Miként tudnak egyszerre gyakorlatiasak lenni, mondjuk gyűjteni az élelmet, ruhát, cipőt mindazoknak, akik az élet eme kellékei nélkül maradtak, ugyanakkor, egyidejűleg, miként tudnak gondolni a lélek fájdalmának csillapítására, „kitalálva" a romhalmaz szomszédságában az agorát, ahol összegyűlhet kibeszélni a kibeszélhetetlent a sok hirtelenül magányra ítélt szerencsétlen. A terror káoszt akart és rend lett belőle, félelmet akart és bátorság lett belőle, pánikot akart és szolidaritás lett belőle. Ezt mutatja föl most New York lakossága és látja meg az éles szemű, okos filozófus. Másképpen szólva: a demokrácia erejét. Erre volt példa ama Pittsburg-nél lezuhant gépen is, amikor a terror káoszt akart - mire az utasok szavazni kezdtek. Félelmet akart, mire elhatározták, hogy ők maguk döntenek a saját áldozathozatalukról. Pánikot akart, mire ők a saját életük árán megmentettek ezreket... Nagyot sóhajthatunk. Egyszer talán mifelénk is megtanulják az emberek, hogyan kell kihúzni a hajuknál fogva magukat a bajból - hogy aztán számíthassanak a segítségükre a náluk gyengébbek. Vagy nem. És akkor előbb-utóbb királyt koronáznak, vezért ültetnek maguk fölé, járulnak elé kézcsókra és parancsára mennek a vágóhídra. Persze. A demokrácia sebezhetőbb, most tudjuk igazán. És hogy amabban is lehet élni - megtapasztaltuk. Csak nem érdemes. Fonás: GKI Rt., Szonda Ipsos Minimálbér és érdekvédelem Messze még a plafon Utoljára ülésezik szeptember 24-én az Országos Munkaügyi Tanács (OMT). Ekkor a feleknek, a kormánynak, a munkaadóknak, valamint a munkavállalók képviselőinek meg kell állapodniuk a jövő évi minimálbér összegéről. Az eddigi tárgyalások - szeptember 10-én és 14-én - holtpontra jutottak. A jelenlegi havi bruttó 40 ezer forint helyett a kabinet bruttó ötvenezret szavazna meg, a munkavállalói érdekképviseletek a bruttó 57 ezer 500 forintot látnák reálisnak, a munkaadók pedig bizonyos feltételek teljesülése esetén nem változtatnának a mostani minimális illetmény összegén. A kormánnyal szemben álló két tárgyalópartner ennek ellenére azért árul mégiscsak egy gyékényen, mert számításaik végösszege majdhogynem egybecseng. A munkavállalók ugyanis a bruttó plafont úgy számolták ki, hogy annak nettója 40-42 ezer legyen, a munkaadók pedig azért küzdenek, hogy emelés esetén a büdzsé vállalja át a minimálbér utáni társadalombiztosítási járulék egy részét, ráadásul mondjon le a legkisebb bevétel személyi jövedelemadójáról. így a 40 ezer forint bruttó voltaképpen nettóban is ugyanakkora lenne. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára, az országos szervezet társelnöke lapunknak elmondta, az OMT tárgyalásait elejétől kezdve figyelemmel kísérte. Jogosnak tartja a minimálbér emelését, hiszen lassacskán el kell érnünk az EU-ban elfogadott arányokat. A nyugati államokban az átlagkereset 60 százaléka a minimálbér, míg nálunk csak 41. (Csak összehasonlításképpen egy-két adat: az EU-tagállamok közül a legkisebb jövedelmet Portugáliában viszik haza a dolgozók, havi 93 ezer forintnak megfelelő összeget, míg Luxemburgban 313 ezer forint a minimálbér.) - Orbán Viktor 1998. május 25-én, a Kisosz országos küldöttgyűlésén, ahol én elnököltem - emlékeztetett Martonosi - a kisvállalkozások támogatását ígérte meg. Kijelentette, hogy a tb-járulék mértékét 50 százalékkal csökkenti. Akkor a munkáltató és a munkavállaló együttesen 49 százalékot fizetett járulékokra, most 40 százalék a mérték, vagyis még csak 25 százalékkal sem zsugorodtak a terhek. Amennyiben a kormány elfogadná a munkavállalói érdekképviseletek 57 ezer 500 forintos minimálbérre vonatkozó javaslatát, a költségvetés jól járna, hiszen az adó- és járulékbevételek 70-80 milliárd forinttal emelkednének. Már a tavalyi minimálbér-emelés kapcsán is kiderült: a büdzsé növelni tudta bevételeit, ám emellett szinte elviselhetetlenné váltak a munkaadók terhei. Hogy a tárgyalássorozat végén, jövő hétfőn mi várható, ma még nem tudja senki. Egyes vélemények szerint a kormánynak „valamivel eló kell rukkolnia", egyrészt a szorító határidő, másrészt a közelgő választások miatt. S nem utolsósorban azért is, mert be kell látnia: némi engedmények nélkül nem lehet fölemelni a legkisebb bruttó havi jövedelem összegét. Feltei* Klára Csemete-programok Munkatársunkról Természet- és környezetvédelmi programokról tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület népszerű nevén: Csemete. Szeptember 23-án, Szegeden is megrendezik a nemzetközi autómentes napot. Idén is megtartják az őszi szemétszüretet; a Hulladék Munkaszövetség hamarosan meghirdeti „tájsebészeti" pályázatát; a természetvédők regionális fórumot rendeznek; október közepén tartják a környezetvédelemmel foglalkozó pedagógusok, egyetemi és főiskolai hallgatók találkozóját. Lapunkban valamennyi eseményről beszámolunk majd. Pusztamérges! ünnep Munkatársunktól Az idén ötödik alkalommal rendezik meg a pusztamérgesi kakaspörköltfőző versenyt és szüreti fesztivált. Szombaton délelőtt néptáncosok hívogatják a vendégeket a központi parkba. Az érdeklődők hintókkal bejárhatják a községet, és eldönthetik, melyik udvarba térnek be egy jó kakaspörköltre. Délután fellépnek a Happy Jumpers ugrókötelesei és az Őszikék nyugdíjasklub tagjai is. A művelődési házban este 7 órakor hirdetik ki a főzőverseny eredményét, a Kappanbálon férfiláb-szépségversenyt rendeznek. Kávé-, gyros- és pizzaillatban. több száz érdeklődő előtt beszélgetett tegnap egymással a Szeged Plaza főterén Kovács László, a szocialista párt elnöke és Havas Henrik újságíró. Diskurzusukat nem egy alkalommal taps és nevetés szakította félbe. A Szeged Plaza által kezdeményezett Forum Szegediense első nyilvános vitafórumát Rózsa Péter, a bevásárlóközpont marketingigazgatója ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, akik között meglepően sok volt a tizenéves diák. Elmondta, hogy a Plazában havonta adnak majd teret a szabad politizálásnak. Ezt követően Havas tartott mikrofonpróbát. Jól hallanak mindenütt? - kérdezte, majd egyből Kovács Lászlóhoz fordult. hogy a pártvezértől tudakolja. hallják-e egyáltalán az emberek, hogy mit mondanak a szocialisták. Havas nem hazudtolta meg önmagát, hiszen a több mint hetven perces beszélgetés folyamán végig olyan pikírt és kekeckedő volt. mint a Heti hetesben: nem kímélte Kovácsot. Igaz. azt már a v itafórum elején jelezte, kellemetlenkedni fog a pártelnökkel. Az ismert médiaszemélyiség ez alkalommal nem forgatta szemüvegének szárát oly kéjesen a szájában. Ennek pedig az volt az oka, hogy az okuláréját otthon hagyta. A jellegzetes Havas-mimika azonban, a szem forgatása és az ajak flegma huzigálása .játszott" a színpadon. A hatalomgyakorlásról szólva Kovács László elmondta, a kormányzás a FiHavas Henrik kötekedett, Kovács László válaszolt. (Fotó: Miskolczi Róbert) desz számára uralkodást, az MSZP esetében pedig szolgálatotjelent. Ezzel kapcsolatosan a pártelnök még megjegyezte: egy szocialista kormányfőről sohasem fog készülni olyan fénykép, amelyen a kezét csókolja egy idős hölgy. • Az első hangos tetszésnyilvánítás ekkor történt. Az MSZP elnöke beszélt az állam és az egyház kapcsolatáról, amit a szocialisták teljes egészében szét akarnak választani. A szeged-csanádi megyés püspök választásokkal foglalkozó körlevele kapcsán Kovács László megjegyezte: szerencsére a katolikus egyházat nem egymaga Gyulay Endre képviseli. A pártelnök az egészségügyről és az oktatásról tipikus választási szöveget mondott, amelynek során béremelést ígért az ápolónőknek és a pedagógusoknak. A Bokros Lajos idején bevezetett kétezer forintos tandíjról elismerte, hogy nagyot hibázott az akkori kabinet, hiszen maguk ellen hangolták a diákokat és szüleiket. A vitafórum végén az interneten feltett kérdésekre válaszolt a pártelnök. Az egyik kérdés arra vonatkozott: miért kelti fáradt politikus benyomását Kovács László? „Az illetőnek üzenem, ha engem fáradtnak tart, szavazzon Kövér Lászlóra" - adta meg a választ a szocialisták elnöke. Sx. C. Sz. Az év végéig pénzt szeretnénk félretenni Augusztus: mérsékelt optimizmus Munkatársunktól A GKI Gazdaságkutató Rt. által elkészített, a háztartások gazdasági várakozásait reprezentáló lakossági bizalmi index augusztusban 2 ponttal csökkent. A hangulat romlása egyaránt rányomta a bélyegét a lakosság saját pénzügyi, valamint az ország gazdasági helyzetére vonatkozó értékelésére. Bár mindkét kérdésben továbbra is a helyzet javulására számítanak az emberek, optimizmusuk augusztusban gyengült. Ennek oka, hogy már harmadik hónapja az áremelkedés gyorsulását érzik a háztartások. Augusztusban nem változott viszont a lakosság inflációs várakozása. A nyár utolsó hónapjában alig gyengült a háztartások vásárlási kedve, ugyanakkor tovább erősödött optimizmusuk: a következő 12 hónapban véleményük szerint a mostaninál többet költhetnek majd tartós fogyasztási cikkekre. Augusztus folyamán a megkérdezettek a korábbinál kedvezőbbnek látták az alkalmat e megtakarítási formára, s a következő 12 hónapra vonatkozóan többen vélik úgy, sokkal inkább képesek lesznek pénzt megtakarítani mint a felmérések során eddig bármikor. Magyarország hét régiója közül hatban csökkent kisebbnagyobb mértékben a lakossági bizalmi index értéke, egyedül a Dél-Dunántúlon javultak a lakosság gazdasági várakozásai. A legnagyobb csökkenés a Közép-Dunántúlon történt, s számottevő volt a hangulat romlása a Nyugat-Dunántúlon is. Közép-Magyarországon, az Alföldön és Eszak-Magyarországon az átlagnak megfelelően kissé csökkent a lakossági bizalmi index.