Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-19 / 219. szám

I SZERDA, 2001. SZEPTEMBER 19. AKTUÁLIS 3 Diákhitel: lejár az első határidő A diákhitei-igénylések első beadási határideje ma lejár, ami persze nem jelenti azt, hogy a későbbiekben benyújtott kérelmekre nem kapnák meg visszamenőleg a pénzt az egyetemi és főiskolai hallgatók. Azoknak azonban, akik október 15-ig meg kívánják kapni az elsó részletet, a Diákhitel Központ Rt. üzletszabályzata szerint szeptember 19-éig le kell adniuk igényléseiket az arra kijelölt postahivatalokban. A mai napot követően beérkező hitelkérelmek után a Diákhitel Központ már nem utalja át a kéthavi - szeptemberi és októberi - pénzt a jövő hónap közepéig. A Magyar Posta múlt héttel zámlt összesítése szerint orszgászerte eddig 47 ezer 561 diákhitel-igénylő csomagot vásároltak meg a fiatalok, egyenként 300 forintért, amelyekből a posta 25 ezer 442 darabot juttatott el a Diákhitel Központhoz. Szegeden hétfőig több mint 2600 csomagot vettek meg, s a leadott igénylőlapok száma meghaladja az 1900-at. A hiteligénylésnek alapvető feltétele, hogy erre a félévre beiratkozzon a hallgató az egyetemre. A leadásokat eddig hátráltatta, hogy a felsőoktatási intézményekben csak a múlt héten kezdődtek meg a beiratkozások, és sokan vannak olyanok, akik szeptemberre halasztották vizsgájukat, őry András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója azt mondta, aggodalomra akkor sincs ok. ha az első határidő után juttatják el igényléseiket a diákok, hiszen a hitel fél évre szól, és a pénzt szeptembertói számítva, visszamenőleg is megkapják a fiatalok. Az igazán .jogvesztó" határidő december 15-e, vagyis ha addig nem küldik el a központhoz a kérelmeket a diákok, akkor már csak a következő félévre vehetik igénybe a hitelt. A kölcsönt folyósító Postabank nagy feladat előtt áll. hiszen a pénzintézet lakossági folyószámlás ügyfeleinek száma egyszerre majdnem tíz százalékkal emelkedik meg a diákhitel-igénylések nyomán. A pénzintézet ingyen bankkártyát bocsát rendelkezésre a diákhitelekhez. A fizetési határidőig a Diákhitel Központnak még ellenőriznie kell az igények jogosságát, a Postabanknak pedig meg kell nyitnia a folyószámlát, és el kell készítenie a kártyákat. H. Sz. Horeftosz szabadlábon Kedvezó fordulatot vett az elsőrendű vádlott szempontjából az ellene indított, különösen nagy kárt okozó csalás miatt kezdődött büntetőper. A szentesi bűnügyben Horeftosz Kristóf elsőrendű vádlott egészségi állapotára való tekintettel szabadlábon védekezhet. A Szegedi Városi Bíróság tegnap első fokon tárgyalta az ügyet, melyben összesen nyolc vádlott és mintegy ötven tanú szerepel. A tanúk közül a tegnapi tárgyalási napra hatot idézett meg a bíróság, de egyikük sem jelent meg, ezért a tanács a tárgyalást elhalasztotta. A per csütörtökön folytatódik, amikor a Horeftosz Kristóf által alapított Hellasz Hálózat Kft. cukorvásárlásáról lesz szó. Az ügyet a jövő héten is tárgyalja a bíróság. B. G. A beteg üdve Azt, hogy változtatni kell az egészségügy jelenlegi működésén, talán nem sokan vitatják. A változás szükségéi érzi a beteg, aki a saját baja mellett szenved az egészségügy megannyi bajától: a körülményektől, a kimerült nővérektől, az egyre nehezebben kifizethető paraszolvenciától, a sokszor órákig tarló várakozástól, a több hónapos előjegyzésektől. A felsorolás hosszan folytatható. A változás szükségét érzi az egészségügy valamennyi dolgozója, akiknek többsége megalázóan alacsony bérért, lerobbant műszerekkel, a gyógyüás rovására menő gazdálkodási szigorítások között próbálja tenni a dolgát. Változtatást akar a szaktárca, a miniszter, a kormány, a kormányfő, a kamara, gyakorlatilag mindenki, legfeljebb azok a kevesek nem, akik még ma is nagyon jól élnek ebben az alulfinanszírozott kis magyar egészségügyben, s közpénzből fenntartott intézményekben gyógyítják magánbetegeiket. Szóval változásra és változtatásra érett itt a helyzet már nagyon régóta. Az elmúlt évtizedben megannyiszor kongtak a harangok, hogy összeomlik az egészségügy, ami eddig még nem történt meg. Évtized óta minden új kormány, új egészségügyi miniszter rendet akar csinálni, de ez tizenegyedik éve nem sikerűi Újabb és újabb nekirugaszkodások megragadnak a nekibuzdulás szintjén, s aztán minden marad a régiben, pontosabban egyre rosszabb lesz. Innen lentről, a várótermekből nézve úgy látszik, nincs egy jól átgondolt, a szakma teljes támogatottságát élvező, s főleg kormányváltásokon átívelő,jól átgondolt szakmai terv arra, hogy itt egy olyan egészségügyi átalakítás történjen, ami jobbít a helyzeten. Most sincs szakmai konszenzus a kórháztörvény-tervezet kapcsán, s nem csak szakmai egytertés nincs, hanem pénz sincsen. A rendszer működését jól ismerők szilárdan állítják: ha a magyar egészségügybe nem kerül többletforrás, akkor nem változhat semmi. Mások viszont attól félnek, hogy az átalakítás után az egészségügybe kerülő közpénzek szépen elcsordogálnak profitorientált cégek kasszáiba, s nem a mi orvoslásunk színvonalát javüják. Az orvoslásban pedig úgy mondják: a beteg üdve a legfőbb törvény. J /cd* Előnyben a munkahelyteremtő beruházások Elfogyott a keret Százharminckétmillió forintot osztott szét a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács önkormányzatok, egyéni és társas vállalkozások térségfejlesztő programjainak támogatására. A központi költségvetés által a megye számára biztosított területfejlesztési célelőirányzati keret az idén 28 pályázat megvalósításához nyújt segítséget.- nyilatkozta lapunknak Frank József, a területfejlesztési tanács elnöke. A kormány három címszó alatt biztosítja a területfejlesztési programok központi támogatását. Egyik a területfejlesztési célelőirányzat, amire az önkormányzatok mellett a megyei vállalkozói kör tagjai is benyújthatják igényüket. Kivételt csupán a megye legfejlettebb térsége. Szeged és vonzáskörzete képez. A megyeszékhely, illetve a közelében lévő települések csak akkor részesülhetnek a központi területfejlesztési támogatásból, ha programjuk illeszkedik a megye kedvezményezett térségeit érintő területfejlesztési koncepcióba. A területfejlesztési célelőirányzat pályázati lehetőségével negyvenheten éltek. A tanács nehéz döntés elé került, mivel az igényelt 260 millió forintnak csupán felét kapta meg erre a célra. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács a kormány által adott területfejlesztési cél-előirányzati pénzt ez alkalommal teljes egészében kiosztotta. A grémium a döntés meghozatalánál a munkahelyteremtő beruházásokat részesítette előnyben. Négy igényt a pályázat formai hibái, tizenötöt pedig forráshiány miatt utasítottak el. Mivel az idei támogatási keret elfogyott, a megyei területfejlesztési tanács kénytelen volt felfüggeszteni a területfejlesztési célelőirányzatra benyújtható pályázatok további befogadását. N. Rácz Judit Nóvák István tervezte Brassá új templomát Három nyelven imádkoztak A kamara a kórháztörvény visszavonását kéri Szabad közpénzmozgás A törvénytervezet szerint közhasznú társaságok működtethetnék a kórházakat. (Fotó: Karnok Csaba) A Magyar Orvosi Kamara képviselő-testülete úgy határozott, hogy elutasítja a kormány által elfogadott kórháztörvény-tervezetet, s viszszavonását kéri a kormányfőtől. Az elutasítás főbb okairól a kamara alelnöke, Szelid Zsolt nyilatkozott lapunknak. A kormány a közelmúltban fogadta el és nyújtotta be a parlamentnek az egészségügyi intézmények privatizációjára lehetőséget adó törvénytervezet. A kórháztörvénynek nevezett jogszabálytervezet szerint az államnak és az önkormányzatoknak lehetősége nyílik arra, hogy nonprofit szervezetre, például közhasznú társaságra bízzák az általuk fenntartott egészségügyi intézmények működtetését. Ebben a formában az intézmények hitelt vehetnek fel, profitorientált cégekkel köthetnek alvállalkozói szerződéseket, az orvosok pedig maguk dönthetnek, hogy közalkalmazottként vagy szellemi szabadfoglalkozású orvosként dolgoznak. A Magyar Orvosi Kamara képviselő-testületének hétfőn született határozata elutasítja a kórháztörvény-tervezetet és kéri a kormányfőt, hogy vonja vissza azt. A kamara alelnöke, Szelid Zsolt lapunknak felsorolta azokat a főbb kifogásokat, amelyek miatt a törvénytervezet visszavonását kérik. Elöljáróban megjegyezte: a kamara két évvel ezelőtt - a Nyugat-Európában már bevált, jól működő rendszerek mintájára - elkészítette kórháztörvény-tervezetét, aminek egyetlen lényegi elemét sem építette be a szaktárca a most elkészült törvénytervezetbe. A kormány által elfogadott jogszabálytervezetben - a kamara szerint - nincs garancia a pénzek ellenőrzésére. Ha a közpénzt különböző vállalkozásokkal mossák össze, akkor már nem követhető nyomon a pénzmozgás. Nyugat-Európában a törvények szigorúan szabályozzák ezt, s a közpénzt nem engedik kivinni a betegellátásból. Hiányoznak a törvénytervezetből a szakmai garanciák, és nem utolsósorban diszkrimináció éri az orvosokat - folytatta az orvosi kamara alelnöke, aki ez utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: a törvénytervezet szellemi szabadfoglalkozású orvoslásra vonatkozó része úgy rendelkezik, hogy az egészségbiztosító nem az orvossal, hanem az ót alkalmazó szolgáltatóval köt szerződést, s ezzel kizárja az orvost abból a lehetőségből, hogy ő maga működtethessen rendelőt. Ugyanakkor a teljes anyagi és szakmai felelősség az orvost terheli. Amíg Nyugat-Európában az orvoslás alapvető foglalkozási szabályait a kamarák rögzítik, addig nálunk ezeket a szaktárca akarja meghatározni. A Magyar Orvosi Kamara feladata az orvosi hivatás és ezen keresztül a betegek, a gyógyítás védelme. Mivel ezeknek biztosítására nem ad garanciát a törvénytervezet, ezért határozott úgy a testület, hogy visszavonását kéri a kormányfőtől - nyilatkozta lapunknak a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, Szelid Zsolt. K. K. Új római katolikus templomot szenteltek Brassóban. Az épület terveit Nóvák István, Szeged város főépítésze készítette, míg a templom belső terének díszítését szegedi művészek, Sonkodi Rita, Kligl Sándor, Nóvák András és Tasnádi György vállalták el. Hatalmas ünnepló tömeg gyülekezett az ünnepre az erdélyi nagyváros, Brassó Astra negyedében. A lakótelepi házak között meghúzódó kicsinyke téren új templomot csodálhattak meg a brassóiak. Szegedi építész álmodta meg az Astra negyed legszebb építészeti alkotását, s adományokból. a Brassó-Bolonyai Római Katolikus Plébánia híveinek kitartó munkájának eredményeként magasodhat ez az épület - idézte fel az építkezés részleteit Máthé Vilmos plébános úr, miután Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszentelte Brassó új templomát. - Még a romániai forradalom előtt, egészen pontosan 1988-ban fordultam azzal a kéréssel Brassó város vezetéséhez, engedélyezzék régi templomunk bővítését - mondta el Vilmos atya. Természetesen akkor Brassó irányítói mereven elzármilliárd 914 millió lejt (mintegy 60 millió forint) sikerült összegyűjtenem. Koldultam én, kérem, román földön, de koldultam, dehogy is szégyellem, Németországban is. Az eredményt pedig láthatja - mutatott mosolyogva Vilmos atya a 38 méter hosszú, 18 méter széles, 19 magas toronnyal díszített templomra. Ahol - miként az a templomszentelő, három nyelven celebrált misén is elhangzott - magyarok, románok, németek saját nyelvükön imádkozhatnak az Úrhoz. A templomszentelésen Szeged városát Kalmár Ferenc városházi szenátor képviselte, aki magyar és román nyelven is felolvasta Nóvák István hívekhez szóló levelét. Ebben Szeged főépítésze azt a reményét fogalmazta meg, hogy az Astra negyed temploma a népek együttélésének, megbékélésének jelképévé válhat. A templom még nem készült el teljesen. Belső terének díszítését szegedi művészek - Sonkodi Rita, Kligl Sándor, Nóvák András, Tasnádi György - vállalták magukra. A költségeket pedig a Magyar Köztársaság Kulturális Örökségek Minisztériuma állja majd jelentette be Brassóban Kalmár Ferenc. Bátyi Zoltán Nóvák István szegedi építész, az erdélyi építészeti hagyományokat tisztelve, tervezte meg Brassó új római katolikus templomát. (A szerző felvétele) kóztak a kérés teljesítése elől. A rendszerváltást követően aztán már mertem én is nagyobbat álmodni, s egy új templom építésének tervét fogalmaztam meg. 1992-ben Adrián Moruzzi polgármester úr biztosított területet az építkezéshez. Nagy szerencsékre nem sokkal később plébániánk gondnoka, Szente László brassói városházi szenátor tudomást szerzett arról, milyen csodálatosan szép templomot tervezett Nóvák István szegedi építész a szlovákiai Ajnácskőre. Megkerestük hát mi is Nóvák urat, aki ellátogatott hozzánk, megnézte, mégis, milyen környezetben állna új templomunk, és ellenszolgáltatás nélkül elvállalta a tervezés munkálatait. Már csak az építés volt hátra... Pár perccel később, amikor Vilmos atyát sikerült ismét fellelnem a hálás hívek között (mert bizony százak gratuláltak a hatalmas munkát „vezénylő" plébánosnak), azt is megtudtam: közel sem bizonyult könnyű feladatnak a falak felhúzása. - Lelkes iparosok gyakorta felajánlották segítségüket. csak hát a pénz hiányzott. Összesen 3 ezer márkánk volt a plébánia kasszájában az első kapavágás idején, 1995-ben, s a elmúlt hat esztendő alatt 5