Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-18 / 218. szám

KEDD, 2001. SZEPTEMBER 18. EGY SZÁZALÉK 3 Földet adnának el az államnak Felajánlási hullám A múlt heti, a még nyugodtabbnak mondható helyzethez képest hétfőn már földfelajánlási hullám érte el a Csongrád megyei FVM-hivatalt. Kocsis László vezető falugazdász lapunk kérdéseire válaszolva elmondta: a településekről már 31 jegyzőkönyv érkezett a hivatalba, és tegnap még további 20-30 aláírására számítottak. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti tapogatózó telefonok és információgyűjtések után sokan elhatározták: meg akarnak szabadulni feleslegessé vált hektárjaiktól, és azokat az államnak szeretnék felkínálni megvételre. A földtulajdonosok a kiadott tájékoztatóknak köszönhetően ismerik a menetrendet, tudják, hogy először helyben a falugazdászt kell megkeresniük, aki a felajánlásról jegyzőkönyvet készít. Ez a megyei FVM-hivatal erre a célra felfogadott ügyvédjéhez kerül, s ő az, aki elkészíti az adásvételi szerződés tervezetét, valamint értékbecslésre a minisztériumba küldi a dokumentumot. Sokan érdeklődnek az iránt is, mennyit ér a földjük, hány forintot kapnának egy aranykoronáért. Az e témával kapcsolatos kérdésekre azonban egyelőre még nem tudnak választ adni sem a hivatal munkatársai, sem a falugazdászok. A döntés ugyanis a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezében van: ez a szervezet képviseli vevőként az államot. Az azonban biztos, hogy hónapokat vesz majd igénybe, amíg az első összegek megérkeznek az eladók számlájára. F. K. Hadműveleti területre utaznak a szentesi békefenntartók Fegyverrel biztosítva Okucaniban a szentesi II. Rákóczi Ferenc műszaki dandár katonái a nemzetközi békefenntartók munkájához járulnak hozzá. (Fotó: Tésik Attila) Az előző műszaki kontingenst váltja az a szentesi csoport, mely ma kora hajnalban indult Okucaniba. A csapatok 1995 óta nyolchavonta váltják egymást, a tisztek rendszerint hosszabb időt töltenek külföldön. Szentesről most tizenegy tiszt, két tiszthelyettes és két honvéd áll újra az SFOR szolgálatába. Okucani elhelyezési körletében várja tábor a magyar katonákat, akik alapos kiképzésben részesültek mielőtt a feladatot megkapták: műszaki tudásukkal segítsék a békefenntartó erőket. A műszaki alakulat feladata az SFOR mozgásának biztosítása, utak és hidak úgynevezett provizórikus, azaz ideiglenes fenntartása, ellenőrzése lesz. A „maybe Johnson"kiképzés rendszere könnyűszerkezetű hidak építésével kapcsolatos. Ezek a szerkezetek hasonlatosak a vasúti hidakhoz, ám azoknál gyorsabban, könnyebben építhetőek. A hídellenőrzés mellett romeltakarítási feladatuk is lesz a szentesi katonáknak, akik hadműveleti területre utaznak. Fegyveres biztosításukat az SFOR katonai ereje garantálja. Elutazás előtt orvosi, fizikai vizsgálatokon esnek át a katonák, majd amikor hazatérnek, az erőnlétet újra ellenőrzik. Mezei Gábor dandártábornok szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a külföldi szolgálatból megerősödve térnek vissza, s jó példával járnak elöl a laktanyában. Sokféle indok mozgatja a fiatalokat a katonai szolgálat teljesítésének felvállalásában. A dandártábornok úgy gondolja, hogy a kihívásoknak való megfelelés igényét az új kor szelleme is megköveteli. Okucaniban amerikai katonákkal találkozva s együttműködve továbbfejleszthetik angolnyelv-tudásukat. Emellett természetesen áldozatot vállalnak, de tapasztalatokkal gazdagodva, és nem utolsósorban több pénzzel térnek haza. B. G. Lemaradó pályán Csongrád megye gazdasága Gépipar nélkül nehezen megy Csongrád megye az ország húsz területi egysége közül a 17. helyet mondhatja a magáénak, tizenöt megye és a főváros is megelőzte a fejlődésben. Nálunk az egy főre jutó GDP - egy év alatt létrehozott új érték 1994-ben még csupán hat százalékkal maradt el az országos átlagtól, öt év múlva már 14-gyel. Nem jött az ipartelepítő külföldi tőke, a hagyományos ágazatok nagy része tönkrement, ám közel sem fogható minden az autópálya hiányára mondja Klonkai László, a KSH Csongrád megyei igazgatója, akit arról kérdeztük, miként ítéli meg a megye gazdasági helyzetét. - Mi az igazság, fejlődést vagy visszalépést mutatnak az adatok, hogyan állunk az ország más térségeihez képest? - Elöljáróban szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdaság fejlődése és fejlettsége között jelentős tartalmi különbség van: a fejlődést, annak mértékét két időszak statisztikai adatának időbeni összehasonlításával jellemezzük, míg a fejlettség alatt egy hosszú időszak eredményeként kialakult színvonal térbeli egybevetését értjük. Az utóbbi évek adataiból Csongrád megyéről egy sajátos, ellentmondásos kép rajzolódik ki: a fejlődés nem kielégítő, a megye egy fokozatosan lemaradó pályára sodródott, miközben - a múltban elért - fejlettsége jelenleg is imponáló. - Nézzük először a pozitív Aa egy lakóéra jutó GTYfi in arétágoé állag éaáta léhákon Ulttm 1994 1999 'Váltemu 1994 a 1999 kteóti tiffr 103 131 26 06 114 16 " 'I Vat 103 116 15 OmíiprM 160 191 11 t&HU PrM 76 SO 4 71 Ttcmuirom So 63 3 —5] Vrümprém tlo so O Mami 73 72 ' c 1 SortoJ 70 67 c_ 3 Zoi1 04 oo I 4 ro6u 04 SO I 5 'Baranya 44 TS I 6 Somogy 76 60 7 Sácfi 77 70 ! 7 ) lógnid 62 55 7 Swbolci 62 55 7 ( dongrátl 94 S6 C 6 Uai.l* 63 72 I 11 79 67 I 12 SO hS I 12 SO I I i i i i i i -15 -10 -5 O 5 10 15 2O 25 30 oldalt, hogyan állunk a megyék fejlettségi rangsorán? - Csongrád az ország nagy részénél, a megyék többségénél fejlettebb, a főváros mellett csupán a Dunántúlon találunk olyan területeket, ahol az egy lakosra jutó GDP értéke magasabb. A fejlettségi rangsorban az ország 19 megyéje és az önálló egységként kezelt főváros közül a 7. helyen található, Budapest mellett öt dunántúli megye: Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér, Zala és Tolna előzi meg, míg az ország legnagyobb vidéki városait, így Debrecent, Miskolcot, Pécset magukba foglaló megyék mind mögötte vannak. Jelentősen megelőzi Csongrád a szomszédait is, a 14. helyen található Bács-Kiskunt, a 16. Békést és a 17. Jász-NagykunSzolnokot. Ez nem az utóbbi évtized eredménye, megyénk már korábban az ország fejlettebb térségei sorába tartozott. - Mit mutatnak a gazdaság fejlődésével kapcsolatos adatok, miben érzékelhető a lemaradásunk? - Ha reális képet akarunk kapni, azt kell vizsgálni, hogy Csongrád és a többi megye közötti különbség hogyan változott. Azt, hogy fejlődésünk hány megyénél volt gyorsabb vagy lassabb, utolértük vagy lehagytuk az eddig előttünk járó, nálunk fejlettebb térségeket, netán mások hagytak el bennünket. Az adatok azt mutatják, más megyék gyorsabban fejlődtek. Csongrád 1994-ben még az ötödik helyen állt az ország megyéi között és erről öt év alatt visszacsúszott a hetedik helyre, Zala és Tolna is megelőzte. A fejlődés jelenlegi tendenciái szerint a közeljövőben Komárom-Esztergom is beérheti. A legnagyobb fejlődést Győr-Moson-Sopron, Fejérés Vas megyék mutatják, közülük például „győriek" egy lakosrajutó GDP-je 1994-ben még csak az akkori országos átlag 103 százalékát tette ki, öt évvel később - a rendkívül gyors fejlődés eredményeként - már a jóval magasabb országos átlag 131 százalékát érte el. A mi 1994-1999 közötti produktumunk elég gyenge: Csongrád megye az ország húsz területi egysége közül a 17. helyet mondhatja a magáénak, 15 megye és a főváros megelőzte a fejlődésben. Megyénk egy főre jutó GDP-je 1994-ben még elérte az országos átlag 94 százalékát, 1999-ben ezt a színvonalat már csak 86 százalékra sikerült megközelíteni. - Nemrég a Gazdasági Minisztériumban végeztek ilyen közelítő számítást megyei szintű adatokból, melynek eredményeit lapunk is közölte színes, térképes ábrán. Mennyire egyeznek vagy különböznek ezek a számítások a GDP-n alapuló rangsortól? - Mióta rendelkezünk megfelelő GDP-adatokkal, nem igen készülnek megyei szintű közelítő számítások. Az említett vizsgálat realitását minősíti, hogy mindössze két megye esetében egyezik a fejlettségi sorrend és 18 esetben különbözik. A különbség három megyénél hat helyezési szám, további hétnél négy-öt. Elég hihetetlennek tűnik, de a közelítő számításban Győr-MosonSopron megye - benne a községekkel - előzi a fővárost, ugyanakkor Vas megye, melynek fejlettsége Győr-MosonSopront közelíti, a GDP rangsoron a harmadik helyen, a mutatószámokból építkezőn csak a kilencediken található. - Mivel magyarázható Csongrád megye gyenge fejlődési bizonyítványa? - A 90-es évtizedben a gyors fejlődést elért térségekben az ipartelepítés volt az alap, ezen belül is a külföldi tőke dinamikus, gépipari ágazatokban megvalósított fejlesztései. Csongrád megyébe ezek a befektetők nem jöttek, de nem is nagyon hívtuk őket. A meglevő hagyományos ipar fejlődőképessége igencsak korlátozott, ezt nagyon sokan a híradásokból és munkahelyük elvesztéséből tudták meg. Biztosan van valamekkora szerepe a sokat emlegetett autópálya hiányának is, de a grafikon érzékelteti, hogy más autópálya-mentes megyék Csongrádnál jobb helyezést tudtak elérni. A hátráltató tényezők sorában megemlíthetjük a felsőfokú műszaki képzés hiányát. Határmentiségünk sem hozott anyagi előnyt, mint az Ausztriával szomszédos megyéknek. Úgy gondolom, hamarabb léphetünk kedvezőbb növekedési pályára, ha minél többen érzékelik, nem a legjobb úton haladunk. Kovács András A télpont visszalő? «

Alaposan megoszlanak a vélemények annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok - a területén végrehajtott terrorakciókra válaszul - katonai csapásokat helyezett kilátásba. Sokan a fegyveres választ a megtorlás és a bosszú irracionális világába helyezik, holott a felelős amerikai vezetők és katonai szakértők nyilatkozataiból az okok és indokok egészen más, nagyon is racionális rendszere sejlik föl. A cél eszerint elsősorban messze nem a megtorlás, hanem a terrorizmus hátterének meggyöngítése a táborok és kiképző létesítmények megsemmisítése, valamint a logisztikai háttér fölszámolása révén. Az nyilván köztudott, hogy a terrorakciók általában sokba kerülnek. Amennyiben tehát Oszama bin Ladent kiiktatják, a terrorizmus elveszíti egyik fontos pénzforrását. Ha pedig az egyes országoknak is számolniuk kell azzal, hogy a terrorizmus támogatása katonai csapásokat vonhat maga után, az szinte megbéníthatja a terroristák működését, akiknek nem csak pénzre, fegyverekre, de rejtekhelyekre is szükségük van. Minden bizonnyal ez a magyarázata annak, hogy az USA nem is igazán firtatja, hogy Oszama bin Laden felelős-e a legutóbbi akciókért. Mert azon túl, hogy éppen elég merénylet és emberélet terheli, kikapcsolása racionálisan indokolt a jövőt illetően. Ha már a jövőnél tartunk, számot kell vetnünk néhány alapproblémával. Gyakorlatilag a müncheni olimpia óta úgy élünk együtt a terrorizmussal, hogy a helyzet súlyának megfelelő ellenlépésekre igazán soha nem került sor. Többek közt azért sem, meri mindenki tartott a terrorizmus eszkalálódásától. Az pedig eszkalálódott magától is, és senki nem tudja, hogy - ellenlépések hiányában - mi következnék New York után. A jelek arra mutatnak, hogy a kemény katonai ellenintézkedések várhatóan nem annyira rontanak, mint inkább javítanak a helyzeten, inkább csökkentik a kiszámíthatatlan kockázatokat, mint ahogyan a Moszad entebbei akciója is visszavetette a gépeltérítéseket. Ha átmenetileg is. Am a helyzet olyan, hogy kockázatokat is kell vállalni. Valahogy úgy, mint Nagy-Britanniának 1939. szeptember 3-án, amikor eldöntetett, hogy mégiscsak hadat üzennek Hitlernek, vállalva egy háború terheit, kockázatait és áldozatait. Mert bebizonyosodott, hogy a chamberlaini politika nem visz sehová, mert egyértelművé vált: vagy fegyveresen is megvédik az európainak nevezett civilizáció eszméit, társadalmi és gazdasági modelljét, vagy Európa mint olyan - megszűnik létezni. Nos, a terrorizmus eszkalációjában elértünk arra a pontra, amikor rá kell jönnünk, hogy bár a katonai lépések is járhatnak előre nem látott következményekkel, azok elmaradása viszont bizonyosan egyre újabb és újabb terrorakciókhoz, a célpontokat és a csapások méreteit, típusát tekintve kiszámíthatatlan károkhoz vezetne. E folyamatban a fő probléma nem is annyira a katonai eszközök alkalmazásának módjában és lehetséges következményeiben rejlik, sokkal inkább abban, hogy hosszú távon a diplomáciában, a politikai-társadalmigazdasági világrendben létrehozhatók-e azok a folyamatok, amelyek segítenek a terrorizmus okainak és támogatottságának fölszámolásában. Mindez azonban távolabbi kérdés. Amiről a jelen szól, az leginkább alighanem egy valóban megtörtént eset magyarázza. Libanonban, még a Szovjetunió fennállása idején, egy szélsőséges palesztin szervezet elrabolt három, diplomatának álcázott ká^ébést, feltételeket szabva szabadon bocsátásuk fejében. Órákon belül megérkezett Bejrutba a szpecnaz különleges egysége, amely cserébe elrabolta a csoport egyik vezetőjét, akit halálra kínozva, feldarabolva küldtek vissza, egy üzenet kíséretében. Miszerint ha öt órán belül nem engedik épségben szabadon a három oroszt, a csoport újabb vezetőit küldik meg darabokban. A kágébések kiszabadultak. A tanulság? Szakemberek már akkor, húsz éve azt mondták: a terroristák csak ezen a nyelven értenek. Amit módszerként egy diktatúra alkalmazhatott, a Cl A viszont nem. Ezért tartották évtizedeken át gyöngének - és célpontnak - Amerikát. Viszont: a célpont most - visszalő! •IAJM-^ Felsőoktatás az interneten Munkatársunktól Újabb felsőoktatási internetes portálról nyerhetnek információkat a diákok, miután hétfőn elindult az Eduport.hu elektronikus hírlevél. Berényi Konrád főszerkesztő elmondta: a Fiatalok Európáért Alapítvány gondozásában működő internetes portál legalapvetőbb céljának az intézményekkel kapcsolatos adatbázis kialakítását tekinti, amelyről az érdeklődők valamennyi egyetem, főiskola adatairól, programjairól tájékoztatást kaphatnak. A felsőoktatási adatbázison túl a diákok aktuális híreket, friss információkat, linkgyűjteményt is találhatnak a www.eduport.hu címszó alatt. Az egyetemi-főiskolai élet, a felsőoktatás aktualitásai iránt érdeklődők az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (www.felvi.hu), a Felvételi Információs Szolgálat (www.fisz.hu), az oktatási tárca (www.om.hu) honlapján, valamint a www.unipresszo.hu címszó alatt szintén találhatnak információkat a fiatalok.