Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-17 / 217. szám

HÉTFŐ, 2001. SZEPTEMBER 17. KAPCSOLATOK 5 Egy hónapig tart a Rókusi körút felújítása Jeladók is segítik a közlekedést Nyílt ülésen tárgyalnak a gazdasági szolgálatról Egy doboz kréta meg az egérfogó Az autósoknak október közepéig kell forgalomkorlátozásra számítaniuk a Rókusi körúton. (Foló: Karnok Csaba) Nyilvános ülésen tár­gyalja meg az önkor­mányzat oktatási és pénzügyi bizottsága azt az anyagot, amelyet a szegedi általános és kö­zépiskolák igazgatói munkaközössége terjeszt be. A dokumentumban a Nevelési-oktatási Intéz­mények Gazdasági Szol­gálatának működésével kapcsolatos véleménye­ket foglalják össze. A vá­ros által létrehozott NGSZ tavaly január óta végzi Szeged óvodáiban, álta­lános és középiskoláiban azt a gazdasági és kar­bantartási tevékenységet, amelyet korábban az ön­kormányzati oktatási és nevelési intézmények na­gyobbrészt maguk láttak el. A lapunknak nyilatkozó is­kolaigazgatók véleménye sze­rint a költségvetési intézmé­nyek központosított formá­ban, egységes rendszerben történő gazdasági irányítása nem oldja meg az iskolák minden gondját. Kühn János, a Tömörkény István Gimnázium és Művé­szeti Szakközépiskola direkto­ra szerint a centralizáció miatt megváltozott a gazdaszemlé­let az oktatási intézmények­ben. Az új rendszerben egy bürokratikus szervezeten ke­resztül igényelhetőek azok a dolgok, amelyeket korábban egyszerűbb módon, és sok esetben olcsóbban szereztek be az óvodák és az iskolák. „Még egy doboz krétát sem vehetünk a központ beleegye­zése nélkül". Közszájon forog egy, a jelenlegi helyzetet plasztikusan leíró történet a könyvtárban talált egérről. Mondják, lehet, hogy az egértől megijedt tanárnő még mindig a széken áll, mert az iskola csak úgy nem vásárol­hat egérfogót. Ahhoz megren­delőt kell írni, amit el kell kül­deni a központba, ahol elbírál­ják, jogos-e az igény vagy sem. Mike Csaba az NGSZ működésével kapcsolatosan arról szólt, hogy nem mindig jutottak, jutnak költségvetési adatokhoz. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazga­tója szerint úgy nem lehet előre tervezni, hogy nem tud­ják, mennyi pénze van még a gimnáziumnak. Kühn János a karbantartás­ról szólva megjegyezte: azo­kat a jövő év végéig csak az IKV Rt. végezheti az oktatási intézményekben. A direktor szerint a monopolhelyzetben lévő cég jóval a piaci ár felett végzi az állagmegóvó karban­tartási munkákat. Példaként említette, hogy hét tusolóvá­laszfalat 636 ezer forintért ál­lított volna be az IKV Rt. a Tömörkényben. „Én csak ak­kor dolgoztathatok más cég­gel, ha pályázati pénzből vagy szakképzési hozzájárulásból finanszírozom a felújítást". Kíváncsiak lettünk volna a középiskolai igazgatókat tö­mörítő munkaközösség ve­zetőjének, Koczor Lajosnak is a véleményére, de ő közölte: az anyagot akkor hozzák nyil­vánosságra, amikor a vélemé­nyeket tizenkét kérdés köré csoportosítva rendszerezik. Az NGSZ hatvannégy ön­kormányzati oktatási és neve­lési intézmény karbantartási keretével gazdálkodik, ami az idén 130 millió forint. Farkas Józseftől, a gazdasági szolgá­lat vezetőjétől megtudtuk: 2002. december 31-ig valóban csak az IKV Rt. végezheti a központi költségvetésből fi­nanszírozott karbantartási munkákat. A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú cé­get közbeszerzési eljáráson választotta ki az NGSZ. Az eredménytelennek minősített nyílt közbeszerzési eljárás után - amelyre két cég, a Ke­kon Kft. és az IKV Rt. nyúj­tott be pályázatot - tárgyalá­sos úton döntöttek az ingat­lankezelő cég mellett. Farkas megjegyezte: minden ellen­kező híreszteléssel szemben az IKV Rt. a hivatalos norma­jegyzék alapján, piaci áron dolgozik. „Tisztában vagyok azzal, hogy vannak olyan vál­lalkozók, akik olcsóbban is el­végeznének bizonyos munká­kat, de akkor azok miért nem pályáztak?" A krétavásárlás­sal és az egérfogóval kapcso­latosan elmondta, hogy az in­tézmények mindegyike ren­delkezik készpénzes ellát­mánnyal, amiből megvásárol­hatja a kis értékű szakmai esz­közöket. Szob* C. Szilárd Az útburkolat felbon­tásával megkezdődött a Rókusi körút Csáky utca és Margaréta utca közöt­ti szakaszának felújítá­sa. A beruházás értéke 44 millió forint. A tervek szerint kialakítják a tö­megközlekedési járműve­ket előnyben részesítő jel­adó rendszert is. Naponta huszonnyolcezer gépjármű halad át a Rókusi körúton, és a hatalmasnak mondható forgalom alaposan tönkretette a külső szegedi körgyűrű egyes szakaszait. Már korábban, tavaly elkészült az a forgalomtechnikai rekonstruk­ció, ami a körút forgalmához igazította a forgalmi rendet: új csomópontokat építettek ki, zöldhullámra hangolták a lám­pákat, megépítették a gyalo­gosvédő szigeteket és a hiány­zó buszöblöket is, mára azon­ban az aszfalt felújítása is el­odázhatatlanná vált. Pénteken megkezdődött a burkolatcsere a Csáky utca és a Margaréta utca közötti szaka­szon. A Csongrádi sugárúti ke­reszteződést egyelőre azért nem újítják fel, mert azt a vá­ros és a Csongrád Megyei Kö­zútkezelő Kht. közösen üze­melteti. Az önkormányzat és a kht. folyamatosan egyeztet a felújításról. Az új burkolat 44 millió fo­rintba kerül. Egyes helyeken csak a kopóréteget, máshol az alapokat is kicserélik a Vivaép Kft. dolgozói. A céget egyéb­ként négy jelentkező közül vá­lasztották ki, a Vivaép Kft. kí­nálta a legkedvezőbb árat. A körút aszfaltjába beépí­tik azokat a jeladó hurkokat is, amelyek jelzik, ha várakozó autók állnak a kanyarodó sá­vokban. így a főirányok lámpái csak szükség esetben jeleznek majd tilosat, ezzel a forgalom tovább gyorsulhat. - Szélesítés nélkül tovább már nem növelhető a körút ka­pacitása - mondta Körtvélyesi Csaba, az önkormányzat stra­tégiai irodájának városfejlesz­tési osztályvezetője. Szerinte a körút az ország egyik leg­korszerűbb útvonala lesz, ha a korábban elnyert pályázati pénzből még a tömegközleke­dési járműveket előnyben ré­szesítő jeladó rendszer is ki­épül. A kátyúzásra az utóbbi időben már nem is költöttünk, hiszen a városi szinten ilyen munkálatokra fordítható pénz jelentős részét elvitte volna a körút néhány szakaszán meg­lévő úthibák kijavítása - mond­ta Péter Szilveszter, aki képvi­selőtársával, Dobó Jánossal együtt évek óta lobbizik a körút rekonstrukciójáért. A vá­rosatya szerint a munkálatok befejezése után nemcsak azok veszik észre a jelentős javu­lást, akiknek az úton haladva nem kell majd kerülgetniük a kátyúkat, hanem a környéken élők is, hiszen jelentősen csök­ken majd a zajhatás a tükörsi­ma aszfalton. Szakemberek úgy vélik, hogy a körút modernizálása és az útburkolat felújítása leg­alább tíz évre megoldja a gon­dokat a rendkívül nagy forgal­mat áteresztő úton. Addigra pedig elkészülhet a Szegedet elkerülő út, ami számítások szerint jelentősen csökkenti a Rókusi körút terhelését. Kéri Barnabás Egészségügyi tünetek az egyetemen Lézer nélkül az orr-fül-gégeklinika A készülék elöregedése miatt hónapok óta nem végeznek lé­zeres gégeműtétet a Szegedi Tu­dományegyetem fül-orr-gégé­szeti klinikáján. A betegeknek Budapesten nyílik lehetőségük arra, hogy a gégerák terápiájá­nak ezt a kíméletes, a páciens számára kevésbé megterhelő módját igénybe vegyék. A Szegedi Tudományegyetem orr­fül-gégészeti klinikáján 1987 óta al­kalmazzák azt a sebészi lézerkészülé­ket, amelyik ez év tavaszán végleg elromlott. Alkatrészei nem pótolhatók, a műszer elöregedett, többé nem hasz­nálható. A klinika intézetvezető professzo­ra, Czigner Jenő lapunk érdeklődé­sére megerősítette, amit a lézerműtét­re váró betegek állítanak, miszerint hónapok óta nem tudják használni a lézerkészüléket. A professzor a léze­roperációs technikát tartja a legjobb­nak a gégedaganatok mintegy 48­50 százalékát kitevő hangszalagrák kezelési módjai közül. Előnyei között sorolja, hogy a lézeres beavatkozás után az esetek 80 százalékában nem újul ki a betegség, nem jelent nagy terhelést a betegnek, külső metszés nélkül, a szájüregen keresztül vé­gezhető el a beavatkozás, nincs később nyoma, s mindössze másfél napos intézeti benntartózkodást igé­nyel. A másik kezelési mód a korán felfedezett gégedaganat esetében a sugárterápia, ami 6 hétig tart, a be­teget fizikailag és pszichésen egya­ránt jobban igénybe veszi, mint a lé­zeres műtét. Czigner professzor ál­lítja: a gégerákok legnagyobb részé­nél eredménnyel alkalmazható a lé­zeres sebészet, s ennél jobb terápia pillanatnyilag nem létezik. A szegedi orr-fül-gégészeti klini­ka a dél-magyarországi régióból, sőt az ország más területeiről is fogad gégedaganatos betegeket. Azzal, hogy a lézerkészülék működésképtelenné vált a térség egyetlen ilyen készülé­ke ment tönkre. Az új lézerberende­zés ára 8-8,5 millió forint, amennyi a professzor szerint is igen nagy anya­gi terhet jelent(ene) az orvoskarnak. A gyártó cég, amelyik tavasszal né­hány hétre kölcsönadott lézerkészü­léket a szegedi klinikának, hajlandó lenne új berendezést szállítani, ha az egyetem előleget fizet(ne). A Sze­gedi Tudományegyetem orvoskará­nak dékánhelyettese, Thurzó László professzor kérdésünkre azt válaszol­ta, az egyetem anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy új lézerkészülé­ket vásároljanak az orr-fül-gégésze­ti klinikának. A gégészet, az orvoska­ron belül azok közé az intézmények közé tartozik, amely túlköltekezik, ugyanakkor kevés bevételt produkál - tette hozzá az orvoskari dékánhe­lyettes. Az alapvető probléma azonban az, vallja több intézményvezető, hogy az egészségbiztosító (alulfinanszírozá­sa egyre nehezebb helyzetbe hozza az egészségügyi intézményeket, így a szegedi orvoskar klinikáit is. K. K. Befejeződött a szegedi konferencia Munkatársunktól A hét végén is tanácskoz­tak a kézifegyverek ellenőri­zetlen délkelet-európai elter­jedésének veszélyeiről má­sodik alkalommal megrende­zett szegedi konferencia részt­vevői. A pénteken kezdődött tanácskozáson 21 ország és hat nemzetközi szervezet kép­viselői közös akciótervet is kidolgoztak, ám a záródoku­mentum végleges szövegé­nek elfogadása még lapzár­tánk idején is tartott. A konferenciát a londoni székhelyű Saferworld civil szervezet, a Külügyminisz­térium és a Szegedi Bizton­ságpolitikai Központ közö­sen hívta össze. Tóth László, a központ ve­zetője szerint Szeged számá­ra is rendkívüli jelentőséggel bír a tanácskozás záródoku­mentuma, annak ellenére, hogy a biztonságpolitikai szakemberek civil kezdemé­nyezés keretében tanácskoz­tak, így csak ajánlásokat fo­galmazhatnak meg a hivata­los kormányzati szervek szá­mára. Évente több mint het­ven Icönyvárverést ren­deznek a fővárosban, ta­valy ősszel fogott össze két szegedi antikvárium, hogy megszervezze az első vidéki aukciót. A kez­deményezés szakmai és üzleti sikert hozott, ezért november 10-én újra vár­ják a Royal Szállóba a ré­gi, ritka könyvek, képes­lapok iránt érdeklődőket. - Szegeden és tágabb von­záskörzetében is előkerülhet­nek olyan régi, ritka könyvek és más izgalmas dokumentu­mok, amelyek országos szin­ten is számot tarthatnak a gyűjtők érdeklődésére. Ez volt az egyik oka annak, hogy ta­valy ősszel két szegedi antik­várium, a Kárász utcai és a Könyvmoly munkatársai megszervezték az első vidéki könyvaukciót - mondja az egyik ötletgazda és szervező, a köny vmolyos Lázár Ish'án, aki mellesleg a bölcsészkar oktatója. Természetesen nem volt akkora érdeklődés az első sze­gedi könyvárverésen, mint a legnagyobb és a legjobban bejáratott budapestieken len­ni szokott, szakmailag és üz­letileg mégis sikerként köny­rajza és a dedikált Szeged re­neszánsz kori művészete, Czi­bula Antal ugyancsak dedi­kált két kötete, vagy a ritka­ságnak számító hódmezővá­sárhelyi és makói család- és várostörténeti munkák. Valószínűleg gazdára talál majd Türr István 1925-ben megjelent kötete is, amit leá­nya, Stefánia Türr adott ki. Gyulai Pál 1870-ben megje­lent első kiadású, aláírással ellátott, tökéletes állapotban fennmaradt verseskötete is igazi kuriózumnak számít. Nem a kora miatt különleges­ség az 1984-ben, Körösi Cso­rna Sándor születésének 200. évfordulójára, mindössze 200 sorszámozott példányban ki­adott Pilgrim Scholar című kötet, amelyben negyven, hé­liogravure eljárással készült csodálatos metszet található. Felbukkant egy 1928-as keltezésű képeslap Juhász Gyula aláírásával, valamint egy Pálffy Ferenc polgármes­ternek címzett 1900. július 20-án íródott képeslap, ame­lyen fürdőző barátai sajnál­koznak: milyen kár, hogy nem lehet velük, és a trópusi sze­gedi forróságban is a hivata­li munkával kell gyötörnie magát... Hollósi Zsolt Könyvekref képeslapokra, kéziratokra lehet majd licitálni Árverésre gyűjtik a ritkaságokat vélték el a rendezvényt, amelyre komolyabb gyűjtők a fővárosból is eljöttek. - Weöres Sándor 1972-es kiadású dedikált Psziché-kö­tetének árát 3 ezerről 20 ezer­re verték fel, egy első kiadá­sú, 1840-es Táncsics-kötetért 19 ezret adott egy könyvbarát, Szendrei János 1896-os had­történeti emlékeket bemutató munkáját 30 ezerért vitték el - sorolja a tavalyi legsikere­sebb ritkaságokat Boros Zsu­zsa, a Kárász utcai antikvári­um munkatársa, az aukció másik szervezője. Sok olyan kötet is volt ta­valy, ami a kikiáltási áron kelt el, és az árverésre bocsátott anyag mintegy tíz százalékát csak később, a boltokban tud­ták eladni. Ennek ellenére a tapasztalatok alapján úgy vé­lik a szakemberek, szükség van Szegeden is legalább évente egy könyvárverésre, amelynek megszervezésébe idén már újabb két szegedi antikvárium, a Vitéz utcai Nyugat és a Mérey utcai Uni­cus is bekapcsolódott. A négy Az aukció két szervezője, Boros Zsuzsa és Lázár István néhány különleges könyvet és képeslapot mutat a kínálatból. (Fotó: Schmidt Andrea) üzlet bármelyikében szeptem­ber 30-ig várják a ritkaságo­kat a november 10-i aukció­ra. Várhatóan az idei árveré­sen is sok lesz a szegedi hely­történeti anyag, az irodalmi és a művészeti kiadvány. Ál­talános tapasztalat: a különle­gesen szép kötésű, régi köte­teknek nagyobb sikerük szo­kott lenni. Idén már nem csak könyvek kerülnek kalapács alá, hanem képeslapokkal és más dokumentumokkal, le­velekkel, kéziratokkal is vár­ják az érdeklődőket. Eddig több mint százötven tétel gyűlt össze. A helytörténeti anyagok közül érdekesnek ígérkezik Bálint Sándor két munkája, Az esztendő nép-

Next

/
Thumbnails
Contents