Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-15 / 216. szám

Csongrád megye műemlékei Várak, templomok, kúriák Csongrád megyei templomok, várro­mok, kúriák és régi polgárházak az elmúlt na­pokban a figyelem középpontjába kerültek: Szegeden rendezték a XXI. országos műemléki konferenciát. S bár az építészeti értékek meg­óvására régiónknak nagyságrendekkel keve­sebb pénz jutott a szükségesnél, örömteli, hogy nincs már elhanyagolt műemlék, vagy meg­mentésre érdemes rommaradvány: ha többre nem is, de legalább a konzerválásra mindenütt jut néhány forint - értékelte a dél-alföld védett épülteteinek állapotát Széphegyi László, az Or­szágos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlék-fel­ügyeleti Igazgatóságának helyettes vezetője. A makói Korona Szálló régi szépségében pompázik. (Fotó: Schmidt Andrea) Bár a Dél-Alföldet műemlékekben szegénynek mondják az ország nyu­gati fertályához hasonlítva, csupán megyénkben félezernél is több, rész­ben védett, megőrzésre érdemes épü­letet tartanak számon. A „Csongrád megye építészeti emlékei" cimű könyv 656 szócikket közöl - igaz, a fölsorolásban régi tervrajzok, s már csak megfakult fotográfiákon, vagy metszeteken látható épületek is sze­repelnek. Tatárok, törökök, „városrendezők" A megmaradt templomok, kastélyok, kú­riák, gazda- és polgárházak sejtetik, milyen gazdag lehetett valaha e vidék építészeti ér­tékekben. Az eltűnt, régi házak alapjai a vé­delmet adó föld mélyében rejtőznek. A kétévenként tartott. Szegeden első ízben megrendezett, sorrendben huszonegyedik műemléki konferencia szervezőbizottságá­nak tagja volt Széphegyi László, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlék-felügye­leti Igazgatóságának helyettes vezetője, a délkelet-magyarországi régió irányítója az OMVH „Műemléklap" című tájékoztató ki­adványának 2001. július-augusztusi össze­vont számában foglalta össze a dél-alföldi régió műemlékvédelmi helyzetét. A dél-alföldi régió Bács-Kiskun. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun­Szolnok megye területét öleli föl. A térség­ben - földrajzi helyzetéből, s az ismert tör­ténelmi előzményekből következően ­összesen csupán 1132 védett műemlék ma­radt fönn; elenyészően kevés az ország északi és nyugati országrészéhez képest. „A tatár és török hadak dúlta Alföldön elvétve megmaradt épületeken kívül a nagy­számú romemlék idézi a virágzó közép­kort, az egymástól 2-4 kilométerre elhelyez­kedő, zömében templomos falvak hálóza­tát, a honfoglaló nemzetségek monostora­it. A megmaradt, újratelepült városok utca­hálózata sokszor őrzi (már ahol nem töröl­te el a múlt század 60-as, 70-es éveinek „városközpont-rekonstrukciós" hulláma) a középkor településszerkezetét" - írja Szép­hegyi László. Mezővárosok, eklektika, szecesszió A műemlékek négyötöde a török meg­szállást viszonylag sértetlenül átvészelő te­lepüléseken maradt meg. A félholdas zász­lók alatt, ölve és pusztítva terjeszkedő tö­rökök kiverése után alakult ki a települések mai hálózata. Az újratelepítés „harmadik honfoglalás"-ként tekinthető időszaka után, a XIX. század nagybirtokrendszerének ki­alakulása idején épült a máig megmaradt műemlékek többsége. A Dél-Alföldön kö­zel száz, 1800-as években épült kúria és kas­tély áll még. A szegedi várból, amely a délre vezető hadiutak, a Tisza-Maros találkozásánál épült föl, csupán a XVIII. század második feléből való kazamatarendszer kis darabját hagyták meg a vár lebontásakor. Az egyházi emlékek jórészt a barokk kor építészeti stílusjegyeit őrzik. A telepü­lések központjai a X1X-XX. század fordu­lójának, a XX. század elejének eklekti­kus, jellegzetesen mezővárosi arculatát mutatják. Fölzárkózás, pályázati pénzből Az 1879-es árvíz pusztította Szeged tra­gédiája a város újjászületését is magával hozta: Lechner Lajos vezetésével a kor épí­tész nagyságai eklektikus-szecessziós bel­várost építettek a romok helyén. A dél-alföldi kincsestár értékei a gazdag népi építészeti örökség, az ipari, mezőgaz­dasági épületek, a védett parkok, temetők, közlekedéstörténeti emlékek is. A régió műemlékvédelmi munkáit az OMVH Délkelet-magyarországi Osztályá­nak központja, a szegedi ügyfélszolgálati iroda irányítja. A Dél-Alföld műemlékvé­delmi munkáira 1999-ig csupán az ország más részeinek juttatott támogatás töredékét fordíthatták. Az elmúlt két évben azonban jelentős előrelépés történt: az egyházi műemlékek helyreállítására adott támoga­tás, valamint a millennium kapcsán kiírt pályázatok megnyitották a fölzárkózás le­hetőségét. Amint az egész délkelet-magyarországi régióban, Csongrád megyében is jelentős fölújítások kezdődtek, közülük többet be is fejeztek már. így például Hódmezővásár­helyen tavaly készült el a Fekete Sas Szál­ló rekonstrukciója, a homlokzatok és a bál­terem műemléki helyreállítása. Makón megkezdték a Korona Szálló tel­jes helyreállítását, s befejezéséhez közele­dik az ortodox zsinagóga rekonstrukciója is. Óföldeák fölújított erődtemplomát ta­valy szentelte föl Gyulay Endre szeged-csa­nádi megyés püspök - a védősánc helyre­állítását és a környezet rendezését jövőre fe­jezik be. Díszburkolat, tömbrekonstrukció A szegedi Belváros rekonstrukciója szá­mos műemlék épületet is érintett. Köztük említhető a Kárász utca 9. számú, volt Vár­nai-ház teljes helyreállítása: az épületet át­riumos rendszerű üzletházzá alakították át. Szegeden nem csupán a díszburkolattal kirakott Kárász utcát újítják föl: a tömbre­konstrukció során föltárják a belvárosi épü­letcsoportok belső udvarait, átjáróit, befe­jezik a paloták térrendszerének korábban megkezdett, de sajnálatosan félbemaradt kialakítását. A fölújítás tervezői az építészet és képzőművészet eszközeit is fölhasználták: a helyreállított épületek között vezető, vö­rös téglás díszburkolaton szobrok állnak, a Klauzál téren oroszlános szökőkút vize cso­bog. Folytatódik az alsóvárosi ferences kolos­tor homlokzatfelújítása. Elkészült a Stefá­nia 14. számú épület, a Kőrösy József Köz­gazdasági Szakközépiskola tornatermének rekonstrukc iója, tetőtér-beépítése. A várrom fölújítása Széphegyi László szerint „a millennium egyik legszebb hely­reállítási munkájának eredménye." A vár al­só szintjén, a régészeti föltárás után, múze­umi tanraktárt alakítottak ki. A földszinten helytörténeti múzeumot rendeznek be. A vár és a múzeum közé, a volt kazama­ta helyére, pontosabban annak alapjaira kőtárat építenek. A várnál jelenleg is folynak az ásatá­sok: Horváth Ferenc régész vezetésével tárták föl a középkori Szent Erzsébet-temp­lom gótikus kőrácsának töredékét. Nyilas Péter A felújított szegedi vár. (Fotó: Hollós! Zsolt) Béres Mária a régészeti feltárás idején az óföldeálci templom előtt. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents