Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-14 / 215. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. SZEPTEMBER 6. MEGYEI TÜKÖR 7 Három évszázad repertoárja A szimfonikusok sűrű évadja Egyenletes és kiegyensúlyozott koncertszezonra készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar: a Filharmónia nagyszínházi bérleti hangversenyeit időarányosan elosztva, mindig csütörtöki napokon rendezik meg. Az együttes számára már az évadnyitó társulati ülés előtt megkezdődött a munka, hiszen Szokolay Vérnászát próbálják az operatársulattal. Háromszáz év zeneirodalmának terméséből, harminc komponista életművéből állította össze idei programját a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Gyüdi Sándor, az együttes igazgató-karmestere szerint több szempontból is különleges a hangversenyszezon kínálata. A Franciaországban élő neves magyar karmester, Fürst János dirigálásával, Liszt-Dvorákműsorral október 18-án indul a bérleti koncertsorozat. A mindenszentek napi hagyományos ünnepi esten idén Mozart Requiemjét adják elő Kertesi Ingriddel, Gregor Józseffel és Szonda Évával. Oberfrank Péteren, Molnár Lászlón és Lukács Ervinen kívül több olyan vendégkarmestert is meghívott az együttes, akikkel már évek óta szeretett volna együtt dolgozni: Ligeti Andrást, Kovács Jánost, Kesselyák Gergelyt és Gál Tamást. A barokk muzsikára specialistákat kértek fel: december 20-án a Weiner-Szász Kamara Szimfonikusok Kamp Salamon vezényletével Bach Karácsonyi oratóriumát játsszák. Márciusban a Temesvári Szimfonikusokkal ad koncertet a zenekar előző igazgatókarnagya, Acél Ervin. A vendégszólisták közül érdemes kiemelni Jandó Jenőt, aki Rachmaninov Paganini-variációit játssza és Bogányi Gergelyt, aki Liszt A-dúr zongoraversenyével jön Szegedre. Régóta hiányoznak a szegedi koncertprogramból Mahler szimfóniái, ebben az évadban az elsőt és a negyediket is meghallhatja a közönség. A slágerdarabok közül Csajkovszkij hegedűversenyét Lukács Ervin dirigálásával a zenekar koncertmestere, Kosztándi István játssza majd. A szimfonikusok továbbra is fontos feladatuknak tekintik a színházi operaszolgálatot. Oberfrank Péter zeneigazgató irányításával már próbálják Szokolay Sándor Vérnász című operáját, amit először szeptember 15-én és 16-án a budapesti Millenáris Fesztiválon mutatnak be, majd később a Szegedi Nemzeti Színházban is műsorra tűznek. Az évad opera-előadásai közül a Simon Boccanegrát, a felújított Toscát, valamint a Falstaffot és a Triptichont játssza még a zenekar, amely a bérleti koncertek mellett vendégszereplésekre is készül. Október 6-án Gyüdi Sándor vezényletével a budapesti Millenáris Teátrumban adnak koncertet, a hónap végén pedig Németországban, Darmstadtban és Adelsheimben Horst Gehann és Eric Werner dirigálásával Schubertműveket játszanak. December első felében a spanyolországi Bilbaóba utazik az együttes, ahol a madridi Teatro Real neves olasz karmestere, Antonello Allemandi vezényletével, nemzetközi szereplőgárdával Verdi operáját, A szicíliai vecsernyét szólaltatják meg négy előadásban. Az előadás-sorozatra már minden bérlet elővételben elkelt, ami - 2500 fős színházteremről lévén szó tízezer nézőt jelent. Március elején Németországban a szokásos tavaszi operagálával turnézik a zenekar. Az évadnyitó társulati ülésen nyugállományba vonulása alkalmából köszöntötték az együttes alapító tagját. Török Jánosnét, 30 éves jubileumán Szász Mihályt, valamint a zenekarhoz szerződtetett új tagokat: Skorka László és Nyíri Csaba hegedűművészeket. Hollósi Zsolt Uszadékfogók a szentesi kórház kerítésénél Virágba borult a Kurca Virágzik a Kurca, mondta Korom Pál, a szentesi polgármesteri hivatal főtanácsosa lapunk érdeklődésére, miszerint az utóbbi napokban miért jelentek meg a békalencsék a víztükör felszínén. Ez annál is inkább foglalkoztatja a helybelieket, mert a főcsatorna kotrásának befejezése óta ilyenre szinte nem volt példa. De a most észlelhető vízi növényzet - a kiterjedését tekintve - jelentéktelen ahhoz képest, mint ami a Kurca rekonstrukciója előtti időszakot jellemezte. Akkoriban ugyanis a nádtól, a sástól és más növényektől egyes helyeken még a víz is alig látszott a mederben. Korom Pál elmondta: a meleg időjárás kedvez a békalencse szaporodásának, meg az is, hogy ha a víz nem folyik a mederben. A nyári hónapokban azért nem jelent meg az alga, a békalencse meg a rucaüröm, mert az önkormányzat 800 ezer forintot fordított a vízcserére. Erre azért is szükség volt, hogy a halak elegendő oxigénhez jussanak, s ne pusztuljanak tömegesen, mint többször is a Kurca rehabilitációja előtt. A víz utánpótlása a Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig), a helyi vízgazdálkodási társulat és az önkormányzat között korábban megkötött szerződés keretében történt, s ennek köMost még békalencsés a Kurca városi szakasza. (Fotó: Tésik Attila) szönhető, hogy eddig nem volt növényzet a víz felszínén még a legmelegebb napokon sem. Mint megtudtuk: most, amikor hűvösebbre fordult az időjárás, nincs komoly indok a vízcserére. Annál is inkább, mivel belvíz és csapadék bőségesen került a Kurcába, s valójában ezek okozták a növényzet burjánzását. A szakember szerint ugyanis az esővel meg a belvízzel nagy mennyiségű tápanyag jutott a főcsatornába, s ez kedvező hatással volt a növények fejlődésére. A Kurca virágzása lényegében ennek tulajdonítható. A vízügyesek azonban nem tétlen szemlélői az ökológiai jelenségnek. A főcsatorna több-pontján, így például a kórház kerítésénél úgynevezett uszadékfogókat helyeztek el, és az Ativizig dolgozói az összegyűlt növényzetet el is szállítják. A főtanácsos azt is elmondta: néhány héten belül teljesen eltűnnek a Kurca „virágai". Ha pedig az időjárás még hidegebbre fordul, akkor már nem képződnek újabb algák és békalencsék. B. I. Békalencse, évről évre A békalencse évtizedek óta minden nyár végén, ősz elején megjelenik a Tiszán. Évről évre indulatok kavarognak, intézkedéstervek születnek, aztán, még mielőtt utóbbiak megvalósulhatnának - megszűnik a növényáradat, s a téma eltevődik jövőre. Mi is az a békalencse? Víz tetején úszó, zöld növényke, több faj akad belőle, a legnagyobb is csak pár milliméteres. Ezek alkotják a Tiszán úszó szőnyeg tetemes hányadát, de akad benne bársonyos-párnás levelű rucaörömpáfrány, és gyökerétől elszakadt, többféle hínár is, elsősorban tócsagaz. A súlyom fekete, horgonyszerű, néhol „ördögfej"-nek nevezett termése is gyakorta úszik a zöldellő növénytömegben, amely valóban tömeges; sokan azt hiszik, a „zöldár" elnevezés a békalencse-áradatra vonatkozik. Hol keletkezik mindez, s honnan kerül a Tiszába? Az említett növények állóvizek lakói, itt szépen elvannak, senkit nem zavarnak, de ha az adott vízbe többlet növényi tápanyag kerül, akár bemosódó műtrágyák, akár lakossági szennyvíz révén, akkor ugrásszerűen elszaporodnak (lásd: Mártélyi holtág). Ez már káros jelenség, mert a víz tetején lebegő, összefüggő növényszőnyeg elzárja a vizet a napfénytől, megakadályozva az algák, egyéb vízinövények fotoszintetizációját, így a víz oxigéntartalma lecsökken, s ez halpusztulást is okozhat. A Tiszába sok helyről, többek között a hortobágyi rizsföldekről, mindenféle rendű-rangú csatornákból, egyéb, nagyon lassan folyó és állóvizekből kerül vízleeresztéskor. Ilyenkor aztán napokon, heteken át vonul le a Tiszán a sok mázsányi, tonnányi növénytömeg. A folyóban már kárt nem okoz, mert mennyisége a víz felületéhez, tömegéhez képest elenyésző, csak a látványa riasztó, s ha egy-egy szögletben. öbölben feltorlódva bomlani kezd, akkor a szaga is. A védekezés pedig? Időről időre megpróbálják, a Körösökön például ún. merülőfallal olykor elzárják a lencsetömeg útját, és az összetorlódott növénymennyiséget partra rakják, de ez kevés. Az áradatnak rendszerint az vet véget, hogy elfogy a lencse: ami volt, leúszott a Tiszán. Az egyetlen igazi védekezés az lenne, ha a szántóföldekre csak annyi műtrágya, egyéb szerves anyag kerülne, amennyi a haszonnövények fejlődéséhez elegendő, s lakossági szennyvíz egyáltalán nem jutna a vizekbe. F. Cs. A szakszervezet kevesli a tanárok béremelését Csak a kötelezőt kapják meg A Pedagógusok Szakszervezete szerint a kormány húszszázalékos béremelési Ígéretével szemben szeptember elsejével csak kisebb mértékben nőtt jó néhány tanár fizetése. Többen elhagyják a pedagógus pályát az alacsony keresetek miatt. A pedagógusok nagyobb megbecsülését jelzi, hogy ez év szeptemberében húszszázalékos, januárban további nyolcszázalékos béremelésre számíthatnak hangoztatta június közepén még politikai államtitkárként Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium jelenlegi vezetője egy Visegrádon tartott szakmai konferencián. A tanárok szerint azonban a húszszázalékos fizetésemelés egyáltalán nem mondható általánosnak. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szegedi bizottságának titkára, Papp Jánosné szerint még legalább ötszázalékos emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a kormány ígérete teljesüljön. - Ez a szeptemberi béremelés nem jelent érzékelhető növekedést a pedagógusok reálkeresetében, ráadásul a tervezettnél rendszeresen magasabb infláció elviszi a növekmény egy részét - tette hozzá a szakszervezeti vezető. A PSZ 1998-ban azzal a kéréssel fordult az oktatási tárcához, hogy 2002-re a tanárok keresete 20-25 százalékkal haladja meg az átlagjövedelmet, s így elkerüljék a pedagógusok látványos leszakadását a vállalkozói szférától. Papp Jánosné tájékoztatása szerint az Oktatási Minisztérium 1999-ben még támogatta ezt az igényt, ma viszont csak 2006-ra tudja elképzelni megvalósítását. Emiatt a szakszervezet és a tárca közötti tárgyalások elakadtak. A pedagógusok fizetését szeptember elsejével úgy emelték, hogy a közalkalmazotti bértábla úgynevezett szakmai szorzóját 1,19-ról 1,43-ra növelték. Az ez alapján kiszámított alapbért különböző pótlékok egészíthetik ki, ha az illető pedagógus például osztályfőnök, szakmai munkaközösség tagja, igazgató vagy az iskolavezető helyettese. De plusz pénz jár a túlmunkáért vagy a kiemelt munkavégzésért is. Az osztályfőnöki pótlék a hónap elejével havi 1590ről 1910 forintra, a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés pedig 3000ről 3600 forintra emelkedett. A néhány ezer forintos összegektől csak az igazgatói és a helyettesi pótlék tér el egy nagyságrenddel, az utóbbi például 20 670 forint havonta. Ezekből a kiegészítésekből azonban a pedagógusoknak csak kisebb hányada részesül. A szakszervezet országos irodájának számításai szerint egy általános iskolai tanító 6-8 éves munkaviszony után - a jellemzőbb pótlékokkal együtt - ez év elején bruttó 60 640 forintot keresett, amiből a levonások után 42 553 forintot kapott kézhez. Szeptember elsejével bruttó fizetése 72 160 forint, nettó bére 49 300 forint lett. Rövid számítással megállapítható, hogy ha a korábbi bruttó fizetést húsz százalékkal növeljük, 72 768 forintot kapunk, vagyis 608 forinttal többet, mint Mennyit keresnek a pedagógusok? Munkaviszony ideje Főiskolai végzettségi 2001. aug. 31-ig íek bruttó alapbére 2001. szept. l-jétől Egyetemi végzettségi 2001. aug. 31-ig jek bruttó alapbére 2001. szept. l-jétől 0 év 47 100 Ft 56 600 Ft 55 300 Ft 66 500 Ft 5 év 50 000 Ft 60 000 Ft 58 700 Ft 70 500 Ft 10 év 55 600 Ft 66 800 Ft 65 300 Ft 78 500 Ft 15 év 61 300 Ft 73 600 Ft 71 900 Ft 86 400 Ft 20 év 64 100 Ft 77 000 Ft 75 300 Ft 90 400 Ft 25 év 69 700 Ft 83 800 Ft 81 900 Ft 98 400 Ft 30 év 75 400 Ft 90 600 Ft 88 500 Ft 106 400 Ft Forrás: Pedagógusok Szakszervezete amennyi a példában szereplő összeg. A nettó bér esetében ez az eltérés már 1764 forint. A szakszervezet számításaiból az is kiderül, hogy a tanító bruttó béremelkedése a 2000. decemberi fizetéséhez viszonyítva 28,1 százalék, a nettó viszont csak 23,5 százalék, mivel a keresetnövekedést már magasabb adóteher sújtja. A szegedi Dózsa György Altalános Iskola igazgatója, Lehotai Jánosné elmondta: az intézményeknek lehetőségük lenne arra, hogy több fizetést adjanak a tanároknak, de az iskolákat fenntartó önkormányzattól kapott összeg csak a törvény által előírt bérek kifizetésére elegendő. - Az alacsony keresetek miatt többen mentek már el az iskolából, főleg a fiatal számítástechnika és nyelvtanárok keresnek jövedelmezőbb megélhetést. Ennek következtében vannak olyan szakok, amelyek oktatását csak nehezen tudjuk ellátni - mondta az igazgatónő. Hegedűs Szabolcs Németországba utaznak Külföldi továbbképzés Munkatársunktól A németországi ÉszakRajna-Wesztfália tartományban vesznek részt szakmai továbbképzésen szegedi pedagógusok. Szombaton 26 általános és 13 középiskola vezetője utazik Bocholtba, ahol egyebek mellett a pedagógiai programokról, a minőségbiztosításról, az értékelésről, a tananyag- és intézményfejlesztésről, az iskolák és a fenntartó kapcsolatáról, a holland közoktatás problémáiról hallgat előadásokat. A továbbképzést az Európai Házak Nemzetközi Szövetsége szervezi, az utazás és a program költségeinek 80 százalékát az Oktatási Minisztérium erre a célra elkülönített keretéből, a maradék 20 százalékot pedig az iskolák költségvetéséből fedezik. A külföldi szakmai programokon való részvételt egyébként egy 1997-es kormányrendelet a pedagógusok továbbképzésének egyik formájaként vezette be. A szegedi iskolaigazgatók szeptember 22-én érkeznek vissza Magyarországra.