Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-14 / 215. szám

PÉNTEK, 2001. SZEPTEMBER 14. MEGYEI TŰKOR 5 Rendeletek a védett városképért Szeged Kódex, a kiindulási pont Szeged Kódex címmel rendeletegyüttest állít össze a szegedi önkor­mányzat az év végéig és jelentet meg 2002 ele­jén. A gyűjteményben megtalálhatók majd mindazon országos és helyi rendeletek, ame­lyek a város egységes arculatának kialakítását segitik. Ha egy osztrák kisváros­ban sétálgatunk, nem tudjuk, miért érezzük magunkat annyira komfortosan. Hajla­mosak vagyunk azt hinni, a jó közérzetet az ódon. ám frissen felújított háza falai, a „sógorok" rendszeretete okozza, s valójában fogal­munk sincs, mekkora munka árán sugároz harmóniát egy ismeretlen település. Csak az avatottabb szemek veszik észre az egységes utcanév­táblákat. az ugyanolyan színű biciklitárolókat és korláto­kat, az eligazító táblák ha­sonlóságát. Szegeden ez a munka, az egységes arculatra való tö­rekvés kezdődött el egy júni­us 15-i közgyűlési határozat­tal. A folyamat legvégén majd azt vehetjük észre, hogy eltűnnek a Belvárosból az oda nem illő feliratok, cég­táblák. üdítőitalreklámok, az épületek színéhez, s a város jellegéhez illő „kiegészítők", padok, eligazító táblák, térké­pek, feliratok és reklámok je­lennek majd meg. Ezt a folyamatot segíti majd a kiindulási pontként szolgáló, olykor Bibliaként forgatandó Szeged Kódex, amely - mint ahogy neve is kifejezi - jogszabályok, ren­deletek gyűjteménye. Előre­láthatóan tíz országos és hét meglévő helyi rendeletet tar­talmaz majd - mondta el kér­déseinkre válaszolva Mészá­ros György, a polgármesteri hivatal stratégiai irodájának vezetője. Többek között tar­talmazza majd a város egysé­ges arculatának kialakítás­hoz szükséges engedélyezé­si eljárás, ellenőrzés és vég­rehajtás menetét. Szeged közterületi hirdetményekre, valamint a természeti érté­kek védelmére vonatkozó rendelettervezetét. Azért, hogy vitás kérdésekben az írott betű döntsön. A közterületi hirdetmé­nyekről például tudni kell ­mondta Mészáros György -, hogy kihelyezésük országos és helyi érvényű jogszabá­lyok alapján építési enged­élyhez kötött. Ugyanakkor létük nem csak építésügyi kérdés, hiszen vannak hangos reklámok, mozgó reklámhor­dozók is. Ez utóbbiakkal kap­csolatban még nem alkotott rendeletet a város, a Szeged Kódex megjelenéséig tehát a képviselő-testületnek még számos adósságát kell tör­lesztenie. így meg kell alkotni azo­kat a rendeleteket, amelyek többek között a városban ki­helyezendő hirdetőberende­zéseket típusonkénti határoz­zák meg, a közterületeket a reklámérték szem előtt tar­tásával sorolják be, s előírják a városkép meghatározó ele­meinek (utcanévtáblák, tájé­koztató térképek) elkészíté­sét. Ez utóbbival kapcsolat­ban azt is el kell dönteni, kész elemeket vásárol-e a város, avagy az igényesebb megol­dás érdekében ízig-vérig sze­gedi rendszert alakít-e ki. A még hiányzó rendele­tek megalkotása az idei őszi Közgyűlés feladata. A Város­kép Kft.-vei együttműködve immáron lehetőség nyílik ar­ra, hogy minden terv, elkép­zelés a Szeged Kódex útmu­tatásai alapján valósuljon meg. Azokat a megoldáso­kat pedig, amelyek „kilóg­nak" a többi közül, immáron ellenőrizni, legvégül pedig szankcionálni is lehet a meg­lévő, egységes eljárási rend alapján. Fekete Klára Művészeti iskola Alsóvároson Tűzzománc, ikonfestés, folklór Mester-Tanoda Alapfo­kú Művészeti Iskola nyílt az Alsóvárosi Kultúrház­ban. Húszféle művészeti tagozatokra várják az ér­deklődők jelentkezését. Az alapítványi iskola nö­vendékeit művésztanárok oktatják. Szegeden szeptemberben nyitotta meg kapuját a Mester­Tanoda Művészeti Iskola - tá­jékoztatta lapunkat Barkós Be­áta igazgatóhelyettes. A tano­da létrehozásáért sokat tett Nagy János tanár is. A Mester­Tanoda Alapítvány támogatá­sával megnyitott iskola az Al­sóvárosi Kultúrházban talált otthonra. A helyválasztás nem véletlen: a művelődési házban korábban is működtek külön­féle művészeti szakkörök, amelyek közül több most a Mester-Tanoda keretei között él tovább. Az alapítványi iskola a kul­túrotthonon kívül az alsóvá­rosi ferences plébánián, a piarista gimnáziumban és a hódmezővásárhelyi Károlyi­házban is tart foglalkozáso­kat. Az iskolában sokféle mű­vészeti ág alapismereteire ta­nítják a növendékeket. „Nem törekszünk mindenáron mű­vészpalánták nevelésére. Azt szeretnénk, ha a gyerekeket megérintené a művészet szép­sége, és növendékeink átélnék a művészkedés örömét" ­mondta az iskola céljairól az igazgatóhelyettes. A képzőművészet köréből a festészet, grafika, kerámia, tűzzománc és ikonfestés alap­fogásait oktatják. A klasszi­kus balett, színművészet és drámajáték világába is beveze­tik az érdeklődőket. A hangszerek közül a zon­gora, gordonka, furulya, kürt és gitár mellett a brácsa, fló­ta, tekerőlant, koboz megszó­laltatására is megtanítják az ifjú muzsikusokat. Az iskolában a népművé­szet iránt érdeklődők jelent­kezésére is számítanak. „Ta­pasztalataink szerint sok szülő szeretné gyermekét megismer­tetni a magyar népművészet alapjaival" - mondta Barkós Beáta. A folklórra jellemző ének­stílus, hegedű- és dudajáték tanítása szerepel a program­ban.A Mester-Tanodában mű­vésztanárok foglalkoznak a gyerekekkel. Az iskolába hatéves kortól írathatják be a gyerekeket, a színművészet és a dudajáték kurzusaira pedig 21 éves ko­rigjelentkezhetnek a növendé­kek. Ny. P. A szegedi kórház-privatizáció ügyében Válasz, viszontválasz „Rendkívül szánalmasnak tartom, hogy Bartha László polgármester jogerős bírói ha­tározat és közgyűlési jóváha­gyás nélkül az önkormányzat nevében ad ki sajtóközle­ményt" - mondta el vélemé­nyét Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke arról a kommünikéről, ami Szeged Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata szignóval szeptember 13-án jelent meg a Délmagyarországban. Mint arról lapunkban már írtunk, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­tének elnöke, Cser Ágnes a szegedi egészségügyi privati­záció ügyében ismeretlen tet­tes ellen tett feljelentést a Csongrád Megyei Főügyész­ségen. Mindemellett több hi­vatalos szervnél kezdemé­nyezte a kórház-privatizációs tervek törvényességi felülvizs­gálatát. Erre reagált sajtóközle­ményben az önkormányzat. Cser Ágnes kijelentette: az EDDSZ politikamentes érdek­védelmi szervezet, így az álta­la kezdeményezett vizsgála­tok nem politikai, hanem köz­életi megnyilvánulások. „Az olvasható a közleményben, hogy elfogult, rosszhiszemű kezdeményezésről van szó, és hogy a részemről megtörtént a hitelrontás. Meggyőződésem, hogy amíg nincs jogerős bíró­sági ítélet a hitelrontásról, vagy az elfogult, rosszhiszemű kezdeményezésről, addig azt nem lehet leírni sajtóközle­ményben". • Cser Ágnes nyilatkozata olyan mértékű tudatlanságról tanúskodik az önkormányzat működésével kapcsolatban, hogy az már feleslegessé tesz minden polémiát. Alapfogal­mak ismerete nélkül ugyanis nehéz érdemi vitát folytatni. Éppen ezért a magunk részéről a vitát lezártnak tekintjük. Mezey Róbert Szeged Megyei Jogú Város jegyzője • Szerkesztőségünk ezzel le­zártnak tekinti a feljelentések ügyét. Ezután csak akkor szá­molunk be új fejleményekről, ha hivatalos döntés születik. Újabb fesztiválokra hívták meg Táth Pál filmjét Világsiker A szentjánosbogarak nemi élete Kisdiákokkal akcióztak a rendőrök Szegeden Citromba harapó sofőrök Sellyén rendezték meg az elmúlt héten a Retina 2001 nemzetközi film- és videoművészeti találko­zót, ahol Tóth Pál, Szege­den élő Balázs Béla-díjas filmrendező A szentjános­bogarak nemi élete cimű, háromdimenziós techni­kával készült animációs filmje elnyerte a Magyar Televízió elnökének diját. A már több nemzetközi fesztiválon sikerrel szerepelt film iránt nagy az érdeklődés, meghívták az indiai The Gol­den Elephant 12th Internatio­nal Children's Film Festival­ra, a franciaországi Narbonn­ba. a nemzetközi rovarfilm­fesztiválra. a koppenhágai Buster filmfesztiválra, a Taipei Golden Horse Film Festivalra, a barcelonai Sitges, a bresti, a madridi, a római és a dél-ko­reai filmfesztiválokra is. Tóth Pál a kecskeméti stú­dióban hagyományos rajz­filmmel kezdte pályafutását. Eleinte a műfaj legkiválóbb mesterei, többek között Gé­mes József. Jankovics Mar­cell és Rófusz Ferenc mellett dolgozott, majd a Leo és Fred című rajzfilmsorozattal önál­lóan is nagy sikert aratott. 1986-tól kilenc éven át Belgi­umban dolgozott, ahol meg­ismerkedett a számítógépes animációval is. Hazatérése Tóth Pál a szegedi otthonában kialakított parányi „rajzfilmstúdióban". (A szerző felvétele) után egy szegedi panellakás parányi szobájában rendezte be saját „rajzfilmstúdióját", Paja Film néven céget alapí­tott, és az idehaza ismeret­lennek számító, háromdimen­ziós technikával egyedi ani­mációs filmeket készített. A Szezonvég, az Egy újabb nap, az Esti dal és A szentjánosbo­garak nemi élete című filmje az elmúlt években számos dí­jat nyert különböző hazai és rangos nemzetközi fesztiválo­kon. - Egyre többfelé hívják a munkáimat - nyilatkozta nem­rég Tóth Pál -, mostanában számoltam össze: ebben az év­ben már 32 külföldi fesztivá­lon szerepeltek a filmjeim. Ezek között vannak olyan meghívások is, melyekre iga­zán büszke lehetek: például a Dán Filmintézet és a Washing­toni Nemzeti Múzeum meghí­vása, vagy a koreai filmfesz­tivál, amelynek a nyitó gá­laműsorába kérték az egyik munkámat, de ugyanúgy fon­tos a hollywoodi, dallasi, nash­ville-i fesztiválokon való rész­vétel is. Jó érzés, hogy a világ­ban sokfelé tudják: létezem, és a Tisza partján, egy panel­lakásban üldögélve készítem a filmjeimet. Számon tartják és értéknek tekintik, amit csiná­lok. A fesztiváldíjak vissza­jelzést és megerősítést adnak, de rendszerint nem járnak anyagi elismeréssel. Pénzdíj ritkán fordul elő, ezzel szem­ben a fesztiválokon való rész­vétel minden esetben komoly plusz költségeket jelent. Egy­re nagyobb probléma a kópi­ák elkészítésének és postázá­sának a finanszírozása, vala­mint a nevezési díjak kifizeté­se. Hollósi Zsolt Jobban fogyott a cit­rom, mint az alma a Csongrád Megyei Baleset­megelőzési Bizottság és a Generali-Providencia Biz­tosító közös akcióján. Pi­ros almát azok kaptak, akik a KRESZ előírásai­nak megfelelően közle­kedtek, a rendhagyó el­lenőrzés során bün­tetőpontok és bírság he­lyett citrommal „jutalmaz­ták" a közlekedési vétsé­get elkövetőket. Szegeden tegnap délelőtt egy órán keresztül Mózes Sán­dor őrnagy, a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság forgalom-ellenőrzési alosztá­lyának vezetője „meszelte le" az autókat a Kossuth Lajos su­gárúton. Az őrnagy munkáját az út széléről figyelte Kovács Mihály alezredes, a közlekedé­si osztály vezetője a rókusi I. számú iskola diákjaival. Nem véletlenül szeptem­berre, az iskolakezdés időpont­jára tettük az akciót - nyilat­kozta lapunknak Mucsiné Sza­holcski Ágnes hadnagy, a bal­eset-megelőzési bizottság tit­kára. Ebben az időszakban ugyanis az iskolakezdés miatt újra megsokasodnak a közutak mellett közlekedő, azokon át­kelő diákok. A rendőrség, a baleset-megelőzési bizottság és maguk az érintettek az al­ma-citrom akcióval igyekez­tek felhívni az autósok figyel­mét a körültekintő vezetésre. Filadelfi Pál gyorsan hajtott, citromot kapott, majd ígéretet tett: ezután szabályosan közlekedik. (Fotó: Karnok Csaba) Természetesen sokan még az elemi szabályokat sem tart­ják be, ám a rendőrök tapasz­talatai szerint jó lecke a bírság helyett osztott citrom. A mód­szert egyébként Ausztriában dolgozták ki, és Magyarorszá­gon nyolc éve alkalmazzák. Savanyú arcot vágott Fila­delfi Pál. amikor beleharapott a citromba, és szentül fogadta, ezentúl betartja a szabályokat. Bár azt mondta: öregecske Skodájával csak azért előzött hatvannal, mert előtte a belső sávban haladt egy teherautó. A déligyümölccsel „megbírsá­golt" autós szerint jó ötlet, hogy a gyermekek kezéből vehetik át a büntetőcsekket helyettesítő gyümölcsöt a sofőrök, hiszen így találkozhatnak a közleke­dés legvédtelenebb részt­vevőivel, akikre ezentúl bizo­nyosan vigyázni fognak. Fiatal kora ellenére minden heveskedést nélkülözött Dudás Gábor vezetői stílusa, így jutal­ma egy alma lett. A hároméves jogosítvánnyal büszkélkedő fiú elmondta, egyébként sem szo­kott szabálytalanul vezetni. Ez amúgy náluk családi szokás: édesapja ugyanis gépjárműve­zetést oktat. K. B.

Next

/
Thumbnails
Contents