Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-11 / 212. szám

HÍREK 4 AKTUALIS KEDD, 2001. SZEPTEMBER 11 A hazai egyetemek bölcsészettudományi karainak vezetői több pontban kifogásolják azt a nyáron született kormányrendeletet, amely a bölcsész szakok képesítési követelményeit foglalja össze. A hat éven át készült követelményrendszer ismét bevezeti a kétszakos egyetemi tanárképzést. A bölcsészdékánok budapesti találkozójukon egyetértettek azzal, hogy az utóbbi évek gyakorlatával szemben - amikor egyetlen szakon is szerezhetett valaki diplomátvissza kell állítani a szakpárokat, hogy a fiatalok két felsőfokú végzettséggel könnyebben el tudjanak helyezkedni a munkerőpiacon. A kétszakosság bevezetésének időpontjáról azonban megoszlik az Oktatási Minisztérium és az egyetemek véleménye. A szaktárca azt szeretné, ha a végzős középiskolások már jövőre szakpárokra jelentkezhetnének. A bölcsészdékánok szerint azonban ez az oktatási reform legalább két évig tartó felkészülést kíván. - A felsőoktatási törvény szerint minden jelentős változást, amit a felvételi eljárásban bevezetnek, két évvel hamarabb be kell jelenteni. Úgy vélem, a kétszakos képzés ilyen jelentős változás, amit leghamarabb 2003-ban lehetne elindítani. Erről azonban egyelőre jogértelmezési vitát folytatunk a minisztériummal - mondta lapunknak Berta Árpád, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja. A bölcsészkari vezetők szerint azoknak a diákoknak is biztosítani kellene a diploma ingyenes megszerzésének lehetőségét, akik egyik szakjuk mellé tanulmányaik alatt vesznek fel egy másikat. Ez utóbbi ugyanis a jelenlegi jogszabályok alapján második diplomának számít, amit az állam nem finanszíroz. A kétszakos képzés bevezetése kapcsán Berta Árpád arra is kitért, hogy az egyetemek maguk szeretnék meghatározni, mely képzéseket lehet egymással párosítani. Ezáltal ugyanis előre tervezhetnék a karok kapacitását, másrészt színesebb kínálatot nyújthatnának a hallgatóknak. Ezzel szemben a kormányrendelet kötelezően társítandó szakokat jelöl meg, amelyek - a bölcsészkarok értelmezése szerint - önállóan nem hirdethetők meg. A bölcsészdékánok az ellen is kifogást emeltek, hogy a képesítési követelmények nincsenek összhangban a normatív finanszírozással. Úgy vélik, semmi nem indokolja, hogy az egy- és a kétszakos képzés támogatásánál különböző mércét vegyen alapul a minisztérium. - Az intézmények a 338 ezer forintos bölcsészképzési normatívának csak 65 százalékát kapják meg az egyszakos diákok után, holott a jogszabály az ő esetükben is ugyanolyan mennyiségű és minőségű munkát követel meg, mint a két szakon tanulóknál - magyarázta az ellentmondást Berta Árpád. írásba foglalt követeléseiket a dékánok az oktatási miniszternek is eljuttatják, akitől egy hónapon belül várnak választ. Ha az nem lesz kielégítő a bölcsészkari vezetők számára, akkor megbeszélést kezdeményeznek a szaktárca irányítójával. Hegedűs Szabolcs TANÚKAT KERESNEK. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság tanúk jelentkezését várja a Kisteleki Ede utcai gyilkosság ügyében. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a szegedi Kisteleki Ede utcai panelház egyik lakásában gyilkosság áldozata lett egy hetvenéves nő. A rendőrség kéri, hogy aki bármilyen információt tud a súlyos bűncselekménnyel kapcsolatban, hívja a 62/562MOOas telefonszámot, vagy jelentkezzen személyesen a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóosztályának életvédelmi alosztályán. A SZÉKELY ROVÁSÍRÁSRÓL tart előadást szeptember 12-én, szerdán 18 órakor Deák Dezső az Alsóvárosi Kultúrházban. A bodrogalsóbői ezeréves leletet saját megfejtésében ismerteti a kutató, és bemutatja kultúrtörté neti jelentőségét. A belépés díjtalan. Tanévnyitó a SZÉF-en Bővül a képzési kínálat A Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán 238 nappali és 475 levelező tagozatos elsőéves hallgató kezdi meg az új tanévet, amelyet tegnap délután nyitottak meg a Szegedi Ifjúsági Házban. Az intézmény főigazgatója, Szabó Gábor egyetemi tanár beszédében hangsúlyozta: „intézményünk erőssége mindig az volt, hogy perspektivikus szakmát adtunk a fiatalok kezébe, és ezt nem szabad feladnunk". Ennek érdekében a SZÉF három szakterületen kívánja bővíteni képzési palettáját: az egyik a környezetgazdálkodás, a környezettechnika és a környezetmegtartás, a másik a minőségszabályozás és a minőség-ellenőrzés, a harmadik pedig a logisztika-informatika és a terméktervezés. A kar fontos célként tűzte ki azt is, hogy a régióban lévő élelmiszer-ipari kis- és középvállalkozások szaktanácsadó központjává váljon. A főigazgató helyes politikai szándéknak minősítette azt, hogy az évtized végére az érettségizettek ötven százaléka folytathassa tanulmányait a felsőoktatásban. Ehhez azonban új és korszerű oktatási épületekre, infrastruktúrára, a humán erőforrás bővítésére és munkaerő-megtartó anyagi juttatásra van szükség - mondta Szabó Gábor. A tanévnyitón Seres L ászló, az egyetem ifjúsági ügyekért felelős rektorhelyettese és Szekeres Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium címzetes főtanácsosa is köszöntötte a SZÉF elsőéves hallgatóit, akik letették az ilyenkor szokásos esküt. Az ünnepségen elhangzott, hogy a kar öt diákja kapott ebben az évben köztársasági ösztöndíjat. H. Sx. Múzsák iskolája Munkatársunktól Szeged legújabb alapfokú művészeti iskolájáról, a Szögedi Múzsa Közhasznú Társaságról, az intézményben folyó komplex képzésről készített rövidfilmet Múzsák iskolája címmel a Telin tévé, amit ma, kedden este 19.45-től, szerdán 20.00-tól, csütörtökön 20.30-tól és pénteken 21.00 órától láthat a közönség. M. 5. mester-díj Patay Lászlónak Kitüntették a dóm festőjét Aláírást gyűjtenek a határon túli diákok Nem kérdezték őket Aláírásgyűjtésbe kezdenek azok a Szegeden tanuló határon túli magyar egyetemisták, akik sérelmezik, hogy eddigi szálláshelyeikről át kell költözniük a nemrég elkészült Márton Áron Kollégiumba. A fiatalok ugyanis nem akarnak elszakadni attól a közösségtől, amelyben eddig a magyar állampolgárságú hallgatókkal együtt éltek. Az új kollégium az Oktatási Minisztériummal és a Márton Áron Szakkollégiummal kötött szerződés eredményeképpen jött létre, és az egyetem nem teheti meg, hogy üresen, kihasználatlanul hagyja - nyilatkozta lapunknak korábban Mészáros Rezső, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Mivel a diákszállót nem tudták betölteni önként jelentkezőkkel, a rektor úgy döntött, irányítsák ide a más kollégiumokba már felvett határon túli magyar hallgatókat. Az új kollégiumba ugyanis magyarországi fiatalok nem költözhetnek be, a határon túliak eddigi helyeire viszont felvehetik őket. Mészáros Rezső úgy véli, a kényszerű költözködést csupán két-három diák ellenzi, akik személyes okokból nem kívánják elhagyni eddigi szálláshelyüket. A szlovákiai Érsekújvárról érkezett bölcsészhallgató, Nagy Zoltán ezzel szemben azt állítja, eddig több mint tíz diákkal beszélt, akik sérelmezik az eljárást, de a nyári szünet után többen még nem jöttek vissza Szegedre. Mint mondja, azt kifogásolják, hogy az érintetteket csak augusztus végén értesítették: el kell hagyniuk eddigi lakóhelyüket, ahová többeket már hónapokkal ezelőtt felvettek. Nincs kétségünk, hogy a minisztériumot és a szakkollégiumot a jó szándék vezérelte, amikor külön szálláshelyet alakítottak ki a határon túlról érkező diákoknak, de talán őket is meg kellett volna kérdezni, szeretnének-e másoktól elkülönítve élni. Azt tartanám jónak, ha a határon túliak az anyaországi hallgatókkal együtt laknának, mert szerintem fontos, hogy ne csak egymást, hanem a magyarországi fiatalokat is jobban megismerjék - mondta lapunk kérdésére Nagy Zoltán, aki eddig az öthalmi kollégiumban lakott, ahonnan egy albérletbe költözött. — Az öthalmi diáklakásokban huszonhat határon túli fiatal élt, akiknek a kollégiumi jogviszonyát szeptember elsejével megszüntették. Ezen a héten még a vendégházban maradhatnak, de a hét végén át kell költözniük a Márton Áron Kollégiumba - tette hozzá. Nagy Zoltán attól tart, hogy az elkülönítés a megkülönböztetés érzését alakítja ki a fiatalokban, s még ha ezt jó szándék is vezérli, a szomszédos országokban a diszkrimináció kapcsán szerzett rossz tapasztalataik miatt gyanakvással fogadják az eljárást. Nagy Zoltán és mások arra készülnek, hogy támogató aláírásokkal megerősített nyilatkozatban juttatják el véleményüket az egyetem vezetéséhez. H. Sz. Patay László festőművész a dijjal. (MTI Fotó: Kovács Tamás) Munkatársunktól Az 1500-as évek elején a Felvidéken alkotott a rejtélyes M. S. mester, akinek remekművű táblaképei a Szépművészeti Múzeumban és az esztergomi Keresztény Múzeumban csodáihatók meg. Róla nevezték el azt az idén először odaítélt díjat, amellyel mindig olyan képzőművészt jutalmaznak majd, akinek munkásságában az európai és a magyar nemzeti jelleg évtizedeken át együtt jelent meg. Az elismerés alapítói fontosnak tartották, hogy olyan elsőrangú képzőművészekre hívják fel a figyelmet, akiket a pártállami zsűrik általában kirekesztettek a jutalmazásból. Az M. S. mester-díj első kitüntetettje Patay László Munkácsy-díjas festőművész, aki számos templomi freskót és seccót készített az elmúlt évtizedekben. A hamarosan hetvenedik születésnapját ünneplő alkotó Szőnyi István növendékeként 1956-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskola freskófestő szakán, ahol 1970-től 1992-ig maga is tanszékvezető professzor volt. Patay László ma a monumentális freskófestészet legnagyobb hazai alkotó egyénisége. Az elmúlt években a szegedi dómban is letette névjegyét: először mintegy száz négyzetméternyi falfelületre, majd a hatalmas kupolára festett bibliai tárgyú jeleneteket. Ezeket a csodálatos seccókat tartja élete főművének. Patay Lászlónak az elmúlt hét végén a budai várban adták át az elismerést. Jövőre visszatér a kétszakos tanárképzés? A dékánok több időt kérnek Ösztöndíj szeptember 20-án Megszállták a hallgatói irodát Derekasan állták az egyetemi beiratkozás utáni első rohamot a szegedi Hallgatói Szolgáltató Iroda munkatársai. A diákok tegnap délelőtt valósággal megszállták a Boldogasszony sugárúti épületet, ahol az ingyenes utazásra jogosító bérletet és a könyvesekket vehették át. Az első ösztöndíjak várhatóan szeptember 20-án jelennek meg a bankszámlákon. A szegedi felsőoktatási intézményekbe tegnap óta iratkozhatnak be a diákok. A Hallgatói Szolgáltató Iroda (HSzI) új számítógépes nyilvántartó rendszere jelesre vizsgázott: tegnap délig közel hatszázan vehették fel az ingyenes helyi közlekedésre jogosító bérletet és a 2200 forintos könyvcsekket. Fodor Sándor másodéves történelem szakos hallgató elégedetten tépi szét az érvénytelen szelvényt. Idén egyórás várakozással megúsztam - mondja. - A kurzusfelvétel enrtél sokkal húzósabb lesz. Fekete Csaba irodavezető azt mondja, az elmúlt évek^ hez hasonlóan idén is az első két nap a legkritikusabb. A legtöbben azonnal a beiratkozás után sorba állnak, annak ellenére, hogy a diákigazolványt bérlet nélkül szeptember 21éig elfogadják a tömegközlekedési eszközökön. Az új tanévet igazoló hologramos szelvényt a jövő hónap közepétől A szokásos beiratkozás utáni tömegjelenet a szolgáltató iroda előtt. (Fotó: Schmidt Andrea.) ragasztják rá a diákigazolványokra, ennek hiányában a kártya október 31-éig érvényes. Az első havi ösztöndíj várhatóan 20-án jelenik meg a bankszámlákon, a lakhatási és a szociális támogatásról szóló pályázatokat csak októberben úják ki a hallgatói önkormányzatok. A Szolgáltató Iroda ezen a héten rendkívüli nyitva tartással várja a hallgatókat. Csütörtökig 8-tól 17 óráig, pénteken 15 óráig tart az ügyintézés, a jövő héttől minden visszazökken a régi kerékvágásba. A munkaidő maradt, a feladatok megszaporodtak: az idei tanév újdonsága, hogy a HSzI átvette az egyetem összes karának ösztöndíjjal kapcsolatos ügyintézését. Ráadásul mostantól a tanárképző főiskolai kar hallgatói is az irodán keresztül juthatnak hozzá diákigazolványaikhoz. Szalma Baksi Ferenc