Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-10 / 211. szám

HÉTFŐ, 2001. SZEPTEMBER 10. MEGYEI TÜKÖR 5 A diákok horgászbotot vasalót és magnót is hoztak Beköltöztek a kollégiumba Csongrádon húszezer mázsa szőlő tőkén marad? Vészhelyzet a borpiacon A csongrádi Szőlőhegyen nagy a bizonytalanság: a hét végén megkezdték a felvásárlást, ám árat még nem tudnak a termelőknek mondani. (Fotó: Tésik Attila) Jelentős mennyiségű tavalyi bor maradt a pin­cékben, éppen ezért úgy tűnik, hogy a Csongrád körzetében termett szőlőmennyiségből húsz­ezer mázsányi a tőkén marad. A két csongrádi borászati cég vezetése teljesen tanácstalan, a Csongrádbor Kft. például a szőlőátvételt az árak meghatározása nélkül kezdte meg. Bebizonyosodott, hogy év közben nem véletlenül verte a vészharangot a borászszak­ma, a pincészetek tározóedé­nyeiben ugyanis máig je­lentős mennyiségű 2000-es évjáratú bor foglalja a helyet, így csak korlátozott menny­iségben vállalkoznak a szőlőátvételre. A Bokrosi Borászati Kft. ügyvezető igazgatója, Kürtösi András lapunknak elmondta: az ol­csó olasz borok importja mi­att a hazai vörösborok piaca szinte elveszett, a keres­kedőket ugyanis - érthetően - csak a haszon érdekli. E gondot szerinte tetézi, hogy idén különösen szép termés várható, melynek átvételére csak részben lesz képes a két helyi feldolgozó. A bokrosi ültetvények terméséből mint­egy 6-7 ezer mázsa maradhat a tőkén. Mivel a Csongrád­bor Kft. pincéjében sem „ró­zsásabb" a helyzet, Gulyás Ferenc hegyközségi elnök szerint összességében mint­egy húszezer mázsa szőlőnek kérdéses még a piaca. A hegyközség az elmúlt hóna­pokban az agrár- és a pénz­ügyi tárca mellett a minisz­terelnöktől is kért - nyílt le­vélben - segítséget. A „meg­szólíttatásra" Orbán Viktor titkársága küldött a hegyköz­ségnek választ, miszerint a kérdéskörrel nem tud fogla­kozni a kormányfő, de az il­letékes kormányzati szervek lépéseket tesznek. Azóta az ügyben szinte semmi sem történt. Gulyás Ferenc úgy véli: ha napokon belül nem történik hathatós intézkedés, az ágazat katasztrofális hely­zetbe kerülhet. Szerinte több százezer hektoliter bort kelle­ne exportálni, avagy lepárlás­sal hasznosítani. A Csongrádi Hegyközség nem kíván védőárat bevezet­ni, e lépésnek nem látják ér­telmét. Ezzel egyetért a két borászati cég ügyvezető igazgatója is, nekik e nélkül is égető problémákkal kell megküzdeniük, egyelőre a piaci ár kialakításával baj­lódnak. A Csongrádbor Kft. vezetője, Pál fi György pél­dául még tegnap este is ta­nácstalan volt, ugyanis szombat délután megkezd­ték a felvásárlást, ám árat még nem tudnak a ter­melőknek mondani. Véle­ménye szerint a borpiacon, a helyzetet látva, egyelőre senki sem mer konkrét lépé­seket tenni. Úgy vélte: meg­felelő exporttámogatás nél­kül külföldön sem tudnak például az olasz borokkal versenyre kelni. Leszögezte: az elmúlt években a borá­szati ágazatban tevékeny­kedők - kemény adóterheket felvállalva - jelentős össze­gekkel növelték a központi költségvetés bevételét, ezért itt lenne az ideje, hogy most az állam nyújtson számukra, s közvetve minden szőlőter­melő részére segítséget. M. Sz. J. A Szegeden tanuló egyetemisták közül so­kan költöztek be az el­múlt hét végén kollégiu­mi szobájukba, hiszen mától a felsőoktatásban is elkezdődik a tanév. Az elsőéveseknek külön­böző programok nyújta­nak lehetőséget barátok szerzésére. A Szegedi Tudomány­egyetem Hermán Ottó Kol­légiumának előterében va­sárnap délben hátizsákokkal és táskákkal „felszerelt" fia­talok sorakoznak. Az egyik fiú kezében horgászbotot szorongat, a mellette álló lány szatyrából félig kilóg egy vasaló. Mások számító­gépet, vállfákat, magnót ci­pelnek, mindazt, amit a cso­magba már nem tudtak bele­gyömöszölni. Vannak olyan diákok, akiket a szüleik, testvéreik is elkísérnek, hogy segítsenek a költözés­ben. Az elsőévesek bediktál­ják adataikat az előtérben felállított asztaloknál, meg­kapják a számukra kijelölt szoba kulcsát, majd rögtön be is fizethetik a 4500 forin­tos havi kollégiumi díjat, s utána az idősebb kollégisták felkísérik őket az emeletek­re. Az alsóbb szinteken lá­nyok, feljebb fiúk laknak. Az egy vagy több év óta itt élők már otthonosan mozog­nak az épületben. Könnyeb­ben megtalálják a tizedik emeleti raktárt is, ahol min­denki lepedőt, takarót és párnát kap. A szobák köte­lező tartozéka még - a búto­rokon kívül - a lavór, a ru­haszárító vagy a pohár. Varga Attila hat órán ke­resztül vonatozott Miskolc­ról, és most két hátizsákkal és egy sporttáskával megpa­kolva várja, hogy elfoglal­hassa szobáját a kollégium­ban. Egyedül érkezett, és sok mindent hozott magával, mert október közepéig nem akar hazautazni. - Miskolc elég messze van, és sokba kerül az utazás. Ezért igye­keztem minden szükséges holmit becsomagolni. A ru­hákon kívül edények, fűsze­rek, gyógyszerek és sebta­pasz is van a táskában ­mondja a biológus laborató­riumi operátor szakra járó elsőéves hallgató. Attila csak néhány diákot ismer a kollégiumból, akikkel együtt felvételizett. Ezen a héten azonban különböző progra­mok nyújtanak lehetőséget újabb barátok szerzésére. Ennek legelső lépését hirdeti a lépcső fölé függesztett feli­rat: a köszönés a barátság kezdete. A kollégiumba beköltöző 75 elsőéves diák egyike, Hű­bér Balázs szülei segítségé­vel próbálja megtalálni a magával hozott holmik leg­jobb helyét. Anyukája egy kendővel letörli a port a szekrény polcairól, s máris be lehet pakolni a ruhákat. A Vaskútról érkezett Balázs társadalombiztosítás szakon fog tanulni. Úgy tervezi, minden héten hazautazik, hi­szen csak száz kilométert kell megtennie. A kollégium életét még alig ismeri, bár az elsősök levélben kaptak rö­vid tájékoztatást. Ebből tud­ja például, hogy korcsolya-, mozi- és színházbérletet ve­hetnek igénybe a diákszálló lakói, s hogy többféle szaba­didős tevékenység közül vá­logathat. A már három éve itt lakó Szabados János joghallgató szerint ez a legjobb kollégi­um: a háromágyas szobák hangulatosak, közel van a li­get, s nem kell sokat utazni a belvárosig. - Vannak, akik ritkán járnak haza, és itt ren­dezkednek be: maguk mos­nak, főznek, takarítanak, s otthonról csomagban kapják a kaját. Ebben a kollégium­ban sok párkapcsolat is kia­lakul - magyarázza, menyire meg lehet szokni az itteni életet. A végzős hallgatókon kívül csak kevesen költöz­nek el innen. Hegedűs Szabolcs Vége a nyári szünetnek, költöznek a diákok a kollégiumba. (Fotó: Karnok Csaba) A Pick-toronyból ad és játszik át a 1Vestel Egyenletes térerő Munkatársunktól Az elmúlt hetekben sok mobilhasználó észlelhette, hogy Szegeden, Alsóvároson és Kecskéstelepen ingadozik a térerő. Lapunkat is számosan megkeresték azzal a panasszal, hogy a város déli részén gyakorlatilag használhatatlanok a Westel 900-telefonok. - A Szeged déli körzeteit ellátó átjátszóállomás területét megvásárolta egy vállalkozó, ezért az antennákat át kellett telepítenünk - nyilatkozta lapunknak Maradi István, a Westel Rt. üzemeltetési igazgatója. Az igazgató elmondta, hogy az áttelepítés idején valóban észlelhettek jelentős ingadozást az ügyfelek a térerőben, hiszen az újabb, végleges adóállomás felállításáig egy ideiglenes antennarendszeren keresztül telefonálhattak az Alsóvároson és Kecskéstelepen lakó, vagy éppen arra járó westelesek. - Az ideiglenes állomás gyakorlatilag egy konténer, amit az időjárás viszontagságai ellen acélhuzalokkal erősítünk meg, ez a gyengébb teljesítményű átjátszó azonban nem tud a nagy tornyokhoz hasonló erősségű rádiójeleket sugározni - közölte Maradi István. A végleges átjátszó már működik, a Pick épületének ötven méter magas tornyában kaptak helyet az antennák, a térerőprobléma megoldódott - mondta az igazgató. Rejtélyek Szegeden, a Kereszttöltés utcai fehérneműboltban Honnan jöH a szag és a vér? Krimibe illő a rejtély, amelyre valószínűleg soha nem kapnak vá­laszt Szegeden, a Ke­reszttöltés utcai panel­ház lakói. A ház egyik első emeleti lakásában meghalt egy nő, de ezt csak jóval a halála után fedezték fel. Miután a holttestet elszállították, hatalmas és nagyon bü­dös folt jelent meg a la­kás alatt lévő bolt mennyezetén. A Kereszttöltés utcai pa­nelépület aljában két üzlet is működik, egy cukrászda és egy fehérneműbolt. A cuk­rászda dolgozói nemrég arra lettek figyelmesek, valahon­nan orrfacsaró bűz árad, amely napról napra erősebb. A szag forrását keresve ju­tottak el az egyik első eme­leti lakásig, ami éppen a másik, a fehérneműüzlet fö­lött van. Kihívták a rendőrséget, és mivel a la­kásban egy idős néni élt, szóltak az ő fiának is. Az aj­tón bejutva döbbenetes kép tárult eléjük: a néni, a körül­ményekből ítélve való­színűleg már jó pár napja holtan feküdt az egyik he­lyiségben. - Miután egy temetkezési vállalat munkatársai elszál­lították a holttestet, a lakás alatt lévő üzlet mennyezetén hatalmas, véres, és nagyon büdös szagot árasztó folt je­lent meg - állítja a fehér­neműbolt tulajdonosa, aki elmondta: rögtön értesítette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ), és kérte, fertőtle­nítsék a helyiséget. A tisztiorvosi szolgálat munkatársai közölték vele: nem feladatuk a halottak utáni takarítás, fertőtlenítés, ők csak fertőző betegek, például kolerában vagy tí­fuszban szenvedők után vé­geznek fertőtlenítést. „Megkerestem a halott­vizsgálatot végző orvost, aki szerint a lakás padozata tiszta volt, ott sem vért, sem egyéb folyadékot nem folyt el" - mondta Hunyadi Ildi­kó városi tisztifőorvos. Hunyadi Ildikó hozzátet­te: nem tudja elképzelni, hogy a holttestből származó folyadék átjön a plafonon, hiszen a vér megalvad, a többi bomló anyag pedig nem képes úgy átáztatni a mennyezetet, mint például egy csőtörés. Ha élelmiszer­boltról lett volna szó, az ÁNTSZ szakemberei a biz­tonság kedvéért megvizs­gálták volna a helyszínt, így azonban azt tanácsolták az üzlet tulajdonosának: keres­sen egy szakembert, és vé­geztesse el vele a munkát. A boltos, megfogadva a tanácsot, ötezer forintot fi­zetett, hogy ismét „normá­lis" körülmények közt dol­gozhassanak. Az viszont már nem fog kiderülni, mégis, milyen foltot kellett letakarítani a plafonról. Sz. A. K. Ötvenezer forintot akart ki­venni Csányi Mihályné Sze­geden a Sárosi utcai bankauto­matából, de a gép csak ötezer forintot adott ki, a többit úgy­mond visszapörgette. Csányi­né azonnal hívta az automatát üzemeltető budapesti szék­helyű céget, ahol többszöri pró­bálkozás után sikerült beszél­nie az ügyfélszolgálat munka­társával. O megnyugtatta az asszonyt, hogy a „visszapör­getett" pénzt egy külön kazet­tában tárolja a gép, így aggo­dalomra semmi oka, csupán Ötvenezer helyett ötezret kapott a kártyára Pénz, ami még nincs meg annyi a teendője, hogy írásban jelezze panaszát a bank felé. A károsult megfogadta a ta­nácsot, másnap reggel felke­reste a Kereskedelmi és Hitel­bank Klauzál téri fiókját. Ott közölték vele, hogy az automa­tát üzemeltető cég, illetve a számlakezelő bank rövidesen egymás között rendezi az ügyet. Három nap múlva ér­deklődött az asszony, ekkor azt a választ kapta, hogy negy­ven napig tart az ügy kivizsgá­lása és rendezése. - Döbben­ten hallgattam, hiszen ha le­zárták az automatát, a negy­venötezer forint többletnek ki kellett volna ugrani - meséli Csányiné. Az asszonyt a bank egyik munkatársa a történtek után tíz nappal úgy tájékoztat­ta, két napon belül átutalják a pénzét. Áz összeg azonban még a hónap végén érkezett banki kimutatáson nem szere­pelt. - Nem értem, mi tart ennyi ideig, ha egyszer meg­van a pénzem. Ebből az összegből számlákat kívántam rendezni. A késedelmi kama­tot, az esetleges büntetést ki fogja nekem megtéríteni? Nem tudom, milyen jogon használ­ja a bank az én pénzemet negy­ven napig - mondta el Csányi Mihályné. A Kereskedelmi és Hitel­bank lakossági régióvezetője, Tóth László lapunk kérdésére elmondta, hogy az ügy alapo­sabb ismerete nélkül nem tud nyilatkozni, hiszen a fent em­lített ATM-automatát nem ők üzemeltetik. Ilyen esetben az automatát működtető társaság­hoz, vagy a bankfiókhoz for­dulhat a károsult, akinek írás­ban panaszt kell benyújtania a történtekről, amit az üzemel­tetőnek kötelessége kivizsgál­ni. Mivel azonban ezek a gépek korszerű elektronikai rendszer­rel vannak felszerelve, a pénz minden bizonnyal előkerül. A legnagyobb probléma ilyenkor az, hogy az ehhez hasonló ese­teket nagyon nehéz bizonyíta­ni - tette hozzá Tóth László. A. T. J. Operettfalu az m1-en Munkatársunktól Operettfalu Kübekháza címmel szeptember 11-én, kedden a Magyar Televízió egyes csatornáján egyórás fil­met vetítenek a július végén megrendezett operettfesztivál­ról, melynek kiemelt médiatá­mogatója volt lapunk. A fil­met 21 órai kezdettel tűzi műsorára az ml. A tizenegy fellépő művész mindegyike két-két számmal fog szerepel­ni a film-összeállításban. Marad a hideg a lakásoki an Munkatársunktól Bár az utóbbi napol in je­lentősen lehűlt a levegő még­is csak azok melegedhetnek la­kásukban vagy házukban, akik egyedi fűtéssel rendelkeznek, ugyanis még több mint egy hó­napot kell várni a távfűtési sze­zon kezdetére. - A távfűtési kötelezettség október 15-től ér­vényes a szolgáltatóra - nyilat­kozta lapunknak Bénák László, a Szetáv Rt. ügyvezető igaz­gatója. Ha néhány lakóközös­ség külön kéri, akkor ez időpont előtt is felmelegedhet­nek a radiátorok, mondta az igazgató, de, hangsúlyozta ez esetben a beindulás magas költ­sége az igénylőket terheli. Bő egy hónap múlva is csak akkor indul majd be a fűtés, ha a na­pi középhőmérséklet három na­pon keresztül nem éri el a 12 Celsius-fokot.

Next

/
Thumbnails
Contents