Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-31 / 203. szám
PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 31. MEGYEI TŰKOR 7 Befelé nem, csak kifelé kell jelezni Körforgalom - kérdőielekkel Vásárhely szaga Nem lehet illatot írni, hiszen Vásárhely bizony olyan szagokkal is rendelkezik, melyek, így együtt, más településen nem léteznek. A kertvárosi meggy-, vagy a susárii szilvafák összetéveszthetetlen illata nem érződik az egész városban. Ahogy a meg-megszépülő és állandóan megújuló köztéri parkok színes virágainak illatfelhőjét is csak azok élvezhetik, akik a közvetlen közelükben járnak. A városlakók összessége azonban időnként kénytelen elviselni háromféle szagot, azaz csöppent sem étvágygerjesztő, sőt kifejezetten penetráns bűzt is. Ráadásul, érthető okok miatt, leginkább az ilyen meleg nyári napokon, mint a mostani. És ezt is csak akkor, ha megfordul a gyengén fújó szél. A három bűzforrás közül az ATEV Rt.-bői származóé érződik mostanában már a legritkábban, hála az állati tetemeket földolgozó üzemben beépített, több millió forintos szűrőrendszernek és a zárt feldolgozásnak. Az ősvásárhelyiek érzékeny orra azonban „emlékszik", azaz jól megkülönbözteti a köznyelven csak „dögtelepnek" titulált üzem édeskés szagát a többitől. A másik, sokkal kevésbé intenzív szag, de ha délről fúj a szél, mégis érezhető. Ez a kesernyés „illat" az amúgy Lampl Hugó-díjjal kitüntetett szennyvíztelep felől árad. Igaz, aki más településen is megfordult már, jól tudja, e szag intenzitása csak töredéke, a régebben készült, s elavult telepekről terjedőnek. A szag nélküli szennyvizet pedig még nem találták fel. A harmadik bűzforrás szerdán is zavarta helybélieket. De nem csak őket, hanem mindenkit, aki egy percre is beleszagolt Vásárhely édes-keserű levegőjébe. Szinte minden más illatot elnyomott a disznótrágyáé, mely a többség szerint a paléi sertéstelep felől lopakodott be a városba, s telepedett rá a légkörre. A telep felől fújt a szél, s a Zrínyi utca végén intenzívebben érződött a disznóparfüm, mint a város belső részeiben. Korom András Veszelka tábornokkal az új börtönről\ dolgozó rabokról Mindhalálig rácsos házban Ez a rács még nem az igazi. A biztonsági berendezések csak később érkeznek. (Fotó: Karnok Csaba) Ketten életfogytig Börtönépítési terepszemlénk során szó esett azokról az elítéltekről (mindössze két ilyen rab van a Csillag hatalmas tömbjében), akiket már tényleges életfogytig tartó szabadságvesztére ítélt a bíróság. Vagyis őrájuk mindhalálig rácsos ház vár. Egyikőjüket, aki már több mint egy éve lakik a szegedi fegyházban, én is szerettem volna megszólaltatni, ám elzárkózott a beszélgetés elől. Ezért kérdeztem Veszelka parancsnok urat: hogy látja, bírják-e erővel, lélekkel azok a férfiak, akik már soha többé nem léphetnek ki még a Mars térre sem. - Eddigi fogva tartásuk különösebb gondot nem okozott, egyszemélyes zárkában laknak, egyikük már munkába is állt a bútorgyárban. Jómagam úgy látom, az igazi gondok akkor kezdődnek, ha már 10-12 tényleges életfogytos él majd a Csillagban. Ám a biztonságos őrzés körülményeit akkor is biztosítani fogjuk. Merőben új feladat nem vár őreinkre, hiszen a szegedi fegyházban évtizedek óta Magyarország legkeményebb bűnözőire vigyáznak. Csongrád megye útjain egyre több körforgalom segíti a közlekedést. A járművezetők többsége azonban nincs tisztában, hogyan is kell használni, azaz haladni a körforgalomban. A legalapvetőbb hiba, hogy befele indexelnek, ami fölösleges, hiszen kötelező haladási irányt mutat a KRESZ-tábla. A kijövetelt pedig elfelejtik jelezni. A balesetek elkerülése érdekében a rendőrség szórólapokon hivja fel a közlekedők figyelmét a körforgalmakban használatos KRESZ-re. Az 5-ös út szatymazi és az 55-ös út tompái elágazásánál, a szegedi Csillag téren és a színház előtti kereszteződésben is körforgalmat alakítottak ki az elmúlt hónapokban. A közlekedési szakemberek ezzel azt szerették volna elérni, hogy meggyorsítsák az áthaladást. Korábban, amikor a fent említett kereszteződésekben jelzőlámpák szabályozták a forgalmat, hosszú percekig várakoztak a járművek. A rendőrség tapasztalata szerint a vezetők többsége nincs tisztában, hogyan is kell szabályosan közlekedni a körforgalomban. - Május elsején módosult a KRESZ, több mint harminc új tábla került ki az utak mellé, illetve több pontban változtak a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, valamint a körfogalmak használata - mondta Kovács Mihály alezredes, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője. A megszokott, kék színű, kör alakú tábla mellett most már piros háromszög is figyelmeztetheti az autóst, kerékpárost, hogy körforgalomhoz ért. A tábla azt jelzi: elsőbbséget kell annak adni, aki bent közlekedik, illetve nem kell besorolni balra bekanyarodáshoz, mert a csomópontban csak jobbra lehet kanyarodni. A behajtás ugyan irányváltoztatásnak minősül, de a módosítás lehetővé teszi, hogy a belépést nem kell jelezni. Amit pedig sokan elfelejtenek: kifelé viszont kötelező indexelni, azaz jelezni. A körforgalmat csak jobbra lehet elhagyni. Akadnak olyan vezetők, akik szinte megrémülnek a körforgalomtól. A napokban piros színű Suzukival egy hölgy érkezett a Belvárosi híd felől a színházi körforgalomhoz. Lassítás nélkül behajtott a „kereszteződésbe", majd a körben kétségbeesetten lefékezett és várta, hogy a bejövő autók elfogyjanak. A Dózsa György utcából érkező troli dudálására késztette továbbhaladásra. - Előfordulhat az is folytatta az alezredes hogy útburkolati jelekkel megjelölt párhuzamos út csatlakozik egynél több forgalmi sávos körforgalomba. Ilyenkor a behajtást csak az köteles a jobb oldali szélső sávból végrehajtani, aki a következő leágazásnál el is hagyja a kört. A dupla sávú körforgalomban a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok érvényesek. Kovács Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a körforgalomban tilos megállni, várakozni, megfordulni és tolatni. K. T. Átalakítják Szeged Dorozsmai útján a Szegedi Fegyház és Börtön egykori, 1996 óta bezárt átmeneti intézetét. Mivel az épület minden szeglete megújul, az egymilliárd forintos, jövő tavasszal befejeződő beruházás eredményeként egy új börtön enyhiti a túlzsúfolt Csillag gondjait. A fiatalabb szegedi srácok talán nem is tudják, milyen épület mellett gurulnak el autókkal, amikor a Dorozsmai úton szalad velük a kocsi. Ám az idősebb férfiak közül jó néhány pesti, miskolci, pécsi, győri is hosszasan tudna mesélni a betonból emelt ház hajdani funkciójáról, az ott zajlott, szögesdróttal biztosított életről. Az évekig üresen álló, ma viszont már megújuló építménynek ugyanis sok vendége volt az ország legtávolabbi szegletéből is. Az átmeneti intézetnek elkeresztelt börtönben (mert hát az volt, miért is szépítenénk a múltját) a lakók korábbi lakhelye nemigen számított. Minden olyan elítélt bekerülhetett ebbe az 1983-84-ben emelt épületbe, akit nagy bűnökért hosszú ideig tartó szabadságvesztésre ítéltek, ám már csak egykét esztendeje volt hátra a szabadulásig. Itt - ahogy a büntetés-végrehajtásban nevezik: alacsony biztonsági fokozatú intézményben - készítették fel a szabadulót a rácsmentes világ megpróbáltatásaira. Aztán a '90-es évek közepére már egyértelművé vált - gazdaságosan nem üzemeltethető a Szegedi Fegyház és Börtön fiókintézete, s lakat került a hatalmas vaskapura. - Néhány évig még az is bizonytalan volt, mi legyen az ingatlan sorsa - beszélt immár a közelmúltról Veszelka Vendel dandártábornok, a Csillag börtön parancsnoka, amikor a minap kilátogattunk az egykori átmenetibe. - Még az itt található épületek eladásával is megpróbálkozott a BV Országos Parancsnoksága, csak éppen — bár a telek vonzónak tűnt, hiszen jó helyen fekszik - a volt börtön, minden tartozékával, már nem bizonyult kelendő árunak, így aztán a létesítmény 1996 óta csak pusztult, rácsai is berozsdásodtak. Ám tavaly megszületett a döntés: egy minden alkatrészében felújított, immár magas biztonsági fokozatú börtön épüljön az átmenetiből, olyan intézmény, amelyben 210 elítéltnek tud a bévé megfelelő elhelyezést biztosítani. Ide költöznének a Mars téri, túlzsúfolt épülettömbből mindazok, akik még jogerős ítéleteikre várnak, így a Csillagban az új börtön átadása után már csak az igazi nehézfiúk maradnak. Tiszta profilú intézmények lesznek hát jövő év tavaszától a szegedi fegyintézetek. Aki a Dorozsmai útra kanyarodik, az új, magas biztonsági fokozatú börtönt látja majd, ahol a jogerős ítéleteikre váró fogva tartottak lesznek elhelyezve. A Mars téren a jogerős elítélteket lehet meglátogatni, természetesen ítéleti fokozatuknak megfelelő rendszerességgel és biztonsági körülmények között. Addig viszont mintegy 1 milliárd forintot költ a büntetésvégrehajtás erre az államilag is kiemelt beruházásként kezelt építkezésre. E nem kis összeg nagy részét, úgy kétharmadát az építkezés viszi el, míg a többi forintot a épületek felszerelésére, a biztonsági rendszer kiépítésére fordítják. A Dorozsmai úti börtön elkészültével egyébként száz szegedi új munkahelyet is választhat, hiszen körülbelül ennyi alkalmazottra lesz szükség a „rabház" üzemeltetéshez - mondta el a tábornok. Veszelka Vendeltől megtudtuk azt is: jövőre még nem fognak dolgozni az itt elhelyezett fogva tartottak, mivel előbb be kell rendezkedni az új objektumban. De annak nem lesz semmi akadálya, hogy később akár a foglalkoztatóhelyiségekben (mert ilyennek is szánnak termeket), vagy éppen zárkáikban munkával üssék el az időt. A mai Csillagosok viszont nagyon is dolgoznak. Nem egyszer találkozni a Mars tér börtön előtti szakaszán olyan rabbal, aki nagy serényen söprögeti a járdát. És mi lesz, ha ezek az legények megszöknek? - kérdeztem Veszelka tábornokot. - A Szegedi Fegyház és Börtönben fogva tartott közel kilencszáz ember közül jelenleg mindössze négyszáznak tudunk munkát biztosítani. A dolgozók nagyobbik része az Alföldi Bútorgyártó Kft.-nél tevékenykedik, míg többekre az a feladat hárul, hogy gondoskodjanak a börtön működtetéséről, az intézet és annak környékének tisztán tartásáról. Ezért söprögetnek például rabok a Mars téren. De megnyugtatok mindenkit - még véletlenül sem a hosszú időre elítélt, legveszélyesebb bűnözőket osztjuk be erre a munkára. A takarítók olyan elítéltek, akiknek szökésétől nem kell tartani, s ha mégis megfordulna valamelyik rab fejében, hogy mégiscsak elillan, egy ilyen „rendkívüli eseményre" jól felkészített őreink gyorsan félbeszakítanák akcióját - fogalmazta szegedieket megnyugtató mondatai Veszelka tábornok. Bátyi Zoltán A szegedi Csillag téren már senki nem rémül meg a körforgalomtól. (Fotó: Miskolczi Róbert) Híd az épek és a sérültek között Esélyegyenlőséget! A Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak „Együtt könnyebb" Ifjúsági Egyesület kereteiben működő Sérült Gyermekeket Nevelő Szülői Klub jelenleg mintegy ötven családot fog össze. Előadásokkal, tanácsadással, kötetlen beszélgetésekkel segítik egymást. Sőt: a napokban jelent meg az ifjúsági egyesület Híd című újsága, melyet a sérültek és az épek közötti összekötő kapocsnak szánnak. Olyan családok felkutatásával indította működését a „Lépésről lépésre" Sérült Gyermekeket Nevelő Szülői Klub, melyekben mozgásukban, esetleg értelmileg akadályozott fiatalok élnek. Elsődleges céljaik között szerepelt az esélyegyenlőség biztosítása mindenki számára. A közel egy éve működő kis közösség a kezdeti nehézségek ellenére ma már mintegy ötven családot fog össze. „Nehéz feladatot vállaltunk fel a szülők és gyermekeik megkeresésével, hiszen a sérülteket nevelők igen elszigetelten élik mindennapjaikat - fejtette ki Sipter Olga, a Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak „Együtt könnyebb" Ifjúsági Egyesületének elnöke. - Ez egy régi társadalmi szemléletből alakult ki, amikor még egy sérült jelenléte a családban szégyennek számított, s szinte el kellett rejteni őket mások elől. Próbáltunk arra összpontosítani, hogy az új szemléletre fogékonyabb szülőket keressük meg először, akik hatékonyabban tudnak sorstársaikhoz szólni. Ennek köszönhetően jelenleg ötven családról tudunk; rendszeres programokat, beszélgetéseket, tapasztalatcserét, előadásokat szervezünk a vásárhelyi Aranyházban. Nagyné Jenei Erzsébet, a helyi mozgássérült csoport vezetőjének támogatásával." A napokban indult el az ifjúsági egyesület szociális havilapja; az újonnan megjelentetett kiadványt hamarosan eljuttatják a város iskoláiba, a rendelőkbe, az orvosokhoz. Egy sikeres pályázat segítségével létrehozott újság terjesztésében a Kagylóhéj Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a Károlyi Ház segíti a civil szervezetet. „Az újság címével - Híd - is azt szeretnénk jelezni, hogy ezt a lapot összekötő kapocsnak szánjuk az épek és a sérültek között; a társadalmi szemlélet feloldása érdekében hangsúlyozta Sipter Olga. Szeretnénk megmutatni, hogy a sérültek is emberek, csak éppen mindenkinek jól látható problémával. Szeretnénk ha elfogadnák, hogy a gondjaink ellenére mi is a társadalom egyenrangú tagjaiként szeretnénk élni." Az újság megálmodói és elindítói - Sipter Olga és Kovácsné Bálint Gabriella, a szülői klub titkára - szívesen várják az olvasók leveleit, hozzászólásait, problémáit és felvetéseit, melyeket szakemberek bevonásával igyekeznek megválaszolni. Az írásokat a Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak „Együtt Könnyebb Ifjúsági Egyesület címére (6800, Hódmezővásárhely, Éva utca 4.) kérik elküldeni. Ugyanezen a címen - elsősorban az egyesület és a klub tagjainak - a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyászati segédeszközök kölcsönzését indították el. Tábori Szilvia