Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-31 / 203. szám

PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 31. MEGYEI TŰKOR 7 Befelé nem, csak kifelé kell jelezni Körforgalom - kérdőielekkel Vásárhely szaga Nem lehet illatot írni, hiszen Vásár­hely bizony olyan szagokkal is rendelke­zik, melyek, így együtt, más településen nem léteznek. A kertvárosi meggy-, vagy a susárii szilvafák összetéveszthetetlen il­lata nem érződik az egész városban. Ahogy a meg-megszépülő és állandóan megújuló köztéri parkok színes virágai­nak illatfelhőjét is csak azok élvezhetik, akik a közvetlen közelükben járnak. A városlakók összessége azonban időnként kénytelen elviselni háromféle szagot, azaz csöppent sem étvágygerjesz­tő, sőt kifejezetten penetráns bűzt is. Rá­adásul, érthető okok miatt, leginkább az ilyen meleg nyári napokon, mint a mos­tani. És ezt is csak akkor, ha megfordul a gyengén fújó szél. A három bűzforrás közül az ATEV Rt.-bői származóé érződik mostanában már a legritkábban, hála az állati teteme­ket földolgozó üzemben beépített, több millió forintos szűrőrendszernek és a zárt feldolgozásnak. Az ősvásárhelyiek érzé­keny orra azonban „emlékszik", azaz jól megkülönbözteti a köznyelven csak „dög­telepnek" titulált üzem édeskés szagát a többitől. A másik, sokkal kevésbé intenzív szag, de ha délről fúj a szél, mégis érez­hető. Ez a kesernyés „illat" az amúgy Lampl Hugó-díjjal kitüntetett szennyvíz­telep felől árad. Igaz, aki más településen is megfordult már, jól tudja, e szag inten­zitása csak töredéke, a régebben készült, s elavult telepekről terjedőnek. A szag nélküli szennyvizet pedig még nem talál­ták fel. A harmadik bűzforrás szerdán is za­varta helybélieket. De nem csak őket, ha­nem mindenkit, aki egy percre is belesza­golt Vásárhely édes-keserű levegőjébe. Szinte minden más illatot elnyomott a disznótrágyáé, mely a többség szerint a paléi sertéstelep felől lopakodott be a vá­rosba, s telepedett rá a légkörre. A telep felől fújt a szél, s a Zrínyi utca végén in­tenzívebben érződött a disznóparfüm, mint a város belső részeiben. Korom András Veszelka tábornokkal az új börtönről\ dolgozó rabokról Mindhalálig rácsos házban Ez a rács még nem az igazi. A biztonsági berendezések csak később érkeznek. (Fotó: Karnok Csaba) Ketten életfogytig Börtönépítési terepszemlénk során szó esett azokról az elítéltekről (mindössze két ilyen rab van a Csillag hatalmas tömbjében), akiket már tényleges életfogytig tartó szabadságvesztére ítélt a bíróság. Vagyis őrájuk mindhalálig rácsos ház vár. Egyikőjüket, aki már több mint egy éve lakik a szegedi fegyházban, én is szeret­tem volna megszólaltatni, ám elzárkózott a beszélgetés elől. Ezért kérdeztem Veszelka parancsnok urat: hogy látja, bírják-e erővel, lélekkel azok a férfiak, akik már soha többé nem léphetnek ki még a Mars térre sem. - Eddigi fogva tartásuk különösebb gondot nem okozott, egyszemélyes zárkában laknak, egyikük már munkába is állt a bútorgyárban. Jómagam úgy látom, az igazi gondok akkor kezdődnek, ha már 10-12 tény­leges életfogytos él majd a Csillagban. Ám a biztonsá­gos őrzés körülményeit akkor is biztosítani fogjuk. Merőben új feladat nem vár őreinkre, hiszen a szegedi fegyházban évtizedek óta Magyarország legkemé­nyebb bűnözőire vigyáznak. Csongrád megye útja­in egyre több körforga­lom segíti a közlekedést. A járművezetők többsé­ge azonban nincs tisztá­ban, hogyan is kell használni, azaz haladni a körforgalomban. A legalapvetőbb hiba, hogy befele indexelnek, ami fölösleges, hiszen kötelező haladási irányt mutat a KRESZ-tábla. A kijövetelt pedig elfelejtik jelezni. A balesetek el­kerülése érdekében a rendőrség szórólapokon hivja fel a közlekedők figyelmét a körforgal­makban használatos KRESZ-re. Az 5-ös út szatymazi és az 55-ös út tompái elágazá­sánál, a szegedi Csillag téren és a színház előtti kereszte­ződésben is körforgalmat alakítottak ki az elmúlt hó­napokban. A közlekedési szakemberek ezzel azt sze­rették volna elérni, hogy meggyorsítsák az áthaladást. Korábban, amikor a fent em­lített kereszteződésekben jel­zőlámpák szabályozták a forgalmat, hosszú percekig várakoztak a járművek. A rendőrség tapasztalata sze­rint a vezetők többsége nincs tisztában, hogyan is kell sza­bályosan közlekedni a kör­forgalomban. - Május elsején módosult a KRESZ, több mint har­minc új tábla került ki az utak mellé, illetve több pont­ban változtak a gyalogos és kerékpáros közlekedés sza­bályai, valamint a körfogal­mak használata - mondta Kovács Mihály alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság közlekedés­rendészeti osztályvezetője. A megszokott, kék színű, kör alakú tábla mellett most már piros háromszög is fi­gyelmeztetheti az autóst, ke­rékpárost, hogy körforga­lomhoz ért. A tábla azt jelzi: elsőbbséget kell annak adni, aki bent közlekedik, illetve nem kell besorolni balra be­kanyarodáshoz, mert a cso­mópontban csak jobbra lehet kanyarodni. A behajtás ugyan irányváltoztatásnak minősül, de a módosítás le­hetővé teszi, hogy a belépést nem kell jelezni. Amit pedig sokan elfelejtenek: kifelé vi­szont kötelező indexelni, az­az jelezni. A körforgalmat csak jobbra lehet elhagyni. Akadnak olyan vezetők, akik szinte megrémülnek a körforgalomtól. A napokban piros színű Suzukival egy hölgy érkezett a Belvárosi híd felől a színházi körforga­lomhoz. Lassítás nélkül be­hajtott a „kereszteződésbe", majd a körben kétségbeeset­ten lefékezett és várta, hogy a bejövő autók elfogyjanak. A Dózsa György utcából ér­kező troli dudálására kész­tette továbbhaladásra. - Előfordulhat az is ­folytatta az alezredes hogy útburkolati jelekkel megjelölt párhuzamos út csatlakozik egynél több for­galmi sávos körforgalomba. Ilyenkor a behajtást csak az köteles a jobb oldali szélső sávból végrehajtani, aki a következő leágazásnál el is hagyja a kört. A dupla sávú körforgalomban a párhuza­mos közlekedésre vonatkozó szabályok érvényesek. Kovács Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a kör­forgalomban tilos megállni, várakozni, megfordulni és tolatni. K. T. Átalakítják Szeged Do­rozsmai útján a Szegedi Fegyház és Börtön egy­kori, 1996 óta bezárt át­meneti intézetét. Mivel az épület minden szegle­te megújul, az egymilli­árd forintos, jövő ta­vasszal befejeződő beru­házás eredményeként egy új börtön enyhiti a túlzsúfolt Csillag gondja­it. A fiatalabb szegedi srácok talán nem is tudják, milyen épület mellett gurulnak el au­tókkal, amikor a Dorozsmai úton szalad velük a kocsi. Ám az idősebb férfiak közül jó néhány pesti, miskolci, pé­csi, győri is hosszasan tudna mesélni a betonból emelt ház hajdani funkciójáról, az ott zajlott, szögesdróttal biztosí­tott életről. Az évekig üresen álló, ma viszont már megúju­ló építménynek ugyanis sok vendége volt az ország legtá­volabbi szegletéből is. Az átmeneti intézetnek el­keresztelt börtönben (mert hát az volt, miért is szépíte­nénk a múltját) a lakók ko­rábbi lakhelye nemigen szá­mított. Minden olyan elítélt bekerülhetett ebbe az 1983-84-ben emelt épületbe, akit nagy bűnökért hosszú ideig tartó szabadságvesztés­re ítéltek, ám már csak egy­két esztendeje volt hátra a szabadulásig. Itt - ahogy a büntetés-végrehajtásban ne­vezik: alacsony biztonsági fokozatú intézményben - ké­szítették fel a szabadulót a rácsmentes világ megpróbál­tatásaira. Aztán a '90-es évek közepére már egyértelművé vált - gazdaságosan nem üzemeltethető a Szegedi Fegyház és Börtön fiókinté­zete, s lakat került a hatalmas vaskapura. - Néhány évig még az is bizonytalan volt, mi legyen az ingatlan sorsa - beszélt immár a közelmúltról Ve­szelka Vendel dandártábor­nok, a Csillag börtön pa­rancsnoka, amikor a minap kilátogattunk az egykori át­menetibe. - Még az itt talál­ható épületek eladásával is megpróbálkozott a BV Or­szágos Parancsnoksága, csak éppen — bár a telek vonzó­nak tűnt, hiszen jó helyen fekszik - a volt börtön, min­den tartozékával, már nem bizonyult kelendő árunak, így aztán a létesítmény 1996 óta csak pusztult, rácsai is berozsdásodtak. Ám tavaly megszületett a döntés: egy minden alkatrészében felújí­tott, immár magas biztonsági fokozatú börtön épüljön az átmenetiből, olyan intéz­mény, amelyben 210 elítélt­nek tud a bévé megfelelő el­helyezést biztosítani. Ide költöznének a Mars téri, túl­zsúfolt épülettömbből min­dazok, akik még jogerős íté­leteikre várnak, így a Csil­lagban az új börtön átadása után már csak az igazi ne­hézfiúk maradnak. Tiszta profilú intézmények lesznek hát jövő év tavaszá­tól a szegedi fegyintézetek. Aki a Dorozsmai útra kanya­rodik, az új, magas biztonsá­gi fokozatú börtönt látja majd, ahol a jogerős ítélete­ikre váró fogva tartottak lesz­nek elhelyezve. A Mars téren a jogerős elítélteket lehet meglátogatni, természetesen ítéleti fokozatuknak megfele­lő rendszerességgel és biz­tonsági körülmények között. Addig viszont mintegy 1 mil­liárd forintot költ a büntetés­végrehajtás erre az államilag is kiemelt beruházásként ke­zelt építkezésre. E nem kis összeg nagy részét, úgy két­harmadát az építkezés viszi el, míg a többi forintot a épü­letek felszerelésére, a bizton­sági rendszer kiépítésére for­dítják. A Dorozsmai úti bör­tön elkészültével egyébként száz szegedi új munkahelyet is választhat, hiszen körülbe­lül ennyi alkalmazottra lesz szükség a „rabház" üzemelte­téshez - mondta el a tábor­nok. Veszelka Vendeltől meg­tudtuk azt is: jövőre még nem fognak dolgozni az itt elhelyezett fogva tartottak, mivel előbb be kell rendez­kedni az új objektumban. De annak nem lesz semmi aka­dálya, hogy később akár a foglalkoztatóhelyiségekben (mert ilyennek is szánnak ter­meket), vagy éppen zárkáik­ban munkával üssék el az időt. A mai Csillagosok vi­szont nagyon is dolgoznak. Nem egyszer találkozni a Mars tér börtön előtti szaka­szán olyan rabbal, aki nagy serényen söprögeti a járdát. És mi lesz, ha ezek az legé­nyek megszöknek? - kérdez­tem Veszelka tábornokot. - A Szegedi Fegyház és Börtönben fogva tartott közel kilencszáz ember közül je­lenleg mindössze négyszáz­nak tudunk munkát biztosíta­ni. A dolgozók nagyobbik ré­sze az Alföldi Bútorgyártó Kft.-nél tevékenykedik, míg többekre az a feladat hárul, hogy gondoskodjanak a bör­tön működtetéséről, az inté­zet és annak környékének tisztán tartásáról. Ezért söp­rögetnek például rabok a Mars téren. De megnyugta­tok mindenkit - még véletle­nül sem a hosszú időre elítélt, legveszélyesebb bűnözőket osztjuk be erre a munkára. A takarítók olyan elítéltek, akiknek szökésétől nem kell tartani, s ha mégis megfor­dulna valamelyik rab fejében, hogy mégiscsak elillan, egy ilyen „rendkívüli eseményre" jól felkészített őreink gyor­san félbeszakítanák akcióját - fogalmazta szegedieket megnyugtató mondatai Ve­szelka tábornok. Bátyi Zoltán A szegedi Csillag téren már senki nem rémül meg a körforgalomtól. (Fotó: Miskolczi Róbert) Híd az épek és a sérültek között Esélyegyenlőséget! A Csongrád Megyei Moz­gáskorlátozottak „Együtt könnyebb" Ifjúsági Egyesü­let kereteiben működő Sérült Gyermekeket Nevelő Szülői Klub jelenleg mintegy ötven családot fog össze. Előadá­sokkal, tanácsadással, kötet­len beszélgetésekkel segítik egymást. Sőt: a napokban je­lent meg az ifjúsági egyesü­let Híd című újsága, melyet a sérültek és az épek közötti összekötő kapocsnak szán­nak. Olyan családok felkutatá­sával indította működését a „Lépésről lépésre" Sérült Gyermekeket Nevelő Szülői Klub, melyekben mozgásuk­ban, esetleg értelmileg aka­dályozott fiatalok élnek. El­sődleges céljaik között sze­repelt az esélyegyenlőség biztosítása mindenki számá­ra. A közel egy éve működő kis közösség a kezdeti ne­hézségek ellenére ma már mintegy ötven családot fog össze. „Nehéz feladatot vál­laltunk fel a szülők és gyer­mekeik megkeresésével, hi­szen a sérülteket nevelők igen elszigetelten élik min­dennapjaikat - fejtette ki Sipter Olga, a Csongrád Me­gyei Mozgáskorlátozottak „Együtt könnyebb" Ifjúsági Egyesületének elnöke. - Ez egy régi társadalmi szemlé­letből alakult ki, amikor még egy sérült jelenléte a család­ban szégyennek számított, s szinte el kellett rejteni őket mások elől. Próbáltunk arra összpontosítani, hogy az új szemléletre fogékonyabb szülőket keressük meg először, akik hatékonyabban tudnak sorstársaikhoz szólni. Ennek köszönhetően jelen­leg ötven családról tudunk; rendszeres programokat, be­szélgetéseket, tapasztalatcse­rét, előadásokat szervezünk a vásárhelyi Aranyházban. Nagyné Jenei Erzsébet, a he­lyi mozgássérült csoport ve­zetőjének támogatásával." A napokban indult el az ifjúsági egyesület szociális havilapja; az újonnan megje­lentetett kiadványt hamaro­san eljuttatják a város isko­láiba, a rendelőkbe, az orvo­sokhoz. Egy sikeres pályázat segítségével létrehozott új­ság terjesztésében a Kagyló­héj Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a Károlyi Ház segíti a civil szervezetet. „Az újság címével - Híd - is azt sze­retnénk jelezni, hogy ezt a lapot összekötő kapocsnak szánjuk az épek és a sérültek között; a társadalmi szemlé­let feloldása érdekében ­hangsúlyozta Sipter Olga. ­Szeretnénk megmutatni, hogy a sérültek is emberek, csak éppen mindenkinek jól látható problémával. Szeret­nénk ha elfogadnák, hogy a gondjaink ellenére mi is a társadalom egyenrangú tag­jaiként szeretnénk élni." Az újság megálmodói és elindítói - Sipter Olga és Kovácsné Bálint Gabriella, a szülői klub titkára - szívesen várják az olvasók leveleit, hozzászólásait, problémáit és felvetéseit, melyeket szakemberek bevonásával igyekeznek megválaszolni. Az írásokat a Csongrád Me­gyei Mozgáskorlátozottak „Együtt Könnyebb Ifjúsági Egyesület címére (6800, Hódmezővásárhely, Éva utca 4.) kérik elküldeni. Ugyane­zen a címen - elsősorban az egyesület és a klub tagjainak - a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyászati segédeszközök kölcsönzését indították el. Tábori Szilvia

Next

/
Thumbnails
Contents