Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-30 / 202. szám

Olvasólámpa A jó megjelenés titka - nőknek Hogyan lehet az, hogy míg egyes nők minden különösebb erőfeszítés nélkül mindig remekül néznek ki, addig másoknak ez sohasem sikerül? A kérdésre választ ad Carol Spensernek, Nagy-Britannia vezető stílustanácsadójának írása, amely nem hiányozhat egyetlen olyan nő könyvespolcáról sem, aki szeretne mindig, minden körülmények között kifogástalan külsővel bírni. A jó megjelenés titka nőknek praktikus tanácsokat és kitűnő ötleteket kínál arra vonatkozólag, hogyan alakítson ki az ízlésének, korának és pénztárcája vastagságának figyelembevételével egy csakis önre jellemző, egyéni stílust. Legyen magas vagy alacsony, barna vagy szőke, vékony vagy enyhén molett, és legyen bármilyen az életvitele, Carol Spenser megmutatja önnek, miként tehet szert egy olyan stílusra, amely pozitívan hat az önértékelésére, és amely egyszer s mindenkorra megváltoztatja az egész életét! (Kinizsi Kiadó, 3500 Ft) M Megjövendölték Napóleon Ötletek a fiatalság megőrzésére Múlnak a napok, hetek, hónapok, szép lassan bal­lagnak az évek is - és gyakran nem nyomtalanul. A következőkben néhány ötletet találnak arra, miként őrizhetjük meg mégis fiatalosságunkat! 1. A legjobb orvosság a nevetés! Ha minden reggel két percet a tükörképünkre mosolygunk, megelőzhetjük a ráncok kialakulását. 2. Erősítő tréning a petyhüdt felkar ellen. 35 éves kor felett a felsőkar bőre megereszkedik, ezt aján­latos megelőzni. Végezze a következő gyakorlatot! Üljön a föld­re törökülésben. Karját hajlítsa be, és emelje a melle elé. Az alsó kart engedje le vízszintes helyzetbe, a könyökét tartsa összezárva. Ezt ismételje húsz alkalommal. 3. A kevesebb néha több. Egy sötét és vastag alapozó csak kiemeli a ráncokat. Hasz­náljon inkább színezett nappali krémet, mely egyszerre ápol és alapoz. 4. Sok szempillaspirál a csillogó szemért! A sötét és csillogó szemhéjfesték csak a ráncokat emeli ki. Előnyösebb, ha inkább a szempilláját festi ki. A barna vagy fe­kete szempilla keretet ad a szemnek, kiemeli tekintetünket. Fes­se át kétszer a szempilláit, de másodszor csak a végeit! 5. Mozogjunk friss levegőn! A rendszeres mozgás aktivizálja az immunrendszert, fo­kozza a vérkeringést és erősíti az izmokat. Tehát fiatalít! 6. Az UV-szűrővel ellátott krém megvéd az öregségi foltoktól. A foltok kialakulását megelőzhetjük, ha kora tavasztól késő őszig minden reggel UVA- és UVB-sugaraktól védő krémmel kenjük be arcunkat. bukásét Az ember ősidők óta kíváncsi ar­ra, mit hoz a jövő. Hogy ezt kifür­késsze, mindenből következtetni pró­bált az elkövetkezendő események­re: figyelte a felhők járását, a mada­rak röptét, a füstöt, a csillagokat. Jósolt már az ember kávézaccból, kristálygömbből, hamubál, viaszból, még állati belsőségekből is. Amikor a kártyát „feltalálták", természete­sen azonnal a jövőbelátás eszközévé vált. Öszi divat - 2001 Az idei év őszi divatirányzataiból, magyar gyártók és forgalmazók termékeiből rendeztek bemutatót Budapesten a Westend Hiltonban Fashion Point címmel. Képünkön három őszi modell látható. (Fotó: MTI/Kertész Gábor) Hisz ön a jóslatokban? Van, hogy valakit a kedvező jóslatok segítenek át életének egy nehezebb szakaszán, van, aki csak kíváncsiságból keres fel jövendőmondót, és olya­nok is vannak, akik nem kíváncsiak a jövőre, vagy nem hisznek abban, hogy bármi fontosat megtud­hatnának egy okkultista szakembertől. Erről kér­deztünk néhány sétálgató urat. Laufer Gábor üzemve­zető: - Nem hiszek bennük, soha nem is kerestem fel jósnőt. Alapvetően szkepti­kus vagyok. Még ha hinnék is a jóslatokban, akkor sem tartanám fontosnak, hogy fel­keressek egy ilyen embert. Ha az ember számít valami­re vagy hisz benne, akkor na­gyobb a valószínűsége, hogy bekövetkezik, amit monda­nak. Az ezredforduló és a napfogyatkozás idején na­gyon sokan beszéltek a vi­lágvégéről, és hasonló dol­gokkal rémítgettek bennün­ket. Én soha nem Figyeltem az ilyesmire, és a családom sem törődik ezekkel. Ebben a nézetemben csak megerősí­tett, hogy az ígért apokalip­szis el is maradt. RafTael István tanuló: ­Természetesen hiszek ben­nük, sőt félévente egyszer mindig elmegyek egy jósnőhöz. A barátaim is hisz­nek az ilyesmiben, mindig olvasnak horoszkópokat. Már szokásommá vált, hogy ilyen-olyan okokból felkere­sek egy jövendőmondót, hi­szen mindig valóra válik amit mond vagy amire figyelmez­tet. Nem is kér sokat, így az­tán tényleg megéri. Ami mi­att még inkább hiszek benne, hogy nem is kell semmit sem mondanom, hogy mi bánt vagy mire vagyok kíváncsi: magától kitalálja. Egyszer például közölte velem, hogy kihasznál a barátnőm. Ké­sőbb jöttem rá, hogy ez mennyire igaz, és hogy csak a pénz miatt van velem. (Szöveg: Pataricza Kata. Fotó: Karnok Csaba) Az ősi Kínában már a 10-11. században is forgatták a lapokat, de egyes történé­szek szerint Koreában és Ja­pánban már a 9. században is volt a kártyához hasonló esz­köz, bár ott elsősorban a tanu­lás segédeszközeként használ­ták és csak másodsorban ját­szottak, jósoltak vele. Kezdet­ben a kártya agyagból, bőrből, elefántcsontból készült. Európában a 17. században kezdtek kifejezetten jóslásra szánt lapokat gyártani. A jós­kártya képei személyekre, tár­gyakra, fogalmakra utaltak, némelyiken versike segítette az értelmezést. Ilyen 46 lapos jóskártyát használt a leghíre­sebb és legismertebb jósnő, Sybille, azaz Maire-Anne Le­normami kisasszony is, aki ti­zennyolc éves korában már hí­res volt Párizs-szerte. Jövendö­lései révén hatalmas vagyon­ra tett szert, híre messze föld­re eljutott, így a szalonjában megfordult még Eötvös József is. Lenonnand kisasszony em­lékeit és jóslatait könyvben is összefoglalta (Souvenires prophetiques d'une Sybille), ám amikor a könyv megjelent, azonnul el kellett hagynia Pá­rizst, ugyanis megjósolta ben­ne Napóleon bukását. Csak a császár száműzetése után tér­hetett vissza otthonába. Magyarországon a múlt szá­zadban a 36 lapos cigány- vagy Bana Zsigmond nyugdí­jas: - Nem hiszek a jósla­tokban, és azt hiszem, nem terelik jó irányba az emberek gondoláit. Ellenben, ha ho­roszkópról van szó, egészen más a helyzet. Szinte min­dig megnézem a rám vonat­kozó részt. Egy-két kivételtől eltekintve be is szokott jön­ni. A családom is hasonló­képpen gondolkozik, jós­nőhöz nem járnak, viszont ők is gyakran elolvassák a csillagjegyükre vonatkozó jó tanácsokat. Persze ez is ha­sonlít a jósláshoz, de talán mégsem annyira konkrét. Aki hisz benne, annak „beszél­nek" a kártyák. (Fotó: Miskolczi Róbert) vetőkártya volt a legnépsze­rűbb: a rajz alatt minden lapon többnyelvű felirat segítette a jóst. A 20. század legnép­szerűbbjóskártyája a tarot lett, és egyre inkább hódít napja­inkban is. Összesen 78 lapból áll, ebből 22 „főkártya" (Nagy Arkánum), és négyszer 14 a Kis Arkánum. A tarot történe­tét könyvtárnyi irodalom dol­gozta fel. Court de Begelin francia teológus szerint a kár­tyák allegóriák, az ősi egyipto­mi hieroglifák kifejezői. A svájci pszichoanalitikus, Jung a tarotban a nagy világvallá­sok és mitológiai szimbólu­mok megörökítését látta, s mert úgy vélte, összefüggésben áll az álmokkal és a tudatalatti­ban felbukkanó képekkel, ana­lízisei során gyakran nyúlt a tarotkártyához is. Hogy ki lehet-e olvasni a kártyákból a jövőt, nos, erről megoszlanak a vélemények. De annyi bizonyos, az egymás mellé kerülő lapok értelmezé­se meditálásra késztet, az ese­ményeket, problémákat, fel­vetődő kérdéseket, esélyein­ket és lehetőségeinket új meg­világításban láthatjuk - ha nyi­tottak vagyunk az effélére. K. G.

Next

/
Thumbnails
Contents