Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-28 / 200. szám

KEDD. 2001. AUGUSZTUS 28. EGY SZAZALEK 7 " MAGYAR NEMZETI BANK ^ Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 401.30 Ausztrál dollár 147.64 Cseh korona 7.42 Dán korona 34.07 Euró 253.61 Luxemburgi frank (100) 628.68 Finn márka .42.65 Francia frank 38.66 Görög drachma (100) 74.43 Holland forint 115.08 ír font 322.02 Német márka 129.67 Olasz líra (1000) 130.98 Osztrák schilling 18.43 Portugál escudo (100) 126.50 Spanyol peseta (100) 152.42 Japán yen (100) 231.29 Kanadai dollár 180.58 Lengyel zloty 65.65 Norvég korona 31.36 Svájci frank 166.86 Svéd korona 27.07 Szlovák korona 5.85 USA-dollár 278.20 E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Megváltozott hívószám Munkatársunktól Megváltozott az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának központi száma. Az új hívószám: 62/567-500, amely munkaidőben folyamatosan az érdeklődők rendelkezésére áll. Kamarai hírek Mestervizsga-tanfolyamok A Dél-magyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban, októberi kezdéssel: kőműves, női szabó, autószerelő, fodrász, kozmetikus, asztalos, villanyszerelő, szakács, kereskedő, szobafestő-mázoló és tapétázó, gázvezeték- és -készülékszerelő, vízvezeték- é

s központifűtés-szerelő. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb felvilágosítás a 62/426-343-as telefonszámon kérhető. Konferencia és állásbörze Az ITDH és a kamara támogatásával, a Mac-Line Kft. szervezésében magyar-jugoszláv befektetési konferenciát és állásbörzét rendeznek Szegeden, az Ifjúsági Házban szeptember 12-én. Főbb témakörök: jugoszláv privatizációs törvény és cégalapítási tudnivalók, konkrét befektetési projektek bemutatása, állásbörze. Jelentkezési határidő: augusztus 31. Bővebb információ Ladócki Zsolt tagozati titkártól kérhető (62/486-987/142 m.). (x) Magyarországi Egyesült Államok? A globalizáció hullámverésében A Helikon Kiadó a napokban jelentette meg nyolc kiváló, függetlenül gondolkodó szerző kötetbe gyűjtött írásait, Magyarországi Egyesült Államok? címmel. A könyv borítója és maga a cím furcsasága azt fejezi ki. mennyire sajátosan alkalmazkodott hazánk a világgazdasági változásokhoz, s miként változtatja meg - ha megváltoztatja - az itteni gondolkodásmódot a világ modernizálódása. Nyolc szerző -Gombár Csaba, Hankiss Elemér, Kende Péter, Lengyel László, Romsics Ignác, Szilágyi Akos, Várhegyi Éva és Volosin Hédi - könnyed stílusban ír arról, hogy miközben gazdaságilag már valóban „össze vagyunk fonódva" az Európai Unióval, ám politikai és civilizációs simulékonyságunkon van mit változtatni, ha nem csak az Unióban, de a világban is meg akarjuk állni a helyünket. A könyv a változásokról szól, s arról, hogy - korábban Kelet-Európa közepén, most pedig Közép-Európa keleti felén - miként viseljük a külső behatásokat, honnan indultunk, s hol találhatjuk meg helyünket. Lengyel László azt írja: „Magyarországra előbb érkeztek meg a globális világ transznacionális óriásai, mint az Európai Unió, így tulajdonképpen előbb globalizálódtunk, mint európai regionalizálódtunk. Ez pedig új helyzet újkori történelmünkben, mert eddig mindig regionális nagyhatalom - Monarchia, Németország - közvetítésével kötődtünk a világpiachoz." Most tehát ki vagyunk téve a globális óceán hullámverésének, s innen kell megtalálnunk saját, védett öblünket. O. K. K. Sokan nem fizetik a kötelezőt Kétmilliárd mínusz a kasszában Munkatársunktól Tavaly 2,3 milliárd forintot fizettek ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) mellett működő Kártalanitási Számla (KSZ) terhére azokra a károkra, amelyeket kötelező gépjármüfelelősségbiztosítással nem rendelkező autósok okoztak. Természetesen a tényleges kár ennél jóval több lehet, ám a bliccelők a kisebbeket feltehetően zsebből, a helyszínen megtérítik. Tavaly több mint ötezer esetben fizetett a KSZ olyan károkra, amelyeket felelősségbiztosítással nem rendelkezők okoztak, illetve olyan balesetek sérültjeinek, amelyeknek okozója ismeretlen. Mind a káresetek száma, mind a kifizetések összege nőtt az egy évvel korábbihoz képest: akkor a járadékokkal együtt összesen 1,7 milliárd forintot fizetett ki a számla. Lényegesen gyarapodott ugyanakkor a vétkes elkövetőktől - legtöbbször bírósági úton - visszakövetelt összeg is. Míg 1999-ben 236 millió forintot tudtak visszaperelni, addig tavaly ennek több mint a dupláját, 510 millió forintot. A biztosítatlan jármű tulajdonosa ugyanis a kárbejelentést és a „közös kalap" terhére történt kifizetést követően felszólítást kap, hogy nyolc napon belül fizesse meg a kárt. Ha ezt nem teszi meg - s az esetek zömében ez történik -, akkor a KSZ újabb felszólítást Sebességellenőrzés. A rendőrök segítenek kiszűrni a kötelező biztosítással bliccelőket is. (Fotó: Karnok Csaba) küld, s ezzel egy időben a bírósághoz fordul. A tavalyi 1,8 milliárdnyi kifizetésből 1,2 milliárd forintot térítettek dologi, elsősorban a gépjárművek sérülésével kapcsolatos károkra, több mint 500 milliót pedig a balesetekben megsérült személyeknek. Az elmúlt évben 67 millió forintot fizettek ki olya

n káresemények után, amikor a biztosítással nem rendelkező autós külföldön okozott balesetet. A legtragikusabb esetekben - s most is van néhány ilyen ügy -, egészen kicsi, 3-5 éves gyerekek szenvednek igen komoly, akár százszázalékos rokkantságot is eredményező sérülést, s számukra életük végéig járadékot fizet a számla. A „közös kalapban" ennek megfelelően a járadékokra, a függőben lévő és peres ügyekre, a későbbi kifizetésekre é

s más hasonlókra tartalékot képeznek; ezek összege tavaly év végén elérte a kilencmilliárd forintot. Minden negyedévben elszámolnak a biztosítókkal, akiknek piaci részesedésük arányában visszautalják a pénzt vagy újabb hozzájárulást kémek tőlük. A KSZ létrehozásakor, 1991-ben a biztosítók a ,Jcötelezőből" származó díjbevételük három százalékával járultak hozzá a számla költségvetéséhez, azóta pedig időről időre feltöltik azt. Az adatok alapján csak hozzávetőleges képet lehet alkotni arról, hogy hányan lehetnek a nem fizető autósok, a becslések szerint a szabályos szerződéssel rendelkezők 2,5-3 százalékára tehető a bliccelők száma. A Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete tavaly év végi adatai szerint közel hárommillió szerződés alapján számuk 75-90 eze

r lehet. A tényleges adat ennél valószínűleg nagyobb, pontos képet persze nehéz alkotni, hiszen a növekvő átlagkár alapján arra lehet következtetni, hogy a biztosítatlan autósok a kis károkat megpróbálják a helyszínen, zsebből megtéríteni, így a balesetet nem i

s jelentik be. Dobozost a multiktól, pálcikásat a fűszerestől Jégkrémpiac: kell a forróság Csökkenő gázolajár Budapest (MTI) Két forinttal csökkenti a gázolaj árát szerdán a Mol Rt., míg a motorbenzin és az autógáz ára változatlan marad - tájékoztatta közleményben a társaság hétfőn az MTI-t. Az árváltozást követően a gázolaj szerdától 208 forintba kerül literenként. A 9l-es motorbenzinért változatlanul 220,50 forintot, a 95-ösért 223,50 forintot, míg a 98-asért 232,50 forintot kell fizetni. Az autógáz literje 130 forintba kerül. Egyedülálló megoldások! FRIG07R4DE Egyre több fagylaltot és jégkrémet vásárolnak a magyarok, s ebbéli szokásaikat már nem csak a kánikulai időszakban, hanem a szezonon kivül is gyakorolják. Az ágazat ettől ugyan „hőtűrőbbé" válik, ám a forgalom mindig is az időjárás függvénye marad. Ha enyhe a nyár, a termékfejlesztés és a marketing „napisteneihez" fohászkodnak a fagylalt-és jégkrémgyártók, s úgy tűnik, sikerrel. Miközben a két esztendővel ezelőtti langyos nyár makacs foltot ejtett az üzleti eredményeken, idén talán a számos új termék és az erős reklámkampányok hatására szép évet zárhatnak a gyártók. Egyes becslések szerint hazánkban a pálcikás jégkrémek 30-40 százalékát, míg a dobozos csodáknak több mint a felét a három forró nyári hónapon kívül értékesítik. Hazánkban jelenleg két nagy jegesmedve uralja a jégkrémpiacot: az Unilever Magyarország Kft. az Eskimo gazdája, míg a Schöller Budatej Rt. a Schöller név alatt futtatja termékeit. A kólaiparhoz hasonlóan, a két gyártó több erős és folyamatosan támogatott, ám lényegében hasonló márkát versenyeztet, ami természetesen oda vezet, hogy a fogyasztó egyre jobban élvezheti a jeges luxust, már „csak" az ízlését kell eltalálni. S hogy mi kell a vásárlónak? Elsősorban mennyiJeges örömök. A fagyi és a jégkrém egymás vetélytársai. (Fotó: Miskolczi Róbert) ség, s csábító ár/súly arány! Ezeknek az elvárásoknak a dobozos, hűs csodák felelnek meg leginkább. Trend, hogy a háztartások az ilyen kiszerelésű jégkrémeket a nagy alapterületű szupervagy hipermarketekben vásárolják meg, hiszen ott olcsóbban jutnak hozzá és széles a választék. Ezek az úgynevezett családi jégkrémek egyre kedveltebbek a hazai fogyasztók körében, amit az is bizonyít, hogy minden, jégkrémértékesítésre eső száz forintból 5558 forint jut erre a termékcsoportra. Az úgynevezett pálcikásokat a szakemberek impulzusjégkrémeknek is nevezik, értékesítésük zömében a száz négyzetméternél kisebb üzletekben történik. Az ízléssel és az ízekkel kapcsolatban érdekes változás zajlik. Pár éve a csokoládé-vanília-eper hármas fogata verhetetlen volt nyolcvan százalékos eladási súlyával, ám mára 20-25 százalékot veszítve erejéből, átengedte a terepet olyan nosztalgikus ízeknek, mint a karamell, a madártej, vagy a somlói galuska. A fogyasztói szokások feltérképezését egyébként fontosnak tartják a gyártók. A GfK Piackutató Intézet legfrissebb, jeges édességekre vonatkozó felméréséből kiderül, hogy bár a fagylaltot többen kedvelik, mint a jégkrémet, a két édesség vásárlásának gyakorisága idén először egyforma. Különösen a tizenés huszonéves korosztály tagjai jelentenek „veszélyt" a jeges csemegékre, s a kutatás arra is rávilágít, hogy a havi nettó 160 ezer forintnál nagyobb jövedelmű, városban élő családokban az átlagosnál több hideg édesség fogy. Kntk* Krisztina Diqitalty yours. Kamatmentes hitel 1 órán belül Démási 5 év garancia Kézben tartott hőmérséklet. Sisgsd. PttSU S sot lt Tslston: *36 62 • 66 56 66