Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-28 / 200. szám

4 KAPCSOLATOK KEDD, 2001. AUGUSZTUS 28. HÍREK Farkas szerint nem jogos a kisgazda kritika Nincs fennakadás a diákhitei-igénylők miatt DÍJÁTADÁS. A Visy Jó­zsef Alapítvány díját adják át szerdán reggel a szegedi Rad­nóti Miklós gimnáziumban, a nyolc órakor kezdődő tanév­nyitó keretében. Az ünnepség­re minden érdeklődőt vár a Visy Baráti Kör. NYÁRBÚCSÚZTATÓ nyílt napot tartanak augusz­tus 31 -én pénteken Szegeden, a Müller - volt textilgyári ­óvodában, ahova minden szü­lőt és gyermeket szeretettel várnak a rendezők, akik ki­csiknek és nagyoknak gazdag programról gondoskodnak. Az eredeti áron lehet az önkormányzaté az újszegedi erdő Visszakérik a pénzüket a várostól Elállnak az önkor­mányzattal kötött szer­ződéstől, és visszakérik a pénzüket annak a 32 ezer négyzetméteres erdőnek a tulajdonosai, amelyet tavaly június elsején 23 millió forin­tért vásároltak meg a várostól. A vevők azt állítják, az önkormány­zat nem teljesítette az adásvételi szerződés­ben foglalt kötelezett­ségeit. A történetnek az ad kü­lönös jelentőséget, hogy e telek eladásának ügyében jelenleg rendőrségi vizsgá­lat folyik - mivel a felje­lentő szerint áron alul érté­kesítette az önkormányzat a területet, melyet most a ve­vő az egy évvel ezelőtti vé­telárért adna vissza a város­nak. A vevők - két magán­személy - szerint az ön­kormányzat által elfogadott városrendezési terv nem engedi meg a terület egyen­letes, 5 százalékos beépíté­sét, holott a korábbi szerző­désben a város ennek lehe­tővé tételét vállalta. Azaz csak a terület egy, negyven­méteres sávjában alakíthat­nak ki négy építési telket, igaz, ezek beépíthetősége 30 százalék. Ők viszont a területet négy-öt egyforma részre akarták osztani, és az egyforma telkeken építkez­ni. Mivel a szerződésben elállási jogot kötöttek ki ar­ra az esetre, ha nem építhe­tik be egyenletesen a terü­letet - és erre nincs mód élni kívánnak jogukkal. Mint arról már beszá­moltunk, az erdő eladásá­nak ügyében a Szegedért Egyesület korábban jelen­tős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt felje­lentette Török Csabát, a közgyűlés tulajdonosi bi­zottságának elnökét, aki el­len a Szegedi Városi Ügyészség elrendelte a vizsgálatot. Szántó Gábor vezető ügyész - mivel a közgyűlés még nem döntött arról, hogy hozzájárul-e a szerződés felbontásához ­nem nyilatkozott arról, ho­gyan befolyásolná ez a döntés a Török Csaba ellen folyó eljárást. (A rendőrség a napokban hallgatta ki a tulajdonosi bizottság tagja­it.) Mezey Róbert jegyző nem nyilatkozott az ügyről, mondván, azt a testület zárt ülésen tárgyalja, és az érin­tettektől nem kapott felha­talmazást. Annyit azért el­árult: közös megegyezésre törekszenek a két vevővel. Amennyiben a közgyűlés elfogadja a polgármester előterjesztését, és az önkor­mányzat visszafizeti a véte­lárat a vevőknek, úgy a vá­ros az IKV Rt.-t bízza meg a továbbiakban a terület ér­tékesítésével. Kéri Barnabás Agyonütötte a fűnyíró Munkatársunktól Halálos áramütést szenvedett az a 38 éves vásárhelyi férfi, aki a saját maga által fabrikált elektromos fűnyíróval vágta a füvet a családi házuk előtt. A férfi kórházba szállítás után hunyt el. A rendőrségi vizsgálat eddigi adatai szerint a balese­tért az elhunytat terheli a felelősség. A „vaiitól" nem szabad félni Farkas Sándor szerint (mellette Mikola István egészségügyi miniszter) most jobban érzi magát a Fidesz agrártagozata. (Fotó: Karrtok Csaba) A „vantól" nem szabad félni - tartja az országgyűlés mezőgazdasági bizottságá­nak fideszes elnöke. Farkas Sándor szerint el kell érni, hogy a jó búza- és a még jobb kukoricatermés fölösle­ge megfelelő.áron hagyja el az országot. A bizottsági el­nök Martonosi György kép­viselővel közösen tartott ma­kói agrárfóruma előtt la­punknak elmondta, a kor­mány számára nem most vált „hirtelen fontossá" az üzletrészek ügyének rende­zése, ez a feladat már 1997­ben is szerepelt a program­jukban. - Egy hete Gyimóthy Gé­za tartott agrárfórumot Makón, és többek között arra hívta föl a figyelmet, hogy a kormány számára csak most, a választások közeledtével vált nagyon fontossá az agrárium több izgalmas kérdése is, így az üzletrészesek ügye. Mit szól a kisgazda kriti­kához? - kérdeztük Far­kas Sándort. - Erről annyit, hogy a kormánynak sem, és a Fi­desz-Magyar Polgári Párt agrárszakembereinek sem most jutott eszébe például az üzletrészek kérdése. A párt választási programjában már 1997-98 táján is szerepelt a szövetkezeti üzletrészek ren­dezése. Annak, hogy erre miért most kerül sor, számos oka van. Az egyik az, hogy 2000 tavaszán elkezdődött ugyan az üzletrészekkel kap­csolatos törvény előkészíté­se, ám ez a törvényalkotó munka - hogy is fogalmaz­zak? - különböző kisgazda­párti vezetők véleményét próbálta figyelembe venni. Emiatt került sor arra, hogy a törvénytervezetet az Alkot­mánybíróság gyakorlatilag elvetette. Ezután valóban nem volt más választása a kormánynak. Rendelet útján, betartva a választási ígéretet, olyan lehetőséget teremt, ami megnyugtató módon rendezi a kérdést egy széles kör számára. -Amikor legutóbb ezen a vidéken, Apátfalván járt, Boros Imre irányította az agrártárcát, és ön elége­detten újságolta, az új miniszter folyamatos kapcsolatot tart fenn ön­nel. Milyen a kapcsolata a mostani vezetéssel? - Korrekt, a jelenlegi mi­niszter is kikéri, és figyelem­be is veszi a mezőgazdasági bizottság véleményét. Most a Fidesz agrártagozata is jobban érzi magát, hiszen bi­zonyos agrárkérdésekben meghatározó szerepünk van. Meggyőződésem szerint az elmúlt három év után az ag­rárium szempontjából való­ban korszakalkotó időszak következik. - Az egyik országos napi­lap egy cikke arra hívja föl a figyelmet, olyan bőséges lesz a kukorica­termés, hogy nem lesz hová betárolni, mert a búza is jól termett, és ki­csi a tárolókapacitás. Mi­ért tér vissza ez a problé­ma az őszi betakarítások idején? - Ilyenkor mindig föl­erősödnek ezek a hangok. Valóban, ebben az évben egy közepes termést sikerült aratni az őszi kalászosokból, és várhatóan az őszi betaka­rításé kukoricák is jóval bővebb termést fognak pro­dukálni, mint az előző évek­ben. De erre az én édesapám mindig azt mondta, „fiam, a vantól sose félj!" Mind­annyiunk felelőssége, hogy a termést a tulajdonosok megfelelő exportcsatomákon keresztül, és megfelelő áron értékesítsék. Másrészt az ál­latállomány lassan növeked­ni kezdett, és a mostani ter­més biztonságos takarmá­nyellátást is jelent. De én at­tól sem tartanék, ha jövőre maradna egy ókészletünk. Hiszen ez a termelő számára azt a megalapozottságot biz­tosítja, amit a szőlővel fog­lalkozók úgy szoktak megfo­galmazni, hogy az a jó, ha egy termés a tőkén, egy a pincében, és egy a zsebben van. Bakos András Szentesen ünnepeltek a megye vadászai Megadták az őznek a végtisztességet Külön ablakok a Híd utcában Vadászkürtök hangjá­ra hozzák a kiterített őz­bakot, amelynek a vég­tisztességet adják meg a szentesi Széchenyi-liget­beli ceremónián. A szemközti sportközpont­ban vagy negyven bog­rácsban fő az ebéd, mi­közben a sólymokkal és kutyákkal ismerkednek a megyei vadásznap vendégei. Mint kiderül: volt okuk ünnepelni a térség vadászainak a hét végén. Három vadász fújja a kür­töt, s besegít még néhány vadászkutya is vonyításával, amikor a népes közönség gyűrűjében behozzák a kite­rített őzbakot. Az elejtett vadnak ilyen méltóságteljes ceremónián adták meg a végtisztességet a szentesi Széchenyi-ligetben megtar­tott vadásznapon. Döbrőssy Iván, a vadászszövetség me­gyei elnöke elmondása sze­rint nem azt szokták ünne­pelni, hogy kilőtték az álla­tot, hanem ez halotti szertar­tás náluk. A kívülállókban mindenesetre most tudato­sulhat: nem durva lelkületű társaság a vadászoké, hanem A sólymokra felnőttek és gyerekek egyaránt rácsodálkoztak. (Fotó: Tésik Attila) olyan emberek szövetsége, akik gondoskodnak a jószá­gokról, és védik a természe­tet. Hobbiból vagy szenve­délyből teszik? A költőt ci­tálják a szervezők: „a vadá­szat különben minden szen­vedélynél több örömökkel jutalmaz s e szerint leghálá­datosb". A szomszédos sportköz­pontban aztán felsorakoznak a vadászok hűséges társai, meg persze segítői: a kutyák, amelyeket nem csak a gyere­kek nézegetnek csodálattal, hanem a felnőttek is. Hát még a sólymokat! Szabó László, aki Pest megyében vadászati felügyelő, és szen­tesi barátai kedvéért jött el, sok újdonsággal szolgál a kí­váncsiskodóknak. Megtud­hatjuk: a sólymászat egy va­dászati mód, amit kevesen ismernek. Az övé vándorsó­lyom, és az egyik leggyor­sabb vadászmadár a világon. Elsősorban a repülővadat fogja el, például a galambot, a vadkacsát meg a fácánt. Mint kiderül: nem tarthat ám akárki sólymot, csak az, aki valamely nemzeti parkban kap rá engedélyt. A szegedi Fraknóy Gábor azt említi, miközben megka­varja a pörköltet, hogy a Hu­nor nevű társaságukból negyvenen jöttek Szentesre, mert e találkozó minden év­ben nagy eseménye a vadá­szok társadalmának. Nem csupán vadászni szeretnek együtt, hanem szórakozni is. Meg persze közösen fo­gyasztani az étket, amelyről kiderül: a vaddisznót többre tartják, mint az őzet, mert jobb az íze. Dr. Székely László, a vadászati védegy­let országos választmányá­nak elnöke szerint van okuk ünnepelni. Csongrád megyét nagy vadászmúltúnak mond­ja, s az apróvadak tenyészté­sében és az ehhez kapcsoló­dó gazdálkodásban kimagas­ló eredményeket ért el. De akad itt nagyvad is, példa­ként azt az őztrófeát említi, amelyet országosan jegyez­nek. „Hozzáértő vadászok gondozzák az állományt eb­ben a megyében, s büszkék lehetnek rá." Balázsi Irén Egyelőre mérsékelt ér­deklődés tapasztalható Szegeden a diákhitel­igénylő lapok iránt. A 300 forintos nyomtatvá­nyokat tegnaptól szinte az összes postahivatal­ban meg lehet vásárolni, talán ennek is köszön­hető, hogy délutánig se­hol sem alakultak ki so­rok az erre kijelölt abla­koknál. Lászlónak, a szegedi egyetemistának mindössze egyetlen percébe és három­száz forintjába kerül a mű­velet. Azt mondja, a világhá­lón szerzett tudomást a diák­hitelről. Nem tudja, hogy második diplomájának meg­szerzéséhez fel tudja-e venni a kölcsönt, mindenesetre „fél mozijegy áráért" megéri neki a tájékozódás. Kevéssel egy óra előtt nincs tolongás a diákhitel­igénylő lapokért Szeged 1 -es számú postahivatalában. A színes dossziéba csomagolt nyomtatványokat tegnap óta két külön ablaknál lehet megvásárolni a Híd utcai kézbesítési osztályon. Ezen­kívül a Széchenyi téri épület földszintjén és emeletén, to­vábbá - a gyálaréti kivételé­vel - az összes szegedi pos­tán be lehet szerezni az űrla­pokat. A dél-alföldi régióban városunknak jutott a legtöbb csomag: a nagypostára ezer darab érkezett az első napon. Délután három óráig ennek alig egynegyede fogyott el, míg például Csongrádon már délelőtt eladták mind az öt darabot. Az utánpótlást min­denhová folyamatosan szál­lítják. - Az igazi dömping a szeptember 10-i beiratkozá­sok után várható - mondja Széllné Tóth Ibolya, a Ma­gyar Posta Szegedi Igazgató­ságának vezetője. A diákhi­telt igénylő hallgatónak ugyanis alá kell íratnia és le kell pecsételtetnie a kitöltött űrlapot abban a felsőoktatási intézményben, ahová beirat­kozott. Enélkül nem fogad­ják el a nyomtatványokat, sőt: a leadáskor személyi igazolványát és adóazonosí­tó kártyáját is mindenki vi­gye magával. Új típusú sze­mélyi esetén a lakcímet iga­zoló kártya is szükséges. Az űrlapokat szeptember 3-ától folyamatosan fogadják az ország 728 nagyobb postahi­vatalában. (A pontos lista a tájékoztatóban olvasható.) A kölcsön első összegét kedve­ző elbírálás esetén várhatóan október 15-től utalják át az erre a célra megnyitott Pos­tabank-számlára, persze csak azután* hogy a Diákhitel Központ leellenőrizte az adatok valódiságát. Informá­cióink szerint az ügyintézés gyorsítása érdekében a Pos­tabank azt tervezi, hogy a beiratkozáskor ideiglenesen kitelepül a nagyobb oktatási intézményekhez. Szalma Baksi Ferenc Diákhitel-igénylő lapok: zökkenőmentes premier. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents