Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-03 / 180. szám

PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 3. MEGYEI TÜKÖR 5 Alapot, nemzeti földalapot Mondtak itt már nagyot a földről. A leg­nagyobbat tán az oroszok: azé, aki meg­műveli! Ma nem ezt mondják... Ma azt mond­ják: Nemzeti Földalapot! A nép meg azl emlegeti: a mi Torgyánunk is mondta, nemzeti földalapot, mert akart magának magyar földet. A nemzeti föld­alap kérésekor lényegében állami földekre vágyott... Tudjuk: történt, ami történt, Torgyán az államtitkárával, Szabadival együtt ment, és... És semmi nem történt a földtárcánál! Mára Orbánnak kellett kézbe vennie a magyar földek ügyét. Mondott is azonnal egy jó vircsaflolósat: sógorok, kotródjatok! A föld azé - akinek mi adjuk! Nem a kom­munistáké, nem - csak - azé, akik megmű­veli, nem a kárpótoltaké, akik csalárdul ad­ják-veszik, nem, nem a zsebeseké, akik ti vagytok, a föld most a nemzeté. A magyar gazdáé! Igen. Óriási hazabeszéd. A gazdák szóval történő lekenyerezése. Olvadhat a nagyot­mondás jéghegyének csúcsa, ha belegondo­lunk: ki is ma a gazda, mifelénk? A föld azé, aki megműveli? Azé, aki többszörösen fizet rá, amiért a munkálatait csinálja? Nem kell mondanom, tapasztalják: fája alatt pusztul a korábbi évek becsületes hely­tállásának gyümölcse. Kupecek, spekulán­sok, lejmolók hada a piacon, és uram bo­csá' most már a hatalom berkeiben is. Száz hektár jó föld a Dunántúlon, bizo­nyára eltarthatna egy európai igényekkel fölszerelkezett családot, gyerekel, szülőt, nagyszülőt, de a mai állapotokkal felénk, a sivatagosodó keleti homokon, már bajosan. Ha majd mindenki fölajánlhatja (nem csak a zsebszerződők) a nemzetnek a már egyre jobban elbitangoló földjeit, egyre jobban fogasodik a kérdés: kifogja azokat megmű­velni? Az ukránok, a románok, a szerbek? Nekünk, keletieknek, ők a szomszédaink. Merthogy magunk régóta el vagyunk verve, mint a habzsoló disznó a vályútól ­a tisztességes megélhetést adó földmunká­tól. Majoros Tibor Pályázat alkalmi munka, kalandok Diploma utáni stratégiák A Mátyás téren Lagzi Lajcsi elnyomná a Mária-éneket? Vásár: távolabb a búcsútól Az idén a vásárosok egy része kiszorult a térről. (Fotó: Miskolczi Róbert) A geográfus multicé­geknél pályázik, a kommunikáciás szak­ember vásári árusként dolgozik, a jogász pe­dig a nyár örömeit élve­zi. Egy hónappal a dip­lomaosztó ünnepségek után három - név nélkül nyilatkozó - pályakez­dőt faggattunk arról, van-e már munkahe­lyük, elképzelésük a jö­vőjükről. A szegedi geográfus fia­talember egyelőre munka­nélküli. Azt mondja, eddig elsősorban-olyan hirdeté­sekre jelentkezett, amelyek­ben „területi képviselőket" kerestek. Az effajta állások betöltéséhez általában nem kell szakirányú végzettség, bármilyen diploma birtoká­ban érdemes próbálkozni. Péter kilenc pályázata közül néhányat azonnal elutasítot­tak, előfordult, hogy a meg­hallgatáson vérzett el. Azt azonban pozitívumként em­líti, hogy mindenhonnan ka­pott visszajelzést. A geográ­fus nem csügged, nem olyan fából faragták. Abban bízik, hogy tizedik kísérletével át­viszi a lécet. A diplomás újságíró - pi­acképesebb nevén kommu­nikációs szakember - nyári alkalmi munkából teremti elő a kenyérrevalót. Saci nyolc-tíz órát ácsorog na­ponta a hőségben, a forga­lomtól függetlenül napi ké­tezer forint üti a markát. Biztos munkahelyért első­sorban a világhálót kutatja fel. Két internetes állásbör­zén is regisztráltatta magát, annak reményében, hogy egy napon csönget majd a villanypostás. A jogászlány egyelőre gondtalanul élvezi a nyarat. Nagy álma a bíróság, de úgy gondolja, előbb körül kellene nézni egy kicsit a nagyvilágban, nyelvet tanul­ni, pénzt és kalandokat ke­resni. Tervei, alkalmi mun­kája tehát mindannyiuknak van, de az már biztos: egyi­kük sem a szakmájában kezdi az „életet" ősszel. Szalma Baksi Ferenc Teleházat avatnak Csengelén Munkatársunktól Ma adják át a csengelei gazdakör teleházát. Az ünne­pélyes avatás délelőtt tíz óra­kor kezdődik a Felszabadulás utcai faluházban. A csengelei információs központot az eu­rópai igényekre tekintettel ala­kították, a falusi szolgáltatások gyorsabbá, elérhetőbbé téte­lére. A csengelei teleház veze­tője: Törköly Ágnes. Halálos gázolás Munkatársunktól Belehalt súlyos sérülései­be az a 19 éves kerékpáros, aki szerdán éjjel takart helyzet­ből, egy balra kanyarodó te­herautó mögül hajtott ki a szemből közlekedő Peugeot kisteherautó elé, amely elgá­zolta. A Peugeotot egy 25 éves sándorfalvi férfi vezette a te­lepülésen, a baleset az Alkot­mány körűt és a Dózsa György utca kereszteződésében tör­tént. A Peugeuot vezetője hi­ába fékezett, nem tudta elke­rülni az ütközést, a kerékpáros a helyszínen életét vesztette. núskodik arról, hogy a fényir­da a szellemi és társasági élet egyfajta központja is volt. A helybeli elit csak Fridrich Já­nosnak engedte magát megö­rökíteni. Például a csodabo­gárnak számító Koszta József festőművész sem állt más ka­merája elé. De a szegény em­berek is szívesen látott vendé­gek voltak a műteremben. Bárki megnézheti ennek bizo­nyítékait, az „ezer" ráncával is szép „Anyókát kötött berliner­ben" vagy a „Fiatal menyecs­ke cseresznyeszedő kendő­ben" című felvételt, biztosan Nagyhinta helyett csak egyetlen kisringlispíl mű­ködhet vasárnap, a sze­gedi Mátyás téri búcsú és vásár területén. Az évek óta tartó levélváltások és közgyűlési határozatok idei eredménye, hogy a vásárosok csak a Rákóczi utca egy részét használ­hatják. Évek óta folyik a vita az önkormányzat közgyűlése és az alsóvárosi ferences rendi templom között az augusztusi búcsú és vásár szervezése és rendezése körül. A ferences rend testvérei a megyés püs­Munkatársunktól A hét elején a szegedi polgármesteri hivatal köz­igazgatási irodája ezerhat­száztizenkettő helyi polgár­nak utalt ki fejenként 7 ezer 500 forintot. A kormány egy korábbi rendeletében az egyes rendszeres szociális ellátásban részesülőknek egyszeri juttatás kifizetéséről rendelkezett. A polgármeste­ri hivatal azoknak utalta át a nem fog csalódni, mert igazi műalkotás mind a kettő. Ám száfhtalan ehhez fogha­tót talál még az olvasó abban a reprezentatív albumban, ame­lyet a mester legfiatalabb leá­nya, Tokácsliné Fridrich Ida és Rózsa Gábor mérnök-muzeo­lógus állított össze. A kiad­vány szerzőinek és a Fridrich családnak nem kis érdeme van abban, hogy a fotótechnika tör­ténetének egy jelentős fejezetét képviselő napfénytetős műte­rem a csodával határos módon fennmaradhatott. Mert a fé­nyirdát ugyan a városra hagyta pök ajánlásával több ízben kérték az önkormányzatot, szabályozza, hogy a körmene­tet, a vallásos áhítatot ne za­varhassa meg az árusok és mutatványosok hangoskodá­sa. 2000-ben, hosszas egyez­tetések után, a közgyűlés ha­tározatot hozott, miszerint a Mátyás téren mutatványosok­nak, árusoknak nincs helyük, hanem más helyszínt jelöltek ki számukra. Ám még abban az évben az is kiderült, hogy a vásározásra kijelölt Vám tér és Szent Antal utca sem egészségügyileg, sem pedig közlekedésbiztonságilag nem megfelelő egy ekkora rendez­7 ezer 500 forintot, akik időskorúak járadékára, rend­szeres szociális segélyre, munkanélküliek jövedelem­pótló támogatására vagy ápolási díjra jogosultak. Egyébként a támogatásra nem kellett kérelmet benyúj­tani. Az érintettek lakóhe­lyére, tartózkodási helyére vagy a megadott folyószám­lájára a pénz már ma vagy holnap megérkezik. Fridrich János legidősebb lá­nya, Erzsébet, de míg a ház fe­lújításához szükséges pénzért kellett hadakozni, szinte min­den mozdítható tárgyat elhur­coltak onnan a jogtalanul beto­lakodók. Az albumból arra is fény derül, hogy Erzsébet és Ida mellett a harmadik Fridrich lány, Katalin is kitanulta édes­apjuk mesterségét. így meg­maradt az utókornak Fridrich János tudománya, mert a lá­nyai tanítványai közül többen ma is gyakorolják e nem könnyű mesterséget. Balázsi Irén vény lebonyolítására. Ezért a határozatot újra megvitatta a közgyűlés, új helyként pedig a Mátyás tértől a Rákóczi utca 24. számú házig terjedő részt jelölte ki. Ezzel az utcarésszel viszont rosszul járt a vásárt szervező Szegedi Vásár és Pi­ac kft., ugyanis ezen a kis he­lyen a nagyobb hinták nem férnek el. A közgyűlési döntéssel szembehelyezkedve az egy­ház elképzeléseit támogatja Tichy-Rács Csaba, Alsóváros MSZP-s önkormányzati kép­viselője, amikor levelében kérte a város vezetését, hogy a vásárt ne engedjék a Mátyás GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS. Tóth Rózsa grafikusművész Vi­rágok között... című kiállítása nyílik 2001. augusztus 3-án, pénteken 18 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban (Vörösmarty u. 5.). A tárlatot dr. Dömötör János nyugalmazott múzeumigazgató nyitja meg. Közreműködnek: Árok Sándor (gitár), Bradanovics Bernadett (ének) és Kun Veronika (fuvo­la). SZEMÉTGYŰJTŐK A RAKPARTRA. Olvasóink la punk Csörög rovatában is szó­vá tették, hogy hiányoznak a szemétgyűjtő edények az alsó rakpartról. „A Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. hamaro­san szemétgyűjtő edényeket he­lyez a rakpartra vezető lépcső­lejárókhoz" - tájékoztatta la­punkat Papp Zoltán ügyvezető igazgató. A környezethez illő hulladéktartók típusának kivá­lasztása után, várhatóan még augusztusban fölszerelik az ut­cai szeméttartókat a rakpart Ieg­fölső lépcsősorán. PERMETEZIK A FÁ­KAT. A Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. augusztus 3­án megkezdi a gesztenyefák ak­názómoly és a fák gombabe­tegség elleni vegyszeres per­metezését a városban. A nö­Munkatársunktól A határainkon túl élő és alkotó, magukat magyar nemzetiségűnek valló foto­gráfusok számára rendez meghívásos fotókiállítást no­vember 16-a és 28-a között a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége. Egy szerző ma­ximum öt papírképet - nem téri búcsú közelébe. A képvi­selő szerint ezekre a határo­zott lépésekre azért volt szük­ség, mert a hívek lelki nyugal­mát zavarták a mutatványo­sok. Benyik György, universi­tas és egyházügyi főtanácsos tavaly kelt levelében a követ­kezőket írta a búcsú melletti vásárról: „A hívek körében nyugtalanságot keltene, ha Lagzi Lajcsi kazettái elnyom­nák a Mária-énekeket." A főtanácsos félelmeit osztja az alsóvárosi ference­sek ez évi búcsúszervezője is, aki hasonlóképpen vélekedik, mint Benyik György. Cs. G. vényvédelmi kezelés során az emberi egészségre és közegész­ségügyileg is veszélytelen sze­reket használnak, amelyek azonban a méhekre kifejezet­ten veszélyesek. A munkálatok augusztus 10-én fejeződnek be. A kht. kéri a lakosság szíves megértését. A MŰVÉSZTELEP KI­ÁLLÍTÁSA. A VII. szegedi művésztelep alkotásaiból nyílik kiállítás ma, délután öt órakor a Zárda utcai Impala Házban. A kiállítók: Berhidi Mária, Előd Ágnes, Erdélyi Gábor, Erős Ist­ván, Havas Bálint. Imre Mari­ann. Kótai Tamás, Kovács Ke­ve János, Nagy Attila, Schnee­meier Andrea és Wechter Ákos. A tárlatot Mélyi József művé­szettörténész nyitja meg. A mű­vek augusztus 23-ig, hétfőtől péntekig, délelőtt kilenc és dél­után öt óra között tekinthetők meg. OBSZERVATÓRIUM­BAN A KÁVÉHÁZ. A szege di meteorológiai állomás mun­kájáról lesz szó a ma, este hat­kor kezdődő Közéleti Kávéház estjén, amit stílusosan a Bajai úti obszervatóriumban rendeznek. A látogatókat dr. Wayer Péter jogász kalauzolja, a vendéglá­tó Lévai István, az obszervató­rium vezetője lesz. képsorozatot - adhat be, a té­ma és a műfaj kötetlen, a ren­dezők azonban fenntartják a válogatás jogát. További in­formációk kérhetők hétköz­nap 7 és 9 óra között a 06-0­201 5692-es telefonszámon. Jelentkezési lap igényelhető a következő címen: Magyar Művelődési Intézet, 1011 Bu­dapest, Corvin tér 8., II. eme­let 409. Megmenekült a szentesi Fridrich János egykori birodalma Kosztát is fényképezte A csodával határos mó­don menekült meg Frid­rich János egykori biro­dalma, és a szentesi főut­cán lévő fényirdát ipar­történeti emlékhellyé nyil­vánították. A napfényte­tős fotográfiai műterem kuriózum a maga nemé­ben, csak a fővárosban van hozzá hasonló. A mester leánya, Tokácsliné Fridrich Ida és Rózsa Gá­bor mérnök-muzeológus reprezentatív albumot ál­lított össze a műterem tör­ténetéről. Novobáczky Sándor, a szentesi születésű neves új­ságíró egyszer azt nyilatkozta a Ludas Matyi című lapnak, hogy szédületes iramban fej­lődik a fotótechnika, mert amiről néhány évtizede csak álmodoztunk, a szemünk lát­tára valósul meg. Majd azon meditált, vajon miért van az, hogy egy bizonyos szint eléré­se után mindez megfordult. E folyamatot a fényképészeti technika ellenforradalmának nevezte Novobáczky. Fölem­legetett egy róla készült régi fotót, amely olyan éles, hogy minden szál haja látszik rajta. Bezzeg 15 évvel később annyira homályos képet adtak a kezébe egy pesti menő sza­lonban, hogy alig ismert ma­gára. Ilyen a régi világban szerinte nem fordulhatott elő. „Itt van például a kezemben az érettségi képem. Szegény Fridrich bácsi csinálta Szente­sen, a maga öreg harmonikás masinájával - de ez volt ám a fényképező gép! Még ma is meg lehet nézni, milyen jól érvényesülnek finom vonása­im hosszúkás arcomon" - em­lékezett az azóta már elhunyt Novobáczky Sándor. A fából készült kamerát és a fényképezés más, korabeli kellékeit most is láthatják Fridrich János 1905-ben épült műtermében. A szentesi főut­cán lévő napfénytetős műhely kuriózumnak számít a maga nemében, mert hozzá hasonló csak a fővárosban található. Nem véletlenül nyilvánították ipartörténeti emlékhellyé Fridrich mester egykori biro­dalmát, amely múzeumként működik. Számtalan dokumentum ta­Korhű a berendezés a fényirdában. (Fotó: Tésik Attila) Egyszeri juttatás HÍREK Fotópályázat, határon túliaknak

Next

/
Thumbnails
Contents