Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-03 / 180. szám

PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 3. MEGYEI TÜKÖR 3 Pletykabánat Frank József: Nagylakot elkerüli az autópálya? Ami a levegőben van az Alföldön A megyei közgyűlés elnöke az egész régió élelmiszeriparára nézve tragédiának tartja a Pick Rt. marhavágóhídjának az ország másik végébe költöztetését, és aggasztónak a vállalat jövőjét. Frank József elismeri, véleményét pletykákra alapozza. Az elnök a régió gazdagodásáról és elszegényedéséről is markánsan fogalmaz. - Egy internetes újságnak kijelentette, hogy a Pick Rl. marhavágóhídjának Sopronba költöztetése tragédia az egész régió élelmiszeriparára nézve. Nem gondolja, hogy ez túl erős megfogalmazás, hiszen csak nyolc ember heti háromnapos munkáját végzik máshol? - Nem gondolom, bár az igazi tragédia nem csupán ez, hanem a Pick Rt. jövője. Rengeteg pletykát hall az ember. - És ön hisz a pletykáknak? Általában éppen az szokott az újságírókról kritikaként elhangzani, hogy pletykákat tényként kezelnek, és erre most ön, a megye első számú vezetője a mendemondákra alapozva fogalmaz meg súlyosnak, megkockáztatom, felelőtlennek mondható állításokat. - A Pick Rt. vezetője. Bihari Vilmos menekül, eladta részvényeit, azt hallani, a - Rengeteg pletykát hall az ember - mondta a megyei közgyűlés elnöke. (Fotó: Miskolczi Róbert) vállalat központja Budapestre költözik. Igaz, nincsenek konkrét információim, de sok minden benne van a levegőben. Az utóbbi időszak Picktörténéseit azért tartom aggasztónak, mert erre a Szegedi Konzervgyár megszűnését követően kerül sor, ráadásul olyan cég esetében, amely magánkézbe került, tulajdonosainak döntéseit érdemben nem tudja .befolyásolni egyetlen megyei vagy városi önkormányzat, valamint közhivatal sem. - Szerintem más a történele a Pick Rt.-nek és más a konzervgyárnak. Mellesleg éppen Bihari Vilmos cáfolta például a központ Budapestre költözését, amit egyébként racionális lépésnek is nevezhetnénk. Nem így gondolja? - Ez hasonlít ahhoz az érveléshez, amely elhangzott a makói hagyma-, vagy a szentesi zöldségnemesítés, -kutatás Kecskemétre, illetve Budapestre költöztetésekor. Hát mi köze van Kecskemétnek a makói hagymához, vagy Budapestnek a szentesi zöldséghez? És mi köze van a Picknek Budapesthez? Hogyan lehet elképzelni agrártérséget agrárüzemek nélkül? Amikor éppen olyan vállalatokat kellene létrehozni, amelyek a kor igényeinek megfelelőek, ám erre mi történik a térségünkben, hozzam föl a kábelgyár, a ruhagyár, vagy a gyufagyár példáját? Az lenne a cél, hogy a régió ne szegényedjen, hanem ellenkezőleg, gazdagodjon! A GDP 42 százaléka Budapesten és környékén képződik, és ez nem fogadható el. Most hallottam egy olyan javaslatról, amely szerint az autópálya Románia felé nem itt, Nagylaknál, hanem Hajdú-Bihar megyében épülne. - Sok mindent említett, ami közös bennük: valamennyi a pénzre és a lobbizásra vezethető vissza. Lát megoldást? - A pénzt központilag osztják el,... - Amit szinte mindenkor politikai döntés előz meg! Akkor Debrecen, illetve Hajdú-Bihar politikai súlya erősebb, mint Szegedé, mini Csongrád megyéé? A központi elosztás nagysága ezt is jelenti? - Igen, azt jelenti. Magyarország már nem csak Nyugatra és Keletre szakadt, óriási különbség van az Alföldön is az északi rész javára. Például egy autópálya eldönti a régió jövőjét. - Akkor mi a megoldás? A pénzt a kormány osztja szét. Ez a kabinet pedig, ha jól értettem önt, akkor már döntött, legalább is számomra az elmondottakból az derül ki, hogy az Orbán-kormány nem ezt a régiót szereti a legjobban. Ahhoz, hogy a központi elosztási rendszer megváltozzon, azaz a kormány szeresse ezt a térséget, kormányváltás szükséges? - Nem kormányváltás kell, hanem koncepcióváltás. A jelenlegi kabinet ezt a régiót - más térségekhez viszonyítva - nem támogatta kellőképpen. A következő kormány azonban módosíthat ezen a gyakorlaton. Oláh Zoltán Aggódik Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Hivatalos értesítést ugyan még nem kapott arról, hogy a Pick Rt. központja Budapestre költözik, de a pletykák eljutottak a szegedi Rákóczi téri nagyházba is. És Frank József félelmei mendemondáktól is nagyra nőnek. Akár el is ítélhetném ezért megyénk első számú vezetőjét. De miért tenném? Hiszen a dél-alföldi régióban élve jómagam is megijedek a pletykáktól. Mert az elmúlt évtizedben én is láttam (mint ahogy figyelhette a szegedi körzet minden lakója) miként omlott össze iparunk. Mi sirattunk el sok ezer textilgyári munkahelyet, mi faggattuk egymást, vajon hol dolgoznak majd a délépesek, a kábelgyárból elbocsátottak? Mi láttuk, hogyan rettegtek a ruhagyáriak, a gyufát gyártók a kirúgástól, s mi szemlélhettük a paprikagyárban lezajlott „karcsúsítást". Amikor pedig a konzervgyár előtt tüntettek a halálra ítélt, nagy múltú üzem alkalmazottai, már egy cifra káromkodásra elegendő erő sem maradt bennünk. Fél a csongrádi jövőtől Frank József? Joggal teszi. Mert ő is pontosan felmérte már - valóban nem csak két részre szakadt ez az ország, és a Dunántúl került messzire tőlünk, hanem Észak-Magyarország is több esélyt kap a felemelkedésre, mint a mi körzetünk. Vigasztalhatjuk ugyan magunkat azzal, Szeged kulturális, tudományos, oktatási és kereskedelmi központ, csak éppen azt is tudjuk, s tudja Frank József is, hogy mindez nemcsak a boldoguláshoz, de lassan a megélhetéshez is roppant kevés. De mire megyünk a nagy tudományunkkal? Félelmeinket meghallgatja, átérzi-e valaki? Vagy végleg magunkra maradtunk? S miközben a hatalmas baj kellős közepén még azt is látnunk kell, hogy a Tiszának partján a megyeszékhely vezetése huzakodik a megye irányítóival, s viszont, valóban csak egy lehetőségünk maradt. Ráparancsolni egyetemen tanuló gyerekeinkre - Pesten, Budán, a Dunának túloldalán keressétek magatoknak a boldogulást! Vagy már erre se pazaroljuk a szót, mert az ifjabb generáció fölmérte lehetőségeit? Úgy tűnik. Mert ha valaki nagyon figyel, nem csak Frank József szomorúságára figyelhet fel. Hanem arra is, hogy a Budapest felé guruló gyorsvonaton mindig többen utaznak, mint amelyik a fővárosból érkezik hozzánk. Nem kéne hát végre egy kézfogással megpecsételni a kibékülést, megyén és városon? Mondjuk abban bízva: a közösen harsogott panaszok talán csak elhallatszanak Budapestig. Külső üzletrészek: ajánlatot kapnak Október végéig kell dönteni Az Alkotmánybíróság márciusban semmisítette meg a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeit érintő törvényt. Ekkor számos szövetkezet jutott lélegzetvételhez, hiszen sokuk számára ezek a kifizetések a csődöt jelentették volna. Akkoriban nem csak a szövetkezeti vezetők, hanem a bankszektor is figyelmeztetett: a kifizetések után alig maradna szövetkezeti vagyon, igy nem tudnák törleszteni a bankoknál felvett hiteleiket, s gyakorlatilag lehetetlen volna ezeknek a tartozásoknak a behajtása is. A márciusi AB-döntés után a kormány továbbra is indokoltnak tartja a „külsőüzletrész-tulajdonosok hátrányos helyzetének megszűntetését", s úgy döntött, nem törvény, hanem kormányrendelet szabályozza e kérdést. Augusztus elejétől ily módon az állam vásárol bele a szövetkezeti szektorba. A kormány döntése nyomán augusztus elsején szerte az országban megkezdődött a szövetkezeti külső üzletrészek felvásárlása. Csongrád megyében majd' 18 ezer külsőüzletrész-tulajdonost érinthet így vagy úgy a változás. Hamarosan 17 ezer 500 postaládában találnak tulajdonosaik egy, az FVM megyei hivatala által kiküldött csomagot. A vaskos levél az állam vételi ajánlatát tartalmazza, az ajánlat a címzett szövetkezeti külső üzletrészének felvásárlására szól. A vásárlást a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő, erre a célra alapított, Üzletrész-hasznosító Kft.-vel kötött szerződés alapján az FVM megyei hivatalai bonyolítják, az állam tehát a megyei hivatalokon keresztül tesz vételi ajánlatot a tulajdonosoknak. Az üzletrészeket 1992-es névértéken, 100 százalékos áron veszik meg a tulajdonosoktól. A FVM megyei hivatal nyilvántartása szerint 48 szövetkezetet érinthet az állami kivásárlás, ezek tagjai mintegy 17 és fél ezer, a márciusi alkotmánybírósági döntés előtt benyújtott külsőüzletrész-kifizetési igényt adtak be. Augusztus elsejétől harminc nap áll rendelkezésére az FVM-hivataloknak, hogy az érintett tulajdonosok számára kipostázzák a hivatalos értesítőket. Tasnádi Gábor, megyei hivatalvezető elmondta, hogy minden érintett megkapja majd e csomagot, ám néhány szövetkezet felszámolása és végelszámolása okán nem mindenki lesz jogosult arra, hogy éljen a vételi ajánlattal. A hivatal szerint háromezer tulajdonos maradhat „körön kívül". A külső üzletrészek tulajdonosainak október végéig van ideje reagálni a vételi ajánlatra, s azok is élhetnek vele, akik eddig nem nyújtottak be igényt, de ennek alapján hamarosan jelzik eladási szándékukat az FVM-hivataloknak. A nyomtatványokat és a kérelmeket a megyében dolgozó félszáz falugazdász segítségével is ki lehet tölteni. Országosan mintegy 33 milliárd forintot szán a Magyar Fejlesztési Bank a külsőüzletrész-tulajdonosok kifizetésére, Tasnádi Gábor szerint ez a megyében 2 milliárd 500 millió forint körül alakulhat. O. K. K. Telnek a magtárak Munkatársunktól Aratás közben és annak befejeztével kezdődik a gabonaraktározás szezonja a megyei tárolók még elbírnak néhány táblányit. A kapacitás pár évvel ezelőtt 600 ezer tonnányi volt, a cégátalakulások, megszűnések ellenére ez nagyjából ma is ugyanennyi lehet mondja Cserjési Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Hivatalának osztályvezetője. Általában szeptemberben mozdulnak meg az első búzakészletek. A tőzsdét figyelve most egyértelműen érezhető az takarmánybúza-többlet lélektani hatása: míg ennek ára alig, az étkezésié szépen emelkedett az elmúlt hetekben. A megyei gabonaraktározásra túlnyomórészt az jellemző, hogy kereskedelmi cégek magmegőrzésre is vállalkoznak, s sok az olyan termelő is aki saját telephelyén, ám közraktárjegyet igényelve oldja meg a tárolást. Közraktározásra egyetlen helyen, Makón van lehetőség. Balogh Tamás, a Concordia Rt, makói telepének vezetője egyértelműen álltja: gazdák egyelőre nem adnak el, hiszen az idő jót tesz a mag sikértartalmának, s a gazda pénztárcájának. Gombos marad A Csongrád Megyei Bíróság hatvan nappal meghosszabbította Gombos József előzetes letartóztatását tájékoztatta lapunkat Kasza Ferenc, a megyei bíróság elnökhelyettese. Gombos Józsefet azzal gyanúsítják, hogy egykori feleségének és 21 éves leányának a meggyilkolására készült. A 63 éves férfi az év elején szabadult húszéves börtönbüntetéséből. Gombost 1981-ben apja és apja gondozójának megölése miatt ítélték el. Az allergiás betegek novembertől áprilisig katonáskodnak Emelkedik az alkalmatlanok száma Augusztus közepén 255 fiatal vonul be sorkatonai szolgálatra Csongrád megyéből. Őket ugyan csak részben, de az utánuk jövőket már feltétlenül érinti az idén, júniusban elfogadott új honvédelmi törvény, amely a korábbiakhoz képest számtalan módosítást tartalmaz. Erről kérdeztük Gergely János ezredest, a Csongrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság vezetőjét. - Az idén júniusban elfogadott új honvédelmi törvény értelmében hogyan változik 2002-től a sorkatonai szolgálat rendje? - A hadkötelesek 9 hónapra vonulnak be. A jövő évtől a szolgálati idő 6 hónapra csökken. A behívott fiatalok a jelenlegi három, illetve 2002-től a két hónapos alapképzést továbbra is Szabadszálláson, Szombathelyen vagy Tapolcán kapják meg. A Csongrád megyei sorkötelesek országos összehasonlításban azonban kedvezőbb helyzetben vannak, mint társaik zöme. A szolgálat többi részét ugyanis 8590 százalékuk a hódmezővásárhelyi, illetve szentesi laktanyában töltheti le - nyilatkozta lapunknak Gergely János parancsnok. 85-90 százaléka visszatérhet Csongrádba „harcolni". (Fotó: Schmidt Andrea) A megyéből bevonulók - Az egészségügyi okokból felmentett sorkötelesekkel kapcsolatban tartalmaz-e változást az új törvény? - Igen. Országos - és megyei - adatok szerint egyre súlyosabb egészségügyi problémákkal küszködnek a hadkötelesek. Az elmúlt öt év adatai 200-300 százalékos egészségromlást igazolnak! Katonai szolgálatra Csongrád megyében évente a sorkötelezettek 27-30 százaléka betegség miatt eleve alkalmatlannak minősül. Ók zömében kóros személyiségzavart, ideggyengeséget igazoló orvosi papírral jelennek meg a sorozáson. - A honvédelmi törvény kedvezmények igénybevételére is ad lehetőséget. Melyek ezek? - Jövő évtől annak a fiatalnak, aki a saját háztartásában már két gyermek ellátásáról gondoskodik, nem kell bevonulnia! Jelentős változás még: ha valakit 24 éves koráig nem soroznak be, annak ezentúl jelentkeznie kell a hadkiegészítő parancsnokságon. Emiatt még a külföldön tartózkodó fiatalnak is átmenetileg haza kell térnie. A felső- vagy középfokú oktatási intézményben tanulóknak továbbra is alanyi jogon jár a szolgálathalasztás. Ezzel kapcsolatban egy lényeges változást tartalmaz a törvény. Eddig a sorkötelest a tanulmányai befejezéséig nem lehetett behívni. A jövő évtől ez a kedvezmény csak az első alapképzés idejére vonatkozik. - Mi a feltétele a családfenntartói szolgálathalasztásnak? - Rengeteg félreértést okoz, hogy sokan összekeverik a családeltartó, illetve családfenntartó fogalmát. Eltartónak akkor számít a hadköteles, ha a család alapvetően az ő jövedelméből él. Erre azonban nem lehet szolgálathalasztást kérni, de segélyt igen. A törvény a családfenntartónak lehetővé teszi, hogy sorkatonai szolgálatát később töltse le. Erre akkor kerülhet sor, ha a hadköteles fiatalnak olyan közvetlen hozzátartozója van, aki képtelen önmagát ellátni. N. Rácz Judit