Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-17 / 192. szám

PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 17. AKTUÁLIS 3 A megyei MSZP az M5-ösről Építenének, bontanának Munkatársunktói Az MSZP Csongrád megyei szervezete Botka László megyei elnök aláírásával közleményt juttatott el lapunkhoz az M5-ÖS autópályával kapcsolatban. Ebben emlékeztetnek arra, hogy a Fidesz 1998ban azt ígérte: a Csongrád megyeiek Budapestet autópályán közelíthetik meg, ráadásul oly módon, hogy a fizetőkapuknál sem kell tekintélyes summát otthagyniuk. Mivel az első ígéretből nem valósult meg semmi, az MSZP megyei szervezete konkrét javaslatot tesz - áll a közleményben. Azt vetik föl, hogy a Fidesz az MDF-vezette kormány által kötött koncessziós szerződés alapján folytasson kormányzati szinten tárgyalásokat az AKA Rt.-vei az M5-ös „matricásításáról". „Ennek forrásául az M3-as autópálya tender nélkül megbízott kivitelezője számára kifizetett költségvetési összeg, valamint annak az összegnek a különbségét javasoljuk, amit az autópálya-építésen valóban résztvevő alvállalkozók kapnak, vagyis amibe a munka valójában kerül" - mondják a szocialisták. Remélik, hogy az MSZP által az ügyben kezdeményezett legfőbb ügyészségi vizsgálat a konkrét összegre fényt derít, és ezzel a kormánynak segítséget nyújthatnak. Az MSZP ígéri: kormányra kerülése esetén azonnal hozzáfog a sztráda építéséhez, valamint a fizetőkapuk lebontásához. Élelmiszerárak: fordulat az egy éve tartó folyamatban Vége a drágulásnak? A családok igen nagy hányada kénytelen jövedelmének 40-50 százalékát élelmiszerekre fordítani. Ami azt jelenti, hogy Magyarországon alacsonyak a keresetek, hozzájuk viszonyítva pedig megdrágultak az élelmiszerek. Az elemzők szerint a második negyedévben már megtört az élelmiszerárak idei emelkedésének folyamata. Az élelmiszerár-robbanásra 2000 nyarán terelődött a figyelem, akkor szinte egyik pillanatról a másikra ugrásszerűen megemelkedett a tejtermékek, a húsok, valamint a zöldségek, gyümölcsök ára. Tavaly a januártól júniusig tartó időszakban a mezőgazdasági árak 17,2 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakénál. 2000 júniusában pedig 19,2 százalékos volt a növekedés az előző esztendő júniusához képest. Az elemzők azonban már idén júniusban kedvező jeleket vettek észre: a mezőgazdasági termelői árak „mindössze" 18 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, szemben a májusi közel 28 százalékos drágulási mércével. S mivel a termelői árak általában két-három hónapos késéssel épülnek be az élelmiszerárakba, a keresetük 40-50 százalékát is a boltokban elköltő magyar családok legelőször taMindennapi. Se nem csökken, se nem emelkedik az ára. (Fotó: Miskolczi Róbert) Ián most augusztusban érezhették: kevesebb forintot hagynak ott az üzletekben. Amennyiben a bőséges gabona- és kukoricatermésnek köszönhetően a jövőben a takarmányok ára a jelenlegi szinten marad (esetleg még olcsóbb is lesz), akár húst is jóval kevesebb pénzért vehetünk. Azóta folytatódott a trend, a pékek pedig a napokban jelentették be, hogy az év végéig már nem terveznek kenyéráremelést. Marton István, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke szerint a kemencéből frissen kisült kenyér ára jelenleg 95-130 forint (a szegedi pékek 90 és 140 forint között árulják portékáikat). Kijelentette azt is, hogy a gázáremelés és a minőségbiztosítási rendszer kiépítéseének költségei 6 százalékos áremelkedést indokolnának, mégsem lépik meg. Úgy véli, a lisztárak sem emelkednek már az év hátralévő időszakában. Az ok: a minőségi búzatermést megtorpedózta a csapadékos július, vagyis az 5 millió tonnás termésnek csak a 3540 százaléka lesz malmi minőségű. Hogy valóban és érezhetően kevesebbet költünk majd el élelmiszerekre az üzletekben, némiképp cáfolják a Magyar Agrárkamara vélekedései. Csikai Miklós elnök szerint a második félévben ugyan szerényebben, de mindenképpen növekvő árakkal kell számolnunk. Szerinte hiába lehet olcsóbb a takarmány, a húsárak azért sem eshetnek vissza, mivel nincs elegendő sertés az országban. Az agrárkamara úgy véli, az élelmiszeráraknak mindössze a 8-12 százaléka csökkenhet, emiatt a családok sem érezhetik majd úgy: jelentősen javultak az életkörülményeik. Fekete Klára Csak hogy tudjuk A napokban több nyugati „demokráciakutató" intézet (Freedom House, Nations in Transit, Transparency International) hozta nyilvánosságra a 2001-es évre vonatkozó adatait, amelyekben a magyar demokratizálódást, a gazdaság liberalizációját és a jogállamiságot vetették mérlegre. Mindamellett, hogy az ország alkotmányos, demokratikus berendezkedése nem megkérdőjelezhető, a felmérések szerint mindhárom, fentebb leírt kategória romló osztályzatot mutat, azaz a leányzó fekvése némileg árnyalódik a vadul kampányoló „legnagyobb" kormánypárt megítélésében. Az ország ilyetén romlása szavakba öntve azt jelenti például, hogy a kormány folyamatosan megkísérli korlátozni tevékenységének ellenőrzését, magyarul summán!. De komoly társadalmi rábólinlásl kapott annak megítélése is, hogy a politikusok, hivatalnokok és rendőrvezetők szoros, baráti érdekkapcsolatot építettek ki a szervezetten bűnözőkkel, tulajdonképpen azért, hogy minél erősebb vákuumhatással szipolyozzák a drága lakosságot. A médiumok helyzetéi vizsgálva nem csak a vaknak, de a nyugati kutatóknak is kiderült, hogy a kereskedelmi tévéket kevésbé, annál inkább a közszolgálati médiumokat használják pártpolitikai érdekek szerint. De, hogy teljes legyen a csemegés tál, terítékre került az 1996-os közbeszerzési törvénnyel homlokegyenest ellenkező, azaz a törvényt megkerülő állami megrendelések ügye, de itt már az önkormányzatok is érintettek, gondoljunk csak hazai tájakra, s mindjárt elfog bennünket a klientúraépítés iránt érzett gyengéd megvetés, vagy legalábbis annak vágya. Még ebbe a kategóriába tartozik a közpénzek politikai szempontok szerinti osztogatása. S ami legcsikorgóbb homokszem a gépezetben, az a jogrend, a csírájában történő, látványos jogtiprás a kormány részéről, illetve a törvények „hajjakend" módon történő értelmezése és alkalmazása. Aki ebben az országban él, a tanulmányok dörgős állításain nem lepődik meg, mivel a bőrén érzi. Azt viszont mind kevesebben tudnák megmondani, hogy az így romló közállapotok közepette meddig lehet még ezt demokráciának nevezni. On melyiket választaná? Mi az OFFISYS-t, ajánljuk, most 15% bevezetési árengedménnyel. Várjuk jelentkezését GARZON IRODABÚTOR STÚDIÓBAN 6722 Szeged, Attila u. 17-19 Telefon/fax: (62) 426-528 Helikopteres betegszállítás Dél-Magyarországon A földi mentő égi mása A város jogi képviselői fellebbeztek Pert vesztett Szentes is A légi mentés a délmagyarországi régióban egy alapítványnak köszönhetően indulhatott meg 1999-ben. Akkor pályázott először a „Mentés a Jövőért" Alapítvány arra, hogy megteremtse a lehetőségét a leggyorsabb orvosi segítségnyújtásnak. A három évvel ezelőtti pályázati támogatás a szükségesnél kevesebb helikopteres sérültmentést engedett meg. Tavaly a korábbinál is szigorúbb gazdálkodásra kényszerült a légi mentést szervező, szegedi központú alapítvány, hiszen még kevesebb pénzhez jutott. Az idei az első esztendő, amikor a három megyét Bács-Kiskunt, Békést és Csongrádot - érintő dél-magyarországi légi mentés annyit nyert pályázaton, amennyivel az alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Simon Mariann elégedett, mert mint mondja: a 41 millió forintos, félévre szóló „nyereményből" annyi légi mentést tudnak végezni, amennyire valóban szükség van. A bérelt MI-2-es helikoptert az alapítvány az elmúlt három évben folyamatosan fejlesztette, 15 millió forintot költött arra, hogy az életmentéshez, a súlyos betegek ellátásához szükséges minden technikai eszközzel felszerelje a légimentőt. A földi mentő égi mását ugyanolyan mentéstechnikai műszerekkel rendezték be. mint a rohamkocsit, amiben a lélegeztető géptől, az újraélesztő készüléken át, a vákuumos hordágyig minden fontos berendezés megtalálható. Szentes első fokon elveszítette azt a polgári pert, melyet a Vektor Rt.nek kifizetett sikerdíj visszaszerzéséért indított, több önkormányzathoz hasonlóan. A szerződés a szentesi önkormányzat és az rt. között nem ütközik jó erkölcsbe, tehát a Vektornak nem kell visszafizetnie a sikerdijat - ítélt a Fővárosi Bíróság. A város jogi képviselői nem adják föl: fellebbeztek. Mint ismert, a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében elutasította a Legfőbb Ügyészségnek az ÁPV Rt. és Tocsik Márta ellen benyújtott keresetét. A bíróság megállapította, hogy az ÁPV Rt. és Tocsik Márta között létrejött keretszerződések, illetve azok alapján létrejött megállapodások a belterületi földek privatizációjának tárgyában nem ütköznek sem a jó erkölcsbe, sem jogszabályba, ezért nem semmisek. Szentes város önkormányzata négy évvel ezelőtt ugyanezen a címen perelte be a Tocsik Mártával kapcsolatban álló Vektor Rt.-t szintén a Fővárosi Bíróságon. Szentes város önkormányzata a Vektor Rt.-vei állt kapcsolatban, a Vektor pedig Tocsik Mártával, aki az APV Rt.t képviselte. Tocsik Márta a Fővárosi Bíróság ítélete szerint a megbízás teljesítésével 10 milliárd forintot takarított meg az ÁPV Rt. számára. A szentesi önkormányzat közel ötvenmillió forintos sikerdíjat fizetett ki a Vektor Rt.nek a belterületi földek privatizációjának bevételéből. A sikerdíj 15 százalékos volt. a város költségvetését akkor 278 millió forint gazdagította. A város képviselő-testülete 1997ben döntött úgy, hogy meg kell próbálni visszaszerezni a sikerdíjat, polgári peres úton. A város képviseletével megbízott dr Stern Sándor és dr László Ferenc ügyvédek a keresetben a feltűnő értékaránytalanságra és a szerződés jó erkölcsbe ütközésére hivatkoztak. A Fővárosi Bíróság tárgyalta valamennyi hazai önkormányzat ügyét (amelyek a Vektor Rt.-t bízták meg a közvetítéssel), egyetlen kivétellel. Győr városa a Győr-MosonSopron megyei Bíróságon folytatott peres eljárást. Győr elsó fokon megnyerte a pert, míg a Fővárosi Bíróságon tárgyaló önkormányzatok - közöttük Szentes - mind elveszítették. (A hazai bírói gyakorlat ezek szerint nem egységes a kérdés megítélésében.) A szerződés a szentesi önkormányzat és a Vektor Rt. között nem ütközik jó erkölcsbe, tehát a Vektornak nem kell visszafizetnie a sikerdíjat - így szólt az elsőfokú ítélet. Lovas Péter, a Vektor Rt. vezetője a Fővárosi Bíróságon, az 1997. december 12-i tárgyalási napon újságírói kérdésre válaszolva elmondta, úgy gondolja, cégét megilleti a 15 százalékos sikerdíj. Szerinte, ha egy sportoló kimagasló eredményt ér el, akkor nem csak a tornacipője árát illik megtéríteni. Dr. Stem Sándor szerint azonban tényleges munkát nem végzett a Vektor, hiszen a privatizációhoz szükséges részadatokat mind az önkormányzat szolgáltatta. Az ügyvéd a Legfelsőbb Bírósághoz eljuttatott fellebbezésében a szerződés jó erkölcsbe ütközésére hivatkozva kéri a város számára a sikerdíj visszafizetését. A Legfelsőbb Bíróság, ugyanerre az indokra hivatkozva most új eljárás lefolytatására utasította a Fővárosi Bíróságot. B. G. A légimentősök csapata (balról jobbra): Cseszló Ferenc mentőtiszt, Nyeste Zsolt ápoló és Vass András piláta. (Fotó: Miskolczi Róbert) Azt, hogy mikor indokolt mentőhelikoptert küldeni egy esethez, mindig a mentőszolgálat ügyeletes diszpécsere dönti el. A helikoptert akkor vetik be. amikor a lehető leggyorsabb segítségre van szükség. A légimentő főleg közúti balesetekhez, nehezen megközelíthető, távoli tanyák segélyt igénylő eseteihez „vonul ki", vagy sürgős betegátszállítást bonyolít a hazai gyógyító intézmények között. Az Országos Mentőszolgálat szakmai irányítása mellett működő, három sérült egy időben történő szállítására alkalmas helikopter és a mentőszemélyzet - egy orvos, egy mentőápoló és egy pilóta - folyamatosan készenlétben áll. A szegedi repülőtéren állomásozó helikoptert a szegedi mentőközpontból riasztják és irányítják rádióösszeköttetés segítségével. A dél-magyarországi légi mentés kezdete, 1999 óta 326 esetben mentettek a kéthajtóműves Ml-2-sel, ami a szakemberek szerint biztonságos a mentőhelikopterek között, noha nagyobb, s küllemében nem oly tetszetős, mint Európa más országaiban használt légi „társai". A dél-magyarországi légi mentéssel az a probléma, hogy Csongrád megyében egyetlen olyan gyógyítóintézmény van, a makói kórház, ahol közvetlenül az épület mellett tud leszállni a helikopter. Szegeden csak a repülőtéren landolhat, ha kórházba visz sérültet, s az újklinika épületétói is távol, a sportpályán, ha az orvosegyetem klinikáira szállít beteget. Az alapítvány pályázaton nyert 41 millió forintja csak a légi mentőrendszer működési költségeire fordítható, ezért nem lehet elvenni ebből azt a közel 2 millió forintot, ami az új klinikai tömb mellett egy betonalapzatú helikopterleszálló építéséhez, kivilágításához, s az épületbe vezető fedett betegszállító folyosó létesítéséhez szükséges. Az orvoskar, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a „Mentés a Jövőért" Alapítvány vezetői tárgyalnak erről a lehetőségről. A vészhelyzetek klinikai repülőterének megépítésére egyelőre nincs pénz. K. K.