Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-16 / 191. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 16. HIRDETÉS 7 Sóbiznisz a szabadtérin Ezeregyév táncos meséi Kicsi, magyar... Kicsi, magyar, de a mienk - mond­hatnánk a tegnapi ünnepre, de nem len­ne igaz, hiszen elég nagy volt a felhajtás a korona körül. Kicsit későn jutott ugyan eszükbe az illetékeseknek, hogy munkaszüneti napnak ajánlják a koro­na megutaztatását, ráadásul, amikor néhány napja a kormányszóvivőnél rá­kérdeztek erre a nyilvánvaló késede­lemre - fejetlenségre -, Borókai úr cini­kus mosollyal, fiatalos magabiztosság­gal közölte az országgal: akkor késett volna el a kormány, ha utána jelentette volna be. Mármint tegnap után, vagyis ma, vagy esetleg holnap. A korona persze hibátlanul utazott, nem úgy Erzsi néni, aki unokájához ké­szülve indult tegnap a szegedi vasútállo­másra, s bizony lekéste a vonatot. A há­romszereplős minidrámában - Erzsi néni, a helvi járatú autóbusz és a vonat - a vonat felelősségét teljesen kizárhat­juk, hiszen az időben indult el. Marad Erzsi néni és a helyi tömegközlekedés. Erzsi néni is időben indult el, csak azzal nem számolt, hogy szombati me­netrend szerint, azaz ritkábban járnak a buszok Szegeden. Merthogy a helyi tömegközlekedés illetékesei úgy döntöt­tek, ritkább járattal ünnepelnek, azaz elfogadják a kormány ajánlását. A MÁV meg munkával ünnepelt, s men­tek a vonatok rendesen, mint máskor. Világos, hogy Erzsi néni a hibás, nem tájékozódott kellőképpen, ráadásul e hibáját még istenkáromlással is súlyos­bította, ott a buszmegállóban, nem be­szélve a koronáról, ami kevés dicsérő szót kapott - miután valaki elmagya­rázta a járatkimaradás okát. Kovács András Világbajnok táncos a szegedi városházán Népszerű az ír zene Bju } BH^^^^ff j 4 jf. / JMWMÍB N. Eb ...JA*« •RB ) sbM^HSf ' i HHi KHB jfcn Törökvilág Magyarországon, avagy: A háremben. (Fotó: Karnok Csaba) Az ir-kelta népzene az utóbbi időkben már Magyarországon is egy­re nagyobb közkedvelt­ségnek örvend. Azóta hazánkban is több együttes alakult, ame­lyek ezeket a dallamo­kat játsszák. Közéjük tartozik a Fianna, mely a városházi esték ren­dezvénysorozat kereté­ben lépett fel Szegeden. Sikerükhöz nagyban hozzájárult az ir szárma­zású sztepptánc-világ­bajnok, Ronan Morgan. Nyugat-Európában már három-négy évtizede nagy népszerűségnek örvend az ír-kelta zene, hazánkba vi­szont csak néhány éve tört be. Közkedveltsége ennek ellenére pillanatok alatt megnőtt. Az ilyen stílusú ze­nét játszó együttesek Szege­den is telt házzal tartják koncertjeiket, gondoljunk csak a MÉZ fellépéseire, a Christalra vagy a városháza udvarán már második alka­lommal megjelenő Fiannára. Csütörtökön a hét-nyolc évesektől egészen az idősebb korosztályig érkez­tek a vendégek a koncertre, a jegyek pedig már elővétel­ben elkeltek. A nézőtér zsú­folásig megtelt, és voltak Budapest (MTI) A Musica Hungarica lemez­kiadó a magyar nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc életművéből immár a második lemezt készítette el, a Bátori Mária című dalmű CD-bemu­tatóját szerdán tartották Buda­pesten. A felvételt Kolozsvárott rögzítették. Éliás Tibor producer - ko­lozsvári művészek jelenlété­ben - emlékezetbe idézte, hogy elsőként, tavaly télen az István király című opera jelent meg a hétnyelvű szövegkönyv mel­léklettel. Az operaénekes-pro­ducer elmondta: az Erkel-ope­rákat eredeti változatban szín­olyanok is, akik állva kény­szerültek végighallgatni, vé­gignézni a fellépést. Magyarországon, ha mos­tanában szóba kerül az ír népzene, sokan először a Lord of the Dance csapatára gondolnak. A Fiannának ebből az együttesből sikerült megnyernie Ronan Morgan ír sztepptánc-világbajnokot. Produkciójának szokatlansá­ga, pezsgő ritmusa sokakat magával ragadott, csupán azt kifogásolta a publikum, hogy csak ritkán jelent meg a színpadon. Olyan is elő­fordult, hogy versenyeztek a dobossal: Ronan a lábával, a zenész a kezével verte a tak­tust. A Fiannának nem volt ne­héz Szegedre csábítania a vi­lághírű táncost. - Nem most ismertem meg ifj. Lang Já­nost, az együttes vezetőjét ­mondja Ronan Morgan -, de amikor kiadták első lemezü­ket és végighallgattam, szí­vesen vállaltam a közös fel­lépést, mert nagyon tehetsé­gesnek tartom őket. Azt gon­dolom, hogy bár más kultúr­körben élnek, a csapat akár egy jó ír zenekarnak is elme­hetne. Ez talán annak is kö­szönhető, hogy frontembe­rük sokat tanult zenész hon­fitársaimtól. Gyakran turné­zok a világban, de errefelé re vivő, több mint kétszáz éves múltra visszatekintő kolozsvá­ri opera működése végveszély­be került. A súlyos anyagi gondokkal küszködő társulat fennmara­dásának elősegítése érdekében jótékonysági gálát tartanak au­gusztus 21-én, kedden a Mar­gitszigeti Szabadtéri Színpa­don. Az est elsó felében Erkel Ferenc: Hunyadi László, Bánk bán és Bátori Mária, valamint Kodály Zoltán: Háry János, il­nem nagyon vannak ilyen jó zenekarok. Lassan azonban majd a többiek is belejönnek - teszi hozzá nevetve. Ronant a magyar közön­ség leginkább a Michael Flatley-féle táncprodukció­ból ismerheti. A kérdésre, hogy milyen a világhírű ko­reográfussal dolgozni, így válaszolt: - Nagyon nehéz. Gondoljunk csak bele, hogy heti kilenc fellépés, ahol mindnyájan tudásunk legja­vát kell, hogy nyújtsuk, mennyi gyakorlást igényel. Ráadásul ezeket a tánclépé­seket nehéz megtanulni. Én négyéves koromban kezd­tem el, és tizenhárom évig tartott, mire a világbajnok­ságig eljutottam. Minimum tíz év, mire valaki ezeket a lépéseket úgy el tudja sajátí­tani, hogy valamit kezdhet is vele. Lang János is korán, hat­éves korában, ír mesterek segítségével kezdett el hege­dülni. Magyarországon két éve fogott hozzá együttesé­nek szervezéséhez. Ez alatt a rövid idő alatt már sok mindent elértek. Hogy a Fi­anna mekkora közkedvelt­ségnek örvend, jól illusztrál­ja: a fellépés után a zenekar tagjait autogramot kérve ro­hamozták meg rajongóik. ' P. K. letve Székely fonó című című darabjából hangzanak el rész­letek a kolozsvári együttes tag­jai, valamint anyaországi művészek előadásában. A második részben nép­szerű melódiák csendülnek fel, például Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Kálmán Imre és Szirmai Albert operettjeiből. A közreműködő művésztá­mogatók között van Pitti Kata­lin, Ardó Mária, Szálkái Zita, és fellép Éliás Tibor is. A pro­Profi tapsrenddel is föl­erősített, nagy sikere volt az ExperiDance for­máció Ezeregyév című show-műsorának a sza­badtérin. Román Sándor együttese a hazai siker­sorozat után európai ro­ad-show-ra készül. Magyarországon még rit­ka az olyan sikertörténet, mint amit a szolnoki színház Román Sándor vezette tánc­együttese produkált. Amíg a vidéki színházi tánccsopor­tocskából országszerte, s re­mélhetőleg mielőbb nemzet­közileg is ismert ExperiDan­ce lettek, azaz a táncshow üz­leti világában teljesítettek el­ismerésre méltót - nagyon rövid idő telt el. A gyors és átütő sikernek többféle ma­gyarázata is lehet. Ilyen még nem volt - magyarázza maga az együttesvezető, s igaza le­het. A magyar néptáncot és népzenét sokan és sokféle­képpen próbálták eddig is színpadi produkciókban fel­használni, e tekintetben is több út Nóvák Ferenchez, ali­as Tatához vezet vissza, aki­nek azonban alighanem esze ágában sem volt soha, hogy az eredeti táncok feldolgozá­sában a show-ig jusson. De az ír hagyománykincset táncshow-ba öntő Flatley vi­lágsikere előtt ez senkinek sem jutott eszébe. Román Sándoré az érdem. Az Ezeregyév (majd utóbb a Muskétások) profi marke­tinges hátszéllel megsegítve valósággal berobbant a piac­ra. Minden jel szerint a népek veszik, vagyis igény van rá. Minden este utcabál Rakparti Tisza-Party Munkatársunktól Péntek délután 4 órától négy napon át várja változatos szórakozási lehetőségekkel a szegedi rakparton a közönsé­get az első ízben megrende­zendő Tisza-Party. Délelőttön­ként a családosokat várják gyerekeknek szóló progra­mokkal, kirakodóvásárral és kézműves-foglalkozásokkal, délután és az este a színpadon különböző együttesek ígérnek igényes kikapcsolódást. Min­dennap, így az augusztus 20-i tűzijáték után is hajnalig tartó utcabállal zárul a műsor. Az ér­deklődőket a Dugonics téren vátja a Tisza-Party társrendez­vénye vásárosokkal és muzsi­kával. Vasárnap a szegedi kötő­désű, országos hírnévre szert tett Crystal lép a színpadra. Vasárnap délután 4 órára ér­keznek vissza országjáró út­jukról a veterán autók és mo­torok. Este, az István-napi ün­nepi irodalmi műsor után kide­rül, hogy ki a szegedi nyár szépe. dukció koreográfusa és ren­dezője Valkay Ferenc. Simon Gábor, a Kolozsvá­ri Állami Magyar Opera igaz­gatója szólt arról, hogy a tár­sulat fenntartója a román ál­lam, ugyanakkor sajnálatos módon a kultúratámogatásra fordított összeg általánosság­ban inkább csökken, mint emelkedik. Hozzáfűzte: az együttest jelentős összeggel támogatja a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma. El­mondta: a pénz a szerény fize­tésekre, a számlák kiegyenlíté­sére elegendő, az új produkci­ók színpadra állításához pá­lyázatokat nyújtanak be. A hivatalos ExperiDance­ideológia szerint persze nem üzleti célokról van itten szó, hanem kulturálisakról, a nép­tánc és népzene népszerűsíté­séről, eddigi rajongói táborá­nak soha nem látott kiszélesí­téséről. Lehet. Tény, hogy a néptáncok és -zenék ismerői a táncshow egyes jelenetei­ben pontosan felismerik, me­lyik magyar táncdialektus, melyik virtuóz tánca volt a kiindulópont, ha tetszik, az ihlető elem. A produkciónak ennél több köze azonban nincs a néptánchoz, s körül­belül ugyanennyi közük van az egyes számoknak, jelenet­témáknak a magyar történe­lemhez, vagy Madách Imre Tragédiájához. (A műsorban ugyanis történelmünk egyes fejezeteire való utalások A tavalyinál sláger­szerűbb, sokszínűbb, komplexebb évadot ígért Korognai Károly, a Sze­gedi Nemzeti Színház főigazgató-főrendezője tegnapi sajtótájékoztató­ján, amelyen ismertette a 2001-2002-es szezon műsortervét. Egy igazi különlegesség­gel, Richárd Strauss Ariadné Naxos szigetén című, Ma­gyarországon ritkán hallható operájával indul október 4-én a Szegedi Nemzeti Színház 2001-2002-es évadja. A pro­dukciót holland rendezővel, jelmez- és díszlettervezővel, német karmesterrel, nemzet­közi szereplőgárdával mutatja be a társulat, amely a szegedi premier után rögtön hollandi­ai turnéra indul. Rangos szín­házakban játsszák a kopro­dukcióban készülő előadást, Rotterdamban például a kirá­lyi család jelenlétében egy új színházat nyitnak meg vele. Egy Mozart-operát is visznek a vendégszereplésre: Gal­góczy Judit kipróbált Figaró­ját, amit március végétől felú­jításként a szegedi közönség is láthat. Az operaegyüttes egyéb­ként Oberfrank Péter zene­igazgató irányításával már dolgozik: Szokolay Sándor Vérnászát próbálja. Kovalik Balázs rendezi a produkciót, amelynek bemutatóját szep­tember 14-én a budapesti Mil­lenáris Csarnokban tartják, és decemberben a szegedi teát­rum is műsorára tűzi a dara­bot. A publikum nagy részének régi óhaját teljesíti a direkció összemosódnak Az ember tragédiája egyes színeire va­ló utalásokkal.) Más a hely­zet némileg Rossa László ze­néjével, amellyel egyébként is joggal lehetnek elfogultak a szegediek, hiszen Tata összes szabadtéri táncjátéká­hoz ő komponálta a népzene­alapú, mégis eredeti, invenci­ózus, fantáziás zenéket. Most is így járt el. Muzsikája viszi az előadást, a produkciót. (Árulják a CD-t, meg lehet győződni róla.) Az én ízlésemnek némileg nyegle iróniával megfűszere­zett, szteppcipőkkel, fergete­ges kosztümarzenállal, piro­technikai és világítási effek­tusokkal feldúsított, biztos tánctechnikát felmutató pro­dukció alighanem sikerre számíthat a tervbe vett euró­azzal, hogy előveszi Kálmán Imre örökzöld operettjét, a Csárdáskirálynőt. A Fővárosi Operettszínház előző igazga­tója, a műfaj szakértőjének is nevezhető Halasi Imre no­vember elején többek között Fekete Gizi, Dobos Kati, Gyi­mesi Kálmán, Mátyássy Sza­bolcs és Rácz Tibor főszerep­lésével állítja színpadra a nép­szerű darabot. Az évad egyik szenzációjá­nak ígérkezik Shakespeare vígjátéka, a Szentivánéji álom, amit december 7-én Al­földi Róbert rendezésében mutatnak be. Titániát Hernádi Judit, Puck szerepét pedig Ki­rály Attila alakítja, aki egyben a produkció koreográfusa is. A főigazgató elmondta: tár­gyalásokat folytatnak Boban Markovié zenekarával arról, hogy ők is részt vennének a Kusturica világát idéző előadásban. A Broadway és Németor­szág után harmadikként az előző évadban nagy sikerrel mutatta be Békéscsabán a nyí­regyházi Musical Színház tár­sulata Wildhom és Bricusse musicaljét, a Jekyll és Hyde­ot, amit január végétől szege­diek közreműködésével húsz alkalommal a Szegedi Nem­zeti Színházban is eljátszanak. Február 15-én Szalma Ta­más rendezésében Miller drá­mája, A salemi boszorkányok kerül színre, majd március 8­án Kovalik Balázs debreceni Simon Boccanegra-produkci­óját adaptálják a nagyszínház színpadára, ahol az évad utol­só premierjét április 26-án tartják: Korognai Károly újra megrendezi a Pécsett már be­vált vígjátékot, A tizedes meg pai road-show-n is. Flatley-ig persze még nőnie kell, de az ExperiDance eddigi tempóját tekintve ez sem zárható ki. Más kérdés, hogy lesz, aki megmarad, teszem, egy Dió­szegi László-féle Ezredvégi leltárnál, ami tavaly szere­ptelt itt, most meg a Margit­szigeten megy. Nem show, „csak" eredeti táncok színpa­di előadása, nincs benne pi­rotechnika, mégis büszkén örülünk annak, hogy ez a sok szépség mind a miénk. Ilyen­ként modern és európai. Csak azt ne feledjük, hogy ízlések és pofonok... Meg, hogy mindennek helye van a Nap alatt, ami érték. Tehát jó, hogy van a magyar néptánc­ból - show. Aki veszi, eszi, aki nem, annak van más. Sulyok Erzsébet a többieket. A főszerepet Sze­geden is direktorkollégája, Balikó Tamás alakítja. A főigazgató úgy vélte, az elmúlt évadban bevált és bejá­ratott játszóhely lett a Kamara Tantusz, de azért jó lenne, ha mihamarabb visszatérhetné­nek a felújított Kamaraszín­házba. A parlament való­színűleg novemberben sza­vazza meg a szegedi önkor­mányzat NKÖM által is ki­emelten támogatott rekonst­rukciós pályázatára a közpon­ti költségvetésből az egymilli­árd forintos hozzájárulást. A kamara-előadásoknak így to­vábbra is a Tantusz ad ott­hont. November 2-án Szerémi Zoltán állítja színpadra Kusan zenés tragikomédiáját, a Ga­lóczát, január 25-én Király Levente /öszereplésével Zsó­tér Sándor Brecht drámáját, a Galileit, március 16-án Valló Péter Csáth Géza vígjátékát, A Janikát, április 12-én Fun­tek Frigyes Shaffer drámáját, az Equust. A prózai tagozat­hoz szerződött: Megyeri Zol­tán, Csomor Ágnes, Szirbik Bernadett, Perjési Hilda, Var­ga T. Zsuzsa, Marton Róbert. Az operaegyüttest új tagként Schöck Atala és Vadász Dáni­el erősíti. A bérletek árusítása a Kelemen utcai jegyirodában jövő hétfőn kezdődik, és ak­kor indul a színház hivatalos honlapja is, amely a www. nemzetiszinhaz.szeged.hu cí­men tölthető le. Az 1,2 milli­árd forintból - ebből 600 mil­lió az önkormányzati támoga­tás - gazdálkodó teátrum ve­zetője szerint pénzügyi szem­pontból is biztonságosnak ígérkezik az évad. Hollési Zsolt Michael Flatley társulatának egyik táncosa a városházán. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kolozsvári felvétel Bátori Mária - CD-n Csárdáskirálynőtől az Equusig Hétfőtől már árulják a „slágerévad" bérleteit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents