Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-16 / 191. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 16. HIRDETÉS 5 Tűzijátékok a megyében Szegeden este fél 10-kor kezdődik a Szent István-na­pi tűzijáték a belvárosi Tisza-parton, Hódmezővásárhe­lyen fél 11-kor a Kossuth téren. Szentesen este 10 óra­kor a Kurcza-parton, Makón pedig 9 órakor a Csanád vezér téren. Csongrádon este 9 órakor indul töklámpás, lampionos felvonulás a városházától a Dob utcáig. HÍREK Kerékpárosok egyesülete Pénteken alakulnak DÍJESŐ TÓTH PÁL­NAK. Több elismerést is ka­pott Tóth Pál Szegeden élő Balázs Béla-díjas rajzfilmren­dező A szentjánosbogarak ne­mi élete című, háromdimenzi­ós technikával készült animá­ciós filmje a nemrégiben Bra­zíliában megrendezett Anima Mundi fesztiválon. A két hely­színen zajló seregszemle Rio de Janeiró-i ágában a legjobb komputeranimáció díját kapta közönségtől, Sao Paulóban pe­dig a legjobb komputeranimá­ció és a legjobb videoanimá­ciós film közönségdíját nyer­te el. A SZEGEDI ZSINAGÓ­GA felújított és kibővített or­gonáját augusztus 30-án, 19 órakor, Lehotka Gábor orgo­naművész hangversenyén mu­tatják be. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Munkatársunktól A kerékpárosok érdekeit képviselő egyesületet hoz­nak létre Szegeden. Az ala­kuló gyűlés augusztus 17-én, pénteken délután 4 órakor kezdődik a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. előadó­termében (Stefánia 6.). A Halálos Lakitelek (MTI) Halálos balesetet szenve­dett egy 58 éves férfi szerdán kevéssel tizenegy óra előtt egy lakiteleki építkezésen. A sze­rencsétlenüljárt felgyői lakhe­lyű U. Mihály egy régi épület átépítésénél segédkezett. Az emeleti rész betonozásához szükséges anyag feltalicská­szervezők bíznak abban, hogy sikerül kellő számú ta­got toborozniuk az egyesület hatékony működéséhez. A biciklivel közlekedőket tá­mogató társaság szeptember végén, a második európai autómentes napon mutatko­zik be a nagyközönség előtt. baleset zása közben vagy megingott a keskeny pallón, vagy mellé lépett, majd két és fél méter magasból leesett. A férfi a helyszínen életét vesztette. A baleset körülményeit a rendőrség a munkaügyi fel­ügyelőség szakembereinek be­vonásával államigazgatási el­járás keretében vizsgálja. Polgármesteri közlemény A szegedi önkor­mányzat az alábbiak közzétételére kérte fel a Délmagyarországot. Szeged Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata tájékoz­tatni kívánja a nyilvánossá­got az önkormányzat fenn­tartásában lévő járó- és fekvőbeteg szakellátás pri­vatizációjával kapcsolatos munkafolyamat során kiala­kult állásfoglalásokról és ha­tározatokról: A Közbeszerzések Taná­csa Közbeszerzési Döntőbi­zottsága, 2001. július 26-án kelt határozatában elutasítot­ta a Szegedi Orvosi Kamara, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ellen be­nyújtott beadványát, azzal a fő indoklással, hogy az ön­kormányzat eljárása nem tar­tozik a közbeszerzési tör­vény hatálya alá, a közbe­szerzési törvény az önkor­mányzat eljárására nem al­kalmazható. Az önkormányzat e tár­gyú döntési hatásköréről az önkormányzati és egészség­ügyi jogszabályok rendel­keznek. A Csongrád Megyei Köz­igazgatási Hivatalhoz érke­zett, a Szegedi Orvosi Kama­ra által tett beadványra vo­natkozóan a hivatal válaszá­ban kifejtette, hogy az önkor­mányzat a törvényi előírá­soknak megfelelően kikérte a Magyar Orvosi Kamara véle­ményét, és az egyeztetést le is folytatta a MOK Csongrád Megyei Szervezetével, az iratok tanúsága szerint a kap­csolat folyamatos. A tényle­ges döntést megelőző előké­szítő munka során az önkor­mányzat a teljes iratanyag át­tanulmányozását lehetővé tette a Szegedi Orvosi Ka­mara részére is, így biztosít­va véleményezési joguk gya­korlását. A Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által tett véleményezés sze­rint a tervezet körültekintően szabályozza az egészségügyi ellátások megfelelő szakmai színvonalú biztosítását, és a kapott finanszírozási össze­gek megfelelő módon tör­ténő felhasználását. Javaslataik mellett, állás­pontjuk szerint a tervezett átalakítás modellként szol­gálhat majd, hiszen a gazdál­kodás ésszerűsítésével bizto­sítható lesz az ellátásért fo­lyósított pénzek hatéko­nyabb felhasználása. Kijelentik, hogy az új struktúra a jelenlegi jogsza­bályi környezetben fennaka­dás nélkül, szabályosan fi­nanszírozható, a betegek jo­gainak sérelme és az ellátás színvonalának csökkenése nélkül. Véleményük szerint a ter­vezet végleges kialakítása garantálhatja a megvalósítás és a működtetés során fel­merült kérdések rugalmas kezelését, amelyek biztosít­ják a megfelelő szakmai, és biztonságos gazdasági hátte­ret az átalakításhoz. Dr. Bartha László Nagyboldogasszony: könyörgés a földért A mise után kiáltványt is osztogattak. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól Nagyboldogasszony napján, tegnap, a tápéi katolikus temp­lomban megtartott esti szentmi­sén Kopasz István atya politi­kusokat is köszöntött. A kisgazdapárt az elnök, Torgyán József ígérete szerint megszervezte, hogy az ünne­pen, tiltakozásul a kormány termőfölddel kapcsolatos poli­tikája ellen, országszerte temp­lomi szertartásokon könyörög­jenek azért, hogy ne kerülhes­sen idegen kézbe a magyar föld. A párt Csongrád megyei szervezete a tápéi templomba szólította tagjait és szimpati­zánsait. A misén mintegy szá­zan voltak, a tápai hívők mel­lett a kisgazdapárt megyei és szegedi vezetői, köztük Pan­cza István és Dán János or­szággyűlési képviselők is. Mint megtudtuk, azért választották Tápét, mert az ottani egyházi gondok és kántor, Török La­jos egyszersmind a helyi kis­gazda pártszervezet elnöke, így meg tudta szerezni az egyház­község vezetőinek hozzájáru­lását. Kopasz atya Mária mennybe vételének jelentéséről szóló szép szentbeszéde után, a könyörgésben az országért és a földért is közbenjárásra kérte Boldogasszonyt, akinek Szent István ajánlotta oltalmá­ba Magyarországot. Városnézés autóbusszal Szegedet látni, és... Rimóczi Károly idegenvezető ritkán örülhet ilyen telt háznak. (Fotó: Miskolczi Róbert) Ki az, aki őszintén be meri vallani, hogy keve­set tud szülővárosáról? Éppen ezért azt hittem, hogy a panorámabuszra egy igazi szegedi soha nem ülne fel. Azután Ri­móczi Károly idegenve­zető megmutatta a ven­dégkönyvet... Egy félig meghámozott Ikarus a Somogyi utcában leg­alább annyira izgalmas jelen­ség, mint egy Porsche turbó at olasz Riviérán. Ráadásul jól szellőzik, és nem kell ablak­mosó folyadékra költeni. Há­rom óra előtt pár perccel né­gyen ácsorognak a busz mel­lett. Ahhoz, hogy a körutazás kifizetődő legyen, legalább ti­zenöt fő kell. Az idegenve­zető, Rimóczi Károly vadász­módszere Zimmer Feriére haj­az. Csendben megvárja, míg kiszemelt áldozata elérhető közelségbe kerül, ilyenkor iz­mai megfeszülnek, pulzusa felgyorsul, légzése szaporábbá válik, majd a kellő pillanatban előugrik, és felajánlja szolgál­tatásait. A harcedzett járó­kelők laza csípőmozdulattal kerülik ki a csapdát, a rutinta­lanabbak bocsánatkérően mo­solyognak. A három órai fuvar is elmarad, csakúgy, mint az előző kettő. Csalódottak a kuncsaftok, bosszúsan csap a kormányra a sofőr, - Idén először megpróbá­lunk alkalmazkodni a szabad­téri előadásokhoz, de úgy lát­szik, ez is kevés - kesereg Ri­móczi Károly. Arról lehet szó, mondom én, hogy a szegediek többsége azért nem mer felül­ni a buszra, mert micsoda szé­gyen az, ha egy helybélinek mutogatják a város nevezetes­ségeit. Az idegenvezető ezt azzal cáfolja, hogy a vendég­könyvet már nagyon sok sze­gedi látta el kézjegyével. „Ma­napság a horvát tengerpart a divat, évekkel ezelőtt még itt, a szomszédos sörkertben is alig lehetett helyet kapni." Jövőre lesz negyven éve an­nak, hogy az első panoráma­busz megtette az első köröket Szegeden. A nyugdíjas tanár azt fontolgatja, könyvet ír a jubileum alkalmából. Öt órakor kissé bosszúsan térek vissza a tetthelyre. A tú­rára közben legalább egy tu­catnyian befizettek, az Ikarus begyújtja rakétáit. A 13 kilo­méteres út egy felnőttnek 700 forintjába kerül, a diákok és a nyugdíjasok 450-ért foglalhat­nak helyet. Oskola utca, Bel­városi híd. A késő délutáni csúcsforgalomban egy hússzal cammogó nosztalgiajárgány vörös posztó a türelmetlen au­tósok szemében. Ránk dudál­nak, van aki egyéb nemzetkö­zi jelzéseket használ. Nem is városnézés ez, hanem szafari a javából... Székely sor, Temes­vári körút. Rimóczi Károly az uszodáról és a sportcsarnokról beszél, mondanivalóját a sze­gedi egyesületek eredményei­vel fűszerezi. Bertalan híd, Római körút, József Attila su­gárút. Dicséri a népszerű étte­rem konyháját, bújtatott rek­lám. Rakpart. A vízmércén fé­lelmetes rovátkák, a parton horgászok, akik fátylat borí­tottak a ciánszennyezésre. Ti­sza Lajos körút, Széchenyi tér, Jósika utca. A budapesti Do­hány utcai után a szegedi zsi­nagóga a legnagyobb az or­szágban. Kálvária sugárút, So­mogyi utca, végállomás. Tet­szik nekem ez a város, mara­dok még néhány napig... Szalma Baksi Ferenc Egyre nagyobb divat a magántűzijáték anyagok listáját, a hely­színről készült rajzot, az ille­tékes megyei katasztrófavé­delmi igazgatóság szakható­sági állásfoglalását, az illeté­kes jegyző és a terület tulaj­donosának hozzájárulását. Bonyolultan hangzik min­dez, s az igazgatásrendészeti eljárásra vonatkozó szabá­lyok alapján eltarthat 30 na­pig is az engedélyeztetés, ál­talában azonban gyorsabb az ügymenet. A sötét égboltra végtelen sok színes alakzat rajzolható, a felhasznált töltet lehet bomba, bombettatelep, mo­zsár, szikraszökőkút, római gyertya, röppentyű, bengál­vagy vízeséségő. A petárda viszonylag kis villanó fényt, ellenben nagy hangot ad, így ennek fellövése a látványos tűzijátékokon egyáltalán nem szokás. Akkor mégis hogyan hívhatjuk a kilőtt lö­vedékeket? Ha a szakember­re hallgatunk, akkor piro­technikai anyagnak, tűzijá­tékbombának vagy rakétának nevezzük. Sokan túlzottan magasnak tarják az idei bu­dapesti augusztus 20-i tűzijá­ték költségeit. Bácskai Tamás szerint a fővárosi ünnepi lát­ványosság árának 5 százalé­kából végre megvalósíthatná régóta tervezett szegedi tűzi­játékát, amelynek láttán tátva maradna a nézők szája, hisz olyan újdonságokat lehetne bemutatni, amilyet még nem is láthattak az itt élők. Wagner Aniká Felső határ a csillagos Az országban több cég is foglalkozik pirotechnikai be­mutatók szervezésével, a sze­gedi székhelyű Fénypont Stúdió vezetőjétől, Bácskai Tamástól kaptunk tájékozta­tást a szakma rejtelmeiről. A törvényi szabályozás szerint csak képesítéssel rendelkező szakember működtethet piro­technikai berendezést. A szilveszter táján meg­szaporodó petárdázások és rakétázások, vagy a cukrász­dában vásárolható mini tor­tatúzijátékok felhasználása egytől egyig törvénysértő és balesetveszélyes cselekedet. Ezeknek a kis tűzijátékhoz való termékeknek engedély nélküli behozatala, tartása, megvásárlása és felhasználá­sa tiltott, és csak legalább pi­rotechnikus I. végzettségű szakember foglalkozhat vele. Bácskai Tamás meglátása szerint már nem csak az év végének közeledtével árusíta­nak ilyen termékeket hazánk­ban, s a hatóságok nem fog­lalkoznak érdemben ezzel az igen balesetveszélyes illegá­lis behozatallal, pedig ekkora mennyiséget képtelenség sza­tyorban átjuttatni a határon. A piacon több forgalmazó és nagyon sok termék van, a legkisebb kültéri töltet ára néhány száz forintnál kezdődik, a legnagyobbé 125 ezer forint. Mindkettő egy lö­vés csupán, persze a látvány­ban hatalmas a különbség. A családi összejövete­lektől és esküvőktől a reklám ég célú felhasználáson keresztül a községi és városi tűzijáté­kig sokféle célra igénylik ezt a szolgáltatást. Az ár három tényezőtől függ: az időtar­tamtól, a felhasznált anyagok méretétől és a lövések gya­koriságától. Világszínvonalú­nak számít az egy lövés/má­sodperces sűrűség, ennek rit­kításával időt lehet nyerni és pénzt megtakarítani. Termé­szetesen ennek a látvány lát­ja kárát. Ha egy kisebb, nyolcperces és tartalmas tűzijátékot szeretnénk, az megközelítőleg 100 ezer fo­rintunkba kerül. A szolgálta­tók általában vállalják a tel­jes körű ügyintézést, az ille­tékes megyei rendőr-főkapi­tányságtól ők kérik az en­gedélyt, amelyhez csatolni kell a felhasználni tervezett Számtalan színes alakzatot rajzolhatnak a sötét égboltra a bombák. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents