Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-02 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 2. MEGYEI TŰKOR 5 Mezey Róbert hangsúlyozza: Gy ógysze r tá r marad a Kígyó Szonda Éva balesete Baleset történt az Of­fenbach-vígopera tegna­pipróbáján a városháza udvarán: a Szegedi Nemzeti Színház kiváló mezzoszopránja, Szon­da Éva, aki a kukta sze­repét énekli a darabban, egy ugrás során olyan szerencsétlenül esett, hogy eltörte a jobb lá­bát. Mivel vészesen köze­li a pénteki premier, ne­héz lenne találni vala­kit, aki gyorsan megta­nulja a szólamot, ezért Szonda Éva akár toló­kocsiban is vállalja a fel­lépést. Bízik a rendező, Toronykőy Attila találé­konyságában, aki már sok váratlan helyzetet megoldott. kat, ezúttal is a városháza cso­dálatos udvarát igyekeztünk hasznosítani, és a színháztól is kaptunk némi segítséget. A közönség a főszerepekben most is az elmúlt években már megszokott szereplőgárdával találkozhat: Bárdi Sándor már nem is tervez kisoperát Vajda Júlia, Andrejcsik István és Szi­lágyi Béla nélkül, és a többiek is fontos pillérei a csapatnak. Reméljük, a próbák vidáni hangulata a produkción is érződik majd. Hollósi Zsolt Munkatársunktól Szeged legpatinásabb pati­kájának, a Kígyó Gyógyszer­tárnak eladásáról írtunk múlt héten szombaton. A cikkben megemlítettük, hogy hat éve, azaz 1995-ben a város akkori vezetése, az országos gyakor­lattal ellentétben mindössze 15 millió forintért adta át üzemeltetésre a Kígyó Gyógyszertárat. Döntésüket ellátási érdekre hivatkozva hozták meg, és ezzel is indo­kolták. A patika üzemeltető jogát akkor egy betéti társa­ság kapta meg, amit a napok­ban értékesítettek. A vevő egy szegedi és egy budapesti befektető. A cikkben nyilatkozott az eladó, Kelemen Endre, a pati­kát jelenleg üzemeltető tár­saság vezetője, valamint Blum Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara elnöke is. Megírtuk azt is, hogy az 1995-ös, úgynevezett funkci­onális privatizációkor a ka­marával és az önkormányzat­tal kötött szerződés alapján a bérleti jogviszony addig ha­tályos, ameddig az üzlethe­lyiséget patikaként üzemelte­tik. • Szeged Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzat jegyzője a cikkel kapcsolatban kérte az alábbi közlemény megjelen­tetését: „Az Önkormányzat és a PHARMA Kígyó Eü-i és Humánszolgáltató Bt. kö­zött 1995-ben bérleti szerződés jött létre a gyógy­szertár üzemeltetésére. Az azóta eltelt időben szerződő felek kötelezettsé­geiket betartották, a gyógy­szertár működésével kapcso­latban probléma nem merült fel. A városunknak akkor és azóta is a Kígyó patika „so­kat ért", de nem adta és nem is kívánja eladni. (Meg kell jegyezni, hogy az ingatlan jelenleg is forgalomképte­len.) A bérlő profilkötöttség mellett vette bérbe a patikát, és ha nem gyógyszertárként üzemeltetné, az a tény a bér­leti szerződést azonnal meg­szüntetné. Az önkormányzat tehát továbbra is tulajdonos, és nincs tudomása bérleti jog eladása vagy más hasonló ügyletről. Amennyiben a társaság­ban az újságcikkben felvetett tulajdonosváltozás esetleg bekövetkezne, az sem érinte­né az önkormányzat épületre vonatkozó tulajdonjogát, s tulajdonosként továbbra is fenntartja a közforgalmú gyógyszertár bérleti jogát, s ezen keresztül a gyógyszer­tár folyamatos működtetését. Dr. Mezey Róbert jegyző Fűnyírás, Munkatársunktól Nyújtott műszakban nyír­ják a füvet Szegeden - tájé­koztatta lapunkat Papp Zol­tán, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. ügyve­zetője. A kht. fűnyíró gépes munkatársai reggel 6 órától este 8-ig dolgoznak - termé­szetesen nem egyvégtében, hanem lépcsőzetes munka­kezdéssel. A város minden közterületén levágják az esős napestig napok után nagyra nőtt füvet. Az „össz-szegedi" fűnyírás azért is hasznos, mert köze­leg a parlagfűvirágzás ideje. Az allergiakeltő gyomnö­vény virágpora augusztus közepétől késő őszig okoz szemviszketést, s készteti „sorozattüsszögésre" a szé­nanáthásokat. A rendszeres fűnyírással remélhetőleg ke­vesebb parlagfűpollen kap szárnyra a szélben. Polgárőrnap Mártélyon Munkatársunktól A VI. megyei polgárőrna­pot rendezik meg szombaton Mártélyon. A Tisza töltés mel­lett 9 órakor kezdődik az ün­nepélyes megnyitó. 10 órától különféle versenyek és vetél­kedők szórakoztatják a részt­vevőket. Ezen kívül rendőrök, határőrök, katasztrófavédelmi felderítők, polgárőrök és tűzol­tók tartanak bemutatókat. Megrongált lámpaoszlopok Elriasztotta tolvaját A Stefánia alumínium elosztószekrényét is ellopták. (Fotó: Miskolczi Róbert) Idén közel 8 millió fo­rintos kárt okoztak a Démász Rt.-nek a Csongrád megyei lám­pa- és transzformátor­rongálok, akik főként a potom pénzért eladható alumínium alkatrészeket viszik magukkal. A rendőrség és városőrség közreműködésével né­hány tolvajt már tetten értek a megyében. A Démász Rt. szerelőinek szeme láttára „durrant be" a trafóajtó egy ügyetlen tolvaj kezében. A fémszekrény föl­tört ajtaja ugyanis bezuhant az elektromos szerkezetbe, s rövidre zárta az áramkört. Vakító ívfény lobbant föl, s a hatalmas csattanással kísért jelenségtől megriadt lopó ember ijedtében beszaladt a szomszédos kukoricásba. Később egy közeli kocsmá­ban keresett megnyugvást a balul sikerült vállalkozás után, ám a Démász szakem­berei ott is rátaláltak, s ki­hívták a rendőrséget. A filmbe illő történetet Szénási István, a Démász Rt. szegedi üzemmérnökségé­nek vezetője mesélte el. „Sajnos, csak ritkán érjük tetten a tolvajokat" - tette hozzá. Csongrád megye áramellátását a szegedi és a hódmezővásárhelyi üzem­mérnökség felügyeli. A megyében, csupán eb­ben az esztendőben (január­tól júliusig) közel 12 millió forintos kárt okoztak a transzformátorok rongálói. A lopással „nyert" érték ele­nyésző ahhoz képest, hogy egy tönkretett trafó helyreál­lítása 500 ezer-2 millió fo­rintba kerül. Az áram nélkül maradt fogyasztók közül so­kan háztáji gazdaságukból élnek, s nehezen boldogul­nak az elektromos berende­zések nélkül. Szegeden esténként 16 ezer 700 lámpatest világít ­már persze azok, ame­lyekből nem lopták ki a biz­tosítékot, vagy akár az egész lámpafejet. Rókuson egy frissen leszerelt lámpa­testtel a hóna alatt fogtak a rendőrök egy odavalósi fér­fit. A rendőrség mellett a szegedi városőrség is foko­zottan ügyel a Démász Rt. berendezéseire. A kandeláberekből és kapcsolószekrényekből az alumínium alkatrészeket szerelik ki. A szegedi vár­kertet szegélyező Tisza-par­ton mindenestül ellopták egy kapcsolóközpont külső védődobozát, amelyet úgy 500 forintért vehetett át a tolvajoktól az alumínium le­mezek eredete iránt kevéssé érdeklődő orgazda. A szek­rény pótlása 40 ezer forintot vesz ki a Démász (és áttéte­lesen: a fogyasztók) zse­béből. A kandeláberek alsó ajtócskáit ugyancsak a „ma­gyar ezüst" iránti ér­deklődés jegyében lopdos­sák. A nyitva hagyott lám­patest vezetékeiben nappal többnyire nem kering áram - kivéve, ha javítást vagy karbantartást végeznek a környéken. Egy budapesti kisfiút tavaly éppen így rá­zott meg az áram. Ahol az ellopott alumíniumajtók he­lyébe műanyag ajtókat sze­rel a Démász, a tolvajok is ritkábban látogatják a kör­nyéket. A szegedi Belváros kan­delábereit nehezebb kinyit­ni, ez már szakembert igénylő, hosszadalmas fel­adat - így a Stefánia, a Kla­uzál tér, a színház lámpásai nincsenek nagy veszélyben. De puszta szórakozásból is kioltják a lámpások vilá­gát: a Bertalan híd alatt, az újszegedi oldalon, célbado­bó gyakorlatot rendeztek - a kár 200 ezer forint. Csong­rád megyében, idén eddig közel 3 millió forintos pusz­títást vittek végbe az utca­lámpák ellenségei. Nyilas Péter Offenbach: Piaci dámák Vígopera a Muzsikáló udvarban Két hete ásnak a szegedi Várkertben Keresik a templomot Ebben az évben Offen­bach Piaci dámák cimű egyfelvonásos vígoperáját szemelték ki a hagyomá­nyos, muzsikáló udvari kisopera! bemutatóra. A szegedi városháza medi­terrán hangulatú udvarán pénteken és szombaton este fél 9-től láthatja a kö­zönség a könnyed és szel­lemes darabot, amelyben a három kofa szerepében Andrejcsik István, Piskol­ti László és Szilágyi Béla lép fel, a gyümölcsárus­lányt Vajda Júlia, a kuk­tát Szonda Éva alakitja. Offenbach roppant termé­keny szerző volt, ontotta ma­gából az operetteket, amelyek közül több is világsikert ara­tott. Amíg a könnyű múzsát szolgálta, alapos szakmai fel­készültséget szerzett, kotta­papirosáról szikrázó ötletek, briliáns ritmusképletek, ele­gáns melódiák keltek életre. Egyetlen nagyszabású operá­ja, a Hoffmann meséi bemu­tatóját azonban már nem ér­hette meg. A Muzsikáló udvar prog­ramjában Torony kőy Attila rendezi a Piaci dámák című kisoperát, amit a komponista saját színháza, a Les Bouffes Parisiens számára írt. A köz­reműködő Offenbach Zene­kart Oberfrank Péter zene­igazgató dirigálja. Amikor Bárdi Sándor, a produkció Toronykőy Attila rendező, Oberfrank Péter karmester és Bárdi Sándor művészeti vezető a kotta felett művészeti vezetője megkapta a darab kottáját, meglepve ta­pasztalta, hogy a három női szerepet férfiak éneklik. Sze­rinte ennek az az oka, hogy bár Offenbach ekkor már kor­látlan számú szereplőt foglal­koztathatott volna, nem volt megfelelő előadói gárdája, ezért találta ki, hogy a piaci kofákat férfiak énekeljék ­ezekhez a figurákhoz úgy sincs szükség szép hangra. A vígopera története nem túl bonyolult, de Bárdi Sán­dor szerint jellegzetesen of­fenbachi: a szegény gyümölcs­áruslány nem ismeri a szüleit, bár fennmaradt számára egy levél az apjától, de nem tudja elolvasni, mivel nem járt isko­lába. A piacon árul három ve­szekedés kofa, mindannyiuk­nak volt élete során kapcsola­ta a hadsereggel... Ezért mind­három úgy gondolja, akár ő is lehetne a gyümölcsáruslány anyja. A darab természetesen happy enddel zárul: a gyü­mölcsáruslány megtalálja iga­zi szüleit. - A kisoperái tették vilá­gossá számomra, hogy Offen­bach, akit eddig csak a Hoff­mann meséi révén ismertem, milyen jó humorérzékkel ren­delkezett - mondja Toronykőy Attila. - Különösen tetszik da­rabjainak dramaturgiája: a sze­replők nem esnek kétségbe, természetesnek veszik, ha ki­derül, hogy nem az az apjuk vagy az anyjuk, akit addig an­nak véltek. Ettől érdekessé vá­lik a cselekmény, ráadásul a muzsika is mindig illik a tör­ténethez. Díszletrejelmezek­re idén sem költhettünk túl so­feltárt falak folytatásában. Tavaly és két esztendővel ezelőtt három és fél hónapig ugyanis már folytak hasonló kutatások, amelyek eredmé­nyeképpen rábukkantak a Dugonics András tudomása szerint Szent Erzsébetről el­nevezett gótikus templom falainak egy részére, vala­mint az egykori épület körül elhelyezkedő temetőre. Az ásatás idei folytatását az tet­te lehetővé, hogy a szegedi önkormányzat egy pályáza­ton hétmillió forintot nyert erre a célra. A feltárásban részt vevők, köztük a Szegedi Tudo­mányegyetem régészhallga­tói tegnap 1,8 méter mélyen dolgoztak: ásók és lapátok helyett már spaknival és ecsettel, apránként söprik félre a téglákat borító földet. - Az árvíz utáni feltöltés el­távolítását követően feltár­tuk a múlt századi, illetve az alatta lévő, 18. századi vár­udvar egy részletét - sorolta a két hét alatt elvégzett mun­ka eddigi eredményeit Hor­váth Ferenc. A folytatásról egyelőre csak óvatosan nyi­latkozott a múzeum régésze: mivel a munka java még hát­ravan, továbbra is remény­kedik abban, hogy ha mé­lyebbre ásnak, rábukkannak a középkori falmaradvá­nyokra. Hegedűs Szabolcs Két hete keresik a közép­kori templom falmaradvá­nyait a szegedi Várkertben. A feltárást végző szakembe­rek ugyan rábukkantak egy téglasorra, amelyről azonban tegnapra kiderült, mégsem a vártemplom része, így a si­ker reményében folytatják az ásatást. Horváth Ferenc ré­gész, a Móra Ferenc Múze­um munkatársa abban bízik, hogy most megtalálják a gó­tikus templom nyugati falát és kapuját, amelynek alapján megismerhetik az épület egészének alaprajzát. A szakemberek egy tíz méter hosszú és hat méter széles területet ástak fel a korábban A feltárást végzők már majdnem két méterre ástak le, a templom maradványait keresve. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents