Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-02 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 2. MEGYEI TŰKOR 5 Mezey Róbert hangsúlyozza: Gy ógysze r tá r marad a Kígyó Szonda Éva balesete Baleset történt az Offenbach-vígopera tegnapipróbáján a városháza udvarán: a Szegedi Nemzeti Színház kiváló mezzoszopránja, Szonda Éva, aki a kukta szerepét énekli a darabban, egy ugrás során olyan szerencsétlenül esett, hogy eltörte a jobb lábát. Mivel vészesen közeli a pénteki premier, nehéz lenne találni valakit, aki gyorsan megtanulja a szólamot, ezért Szonda Éva akár tolókocsiban is vállalja a fellépést. Bízik a rendező, Toronykőy Attila találékonyságában, aki már sok váratlan helyzetet megoldott. kat, ezúttal is a városháza csodálatos udvarát igyekeztünk hasznosítani, és a színháztól is kaptunk némi segítséget. A közönség a főszerepekben most is az elmúlt években már megszokott szereplőgárdával találkozhat: Bárdi Sándor már nem is tervez kisoperát Vajda Júlia, Andrejcsik István és Szilágyi Béla nélkül, és a többiek is fontos pillérei a csapatnak. Reméljük, a próbák vidáni hangulata a produkción is érződik majd. Hollósi Zsolt Munkatársunktól Szeged legpatinásabb patikájának, a Kígyó Gyógyszertárnak eladásáról írtunk múlt héten szombaton. A cikkben megemlítettük, hogy hat éve, azaz 1995-ben a város akkori vezetése, az országos gyakorlattal ellentétben mindössze 15 millió forintért adta át üzemeltetésre a Kígyó Gyógyszertárat. Döntésüket ellátási érdekre hivatkozva hozták meg, és ezzel is indokolták. A patika üzemeltető jogát akkor egy betéti társaság kapta meg, amit a napokban értékesítettek. A vevő egy szegedi és egy budapesti befektető. A cikkben nyilatkozott az eladó, Kelemen Endre, a patikát jelenleg üzemeltető társaság vezetője, valamint Blum Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara elnöke is. Megírtuk azt is, hogy az 1995-ös, úgynevezett funkcionális privatizációkor a kamarával és az önkormányzattal kötött szerződés alapján a bérleti jogviszony addig hatályos, ameddig az üzlethelyiséget patikaként üzemeltetik. • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat jegyzője a cikkel kapcsolatban kérte az alábbi közlemény megjelentetését: „Az Önkormányzat és a PHARMA Kígyó Eü-i és Humánszolgáltató Bt. között 1995-ben bérleti szerződés jött létre a gyógyszertár üzemeltetésére. Az azóta eltelt időben szerződő felek kötelezettségeiket betartották, a gyógyszertár működésével kapcsolatban probléma nem merült fel. A városunknak akkor és azóta is a Kígyó patika „sokat ért", de nem adta és nem is kívánja eladni. (Meg kell jegyezni, hogy az ingatlan jelenleg is forgalomképtelen.) A bérlő profilkötöttség mellett vette bérbe a patikát, és ha nem gyógyszertárként üzemeltetné, az a tény a bérleti szerződést azonnal megszüntetné. Az önkormányzat tehát továbbra is tulajdonos, és nincs tudomása bérleti jog eladása vagy más hasonló ügyletről. Amennyiben a társaságban az újságcikkben felvetett tulajdonosváltozás esetleg bekövetkezne, az sem érintené az önkormányzat épületre vonatkozó tulajdonjogát, s tulajdonosként továbbra is fenntartja a közforgalmú gyógyszertár bérleti jogát, s ezen keresztül a gyógyszertár folyamatos működtetését. Dr. Mezey Róbert jegyző Fűnyírás, Munkatársunktól Nyújtott műszakban nyírják a füvet Szegeden - tájékoztatta lapunkat Papp Zoltán, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezetője. A kht. fűnyíró gépes munkatársai reggel 6 órától este 8-ig dolgoznak - természetesen nem egyvégtében, hanem lépcsőzetes munkakezdéssel. A város minden közterületén levágják az esős napestig napok után nagyra nőtt füvet. Az „össz-szegedi" fűnyírás azért is hasznos, mert közeleg a parlagfűvirágzás ideje. Az allergiakeltő gyomnövény virágpora augusztus közepétől késő őszig okoz szemviszketést, s készteti „sorozattüsszögésre" a szénanáthásokat. A rendszeres fűnyírással remélhetőleg kevesebb parlagfűpollen kap szárnyra a szélben. Polgárőrnap Mártélyon Munkatársunktól A VI. megyei polgárőrnapot rendezik meg szombaton Mártélyon. A Tisza töltés mellett 9 órakor kezdődik az ünnepélyes megnyitó. 10 órától különféle versenyek és vetélkedők szórakoztatják a résztvevőket. Ezen kívül rendőrök, határőrök, katasztrófavédelmi felderítők, polgárőrök és tűzoltók tartanak bemutatókat. Megrongált lámpaoszlopok Elriasztotta tolvaját A Stefánia alumínium elosztószekrényét is ellopták. (Fotó: Miskolczi Róbert) Idén közel 8 millió forintos kárt okoztak a Démász Rt.-nek a Csongrád megyei lámpa- és transzformátorrongálok, akik főként a potom pénzért eladható alumínium alkatrészeket viszik magukkal. A rendőrség és városőrség közreműködésével néhány tolvajt már tetten értek a megyében. A Démász Rt. szerelőinek szeme láttára „durrant be" a trafóajtó egy ügyetlen tolvaj kezében. A fémszekrény föltört ajtaja ugyanis bezuhant az elektromos szerkezetbe, s rövidre zárta az áramkört. Vakító ívfény lobbant föl, s a hatalmas csattanással kísért jelenségtől megriadt lopó ember ijedtében beszaladt a szomszédos kukoricásba. Később egy közeli kocsmában keresett megnyugvást a balul sikerült vállalkozás után, ám a Démász szakemberei ott is rátaláltak, s kihívták a rendőrséget. A filmbe illő történetet Szénási István, a Démász Rt. szegedi üzemmérnökségének vezetője mesélte el. „Sajnos, csak ritkán érjük tetten a tolvajokat" - tette hozzá. Csongrád megye áramellátását a szegedi és a hódmezővásárhelyi üzemmérnökség felügyeli. A megyében, csupán ebben az esztendőben (januártól júliusig) közel 12 millió forintos kárt okoztak a transzformátorok rongálói. A lopással „nyert" érték elenyésző ahhoz képest, hogy egy tönkretett trafó helyreállítása 500 ezer-2 millió forintba kerül. Az áram nélkül maradt fogyasztók közül sokan háztáji gazdaságukból élnek, s nehezen boldogulnak az elektromos berendezések nélkül. Szegeden esténként 16 ezer 700 lámpatest világít már persze azok, amelyekből nem lopták ki a biztosítékot, vagy akár az egész lámpafejet. Rókuson egy frissen leszerelt lámpatesttel a hóna alatt fogtak a rendőrök egy odavalósi férfit. A rendőrség mellett a szegedi városőrség is fokozottan ügyel a Démász Rt. berendezéseire. A kandeláberekből és kapcsolószekrényekből az alumínium alkatrészeket szerelik ki. A szegedi várkertet szegélyező Tisza-parton mindenestül ellopták egy kapcsolóközpont külső védődobozát, amelyet úgy 500 forintért vehetett át a tolvajoktól az alumínium lemezek eredete iránt kevéssé érdeklődő orgazda. A szekrény pótlása 40 ezer forintot vesz ki a Démász (és áttételesen: a fogyasztók) zsebéből. A kandeláberek alsó ajtócskáit ugyancsak a „magyar ezüst" iránti érdeklődés jegyében lopdossák. A nyitva hagyott lámpatest vezetékeiben nappal többnyire nem kering áram - kivéve, ha javítást vagy karbantartást végeznek a környéken. Egy budapesti kisfiút tavaly éppen így rázott meg az áram. Ahol az ellopott alumíniumajtók helyébe műanyag ajtókat szerel a Démász, a tolvajok is ritkábban látogatják a környéket. A szegedi Belváros kandelábereit nehezebb kinyitni, ez már szakembert igénylő, hosszadalmas feladat - így a Stefánia, a Klauzál tér, a színház lámpásai nincsenek nagy veszélyben. De puszta szórakozásból is kioltják a lámpások világát: a Bertalan híd alatt, az újszegedi oldalon, célbadobó gyakorlatot rendeztek - a kár 200 ezer forint. Csongrád megyében, idén eddig közel 3 millió forintos pusztítást vittek végbe az utcalámpák ellenségei. Nyilas Péter Offenbach: Piaci dámák Vígopera a Muzsikáló udvarban Két hete ásnak a szegedi Várkertben Keresik a templomot Ebben az évben Offenbach Piaci dámák cimű egyfelvonásos vígoperáját szemelték ki a hagyományos, muzsikáló udvari kisopera! bemutatóra. A szegedi városháza mediterrán hangulatú udvarán pénteken és szombaton este fél 9-től láthatja a közönség a könnyed és szellemes darabot, amelyben a három kofa szerepében Andrejcsik István, Piskolti László és Szilágyi Béla lép fel, a gyümölcsáruslányt Vajda Júlia, a kuktát Szonda Éva alakitja. Offenbach roppant termékeny szerző volt, ontotta magából az operetteket, amelyek közül több is világsikert aratott. Amíg a könnyű múzsát szolgálta, alapos szakmai felkészültséget szerzett, kottapapirosáról szikrázó ötletek, briliáns ritmusképletek, elegáns melódiák keltek életre. Egyetlen nagyszabású operája, a Hoffmann meséi bemutatóját azonban már nem érhette meg. A Muzsikáló udvar programjában Torony kőy Attila rendezi a Piaci dámák című kisoperát, amit a komponista saját színháza, a Les Bouffes Parisiens számára írt. A közreműködő Offenbach Zenekart Oberfrank Péter zeneigazgató dirigálja. Amikor Bárdi Sándor, a produkció Toronykőy Attila rendező, Oberfrank Péter karmester és Bárdi Sándor művészeti vezető a kotta felett művészeti vezetője megkapta a darab kottáját, meglepve tapasztalta, hogy a három női szerepet férfiak éneklik. Szerinte ennek az az oka, hogy bár Offenbach ekkor már korlátlan számú szereplőt foglalkoztathatott volna, nem volt megfelelő előadói gárdája, ezért találta ki, hogy a piaci kofákat férfiak énekeljék ezekhez a figurákhoz úgy sincs szükség szép hangra. A vígopera története nem túl bonyolult, de Bárdi Sándor szerint jellegzetesen offenbachi: a szegény gyümölcsáruslány nem ismeri a szüleit, bár fennmaradt számára egy levél az apjától, de nem tudja elolvasni, mivel nem járt iskolába. A piacon árul három veszekedés kofa, mindannyiuknak volt élete során kapcsolata a hadsereggel... Ezért mindhárom úgy gondolja, akár ő is lehetne a gyümölcsáruslány anyja. A darab természetesen happy enddel zárul: a gyümölcsáruslány megtalálja igazi szüleit. - A kisoperái tették világossá számomra, hogy Offenbach, akit eddig csak a Hoffmann meséi révén ismertem, milyen jó humorérzékkel rendelkezett - mondja Toronykőy Attila. - Különösen tetszik darabjainak dramaturgiája: a szereplők nem esnek kétségbe, természetesnek veszik, ha kiderül, hogy nem az az apjuk vagy az anyjuk, akit addig annak véltek. Ettől érdekessé válik a cselekmény, ráadásul a muzsika is mindig illik a történethez. Díszletrejelmezekre idén sem költhettünk túl sofeltárt falak folytatásában. Tavaly és két esztendővel ezelőtt három és fél hónapig ugyanis már folytak hasonló kutatások, amelyek eredményeképpen rábukkantak a Dugonics András tudomása szerint Szent Erzsébetről elnevezett gótikus templom falainak egy részére, valamint az egykori épület körül elhelyezkedő temetőre. Az ásatás idei folytatását az tette lehetővé, hogy a szegedi önkormányzat egy pályázaton hétmillió forintot nyert erre a célra. A feltárásban részt vevők, köztük a Szegedi Tudományegyetem régészhallgatói tegnap 1,8 méter mélyen dolgoztak: ásók és lapátok helyett már spaknival és ecsettel, apránként söprik félre a téglákat borító földet. - Az árvíz utáni feltöltés eltávolítását követően feltártuk a múlt századi, illetve az alatta lévő, 18. századi várudvar egy részletét - sorolta a két hét alatt elvégzett munka eddigi eredményeit Horváth Ferenc. A folytatásról egyelőre csak óvatosan nyilatkozott a múzeum régésze: mivel a munka java még hátravan, továbbra is reménykedik abban, hogy ha mélyebbre ásnak, rábukkannak a középkori falmaradványokra. Hegedűs Szabolcs Két hete keresik a középkori templom falmaradványait a szegedi Várkertben. A feltárást végző szakemberek ugyan rábukkantak egy téglasorra, amelyről azonban tegnapra kiderült, mégsem a vártemplom része, így a siker reményében folytatják az ásatást. Horváth Ferenc régész, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa abban bízik, hogy most megtalálják a gótikus templom nyugati falát és kapuját, amelynek alapján megismerhetik az épület egészének alaprajzát. A szakemberek egy tíz méter hosszú és hat méter széles területet ástak fel a korábban A feltárást végzők már majdnem két méterre ástak le, a templom maradványait keresve. (Fotó: Miskolczi Róbert)