Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-09 / 185. szám

A DÉLVILÁG MELLÉKLETE NŐKNEK Szerkeszti: Keczer Gabriella A szír ritmus eksztázisa Merhej Raulla egyik ked­venc otthoni időtöltése a has­tánc. A szír édesapától és ma­gyar édesanyától származó lány Szegeden született, kisko­rában három évet töltött Szí­riában. Ez a keleti ország a hastánc egyik őshazája. - Még érzem és értem az arab nyel­vet, bár már nem tudok ezen a nyelven megszólalni - mesé­li a huszonegy éves Raulla, aki a magyar mellett tuti ango­lul. olaszul és franciául, jelen­leg a németet tanulja. A Sze­gedi Tudományegyetem har­madéves kommunikációs, és másodéves joghallgatója ere­detileg operaénekesnő szere­tett volna lenni. Komolyan ké­szült erre a csodálatos pályá­ja, azonban egy véletlen bal­eset következtében ez a terve meghiúsult. Gyerekkorában szertomázott, majd hét éven Merhej Raulla át a Szeged Táncegyüttes tag­ja volt. Minden előképzettség nélkül az arab zenét is ösztö­nösen érzi. Pár évvel ezelőtt otthon egy ilyen kazettát tett a magnóba, és a zene ritmusára elkezdett játékból mozogni. Utólag tudatosult benne, hogy hastáncol. - Az a gyönyörű az egészben, hogy az ember ilyenkor minden porcikájában ünnepli az életet: táncol a sze­me, a haja, a csípője - meséli Raulla. A tánc néha eksztá­zisba torkoll. Számára elsősor­ban nem is a technika a lénye­ges, hanem az érzés intenzitá­sa, hogy teljesen át tudja adni magát az arab zene pörgő rit­musának. Előfordul, hogy es­ténként Raulla táncol az összegyűlt családtagoknak. Mosolyogva mondja, édesap­ja örül, hogy lányában a vér nem vált vízzé, hiszen Ma­gyarországon is szereti és ápolja szír kultúráját. Azon­ban az európai hastán­cosnőktől eltérően nyilváno­san nem mutatná meg a bája­it. Ez a tánc eredetileg nem erről szól. Soha nem lépne fel publikum előtt, hiszen a has­tánc számára nem színpadi produkció, hanem életérzés. Az esti családi összejövetelek alkalmával lelkes édesanyját is tanítgatja a rafinált csípőmoz­gásra. - Sajnos nagyon érződik rajta, hogy európai, nem érzi igazán a ritmust - meséli ne­vetve. A félreértések elkerülése végett Raulla izzig vérig ma­gyarnak vallja magát, magyar az anyanyelve és ebben az or­szágban nőtt fel. Pedig a sok­nemzetiségű családfa többféle kötődést is lehetővé tesz. A családi legendárium szerint ka­landos körülmények között szöktette meg későbbi szír nagyapja szicíliai nagymamá­ját. A nagy szerelem beteljese­dett, a Merhej család tagjai je­lenleg Szíriában, Olaszország­ban és Magyarországon élnek. L. G. Escada, a siker receptje Escada egy ló, egy gyönyörű paripa, egy ír telivér neve. Ám aki a divat világában egy picit is járatos, tudja, az Escada egyenlő az „intelligens, működőké­pes viselettel". Az 1976-ban Margaretha és Wolf­gang Ley által alapított cég néhány év alatt a semmiből a csúcsra jutott. Első kollekciójuknak még nem adott bemutatkozási lehetőséget a nemzetközi divatvilág, ám mára keresett márka, divatirányt meghatározó tényező a müncheni cég. Margarelha, aki korábban egy francia divatház mo­dellje volt, feltette a legfontosabb kérdéseket: Mit vár egy nő egy divatmárkától? Milyen bosszúságok érik ruhatára szemrevételezésekor? Aztán azt kereste, mit tud nyújtani az Escada, amit mások nem, s hogyan érhető el, hogy a minőség, a dizájn megfizethető áron kerüljön a közönség elé. Az üzletet menedzselő férjével megnyerte a kizá­rólagosan a nagy divatházaknak gyártó olasz, fran­cia textileseket, hogy dolgozzanak a fiatal münche­ni divatháznak is. Méghozzá saját tervezésű, szín­összeállítású mintáik szerint. Az akkori Escada szín­paletta a tengerészkék fehérrel, a tengerészkék piros­sal, valamint a tengerészkék fehérrel és pirossal má­ig meghatározó. Persze azóta bővült a skála. Elsősor­ban a rózsaszínnel és naranccsal, a kékkel és zölddel, Ley asszony „kitalálta" a rafinált bőrnyomást, a tig­ris-, a madár-, a zsiráf mintás pulóvereket. És kita­lálta azt is, hogy kollekciójának darabjai egymással variálhatók, kiegészíthetők legyenek. Olyannyira, hogy szezonok és divatstílusok sem ingathatják meg a szisztematikusan felépülő ruhatárat. Legfeljebb ki­egészíthetik. Sorra megjelentek az összetéveszthetet­len kiegészítők az ékszerek. Nevezetesen az Escadát jellemző szív formájú gyémánt ékszerek. Miközben a cég egyre sikeresebb lett, már ismer­ték, szerették szerte a világban, elveszítette egyik Vonzó-e a keleti nőiesség? Egyre népszerűbb a hölgyek körében a keleti kultúra. Ruhában és ékszerválasztásban is előnyt élveznek az egzotikus darabok. A hastánc az egyik legkülönlegesebb műfaj, komoly technikai tudást, ritmikai érzéket és fegyelmet kiván a vállalkozó kedvűektől. Kíváncsiak voltunk az erősebb nem képviselőinek a véleményére. Az urak kivétel nélkül kacagtak a beszélgetés alatt. Vajon miért? Gera Róbert, bútoraszta­los: - Nagyon tetszik a has­tánc és a lányok is. Szépek és ügyesen mozognak. De fon­tosnak tartom, hogy csak olya­nok műveljék, akiknek van adottságuk hozzá. A baráti kö­römben valaki egy házibulin poénból bemutatta ezt a táncot, a hatás frenetikus volt. A lány is ügyesen mozgott, és nagyon vonzónak találtam a táncot is. Egzotikus és erotikus. Ha a ba­rátnőm kipróbálná, vagy meg- örülnék neki. Sőt mindennap lepne vele egy este, nagyon kérném, hogy csinálja! tam már fellépéseket, ahol a lányok mindig nagy sikert arattak. Az egyik házibuliba eljött egy képzett hastáncos lány, és megmutatta, mit tud. Nagyon tetszett, mert egzoti­kus, és nem egyszerű megta­nulni. Hiába próbáltam, ne­kem nem sikerült. Egyébként a nővérem is hastáncolt vala­mikor. Utána pedig elment bokszolni. Jelenleg Ausztriá­ban dolgozik. Kalandos ter­mészetű lány, talán ezért is szerette meg a hastáncot. Sok lánynak ajánlom, hogy csinál­ja, mert nagyon jó! Horváth Dávid, jegyke­zelő: - A hastánc nagyon ne­héz, komoly technikai tudást igényel. Több alkalommal lát­Bordás Béla, MAV-alkal­mazott:- Szerintem ezt a műfajt ott űzzék, ahol eredeti­leg megszületett. Számomra elég kínos látvány lenne egy enyhén termetes hölgy vonag­lása. Amit eddig ebből a műfajból a tévéből és újságból láttam, az elriasztott. Több ezer éves hagyományról van szó, van olyan ország, ahol ezt fog­lalkozásként művelik. Aki sze­reti, izgatónak találja, és művé­szi szinten űzi, akkor klassz dolognak tartom. Nem tudom elképzelni a szegedi polgáro­kat, amint vízipipát szívogat­nak és nézik a hastáncos lá­nyok bájait. Nekem ez túl tá­voli. Hétfátyoltáncos színházi produkcióként viszont el tud­nám fogadni. (Szöveg: Lévay Gizella, Fetö: Gyenes Kálmán) alapítóját, Margaretha asszonyt. (Korunk tragikus betegsége végzett vele, emlékére férje egy alapít­ványt hozott létre, a daganatos betegségek holiszti­kus gyógyászati módjainak kutatására.) Az Escada ha­ute couture színvonalú, fiatalos, elegáns modelljei, amelyeket előszeretettel viselnek az olyan holly­woodi sztárok, mint Kim Basinger, Angéla Bassett, Demi Moore, Brooke Shields, most megjelentek Magyarországon is. A Budapest egyik belvárosi utcájában parádés di­vatbemutatóval, Wolfgang Ley jelenlétében avatták fel az első kelet-európai üzletet. Természetesen a 2001-2002-es őszi-téli kollekcióval. Amelyben annyi fény, ragyogás, ékkő, gyöngy és csipke, szőrme, me­legség, puhaság pompázik. Amelyben egy nő, lett lé­gyen egészen fiatal vagy éppen középkorú, pompá­san érezheti magát. Etikett A telefon Napjaink nélkülözhetetlen eszköze a telefon, akár üz­letről, akár magánéletről legyen szó. A kényelem mel­lett azonban problémák forrása is lehet, ha nem ismer­jük a telefonálás szabályait. Mindig tartsuk szem előtt, hogy az idő pénz! Fogal­mazzunk lényegre törően. Ha bőséges mondanivalónk­kal elárasztjuk a másikat, nem biztos, hogy vissza fog kér­dezni, mert attól fél, hogy újabb végeláthatatlan mono­lógot kénytelen meghallgatni. Mivel nem látszik az arcunk és a testünk, a metakom­munkikációs eszközöket (mimika, gesztikuláció) nem használhatjuk fel. Ezek helyett a hangsúlyt, a kisebb-na­gyobb hatásszüneteket lehet alkalmazni. Amiatt, hogy nem láthatnak minket, és mi sem láthatjuk a hívott felet, a közvetlen környezet történéseiről sem lehet tudomást szerezni anélkül, hogy ne kellene közvetíteni az esemé­nyeket. Ezért célszerű olyan időpontot választani, ami­kor a legnagyobb az esély arra, hogy a beszélgetőpart­ner ráér. Ebben azonban a legtöbb esetben nem lehetünk biztosak, ezért kérdezzünk rá rögtön a beszélgetés ele­jén, hogy nem zavarjuk-e az illetőt. A befejezést csak a hívó fél kezdeményezheti, ellenkező esetben sértődésre adhatunk okot azzal, ha le akarjuk rázni a hívást. Ami­kor ez elkerülhetetlen, meg kell találnunk a módját, hogy úgy közöljük, ahogyan az nem bántó. Ha megszakad a vonal, a beszélgetést kezdeményező fél kötelessége az újrahívás. Haslóncoljatok, szegedi lányok! Szegeden Józsa Margó táncpedagógus irányításával három éve hódolhatnak a hölgyek az egyik legegzotikusabb művé­szetnek, a hastáncnak. Pár éve a híres, magyar származású amerikai táncosnő, Serena Wilson hatására kezdtek el komo­lyan foglalkozni ezzel a műfajjal. A Szegedi Táncművésze­ti Alapiskola Modern Tánc tagozatának növendékei a dzseszz, az afrikai, a flamen­co táncok mellett körülbelül harmincan választották a hastáncot. Heti nyolc órában a csapat- diákok, háziasszo­nyok, szegedi állatorvos és banktisztviselő is - sejtel­mes, színes selymekbe, fáty­lakba burkolózik, deréklánc­cal és bokacsengővel ékesí­ti magát, ujjaira illesztett pa­rányi cintányérok összeütö­gctésével csengetve kíséri a ritmust. A klasszikus balett­hez hasonlóan ennek a tánc­nak is megvan a maga moz­gásvilága, jelzésrendszere és szimbolikája. Az írott forrá­sok szerint a klasszikus has­tánc 1415-ben a török szerá­jokból indult el hódító útjá­ra. A nők eleinte nem a fér­fiaknak, hanem egymásnak táncoltak. A kereszténység terjedésével párhuzamosan háttérbe szorult, hiszen összeférhetetlennek bizo­A has­táncoslányok sikerének egyik titka a gyönyörű ruha. (Fotó: Karnok Csaba) nyúlt az egyházak szellemi­ségével. Még Bonaparte Na­póleon is tiltotta katonáit a hastáncosnőktől. Az áttörés az 1920-as években történt, amikor Algírban. Bejrútban és Kairóban olyan éjszakai mulatóhelyek nyíltak, ahol egyiptomi, szíriai és libano­ni hastáncosnők szórakoz­tatták a lelkes közönséget. - Eltérő a vizuális hatása a különböző mozgástechni­káknak - magyarázza Józsa Margó. így a legismerteb­beknek, az előre indított test­hullámnak, a csípőejtésnek, az emelésnek, a vízszintes nyolcas csípőtekeréseknek, a rázásoknak, és a térdből rezegtetett csípőnek. Ennél a műfajnál a mosoly elen­gedhetetlen. A szépséget és nőiességet sugárzó hölgyek táncukkal elbűvölik közön­ségüket. A keleti hastánc öt­vözi a finomságot és lágysá­got, de benne van a tűz és a rejtett erotika is. Azok a höl­gyek, akik rendszeresen művelik, tudatosabbá, nyi­tottabbá és fegyelmezetteb­bé válnak. A szegedi lányok nép­szerű közreműködői kiállí­tás megnyitóknak, sportese­ményeknek és jótékonysá­gi bálaknak. A közelmúlt­ban fergeteges sikert arat­tak egy legénybúcsún. Leg­közelebb augusztus 18-án, este 19.20-tól és fél tíztől a rakparti Tisza-parti rendez­vényén láthatja őket a kö­zönség. Aki kedvet kapott a hastánchoz, a Juhász Gyu­la Művelődési Házban ősz­től induló csoportokba fo­lyamatosan jelentkezhet. Az interneten is elérhetők: http:afrojazz.ini.hu Lévay Gizella

Next

/
Thumbnails
Contents