Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-09 / 185. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 9. MEGYEI TŰKOR 3 Délibáb az M5-ös? Autópálya a messze távolban Minden egyes miniszterelnöki, miniszteri megnyilatkozás a Szegedig érő autópályáról - reménysugár a térségben lakóknak. A minapi mezőkövesdi kihelyezett kormányülésen azonban egy érdemi szó sem hangzott el a várva várt sztrádáról, holott egy 2015-ig tartó építési program sarkköveit ismerhette meg az ország. A mezőkövesdi kihelyezett kormányülés után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a kormány hosszú távú autópálya- és autóút-építési programja immáron nem tíz, hanem tizenöt esztendőre szól. Azt is elmondta, a februári kormányhatározat szerint 2007-ig megépíteni tervezett több mint 700 kilométernyi gyorsforgalmi út hosszát mostani döntésükkel - a tizenötéves időhatáron belül - megkétszerezik. A kormányfő után Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter beszélt a fejlesztési programról, ám az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza és az országhatár közötti szakaszának továbbépítését meg sem említette. A dél-alföldi régió úthálózatának .Jcifelejtése" hideg zuhanyként érte azokat a helyi vállalkozókat és munkavállalókat. akik a térség fellendülését szinte kizárólag a sztráda megépítésétől várják. Nem csoda, ha a hallgatás miatt újra felerősödtek a pletykák. Azok a híresztelések például, amelyek közül az egyiket a napokban éppen Frank József, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke fejtette ki lapunk hasábjain. A tudós és politikus hallott egy olyan javaslatról, amely szerint a Románia felé vezető autópálya egyik célálFizetős sztrádakapu. CSAK már mi is itt tartanánk. (Fotó: Schmidt Andrea) lomása nem Nagylak lenne, tehát nem is ennél a határátkelőnél hagyná el az országot, hanem valahol Hajdú-Bihar megyében. Néhány hónapja Tímár László, Szeged alpolgármestere ugyancsak lapunk hasábjain egy olyan információról számolt be, amely szerint az M5-ös sztrádát nem Szeged felé folytatnák, hanem az Kecskemétnél vagy Kiskunfélegyházánál Békéscsaba irányába fordulna el, fellendítve a szomszédos megye gazdaságát. Ezeket a híreket, információkat azonban az illetékesek éppúgy cáfolják, mint a közlekedési szakemberek. Felemlítésüknek is csak azért van értelme, mert jelzésértékűek. Azt érzékeltetik, a keleti országrészekben mekkora lobbizás folyik, milyen harcok zajlanak a kulisszák mögött a nagy álomért, az autópályáért. Miközben az M5-össel kapcsolatban valójában nincs új információ. A szegedi Fideszkongresszust követően Orbán Viktor szintén a lapunknak adott interjújában kifejtette, az AKA Rt.-vel olyan koncessziós szerződés maradt ránk, „amelytől a tárgyalások ellenére sem tudunk megszabadulni". Olyan jogi konstrukcióról van szó, amely 2003. december 31-ig megtiltja, hogy más építsen ezen a nyomvonalon autópályát. Ez a koncessziós szerződés azt is rögzíti, hogy az AKA Rt. mekkora összeget kap évente a magyar államtól, ha bevételei a gyér forgalom miatt elmaradnak a tervezettől. Értesüléseink szerint 2000-ben 4 milliárd forinttal egészítette ki a költségvetés a francia tulajdonú részvénytársaság kasszáját. Megkérdeztük Garai Valériát, az AKA Rt. kommunikációs vezetőjét is azzal kapcsolatban, történt-e előrelépés az M5-ös autópálya továbbépítése ügyében. A sajtószóvivő optimistán nyilatkozott. Szerinte folyamatosak a tárgyalások a kormány és az AKA Rt. vezetői között. S mint eddig is, a társaság nyitott a mindkét félnek megfelelő megállapodásra. Ha mégsem születik megállapodás, akkor Orbán Viktort idézve a jogok visszaszállnak az államra, és „egy-másfél éven belül (2004-2005-re?) autópályája lesz Csongrád megyének". Csak az a baj, hogy ez az egy mondat nem hangzott el a mezőkövesdi kormányülést követően. Felest* Klára Az egyházakat és képviselőiket még nem keresték meg a kisgazdák Nincs elvi akadálya a könyörgésnek Munkatársunktól Még egyetlen szegedi egyházat sem kerestek meg a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt képviselői Szegeden, hogy templomaikban augusztus 15-én a magyar földért könyörögjenek. A történelmi egyházak képviselői közül sem kapott még senki felkérést sem felekezeti, sem ökumenikus imaalkalomra. Közülük azonban többen nem járulnának hozzá a politikai célzatú ájtatossághoz. - Senki nem keresett meg engem a kisgazdák részéről, hogy imaalkalmat rendezhessenek az egyházmegyében nyilatkozta Gyulay Endre, Szeged-Csanád katolikus püspöke. A főpásztortól megtudtuk, hogy egy ilyen kérés elbírálásának hierarchikus rendje van, és a végső döntést a püspökkari konferenciának kell meghoznia. Amennyiben engedélyeznék az imaalkalmat. úgy semmi akadálya sem lenne, hogy szegedi, Csongrád megyei templomokban is felhangozzanak a magyar földért esdeklő szavak. A konferencia azonban nem találkozott még ilyen kérelemmel. - Egy ilyen jellegű imádság liturgikus esemény - tudtuk meg Kereskényi Sándortól, a Honvéd téri református egyházközség lelkészétől. Kereskényi elmondta, hogy nem kérték fel ilyen szertartás megtartására, de ha szóba jönne. akkor előre tudni kellene az imidság szövegét, hiszen bizonyos kifejezések nem hangozhatnak el református ájtatosságban. Elviekben nem látja akadályát a magyar földért szervezett könyörgésnek. A Kálvin téri református egyházközség vezetőlelkésze, Bartha Tibor sem találkozott még a kisgazdák felkérésével. - Semmiképpen sem szeretnénk precedenst teremteni. Úgy tudom, a második világháború óta nem volt rá példa, hogy református templomokban tárgyi dolgokért imádkozzanak. Ezt mi sem szeretnénk megtömi - mondta el a vezetőlelkész. Az újszegedi református lelkészi hivatalban sem hallottak arról, hogy a magyar földért folytatott imádságra az ő templomukat szemelték ki a kisgazdák. A hivatalban úgy vélték, hogy személyfüggő lenne, ki mondja az imádságot, és a könyörgés szövege milyen kifejezéseket tartalmaz. Cserháti Sándor, a szegedi evangélikus közösség lelkésze elzárkózott egy politikai felhangú liturgikus esemény megszervezésétől. Nem szívesen járulnék hozzá, hogy az evangélikus templomban imádkozzanak a magyar földért. Szerintem elkerülhetetlen, hogy egy ilyen liturgikus eseménnyel behozzák a politikát az Isten házába - mondta a lelkész. BankVVustria Creditanstalt Hitelkamatok magánszemélyek részére Személyi hitel 18,50% (THM: 21,86) Lakáshitelek 16,00- 16,50% Támogatott hitelek 8,00% Fenti tájékoztató nem tekinthető ajánlattételnek, a jelenleg érvényes változó kamatokat tartalmazza, amelyek a következő hirdetmény megjelenéséig érvényesek. A hitelek feltételeiről érdeklődjön a lenti számon, illetve a fiókunkban. A HypoVereinsbank Hungária Rt. és a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. egyesülése folyamatban van. Gyorsabb, egyszerűbb lesz a végrehajtás Könnyen utcára kerül az adós „Ha nem fizet, mehet az utcára!" Ezt a nem kis fenyegetést tartalmazó mondatot sok-sok ezerszer elmondták már a hitelezők hazánkban. Aztán valami csoda (pontosabban: végrehajtási rend) eredményeként az adósok maradtak a lakásban, legfeljebb a tulajdoni lapon változott az ingatlan gazdájának Másként lesz ezután - tudtuk meg tegnap Kasza Ferenctől. A Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettese a végrehajtási törvényről tartott sajtótájékoztatón a következő, legfontosabb változásra hívta fel a figyelmet. Korábban az ingatlanárverések során - mivel az adósok az esetek többségében a lakásban maradtak - a lakott érték ötven százalékáig lehetett csökkenteni a vételárat. így például egy 4 millió forintos lakáshoz akár 1 millióért is hozzájuthatott a vevő. Az 1994. évi LIU. törvény helyébe lépő 2000. évi CXXXVI. törvény értelmében az ingatlanok üres, beköltözhető állapotban történő értékesítése lett a főszabály. Mivel a végrehajtó záros határidőn belül gondoskodik az adós kilakoltatásáról, hamarosan valóban eljön az idő, amikor az utcára költöztetés napi gyakorlattá válik. Az adósok védelmét szolgálja viszont a szabály: lakásingatlan esetében az első három-négy licitálás során csak a piaci érték 70 százalékáig lehet csökkenteni az eladási árat. A törvényalkotók azt szeretnék elérni, hogy megszűnjék a lakások elkótyavetyélése, kevesebb lehetőségük legyen az ügyeskedőknek, s nőjön az ingatlanokért kapott összeg is. így nem csak a hitelező juthat a pénzéhez, de több az esély arra, hogy a végrehajtó is megkapja járandóságát, s az adósnak is maradjanak forintok, amiből esetleg kisebb lakást vásárolhat, vagy fizethet egy bérleményt - mondta el dr. Kasza Ferenc. A végrehajtási eljárások egyszerűsítését, gyorsítását több rendelkezés is szolgálja. A végrehajtók a korábbinál jóval több információt szerezhetnek be az adós vagyoni helyzetéről, így a bankok is kötelesek felvilágosítást adni az adós betétjeiről. A végrehajtások során egyébként első sorban pénzforgalmi úton erednek a forintok nyomába. Ha például mind az adós, mind pedig a hitelező rendelkezik bankszámlával, a bíróság átutalási végzést hozhat. A hitelezők védelme érdekében rendezi a törvény a zálogjoggal biztosított-követelések érvényesítését is. B. Z. Milliók Megint igazolva látták egyes szentesiek a meggyőződésüket, amit az Orbán-kormány regnálása óta időről időre hangoztatnak is, hogy a fideszesek büntetik az ellenzéki településeket. Vagyis azokat a városokat, községeket, melyeket nem a koalícióhoz tartozó politikusok vezetnek. A Kurca partján legutóbb azért lehetett hallani eme kormányellenes megnyilvánulást, mert az önkormányzat egy fillért sem nyert az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került helységeknek kiírt pályázaton. Bezzeg akadt Csongrád megyében néhány olyan település, amelyik még annál az összegnél is többet kapott a központi büdzséből, mint amennyit igényelt a forráshiánya csökkentésére! Ez csak olaj volt arra a bizonyos tűzre, s még jobban felborzolta a kedélyeket. Nem szentesi jelenség ez, hiszen a minap a megyei közgyűlés elnöke is - mint mondani szokás - kirohant a kormány csongrádi térséget sújtó diszkriminációja ellen. Csakhogy van az éremnek egy másik oldala is, amelyen már nem is biztos, hogy teljesen sötét a koalícióról alkotott kép. Mert elegendő csupán arra gondolni, hogy az a Szentes vagy az a Makó, amelynek szocialista polgármestere van, az egymilliárd forintot jócskán meghaladó összeget nyert a diagnosztikai-sürgősségi tömb felépítésére a kórházban. S akkor még hol van az a közel 180 millió, amit a szentesiek kaptak a minap a Gazdasági Minisztériumtól a gyógyturizmus fellendítésére? Igaz, nyert Szeged és Mórahalom is, ám az megint más kategória. Legfeljebb annyiban tartozik ide, hogy ezek tudatában talán a megyei közgyűlés elnöke is kicsit más szemmel látja az osztogatósdis világot... De még mindig nem teljes a kép, mert ugye ott vannak a gazdasági tárcának a térségbe küldött milliói, amelyeket új munkahelyek létesítésére kapott a szentesi Hungerit Rt.-n kívül például egy szegedi vagy egy klárafalvi cég. Csak a Hungerit nyert nyolcvanmilliót a központi kasszából. Ha pedig a díjazott üzemekben emelkedik az árbevétel a fejlesztések eredményeként, akkor az az adott település önkormányzatának is jó, mert a korábbiakhoz viszonyítva több iparűzési adó folyik majd be a helyhatóságok számlájára. Szóval, ezért sem kellene talán annyira elvetni azt a sulykot! Egyébként is, még csak az első körben mondott nemet a kormány a szentesiek százmilliós forráshiányát csökkenteni hivatott önhikis pályázatára. Ugyanúgy még csak egyszer utasította el a koalíció a volt szentesi megyeháza felújítására benyújtott pályamunkát. De lesz még második kőris. Aztán meg választások. S kezdődhet elölről a milliók sajátos számolása. jjudiS, JÁ Uzletrészvevök az FVM-hivatalok A Magyar Fejlesztési Bank Rt. tulajdonában lévő Üzletrész-hasznosító Kft. szerződést kötött az FVM-hivatalok kai, hogy azok tegyenek vételi ajánlatot a szövetkezeti külső üzletrészekre. A szövetkezeteket elővásárlási jog illeti meg. A szövetkezeti külső üzletrészek kifizetésére a kormányrendelet október 31-ig ad haladékot. A folyamathoz készen áll a forgatókönyv, az adminisztrációs munka pedig már ezekben a napokban elkezdődik. Hogy ne legyenek menet közben félreértések, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Csongrád Megyei Hivatala tegnap szegedi konzultációra hívta össze a mezőgazdasági szövetkezetek vezetőit. Mivel húsba vágó ügyekről esett szó. a megyében érdekelt 48 szövetkezet csaknem mindegyike képviseltette magát a tanácskozáson, együttműködését ajánlva fel a hivatalnak. Tas nádi Gábor, az FVMhivatal vezetője elmondta: sajnos, az adminisztrációs munkát újra kell kezdeni. A külső üzletrész-tulajdonosok számára visszaküldik azt a teljes dokumentációt, amelyet a hivatal a tavaszi hónapokban megkapott. Ezt követően a külső üzletrész-tulajdonosoknak új igénybejelentő lapot kell kitölteniük, s azon bejelenteni, milyen jogcímen igénylik a megvásárlást. Ennek egy példányát annak a szövetkezetnek is meg kell kapnia, amelyikben a kérvényező üzletrésszel rendelkezik. Az FVM-hivatalokkal a vevő, az állam, vagyis az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. olyan szerződést kötött, hogy azok tehetnek vételi ajánlatot a külső üzletrészekre, majd a pénzt is ők utalják át az igénylőknek. Fontos tudni, hogy a szövetkezeteknek elővásárlási joguk van a külső üzletrészekre, ezért a vételi ajánlat egy példányát a volt téeszekhez kell eljuttatni. Ők 30 napon belül élhetnek elővásárlási jogukkal. A tegnapi konzultáción kiderült, több szövetkezet is képes lenne az üzletrészek megvásárlására (1992-es névértéken), azért, hogy az állam ne legyen tulajdonostárs a társaságban. A gyakorlatban azonban valószínűleg nem kerül sor ilyen lépésekre, mivel a külső üzletrészesek után a sokkal nagyobb anyagi teherrel járó nyugdíjasok „kárpótlása" következne. Nem igényelhetik külső üzletrészeik pénzbeni megváltását a csődeljárás, végelszámolás, avagy felszámolás alatt álló szövetkezetek, a megyében kilenc téesz külsősei, mintegy 3500-an. Bekerültek viszont a körbe a Mihálytelki Új Élet volt tagjai, mivel a kormányrendelet nem szabja meg, hogy hány százalékban kellett mezőgazdasági tevékenységet folytatnia a szövetkezetnek. F. K.