Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-08 / 184. szám

SZOMBAT, 2001. AUGUSZTUS 4. AKTUÁLIS 5 Az universitasé lehet a Szegedi Egyetem Lap-pangási idő Bartha László: „A Szegedért Egyesület méltatlanná vált nevére" Vagyonvesztés vagy lejáratás? (Folytatás az I. oldalról.) Munkatársainktól Több százmilliós vagyonvesztéssel vádolja Sze­ged polgármesterét a Szegedért Egyesület. Csapó Ba­lázs, az egyesület elnöke a Magyar Hírlapnak nyi­latkozva elmondta: a polgármester által megkötött előszerződés miatt a marostői telket értéke negyed­részéért, kétszázmillió forintért adta el az önkor­mányzat, s ezzel hatszázmilliós kárt okozott. Csapó Balázs arra a kérdésünkre, nem gondolja, hogy nyilatkozataival feleslegesen lejáratja a vá­rost, azt válaszolta: ha a városházán valódi, működőképes ellenzék dolgozna, megakadályoz­hatná az ilyen, szerinte jogsértő lépéseket. Bartha László tegnapi sajtótájékoztatóján vissza­utasította Csapó állításait. A polgármester nem tud­ja mire vélni a Szegedért Egyesület vádaskodásait, hiszen a közgyűlési szavazáson a terület eladását ők is megszavazták. Amikor később a határozatot mó­dosítani kényszerült a közgyűlés, az egyesület tag­jai akkor sem éltek a lehetőséggel, hogy leszavaz­zák a változtatási javaslatot. (Az ügyet ellenszava­zat nélkül vitte végig a közgyűlés.) „Az egész fel­hajtás csak arra irányul, hogy lejárassa az önkormány­zat jelenlegi vezetését. így próbálják meg egyesek elérni azt, hogy jövőre kevesen menjenek el szavaz­ni, hiszen így a Szegedért Egyesület szerezhet több szavazatot" - jelentette ki a polgármester, aki úgy fo­galmazott: „Kifejezetten örülök, ha az egyesület fel­jelentést tesz, hiszen végre politikamentes szervezet mondhatja ki, hogy történt-e bármilyen törvénysze­gés, mert meggyőződésem szerint nem. Az egyesü­let az elmúlt években megítélésem szerint méltatlan­ná vált a nevére, hiszen sem a polgárok, sem Sze­ged érdekeit nem képviseli, csakis egyéni ambíció­kat próbál ebben a köntösben megjeleníteni." A konkrét üggyel kapcsolatban a polgármester el­mondta: a Marostő III-IV-es ütemként elnevezett terület értékesítésére már 1994 és 1998 között az ak­kori önkormányzat is több kísérletet tett. A jelenle­gi önkormányzat is pályázati úton kívánta értékesí­teni, és a pályázat lezártát követően 1999. novem­ber 26-án döntött is a nyertesről. A Szegedért Egye­sület testületben ülő tagjai is megszavazták a nyer­tes pályázó ajánlatát, amit tavaly január 14-én szem­élyesen terjesztett újra a közgyűlés elé, ugyanis ki­derült, a jelentkező egy Luxemburgban bejegyzett off-shore cég, amellyel a szegedi önkormányzat nem köthet szerződést. A testület azonban ismétel­ten a szerződés megkötése mellett szavazott egy ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozó, de magyar be­jegyzésű céggel. Ezután előszerződés készült, amely­nek megfelelően a 2001. május 25-i közgyűlésen a testület elfogadta a terület részletes rendezési tervét. A júliusi rendkívüli ülésen ellenszavazat nélkül ka­pott felhatalmazást a polgármester a szerződés alá­írására. Marostőn a közművesített telek négyzetmé­terenként 8 ezer forintba fog kerülni, amit a vásár­ló - a polgármester információi szerint - 9500 fo­rintért kíván értékesíteni. Újszegeden egy négyzet­méter közművesített telek ára megközelíti, sőt sok esetben meg is haladja a 15 ezer forintot. Bartha László szerint ez a kedvezményes lehetőség újabb 280 lakás felépítéséhez nyújt megfelelő alternatí­vát. • Pénteken Matolcsy György gazdasági miniszter rakja le Szegeden, a Szent István tér 3-4. szám alatt épülő 31 lakásos társasház alapkövét. Bartha Lász­ló polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján kijelen­tette: nagyon szívesen megbeszélné a város egész­ségügyi kérdéseit valamelyik szocialista képvi­selőtársával, de az ellenzéki párt eddig nem talált olyan jogvégzett szakértőt, akivel érdemben tudott volna tárgyalni. Bartha László azt is bejelentette, hogy kifizetik a tűzoltók elmaradt pótlékát, ugyanis az önkormányzat majd' 102 millió forintot kapott tar­tozásának kifizetésére. Emlékezés Bibó Istvánra Széles körű ismeretekkel rendelkezett... Ványai Éva alpolgármester és Besenyei Lajos professzor, az Állam­és Jogtudományi Kar dékánja helyezte el a kegyelet koszorúját a neves tudás mellszobránál. (Fotó: Gyenes Kálmán) Várhatóan augusztus végén kiderül, ki lesz a Szegedi Egyetem új főszerkesztője. A magyar felsőoktatás egyik legpa­tinásabb lapját fél éve hi­ába keresik a hallgatók, kiadását jórészt anyagi okok miatt függesztették fel. Újbóli megjelenése is azon múlik, sikerül-e megteremteni az újság biztos anyagi hátterét. A hét végéig lehet jelent­kezni a Szegedi Egyetem című újság főszerkesztői posztjára kiírt pályázatra. A felhívás szerint a jelölteknek legalább ötéves szakmai gya­korlattal kell rendelkezniük, így borítékolni lehet, hogy a győztes pályázó „kívülről" fog érkezni. Úgy tudjuk, az álláslehetőség több ismert új­ságíró érdeklődését felkeltet­te. Kérdésünkre egyikőjük név nélkül azt mondta: még nem tudja, benyújtja-e pályá­zatát, mert a rektori hivatal­ban nem árulták el, milyen formában alkalmazzák a le­endő főszerkesztőt, és mennyi lesz a fizetése. A kö­vetkező hetek legfontosabb kérdése az, hogy a lap egyál­talán feltámad-e poraiból, mert az elmúlt félévben - jó­részt finanszírozási problé­mák miatt - meg sem jelent. A Szegedi Egyetemet alapjaiban szeretné újjászer­vezni az universtitas vezeté­se, ezért a pályázati kiírásban hangsúlyozzák, hogy az új­ságnak néhány éven belül ön­fenntartóvá kell válnia. Hir­detőket viszont csak rendsze­res megjelenéssel lehet a lap­hoz csábítani, így a kezdő tőkét az egyetemnek kell biz­tosítania. Berta Árpád, az SZTE Bölcsészettudományi Karának dékánja úgy véli, évi 10 millió forintból meg lehet­ne oldani az újság finanszíro­zását, ám ezt az összeget a többi kar sokallja. Berta Ár­pád kétségbe vonja, hogy ki­zárólag piaci alapon tudnák működtetni az újságot. Az el­múlt években a BTK egyedü­liként támogatta a Szegedi Egyetemet, igaz, a karhoz tar­tozó kommunikáció szakos hallgatók írták és szerkesztet­ték a lapot. Eddig. Hogy mit hoz a jövő, az majd csak a győztes pályázatból fog kide­rülni, ám a nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a tollforgató diákokat nem fosztják meg gyakorlótere­püktől. Szakács László, a tetszha­lotti állapotban lévő újság je­lenlegi főszerkesztője a Dél­magyarországból értesült ar­ról, hogy székére pályázatot írtak ki. A negyedéves kom­munikáció szakos hallgatóval tavaly határozatlan idejű megbízási szerződést kötött a Médiatudományi Tanszék. Mivel nincs a háta mögött ötéves szakmai gyakorlat, így kísérletet sem tesz arra, hogy beszálljon a versenybe. Szabó Imre, az SZTE főtit­kára szerint augusztus végéig megszülethet a döntés a Sze­gedi Egyetem új főszer­kesztőjéről. A főtitkár úgy véli, egy héttel később meg­kezdődhet a munka, és a tan­év elején már kézbe is vehe­tik a lapot a hallgatók. A Böl­csészettudományi Kar dékán­ja szkeptikusabb. Berta Ár­pád nem látja realitását an­nak, hogy jövő év februárja előtt utcára kerüljön az új Szegedi Egyetem. Szalma Baksi Ferenc A kiváló jogtudós pro­fesszor és politikus születésé­nek 90. évfordulójáról emlé­keztek meg tegnap Szegeden. „Bibó István (1911-1979) jogtudós - JATE egyetemi ta­nára, a magyar demokrácia mentora, 1956 hőse." Ez a fe­lirat áll a Dóm téri panteon­ban a nagy magyar tudós-po­litikus-akadémikus mellszob­rának talapzatán. Ezen a he­lyen tartották tegnap délután azt a kegyeleti emlékezést, amelyen Besenyei Lajos pro­fesszor, a Szegedi Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karának dékánja mon­dott beszédet. A kar dékánja részletesen kitért Bibó életútjára, különös tekintettel annak szegedi vo­natkozásaira. A későbbi jog­tudós ugyanis a középiskola elvégzése után a szegedi jogi és államtudományi karra irat­kozik, ahol 1933-ban summa cum laude minősítéssel jogtu­dományi, 1934-ben pedig sub auspicis kitüntetéses államtu­dományi diplomát szerez. Az egyetemi éveket követően ugyan eltávozik a városból, mert rövidebb-hosszabb ideig külföldön folytat tanulmá­nyokat, de hazatérését kö­vetően az igazságügyi mi­nisztertől szegedi vagy buda­pesti bírósági gyakornoki ki­nevezést kér. Máig kideríthe­tetlen okokból budapesti ki­nevezést kap, de volt alma materével nem szakad meg a kapcsolata, hiszen 1940-ben itt habilitál és kap magánta­nári kinevezést, azt követően - a II. világháború után ­1946-ban pedig Szegedre kap egyetemi tanári kinevezést. Bibó István politikusi te­vékenységét már jobban is­meri a közvélemény. Az '56­os forradalomban való rész­vételéért 15 év börtönt kap, csak 1963-ban szabadul. Ez­után könyvtárosként, fordító­ként dolgozik, az akkori kommunista hatalom igyek­szik őt távol tartani a köz­élettől, mégpedig egészen a haláláig, 1979-ig. K. F. Rúzsai serfesztivál Munkatársunktól Ha valami elsőre jól sike­rült, azt érdemes megismétel­ni - gondolták Rúzsán, amikor úgy döntöttek, hogy a tava­lyi, kissé esősre és viharosra kerekedett első Kaiser-serfesz­tivál után idén megrendezik a másodikat. Rosszabb idő nem lehet, mint egy évvel ezelőtt volt, így a péntek dél­után kezdődő, s vasárnap es­tig tartó rendezvényre még többen kilátogathatnak, mint tavaly. Program - és ser - lesz bőséggel, a tombola főnyere­ménye pedig ezúttal is egy csikó. A megnyitót a rúzsai polgármester, Papp János ce­lebrálja. Áthelyezett kerékpárút Munkatársunktól Csatornaépítés miatt teg­naptól a Dorozsmai úti ke­rékpárutat ideiglenesen áthe­lyezték a Dorozsmai út páros oldali szélső sávjára. A Benc­fahát utca Dráva és Rába ut­ca közötti szakaszát augusz­tus 9-étől, csütörtöktől zár­ják le. Autócsempészek Munkatársunktól Két lopott gépkocsit pró­báltak meg tegnap délelőtt átcsempészni Jugoszláviába eddig ismeretlen tettesek Gara és Bácsborsod között. A határőröknek azért lettek gyanúsak a Baja irányából érkező, nagy értékű Volks­wagenek, mert azok az át­kelőhely előtti, úgynevezett ellenőrző pontot kikerülve, nagy sebességgel hajtottak a határ irányába. A járőrök ül­dözőbe vették őket, és körül­belül százötven méterre a magyar-jugoszláv államha­tártól az egyik kocsit sikerült feltartóztatniuk. A vezető azonban kiugrott és átmene­kült Jugoszláviába. A másik sofőr a határműszaki árkon elhelyezett pallón áthajtott a gépkocsival a szomszédos országba, ahol négy segítő már várta. Embert kiónoznak Értelmi sérültek játékos vetélkedője - negyedszer Mórahalmi strandparti Munkában a Szegedi Fonalfeldolgozó Rt. csapatának testfestői. (Fotó: Schmidt Andrea) Saját festésű, színes csempeképekkel ajándékoz­ták meg tegnap az idei strandparti vendégeit a kor­látozott értelmi képességű mórahalmi fiatalok. A Csongrád Megyei Önkor­mányzat Idősek Otthona ­amelyen belül az értelmi fo­gyatékosok rehabilitációs részlege is működik - 1998­ban hívta meg először egy­napos fürdőmulatságra Csongrád, Békés, Bács-Kis­kun és Pest megye szellemi fogyatékosságban szenvedő fiataljait. A negyedik „Mórahalmi strandpartira" négy megye nyolc intézménye küldött csoportokat, így összesen mintegy százan, fiatalok, kí­sérőik és a rendezők élvez­ték a mórahalmi városi fürdőben a strandolás és a játék felhőtlen boldogságát. Minderről Szöginé Do­mokos Mária, az idősek ott­hona igazgatója tájékoztatta lapunkat. Az első találkozót annak idején azzal a szán­dékkal hívták össze, hogy segítsék az egymástól elszi­getelten élő, mai szóhaszná­lattal: „értelmileg akadályo­zott" fiatalok kapcsolatte­remtését. Elérték céljukat: a mórahalmi strandvetélkedők sikerén fölbuzdulva, az or­szág más tájain is sorra ren­dezik a szellemi képessége­ikben korlátozott huszoné­vesek kulturális találkozóit. Az idősek otthonában tegnap már kora reggel ne­kifogtak a vendégeknek szánt 280 szendvics elkészí­tésének, sütötték a sajtos pogácsát, főzték az ebédet. A rendezvényt Szöginé Do­mokos Mária köszöntője után dr. Huber Bertalan, a megyei önkormányzat fő­jegyzője, valamint Csányi László, a mórahalmi önkor­mányzat alpolgármestere nyitották meg. A csapatok délelőtt tíz órakor lendültek neki a tizenegy állomáshe­lyen rájuk váró feladatok le­küzdésének. Többek között vízipisztolyos gyertyaláng­lövészetben, gumimatracos csónakázásban és úszásban, testfestésben mérték össze erejüket. Kaptak elméleti kérdéseket is: hazánk folyóit, tavait, vízi állatait és növé­nyeit sorolták föl. A verseny végén, helye­zéstől függetlenül, minden résztvevő személyre szóló ajándékcsomagot kapott. A már említett csempeképeken kívül plüssállatok, íróeszkö­zök, kabalajátékok örven­deztették meg a csapattago­kat. A rendezvény fő támoga­tói a Csongrád Megye Ön­kormányzataiért Alapítvány, a mórahalmi önkormányzat, a mórahalmi Móra Ferenc Altalános Iskola és Művé­szeti Szakiskola, valamint helyi vállalkozók voltak. Ny. P. A XXI. század hírének nevezik az egyik ameri­kai on-line hírszolgálat által közzétett informáci­ót - amit tegnap az érin­tettek hivatalosan is be­jelentettek miszerint az idén, a világon első­ként, kiónozott egyede­ket szándékozik létre­hozni egy olasz orvos­professzor és csoportja. Venetiáner Pál szegedi akadémikus felelőtlen­nek és kockázatosnak nevezte a vállalkozást. A szegedi akadémikus, Venetiáner Pál mélyen elíté­li a készülő emberi klóno­zást, aminek híréről ő is több forrásból értesült. Teg­nap lapunknak azt nyilat­kozta, felelőtlen és kockáza­tos vállalkozás az, amire az egyébként valóban termé­kenységi szakértő orvosok készülnek, hiszen az állatok­nál sem lehetséges a klóno­zást rutinszerűen alkalmaz­ható eljárásnak tekinteni. Az állati klónozás esetében sem értek el 1 százaléknál jobb eredményt, a kiónozott álla­tok egyedei a normálistól el­térőek, általában nagyobbak. Venetiáner professzor sze­rint az emberi klónozás ese­tében számtalan, előre nem látható következménnyel kell számolni. A szegedi akadémikus szerint nem valósul meg a tervezett emberi klónozás, az USA-ban például azért nem, mert a kongresszus hamaro­san elfogadja azt a törvényt, ami 10 év börtönnel bünteti az emberi klónozást, Olasz­országban pedig kizárják az orvosi kamarából azt az or­vost, aki ezzel próbálkozik. Az olasz ebriológus, Artti­nori professzor az idén no­vemberben akarja elvégezni az emberi klónkísérletet, s 200 önként vállalkozó nő méhébe szándékozik beül­tetni a kiónozott embriókat. Az eddig nyilvánosságra ke­rült hírek szerint a kísérlet során a pár férfi tagjának ke­zéből kivett bőrszövetjéből származó sejtből kivonják a sejtmagot, amit a nő pete­sejtjébe helyeznek, majd a petesejtnek olyan elektro­mos ingereket küldenek, aminek következtében meg­történik a természetes meg­termékenyülés. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents