Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-06 / 156. szám

PÉNTEK, 2001. JÚLIUS 6. AKTUÁLIS 5 Csatornáznak Ásotthalmon Ötszázmillió volt a tét Az időjárás még sokat ronthat a gabona minőségén Nem lesz olcsóbb a liszt és a kenyér Nem mindegy, milyen kenyér kerül az asztalra. (Fotó: Miskolczi Róbert) Állami céltámogatási pályázaton nyert 500 millió forint felhasználá­sa vagy elvesztése volt a tét, amikor Ásotthalom képviselő-testülete dön­tést hozott a községi csa­tornázási és szennyvíz­tisztítási beruházás júni­us végi megkezdéséről. A falu életét azonban már az ügy előzményei is felbolygatták. Hiszen kemény viták, ellenvéle­mények, jogorvoslati ké­relmek előzték meg a la­kossági hozzájárulást is igénylő, egymilliárd fo­rintot érő program meg­valósítását. Az elmúlt év nyarán nyert 500 millió forintos állami céltámogatást Ásotthalom önkormányzata a község csatornázási és szennyvíz­tisztítási programjának meg­valósításához. A falu belte­rületén élő, több mint két­lezer lakost érintő beruházás költségeit ugyanis saját költ­ségvetési forrásból nem tud­ták volna biztosítani. Közbe­szerzési eljárást írtak ki, így akarták a legkedvezőbb ajánlattal jelentkező kivite­lezőt kiválsztani. Mindezt azonban nem sikerült zök­kenőmentesen megoldaniuk, emlékezett vissza Petró Fe­renc polgármester. A testület két jelentkezőt zárt ki a ver­senyből. Véleményük szerint e cégek pályázata nem min­denben felelt meg a kiírás­nak. Végül, a 13 pályázó kö­zül a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. nyert. A ki­zárt pályázók egyike, a Híd­építő Rt. sérelmezve a dön­tést, jogkérelemmel fordult a Közbeszerzések Tanácsához. A polgármestertől meg­tudtuk, hogy a tanács a pa­naszt benyújtó rt.-nek adott igazat. A község képviselő­testülete azonban úgy érezte, helyesen járt el. Ezért a Fővárosi Bíróságtól kérte a közbeszerzési döntőbizott­ság határozatának felülvizs­gálatát. A határidő azonban sür­gette az önkormányzatot: a beruházást ugyanis ez év jú­lius 17-ig el kell indítani, különben elveszítik a céltá­mogatással nyert 500 milli­ót. A testület úgy döntött, hogy végrehajtja a közbe­szerzési döntőbizottság hatá­rozatát. Ennek értelmében újraértékelték a pályázato­kat, figyelembe vették a pa­naszt emelő cég ajánlatát is. A június eleji eredményhir­detés ismét a SADE győzel­méről szólt. A törvény értel­mében ezen döntés ellen 15 napon belül ismét jogorvos­lati kérelmet lehetett volna benyújtani. Miután erre nem került sor, az önkormányzat megkötötte a szerződést a fővállalkozóval. így a közel­múltban megindulhatott a munka a település központ­jában. Az önkormányzat ál­tal kiépített csatorna össze­sen 16 kilométert hosszú lesz. Pozitívumként említette a polgármester, hogy a lakos­ság 97 százaléka már vállal­ja a reá háruló költségeket, a 120 ezer forint hozzájáru­lást. Petró Ferenc azonban megjegyezte: ezt a pénzt nem kell egy összegben kifi­zetni. Az érintettek többsége havi részletekben, maximum négy esztendő alatt törleszt­heti tartozását. A csatornázá­si munkák várhatóan ez év végére be is fejeződnek. A mintegy 200 millió forintos ráfordítást igénylő szenny­víztisztító üzembe helyezésé­re 2002 márciusáig várni kell. Petró Ferenc szerint el­kerülhetetlen volt, hogy a község saját szennyvíztisztí­tót építtessen. A testület ter­mészetesen mérlegelte a ta­karékossági szempontokat is, hiszen a költségekhez csupán 75 millió forint saját részt tud biztosítani. Lehetőségként felvetődött ugyan, hogy rá­csatlakoznak a mórahalmi tisztítóműre, a javaslatot azonban kénytelenek voltak elvetni, mivel ehhez további 13 kilométeres vezetékháló­zatot kellett volna kiépíteni. N. Rácz Judit Egyelőre nem lesz ol­csóbb a liszt és a közel­jövőben a kenyér ára sem csökken - erről tá­jékoztatták szakembe­rek lapunkat. Túlzottan optimistának tartják az országos napilapokban megjelent prognóziso­kat, amelyek azt feltéte­lezik, hogy idén nagy mennyiségű és jó minő­ségű gabonatermés vár­ható. Az időjárás alaku­lása nem igazolja ezeket a várakozásokat. Miután az idei termés bőségesnek ígérkezik, máris csökkent a liszt ára, a közel­jövőben pedig kevesebbe ke­rül majd a kenyér is - véle­kedtek a tegnapi napilapok­ban a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége (MOSZ), valamint a Magyar Agrárka­mara szakértői. Prognózisai­kat arra alapozták, hogy idén nagyobb területen, országo­san mintegy 1,2 milliárd hektáron vetettek gabonafé­léket, s az előzetes termés­becslések 4,5 tonnás hektá­ronkénti átlagterméssel kal­kulálnak. Sőt Marton István, a Magyar Pékek Ipartestüle­tének elnöke azt is kijelen­tette, a napokban a malmok sorra csökkentették a lisztá­rakat, s valószínűsítik, a kö­zeljövőben a nagy bevásár­lóközpontokban akciós áron bukkanhat föl a kenyér. Ezen állítások ellen­kezőjét fogalmazták meg a Csongrád megyei liszt- és kenyérárakkal kapcsolatban a malomipar szereplői. Nyi­lasi Endre, a megye egyik legnagyobb malmát működ­tető vásárhelyi Véka Kft. ügyvezető igazgatója szerint nincs olcsó búza és olcsó liszt. Az aratás még csak most kezdődött el - mondta -, nem szabad kijelenteni, hogy jó minőségű gabona­termés várható. Amennyiben még egy hétig ekkora esőzé­sek lesznek, a takarmánynak való búza aránya nagyobb lesz, mint az étkezési búzáé. Ez azzal járhat, hogy az ét­kezési búza ára jóval maga­sabb lehet a vártnál. Az sem igaz, hogy a malmok - mi­vel még az óbúzát őrlik - a tavalyi kenyérgabonából ké­szült lisztet áron alul adnák tovább a pékségeknek. Miért kérnénk érte kevesebbet, amikor a búzát drágán vet­tük - tette föl a kérdést Nyi­lasi Endre. A Véka Kft. kü­lönben a zsákos lisztért ki­lónként 50-52 forintot kér a sütőipartól, a kereskedelem pedig az egykilós csomago­lásúért átlagosan 60 forintot fizet. Az ügyvezető igazgató az olcsóbb „sütnivalóban" reménykedőknek azt is a fi­gyelmébe ajánlja, hogy a ter­melési költségek a július 1­jei 12 százalékos gázáreme­léssel, valamint a januárban bevezetett minimálbérrel to­vább drágultak. Mivel a sütőipar nem kapja olcsóbban a lisztet, a pékek sem tervezik, hogy kevesebbet kérjenek az üzle­tektől a kenyérért és a pék­süteményekért. Nagyiván Mihály, a Cserepes-sori Pék­ség tulajdonosa és ügyve­zető igazgatója kifejtette: akárcsak a malomipar, a pé­kek is nagyon sok munkával érnek el kis hasznot, és na­ponta késhegyig menő küz­delmet folytatnak vevőikkel, főleg a nagy áruházláncok­kal, a fillérekért is harcolni­uk kell. Tetemes költségeik miatt nem szándékoznak az elkövetkező hónapokban sem 90-140 forintnál ol­csóbban adni a különféle ke­nyereket. A gabonaágazat szereplői egy dologban értenek egyet: szükség lesz az exporttámo­gatásra, mivel a megtermelt gabona (még ha kisebb ter­mésre lesz is kilátás) több, mint amennyi az országban elfogy. S mivel a búza tőzsdei ára jelenleg 21-23 ezer forint, a magyarországi termelési költségek pedig 19-22 ezer forint körüliek, a tonnánkénti 1000-2000 fo­rintos kormányzati segítség­re szükség van a külpiacra jutáshoz. Fekete Klára Petró Ferenc polgármester: a lakosság igényét csak állami segítséggel tudjuk kielégíteni. (Fotó: Miskolczi Róbert) Bíróság előtt az asszonyégető A vád: emberölés Munkatársunktól Emberöléssel és emberö­lési kísérlettel vádolt férfi büntetőpere kezdődött csü­törtökön a Szegedi Városi Bíróságon. A 30 éves röszkei K. Sándort azzal vádolják, hogy tavaly januárban előbb egy kisteleki idős nőt olyan súlyosan bántalmazott, hogy az életveszélyes sérüléseket, maradandó károsodásokat szenvedett, majd októberben megölte és elégette felesé­gét. A gyanúsított az első ügy­ben ellene indított eljárás so­rán szabadlábon védekezhe­tett, feleségével sokat vesze­kedett. Egy ilyen családi per­patvar során K. Sándort úgy elfogta az indulat, hogy be­tegeskedő, rokkantnyugdíjas feleségét megfojtotta. Majd az asszony tetemét talicská­ra tette, az udvaron fával, kukoricacsutkával alágyúj­tott és elégette. A férfi önként adta fel magát mindkét eset­ben a rendőrségen, s vallo­másaiban elismerte és meg­bánta tetteit. Ma este Nyári Szilvia mutatkozik be Evita szerepében „Mintha nekem írták volna" Az Evita ma esti előadásán Magaldi sze­repében Borovics Ta­mást, Che Guevaraként Marton Róbertet, kido­bott lányként Kocsis Ju­ditot láthatja a közön­ség a Dóm téren. Evitát a szimpatikus és közvet­len fiatal színésznő, Nyári Szilvia alakítja, akivel a főpróba előtt beszélgettünk. - Bemutatkozásképpen mit árul el önmagáról? - Idén végeztem a Szín­ház- és Filmművészeti Egye­temen Szirtes Tamás osztá­lyában. Az első nagy felada­tot Kaposvárott kaptam, ahol Ascher Tamás rendezésében eljátszhattam az egyik szere­pet a Swiney Todd című mu­sicalben, majd Miskolcon az Elisabeth címszerepét éne­keltem. Negyedévesként is­mét a kaposvári színházba hívtak, ahol lluska voltam a János vitézben. Még a főis­kola előtt, 1996-ban a Thália Színházban mutattuk be a Fame című musicalt Miklós Tibor rendezésében, abban játszottam életem első fősze­repét. Sokat köszönhetek ak­kori énektanáromnak, Toldi Máriának. A főiskolára csak a negyedik nekirugaszkodás­ra vettek fel, de már hallga­tóként eljátszottam Kocsák Tibor darabja, az Anna Ka­renina, valamint a Kis éji ze­ne című Sondheim-musical főszerepét. Amikor az Evitá­hoz le kellett adnom a szak­mai önéletrajzomat, magam is elcsodálkoztam, hogy friss diplomásként mennyi min­dent játszottam már. Anti még fontos: szeptembertől a Kaposvári Csiky Gergely Színház társulatához köt a szerződésem. - Evita szerepe nagy le­hetőség a kiugrásra. - Bevallom, a zenés sze­repek közül az Evita volt a nagy álmom. Tizenévesként láttam a Rockszínház előadását Malek Andrea főszereplésével. Emlékszem, ültem a nézőtéren és azt éreztem: olyan ez a szerep, mintha nekem írták volna. Hét-nyolc éve tudom a teljes zenei anyagát, így most csak a szöveget kellett felfrissíte­nem, mivel Miklós Tibor változtatott kicsit a fordítá­sán. Annak idején azért ta­nultam meg Evita szólamát, mert Magyarországon is szo­kássá kezdett válni, hogy minden nagyobb zenés pro­dukció előtt meghallgatás tartanak. Úgy gondoltam, ha ismét előveszik valahol a da­rabot, épp a megfelelő kor­ban leszek, hogy eljátszhas­sam. Hetven színésznő és énekesnő közül választott ki kettőnket Korognai Károly. Rám azért eshetett a válasz­tása, mert a bemutatkozá­somban benne volt az a sok­sok év, amit ebbe a szerepbe fektettem. Magasra állítot­tam a mércét önmagammal szemben, nem egyszerűen csak elénekelni szeretném Evitát. hanem megpróbálom úgy eljátszani, mintha egy prózai szerep lenne. A pró­bákon igyekeztem nem tudo­mást venni arról, hogy ilyen hatalmas színpadon kell ját­szanom, és négyezer ember ül majd a nézőtéren. Bízom benne, hogy az egészen fi­nom gesztusok is átjönnek majd. - Mennyire tud azono­sulni Evita figurájával? - Eva Perón elképesztő akaraterővel rendelkezett, és hihetetlen bosszúvágy élt benne. Az övéiért való tenni akarást azzal ötvözte, hogy mindazokon, akik bántották, megalázták, igyekezett kőkeményen megtorolni a sérelmeket. Önző akarnok volt, nagy becsvágy élt ben­ne, ugyanakkor rendkívül ér­zékeny is lehetett. A szerep­formálásommal igyekszem ezt a sokszínűséget, össze­tettséget megmutatni. - Ki izgul most legjobban a sikeréért? - Remélem, hogy a fér­jem, Nyári Oszkár, aki Ka­posvárott színész. Ő a leg­jobb kritikusom. Általában szükségem is van arra, hogy a főpróbahéten megnézzen. Ennél a szerepnél viszont úgy éreztem, egyedül kell maradnom. Jellemző rám, hogy majd' belepusztulok a szerepeimbe, semmit sem tudok mímelve csinálni. De így érzem jól magam, ezért akartam színész lenni. Hollési Zsolt Nyári Szilvia: Majd' belepusztulok a szerepeimbe, semmit sem tudok mimelve csinálni. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents