Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-05 / 155. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚLIUS 5. AKTUÁLIS 5 135 millió idegrendszeri betegségek kutatására Új gyógyszereket keresnek Induló vállalkozások számára Mórahalmon Üzemcsarnokot avattak Az emberi idegrendszert károsító betegségek megelőzése és gyógyitása a célja azoknak a tudományos vizsgálatoknak, amelyek elvégzésére 135 millió forint állami támogatást nyertek szegedi tudósok a Széchenyiterv egyik programjában. Hazánk vezető helyet foglal el az egy főre jutó alkoholfogyasztásban, és a magyar gyerekek egyre fiatalabb korban próbálják ki a kábítószert. Az alkohol és a drog okozta szenvedélybetegségek az idegrendszerre is ártalmasak, amellett, hogy családokat és egyéneket tesznek tönkre. A dr. Telegdy Gyula akadémikus vezetésével indított kutatási program egyebek mellett annak kiderítésére irányul, hogy az alkohol és a kábítószer miként károsítja az idegrendszert, és hogyan lehet gyógyszerekkel befolyásolni ezeket a szenvedélybetegségeket. A Szegedi Tudományegyetem Kórélettani Intézetének professzora persze hozzáteszi: a megelőzés, a fiatalok felvilágosítása legalább olyan fontos, mint a már kialakult betegség gyógyítása. Napjainkban a drog fokozatos megvonásával próbálnak leszoktatni valakit a kábítószer-fogyasztásról. Eközben a betegnél súlyos elvonási tünetek jelentkeznek, amelyek kivédésére jelenleg nincs gyógyszer. - Az elvonási tünetek olyan súlyosak lehetnek, hogy a beteg még a bűnözéstől sem riad vissza, hogy pénzt szerezzen újabb adag kábítószer vásárlására. Ha sikerül olyan szert találni, amely ezeket a tüneteket kivédi, akkor elkerülhetők lennének a droghoz jutás kényszeréből fakadó bűncselekmények is - mondja dr. Telegdy Gyula. Az alkohol és a drog idegrendszerre gyakorolt hatásainak vizsgálata része annak a hároméves kutatási programnak, amely 135 millió forint állami támogatást nyert a Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programjában. A pályázat másik fontos témája az idegrendszer károsodását előidéző egyéb betegségek megelőzése és terápiája. Ide tartozik a szellemi leépülés, a tanulási folyamatok károsodása, vagy az időskori enilékezetvesztés, az Alzheimer-kór. Ez utóbbi betegség Telegdy professzor szerint az időskor egyik legfontosabb neurológiai problémája a világon. Ennek oka az, hogy a várható élettartam kitolódásával egyre többen érik el azt az életkort, amikor már gyakrabban fordul elő az idegrendszer leépülése, és az Alzheimer-kór. - Azokban az országokban, ahol az átlagéletkor eléri a hetven-nyolcvan évet, az Alzheimer-kór előfordulása gyakoribb, mint nálunk. Hazánkban a várható élettartam tíz évvel alacsonyabb, mint például Japánban, az Egyesült Államokban, Svédországban, vagy Svájcban. Sajnos, ez az agyi elváltozás jelenlegi tudásunk szerint visszafordíthatatlan. Már az is nagy eredmény lenne, ha meg tudnánk állítani a betegséget, ehhez azonban korán fel kellene ismerni - magyarázza a kutatás jelentőségét a Kórélettani Intézet professzora. Az idegrendszeri betegségekkel kapcsolatos kutatásokban a Szegedi Tudományegyetem több intézetének, az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatói, valamint a debreceni Biogal gyógyszergyár munkatársai vesznek részt. A tudósok első lépésben olyan vegyületeket állítanak majd eló, amelyekből az eredményes állatkísérletek után emberi használatra alkalmas gyógyszer fejleszthető ki. Addig azonban akár tíz év is eltelhet, s a pályázatban vállalt hároméves kutatómunka legfeljebb az idegrendszert károsító különböző betegségekkel kapcsolatos kísérletek elvégzésére, s néhány gyógyszer-alapanyagnak számító vegyület előállítására elegendő. Ezekből az anyagokból szabadalmi oltalom mellett az azt követő években fejlesztenének ki gyógyszereket. Hegedűs Szabolcs A sok eső már többet ártf mint használ Sáros földek, lassú aratás Egy hónappal ezelőtt még nagy szükség volt az esőre, ma azonban már többet árt, mint használ. Az aratás ugyanis nem halad abban az ütemben, mint ahogy azt a gazdálkodók tervezték. A júniusban leesett csapadék mennyisége minden várakozást felülmúlt: több mint 200 milliméternyi esett. Csongrád megyében az őszi árpa betakarításával június első harmadában kezdődött meg az aratás, szinte zavartalan napsütésben. Akkor arra számítottak a szövetkezetek és a nagyobb gazdálkodók, hogy Péter-Pálra befejezik, s hozzáfoghatnak a búza aratásához. Az időjárás azonban közbeszólt, immáron egy hónapja nem telik el nap kisebb-nagyobb záporok nélkül. Aratási helyzetképet Cserjési Lajostól, az FVM Csongrád Megyei Hivatala osztályvezetőjétől kaptunk. A szakember szerint az őszi árpa 90 százalékát learatták a megyében (16 ezer hektáron vetettek a gabonaféléből), az őszi búza betakarítása pedig elkezdődött. Jelenleg Szőreg, Szentes, Pankota, Makó környékén aratnak. Az esők azonban hátráltatják a munkát, a kombájnoknak rendszeresen le kell állniuk a táblák közepén. A rendkívüli mennyiségű csapadék eloszlása egyenetlen: míg a megye egyik pontján éppen annyi esett, amennyit elbírtak a földek, a másik szegletben a munkagépek képtelenek rámenni a felázott, sáros talajra. A kalászok ráadásul törnek, a gyom pedig nő. Csongrád megyében 72 ezer hektáron vetettek búzát a gazdálkodók, a terület 10 ezer hektárral nagyobb a tavalyinál, s másfélszerese a két évvel ezelőtti 49 ezernek. A számitások szerint 4-4,2 tonnás átlagtermés várható, bár az első adatok lehangolóak: a learatott búza mennyisége nem éri el a 4 tonnát sem hektáronként. F. K. A házigazdáknak nem volt nehéz meggyőzni vendégeiket az ipari park létjogosultságáról. (Fotó: Gyenes Kálmán) Átadták a mórahalmi ipari park új inkubátorcsarnokát, amelyben műhelyeket és kiszolgáló helyiségeket bérelhetnek a saját telephellyel még nem rendelkező vállalkozók. A tegnapi ünnepélyes eseményen részt vett CharlesMichel Geurts, a közép-kelet-európai országokat segítő, európai uniós PHARE szervezet képviselője, valamint Rapcsák János, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is. Nógrádi Zoltán, mórahalmi polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a Csongrád megyében elsőként, 1997-ben létrehozott, több mint 15 hektáros ipari parkban már több sikeres kis- és középvállalkozás működik. Az ipari és mezőgazdasági vállalkozásoknak egyaránt helyet adó parkban idén, a PHARE és a Gazdasági Minisztérium támogatásával inkubációs centrum kezdte meg működését. A 453 négyzetméteres inkubátorház a parkba települő, induló vállalkozásoknak biztosít kedvező feltételekkel irodai infrastruktúrát. A most befejezett, 833 négyzetméteres inkubátorcsarnokban bérelhető üzemhelyiségek pedig segítik a vállalkozások megerősödését. A két létesítmény összesen közel 120 millió forintba került. A beruházás 34 millió 500 ezer forintos PHARE-támogatással, 30 millió 500 ezer saját forrásból, területfejlesztési keretből (9 millió 900 ezer forint), valamint a gazdaságfejlesztési célelőirányzat fölhasználásával (9 millió 900 ezer forint) valósult meg. Ny. P. Európai mércével mérhetnek Rúzsán Teleház lett a pártházból Megnyitották a rúzsai teleházat. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kulcs és a számítógépegér jelképes átadásával nyílt meg a rúzsai teleház tegnap. Mint a kiszáradt tó, cseppenként töltődik föl a mi teleházunk - mondotta tegnap Papp János polgármester a rúzsai teleház ünnepélyes megnyitóján. Az egybegyűlteket Nagyné Takács Ágnes, a Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesületének titkára köszöntötte. Szakái Tibor, a Teleház Közszolgálati Közhasznú Társaság főtitkára az országos teleházmozgalom eredményeiről szólt. A rúzsai teleház programját Wiegant Gyula ismertette. Ugyanitt, az Alkotmány téri épületben, amely korábban pártház volt, tartotta szakmai konferenciáját a Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete. Ezen előadások hangzottak el a teleházak régióbéli szerepéről, az Európai Unióhoz való kapcsolódásunk elősegítésére tett információáramoltatás szükségességéről. M. T. Havi nyolcvanháromezerért bérelnék a kertmozit Évi egymillióért kerülhet a kerítésen belülre a bérlő. (Fotó: Gyenes Kálmán) A közgyűlés tulajdonosi bizottsága tegnapi ülésén szeptemberre halasztotta a döntést arról, hogy a színház tíz évre bérbe adhatja-e a kertmozit a jelenlegi bérlőnek, az Erdősi és Társai Kft.-nek. Magasan a legjobb a jelenlegi bérlő, az Erdősi és Társai Kft. havi 83 ezer forintos ajánlata az újszegedi szabadtéri színpad tízéves használatba vételére - jelentette ki Bárányi Irén, a Szegedi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója. A cég vállalta, hogy egymillió forintért felújítja a színpad dobogóját, továbbá, hogy a tíz évre szóló bérleti díjat, azaz tízmillió forintot egy összegben fizeti ki. A színház a bérleti díjként beszedett tízmilliót saját forrásból húszmillióval toldja meg, és további tízmilliót a Liget felújításában részt vállaló Szegedi Régiónkért Területfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítványnál pályáz meg. A kertmozi tehát 41 millió forintért újul meg, amelyből a bérlő - az egy összegben kifizetett bérleti díj mellett - egymillió forintot vállal magára. Havi bontásban tehát a kft. 83 ezer forintért használhatja a szegedi szabadtéri színpadot. Bárányi Irén nem árulta el, az Erdősi és Társai Kft. most mennyiért bérli a kertmozit, amelynek nincs érvényes működési engedélye. Azt azonban határozottan cáfolta, hogy a rendkívül leromlott állapotú objektum felújítása után szabadtéri diszkóként működik majd. „A színházzal együttműködve üzemelteti a bérlő a szabadtéri színpadot" - hangsúlyozta a gazdasági igazgató, aki szerint így újra színvonalas színházi produkciókat mutathatnak be a kertmoziban, ahol a híresztelésekkel ellentétben csak alkalomadtán rendeznek majd könnyűzenei koncerteket. A havi 83 ezer forintos bérleti díj igen alacsonynak tűnik, főképpen, ha egy szegedi, kétszáz négyzetméteres kisvendéglő bérleti díjaként legalább havi 2-300 ezer forintot kell fizetni - vélte Bozsó Miklós, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Limit Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a bérlő rendkívül kedvező feltételekkel jut a kertmozi használati jogához. Ahhoz, hogy az önkormányzatnak és a színháznak megtérüljön tíz év alatt a kertmozi felújítására költött harmincmillió forint, legalább két-háromszázezer forintos bérleti díjat kellene megállapítani. Az ismert ingatlanközvetítő azonban azt is elmondta: a város számára jó befektetés lehet, hogy harmincmilliós ráfordítással tíz évre megoldja a jelenleg rendkívül leromlott állapotú kertmozi sorsát. Bozsó Miklós ugyanakkor hangsúlyozta: ha csak évente néhány hónapig működik a szabadtéri színpad, akkor a bérlő tízmilliós bérleti díja és befektetései vélhetőleg nem térülnek meg, csak akkor, ha a rövid nyári időszakban folyamatosan tömegrendezvényeket szervez a kertmoziban. Ezek pedig irritálják majd a környék lakóit, akik máris aláírásgyűjtésbe kezdtek a kertmoziba állítólag tervezett diszkó ellen. A város egy másik ingatlanközvetítője azt állítja: a Liget környékén akár 10-15 százalékkal is csökkenhetnek az ingatlanárak, ha a kertmoziból folyamatos zaj árad. Kéri Barnabás