Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-30 / 176. szám

8 MEGYEI TÜKÖR HÉTFŐ, 2001. JÚLIUS 30 Eltevásár! Kimondottan erős szerkezetű francia, olasz és magyar ekék. Váltva foraató ekék - 2 fejes 380000 + áfától - 3 tejes ....1057000 + áfától - 4 fejes ....1244000 + áfától Ágyekék -2 fejes 254 000 + áfától -3 fejes 350 000 + áfától - 4 fejes 554000 + áfától Hitel és támogatás Csabaagro Kft. Békéscsaba Tel.: 66/453-543 004339006 Zsuzsi és Bandi Kft. Építőanyag-kereskedés. ^^ . "opel nogykereskedes ' Szeged, Cserepes sor 33.62/444-833.440-644 Ny.: H.-P.: 7.30-16.00 óráig. Szombaton: zárra. Német autó, magyar ár. Az Ön Volkswagen márkakereskedője: Porsche Szeged 6724 Szeged, Sórosi u. 11. Tel.: 62/549-400 Fax: 62/549-401 E-mail: vw@porscheszeged.hu Az ajánlat korlátozott darabszámú. 1.61-es 75I.E s gépkocsira, és a 2001. július 2-től kötött szerződésekre vonatkozik. Balszerencsés premier után siker a Bartók-est Variációk a szerelemre Sámánok és hazug hittérítok a Thealteren Szabad színházak - határok nélkül • A Volkswagen Classic HUF több mint 703 000 Ft ár­kedvezménnyel, még magasabb felszereltséggel várja Önt márkakereskedésünkben. • Dupla légzsák • Klímaberendezés • Szervokormány • Központi zár • Metálfényezés • Elektromos ablakemelők elöl • Ködfényszóíók Volkswagen Classic www.voikswagen.hu,wap.voikswagen.hu re érkeznek meg a színpad­ra. Megjelenik a furcsa Tün­dér is - Mészáros Máté ala­kítja -, aki később meghatá­rozó szerepet kap az előadás­ban. Az álomvilágban élő Királylány — nagyszerűen táncolta a pénteken is beug­ró Barta Dóra - figyelemre sem méltatja Cserfa József délceg és vágyakozó Király­fiját, aki előtt két út kínálko­zik: a szigorú hadrendben ér­kező, vágyait egyentáskából galambként elrepülni hagyó arctalan tucatembereké vagy a csábítás, a szerelem, az ön­célú szépség és a zavartalan szabadság mámorában élő koboldoké. A groteszk moz­gású Fabáb - pénteken Kun Attila, szombaton Lukács András táncolta imponáló mozgáskultúrával és kisu­gárzással - végül felkelti a Királylány érdeklődését. Ju­ronics klasszikus ihletésű du­ettet koreografált számukra (pénteken eközben történt az előadást megszakító baleset). Amikor a Királylány rádöb­ben, hogy a szerelemkeresés során elbizonytalanodott Ki­rályfit szeretné, már kemé­nyen meg kell érte küzdenie a kísértést jelentő, varázsla­tos vonzerővel rendelkező, hol férfiként, hol nőként megjelenő különös Tündér­rel. Juronics kissé eltorzítja Bartók happy endjét: a sze­relmesek egymáséi lesznek, látszólag győz „a tiszta sze­relem", a Kékszakállú kana­péján már a babáját dajkálja a Királylány, ám a mellette ülő Királyfinak komornaként a Tündér szolgálja fel az italt... Hollós! Zsolt Lassan jó tanácsként le­het megfogalmazni a tapasz­talatot: a Szegedi Szabadté­ri Játékok produkcióira nem a premierekre érdemes je­gyet váltani. Balszerencse ül­dözi a Dóm téri bemutató­kat, az Evita legrosszabbul sikerült előadása is az első volt, és az elmúlt hét végén is csak a második este, szom­baton született meg az alko­tók elképzelései szerint a Bartók-est. A pénteki premi­ert baleset szakította meg: A fából faragott királyfi Király­lányát táncoló Markovics Ág­nes térde megsérült, a kény­szerű szünet után váltótársá­val, Barta Dórával folytat­ták az előadást. Számos érv szólt az ellen, hogy A kékszakállú herceg várát színre vigyék. A sza­badtérin a látványos, populá­ris, nagy tömegeket megmoz­gató, slágerekkel teli népope­ráknak van hagyománya: az Aida tevékkel, elefánttal, a Carmen lovakkal, fáklyák­kal, monumentális díszlettel, az Álarcosbál szikrázó tűzi­játékkal megspékelve aratott nagy sikert. Bartók zenéjét sokan még ma is túl modern­nek, érthetetlennek, nehéz­nek hiszik, és türelmetlenül elutasítják. Valló Péter nagy­szerű rendezése bebizonyí­totta: ha sikerül nagy egyéni­ségeket megnyerni, a hatal­mas szabadtéri színpadra is való a talányos Bartók-ope­ra. Talán szimbolikus jelen­tése is lehet annak, hogy két nemzetközi rangú magyar énekművész, Komlósi Ildikó és Polgár László a salzburgi fesztivál előtt énekelte el a szegedin Judit és Kékszakál­lú szerepét. Szlávik István egyszerű, absztrakt díszletet tervezett az operához: a hét ajtó aréna­szerűen, félkörívben felállí­tott hét lépcsős dobogó, ame­lyen árnyékzenekar játszik, és az ötletesen, profin alkal­mazott világítással különle­ges hatásokat keltenek. A lel­ki folyamatok ábrázolására prózai rendezőként mindig nagy súlyt helyező Valló Pé­ter a librettista Balázs Béla balladai tömörségű és szag­gatottságé szövegéből kiin­dulva helyezte szituációba a darab két szereplőjét. A szín­pad előterében álló nagy, sö­tét kanapé és a dohányzóasz­tal körül pszichorealista szín­játszást láthattunk: a férfi egy nővel tér haza otthonába, gyertyát gyújt, bort tölt és folytatják egymás megisme­rését. A szereplők mai ruhái is a történet hétköznapiságát erősítik. Valló remek rende­zése -, amely az itt lehetsé­gesnél részletesebb elemzést is megérdemelne — megmu­A múlt héten élettel telt meg az év többi napján leginkább kisér­tetkastélyhoz hasonlít­ható szegedi régi zsina­góga és régi Hungária: hat estén át 15 szinház várta közönségét a Sza­bad Színházak XI. nem­zetközi találkozójára. A két patinás épület, mely csak romjaiban idézi a valamikori szebb napo­kat - a kísérletező szín­házi emberek és a kö­zönség kedvencévé vált. Immáron rangot jelent a színházaknak az orszá­gosan egyedülálló sze­gedi fellépési lehetőség. Kedd estétől vasárnap éj­jelig tartott a színházi feszti­vál-őrület: korábbról ismert vendégcsoportok, köztük a budapesti Szkéné, az Artus, tíz év után újra a Közép-Eu­rópa Táncszínház, az Anda­xínház, a szegedi Metanoia mellett, első alkalommal a szlovén Glej színház, a ro­mániai ARTeast alapítvány, és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásai zajlottak, javarészt telt ház előtt. A Thealter szervezői a fesztivál szelle­miségéhez hűen, olyan kí­sérletező színházi műhelye­ket válogattak a programba, melyek kialakították a ma­guk stílusát, kísérletező mó­don képesek úgy megújulni, hogy mindeközben felismer­hető színházi formanyelvvel rendelkeznek. Ezek egyike a több mint harminc éve alapí­tott szlovéniai Glej Színház, amely hazájában az alterna­tív színjátszás egyik megha­tározója. Az együttes pénte­ki Su és Sid című táncszín­házi produkciójában egy fér_ fi és három nő - a felesége, a barátnője és a szeretője ­története elevenedett meg. a színpadon három televízió kapott kitüntetett szerepet melyet a nők hátulról fel és le mozgatva irányítottak a valóság és a képzelet mezs­gyéjén lavírozva: egyik pil­lanatban még a színpadon táncoltak, majd a képernyő mögé lépve néztek far­kasszemet a publikummal. A „dobozban" folytatódott ugyanaz a történet. A fikció és a valóság határa eltűnt, az események és azok szerep­lői, valamint a mindezt moz­gató erők együttes manipu­lált játékossága adta a pro­dukció gerincét. Péntek éjjel a Régi Hungária előtt pará­dés tűzperformance-t adott előtt Dobi Katalin és Barna Gábor, ezt követően pedig stílusosan a Főnix Company sámán szertartászenével me­ditatív lélekutazásra invitálta a közönséget. Fergeteges színházi élményben lehetett részük mindazoknak, akik szombaton megnézték a Pi­caro-Szkéné: A sehova ka­puja című előadását, mely­ben a harmadik vonalas bib­lia magyarázók, hazug esz­méket, és leginkább a pénz­tárcára fogékony hittérítőket parodizálták. „A sehova csak egy buta és kegyetlen szürke köd. Elhomályosítja a szemedet és eltompítja az agyadat." - olvasható a fesz­tivál programfüzetében. A sehova kapuja ugyanis végül egy fékevesztett bacchanáli­ába torkollott, önmagukból kivetkőzött céltalan embe­rekkel, akiknek már nincs visszaút - sehova. Lévay Gizella Éjjeli tűzperformance a régi Hungária előtt. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jelenet A fából faragott királyfiból Komlósi Ildikó (Judit) és Polgár László (Kékszakállú). (Fotók: Miskolczi Róbert) tatja a darab mikro- és mak­rokozmoszát: miközben ké­zen fogva vezet az emberi lélek mélységeibe, Bartók elementáris erejű muzsiká­jával a végtelenre is ablakot nyit. Mesteri a zárókép: a re­ménytelenül magára maradó Kékszakállú eloltja a gyer­tyát, s a kanapén ülve várja az örök éjszakát. Polgár László ősz Kéksza­kállúja valahogy az érzékeny, befelé forduló Bartókot is felidézte. A kiváló basszista zárkózott, vívódó, kissé nár­cisztikus, titkait és egyéni­ségét féltve őrző, finom lel­kű férfit alakított, éneklése és szövegmondása is minta­szerűen pontos, kifejező volt. Komlósi Ildikó érzéki, tempe­ramentumos, ízig-vérig női­es, olykor szinte hisztériku­san kíváncsi és extrovertált Juditja tökéletes ellenpont­jaként hatott. Pénteken a nem megfelelő hangosítás sokat visszavett éneklésének dina­mizmusából, drámaiságából, szerencsére szombaton már teljes szépségében hallhat­tuk a hangját. A dirigáló Ve­tő Tamás a Szegedi Szimfo­nikus Zenekarral aprólékos precizitással dolgozta ki az igényes zenei szövet meg­szólaltatását, a felkészült együttes az est másik felé­ben felcsendülő balettzenét is odaadással, szívvel-lélek­kel játszotta. Juronics Tamás a Szege­di Kortárs Balett és a Ma­gyar Nemzeti Balett társula­tára építve egyéni látásmód­jának megfelelően átértel­mezte a táncjátékot, és a Dóm téri színpadra illő, nagyszabású produkciót ho­zott létre. Aligha mutatták be még ennyi táncossal, ilyen sokszínűen A fából faragott királyfit. A koreográfus szü­leményei a kék, zöld, rózsa­szín hajú és kétes nemű ko­boldok - Kalmár Attila, Ko­csis László, Kolozsi Viktó­ria, Kovács Dóra, Nemes Zsófia, Rujsz Edit, Topo­lánszky Tamás és Venekei Marianna akik a zene el­ső taktusaira a nézőtér tete­jéről elindulva, a reflekto­rok fényében ezüstös csil­lámport szórva a közönség-

Next

/
Thumbnails
Contents