Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-30 / 176. szám

8 MEGYEI TÜKÖR HÉTFŐ, 2001. JÚLIUS 30 Eltevásár! Kimondottan erős szerkezetű francia, olasz és magyar ekék. Váltva foraató ekék - 2 fejes 380000 + áfától - 3 tejes ....1057000 + áfától - 4 fejes ....1244000 + áfától Ágyekék -2 fejes 254 000 + áfától -3 fejes 350 000 + áfától - 4 fejes 554000 + áfától Hitel és támogatás Csabaagro Kft. Békéscsaba Tel.: 66/453-543 004339006 Zsuzsi és Bandi Kft. Építőanyag-kereskedés. ^^ . "opel nogykereskedes ' Szeged, Cserepes sor 33.62/444-833.440-644 Ny.: H.-P.: 7.30-16.00 óráig. Szombaton: zárra. Német autó, magyar ár. Az Ön Volkswagen márkakereskedője: Porsche Szeged 6724 Szeged, Sórosi u. 11. Tel.: 62/549-400 Fax: 62/549-401 E-mail: vw@porscheszeged.hu Az ajánlat korlátozott darabszámú. 1.61-es 75I.E s gépkocsira, és a 2001. július 2-től kötött szerződésekre vonatkozik. Balszerencsés premier után siker a Bartók-est Variációk a szerelemre Sámánok és hazug hittérítok a Thealteren Szabad színházak - határok nélkül • A Volkswagen Classic HUF több mint 703 000 Ft árkedvezménnyel, még magasabb felszereltséggel várja Önt márkakereskedésünkben. • Dupla légzsák • Klímaberendezés • Szervokormány • Központi zár • Metálfényezés • Elektromos ablakemelők elöl • Ködfényszóíók Volkswagen Classic www.voikswagen.hu,wap.voikswagen.hu re érkeznek meg a színpadra. Megjelenik a furcsa Tündér is - Mészáros Máté alakítja -, aki később meghatározó szerepet kap az előadásban. Az álomvilágban élő Királylány — nagyszerűen táncolta a pénteken is beugró Barta Dóra - figyelemre sem méltatja Cserfa József délceg és vágyakozó Királyfiját, aki előtt két út kínálkozik: a szigorú hadrendben érkező, vágyait egyentáskából galambként elrepülni hagyó arctalan tucatembereké vagy a csábítás, a szerelem, az öncélú szépség és a zavartalan szabadság mámorában élő koboldoké. A groteszk mozgású Fabáb - pénteken Kun Attila, szombaton Lukács András táncolta imponáló mozgáskultúrával és kisugárzással - végül felkelti a Királylány érdeklődését. Juronics klasszikus ihletésű duettet koreografált számukra (pénteken eközben történt az előadást megszakító baleset). Amikor a Királylány rádöbben, hogy a szerelemkeresés során elbizonytalanodott Királyfit szeretné, már keményen meg kell érte küzdenie a kísértést jelentő, varázslatos vonzerővel rendelkező, hol férfiként, hol nőként megjelenő különös Tündérrel. Juronics kissé eltorzítja Bartók happy endjét: a szerelmesek egymáséi lesznek, látszólag győz „a tiszta szerelem", a Kékszakállú kanapéján már a babáját dajkálja a Királylány, ám a mellette ülő Királyfinak komornaként a Tündér szolgálja fel az italt... Hollós! Zsolt Lassan jó tanácsként lehet megfogalmazni a tapasztalatot: a Szegedi Szabadtéri Játékok produkcióira nem a premierekre érdemes jegyet váltani. Balszerencse üldözi a Dóm téri bemutatókat, az Evita legrosszabbul sikerült előadása is az első volt, és az elmúlt hét végén is csak a második este, szombaton született meg az alkotók elképzelései szerint a Bartók-est. A pénteki premiert baleset szakította meg: A fából faragott királyfi Királylányát táncoló Markovics Ágnes térde megsérült, a kényszerű szünet után váltótársával, Barta Dórával folytatták az előadást. Számos érv szólt az ellen, hogy A kékszakállú herceg várát színre vigyék. A szabadtérin a látványos, populáris, nagy tömegeket megmozgató, slágerekkel teli népoperáknak van hagyománya: az Aida tevékkel, elefánttal, a Carmen lovakkal, fáklyákkal, monumentális díszlettel, az Álarcosbál szikrázó tűzijátékkal megspékelve aratott nagy sikert. Bartók zenéjét sokan még ma is túl modernnek, érthetetlennek, nehéznek hiszik, és türelmetlenül elutasítják. Valló Péter nagyszerű rendezése bebizonyította: ha sikerül nagy egyéniségeket megnyerni, a hatalmas szabadtéri színpadra is való a talányos Bartók-opera. Talán szimbolikus jelentése is lehet annak, hogy két nemzetközi rangú magyar énekművész, Komlósi Ildikó és Polgár László a salzburgi fesztivál előtt énekelte el a szegedin Judit és Kékszakállú szerepét. Szlávik István egyszerű, absztrakt díszletet tervezett az operához: a hét ajtó arénaszerűen, félkörívben felállított hét lépcsős dobogó, amelyen árnyékzenekar játszik, és az ötletesen, profin alkalmazott világítással különleges hatásokat keltenek. A lelki folyamatok ábrázolására prózai rendezőként mindig nagy súlyt helyező Valló Péter a librettista Balázs Béla balladai tömörségű és szaggatottságé szövegéből kiindulva helyezte szituációba a darab két szereplőjét. A színpad előterében álló nagy, sötét kanapé és a dohányzóasztal körül pszichorealista színjátszást láthattunk: a férfi egy nővel tér haza otthonába, gyertyát gyújt, bort tölt és folytatják egymás megismerését. A szereplők mai ruhái is a történet hétköznapiságát erősítik. Valló remek rendezése -, amely az itt lehetségesnél részletesebb elemzést is megérdemelne — megmuA múlt héten élettel telt meg az év többi napján leginkább kisértetkastélyhoz hasonlítható szegedi régi zsinagóga és régi Hungária: hat estén át 15 szinház várta közönségét a Szabad Színházak XI. nemzetközi találkozójára. A két patinás épület, mely csak romjaiban idézi a valamikori szebb napokat - a kísérletező színházi emberek és a közönség kedvencévé vált. Immáron rangot jelent a színházaknak az országosan egyedülálló szegedi fellépési lehetőség. Kedd estétől vasárnap éjjelig tartott a színházi fesztivál-őrület: korábbról ismert vendégcsoportok, köztük a budapesti Szkéné, az Artus, tíz év után újra a Közép-Európa Táncszínház, az Andaxínház, a szegedi Metanoia mellett, első alkalommal a szlovén Glej színház, a romániai ARTeast alapítvány, és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásai zajlottak, javarészt telt ház előtt. A Thealter szervezői a fesztivál szellemiségéhez hűen, olyan kísérletező színházi műhelyeket válogattak a programba, melyek kialakították a maguk stílusát, kísérletező módon képesek úgy megújulni, hogy mindeközben felismerhető színházi formanyelvvel rendelkeznek. Ezek egyike a több mint harminc éve alapított szlovéniai Glej Színház, amely hazájában az alternatív színjátszás egyik meghatározója. Az együttes pénteki Su és Sid című táncszínházi produkciójában egy fér_ fi és három nő - a felesége, a barátnője és a szeretője története elevenedett meg. a színpadon három televízió kapott kitüntetett szerepet melyet a nők hátulról fel és le mozgatva irányítottak a valóság és a képzelet mezsgyéjén lavírozva: egyik pillanatban még a színpadon táncoltak, majd a képernyő mögé lépve néztek farkasszemet a publikummal. A „dobozban" folytatódott ugyanaz a történet. A fikció és a valóság határa eltűnt, az események és azok szereplői, valamint a mindezt mozgató erők együttes manipulált játékossága adta a produkció gerincét. Péntek éjjel a Régi Hungária előtt parádés tűzperformance-t adott előtt Dobi Katalin és Barna Gábor, ezt követően pedig stílusosan a Főnix Company sámán szertartászenével meditatív lélekutazásra invitálta a közönséget. Fergeteges színházi élményben lehetett részük mindazoknak, akik szombaton megnézték a Picaro-Szkéné: A sehova kapuja című előadását, melyben a harmadik vonalas biblia magyarázók, hazug eszméket, és leginkább a pénztárcára fogékony hittérítőket parodizálták. „A sehova csak egy buta és kegyetlen szürke köd. Elhomályosítja a szemedet és eltompítja az agyadat." - olvasható a fesztivál programfüzetében. A sehova kapuja ugyanis végül egy fékevesztett bacchanáliába torkollott, önmagukból kivetkőzött céltalan emberekkel, akiknek már nincs visszaút - sehova. Lévay Gizella Éjjeli tűzperformance a régi Hungária előtt. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jelenet A fából faragott királyfiból Komlósi Ildikó (Judit) és Polgár László (Kékszakállú). (Fotók: Miskolczi Róbert) tatja a darab mikro- és makrokozmoszát: miközben kézen fogva vezet az emberi lélek mélységeibe, Bartók elementáris erejű muzsikájával a végtelenre is ablakot nyit. Mesteri a zárókép: a reménytelenül magára maradó Kékszakállú eloltja a gyertyát, s a kanapén ülve várja az örök éjszakát. Polgár László ősz Kékszakállúja valahogy az érzékeny, befelé forduló Bartókot is felidézte. A kiváló basszista zárkózott, vívódó, kissé nárcisztikus, titkait és egyéniségét féltve őrző, finom lelkű férfit alakított, éneklése és szövegmondása is mintaszerűen pontos, kifejező volt. Komlósi Ildikó érzéki, temperamentumos, ízig-vérig nőies, olykor szinte hisztérikusan kíváncsi és extrovertált Juditja tökéletes ellenpontjaként hatott. Pénteken a nem megfelelő hangosítás sokat visszavett éneklésének dinamizmusából, drámaiságából, szerencsére szombaton már teljes szépségében hallhattuk a hangját. A dirigáló Vető Tamás a Szegedi Szimfonikus Zenekarral aprólékos precizitással dolgozta ki az igényes zenei szövet megszólaltatását, a felkészült együttes az est másik felében felcsendülő balettzenét is odaadással, szívvel-lélekkel játszotta. Juronics Tamás a Szegedi Kortárs Balett és a Magyar Nemzeti Balett társulatára építve egyéni látásmódjának megfelelően átértelmezte a táncjátékot, és a Dóm téri színpadra illő, nagyszabású produkciót hozott létre. Aligha mutatták be még ennyi táncossal, ilyen sokszínűen A fából faragott királyfit. A koreográfus szüleményei a kék, zöld, rózsaszín hajú és kétes nemű koboldok - Kalmár Attila, Kocsis László, Kolozsi Viktória, Kovács Dóra, Nemes Zsófia, Rujsz Edit, Topolánszky Tamás és Venekei Marianna akik a zene első taktusaira a nézőtér tetejéről elindulva, a reflektorok fényében ezüstös csillámport szórva a közönség-