Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-27 / 174. szám

PÉNTEK, 2001. JÚLIUS 27. HIRDETÉS 37 A mobiltelefonok zavarják a mikroportokat Félidőben a szabadtéri Az idei Szegedi Szabadtéri Játé­kok programsorozatának félidejénél tartunk. A közönség nyolc alkalom­mal láthatta az Evitát, tapsolhatott a Dóm Dixie Gálán, valamint a Jósé Cura-koncertre is majdnem megtelt a Dóm nézőtere. Nagy várakozás előzi meg a ma esti Bartók premiert is. Korognai Károlyt, a szabadtéri játé­kok igazgatóját kértük, hogy vonja meg a nyári évad félidős mérlegét. - Félidőnél tart a szabadtéri játékok jubileumi évada. Hogyan értékeli az eddig történteket? - Részeredményekről tudok beszámol­ni, amiket összességében jónak ítélek. A harmadik szabadtéri évadomat kezdtem az idén, és örömmel mondom, hogy szerve­zettségében és műszaki szempontból a mostani a legproblémamentesebb. Nincs fennakadás a díszletgyártásnál és a próbák egyeztetésénél sem. Jelenleg több helyszí­nen három produkció próbái folynak, az ütemezéssel, a színvonallal és a felkészült­séggel elégedett vagyok. Pár hete vizsgá­zott a vonalkódos új beléptetős rendsze­rünk, amire ez idáig nem érkezett panasz. A négyfős műszaki csapatunk pedig - az időjárási viszontagságokkal dacolva, jól teljesített. - Az Evita kapcsán többször kritika ér­te a hangtechnikát. - Egy félreértést szeretnék tisztázni. Az első két Evita előadásunkon nem a hang­technika romlott el, hanem az énekesekre szerelt mikroportok mondtak időnként csődöt. Zavarta a hangfrekvenciát, hogy Szeged fölött több légi folyosó van, illetve senki se gondolná, de a nézőközönség egy része a tiltás ellenére sem kapcsolja ki a mobiltelefonját. Ez a körülbelül négyezres publikumból legalább ezer embert érint. A próbák alatt, természetesen üres nézőtér­nél, nem voltak ilyen jellegű gondjaink. Jövőre ezt a problémáit is szeretnénk elke­rülni, a hangtechnikai rendszer még jobb működtetésén jelenleg is dolgozunk. - Elégedett a jegybevétellel? - Óvatos becslések szerint a tavalyi 107 millióval szemben az idén 130 és 140 millió forint között lesz a jegybevételünk. Még részleteket nem tudok mondani, hiszen 140 megbízott irodával és jegyárusítóval állunk kapcsolatban, az eladás pedig percről percre változik. - Aggódtak, hogy az argentin tenorsztár koncertjére nem telik meg a Dóm tér. Nem így történt. - A Jósé Cura-koncert nézettségével összességében elégedett vagyok. Sokan kifo­gásolták a magas jegyárakat. Fontosnak tar­tom elmondani, hogy a szabadtéri játékok a kiemeltebb jegyárakkal nem a bevételét kí­vánta emelni. A legdrágább, tizenötezer fo­rintos jegyek egyébként mind egy szálig el­fogytak. Egy kiemelkedő produkciónak, mint ennek az operakoncertnek, nemcsak az árát, hanem a rangját is meg kell fizetni. Ter­vem szerint folytatjuk ezt a vonalat, minden évben nemzetközi sztárokat és világhírű éne­keseket hívunk a Dóm színpadára. Egyéb­ként azon gondolkodunk, hogy valamilyen rendszerben a szegediek előnyösebb keretek között juthassanak belépőjegyhez. Részlete­ket még erről sem tudok mondani. - A Bartók-esten is több világhírű művész működik közre. A közönség fogé­kony a komolyabb darabokra? - Ez jó kérdés, magam is érdeklődéssel várom a premier nézettségét. Országos vi­szonylatban nagy elismerést aratott a két Bartók-mű, A kékszakállú herceg vára, és A fából faragott királyfi együttes színpadra ál­lítása. Igazi kultúrínyencségnek számít Valló Péter operarendezése és az azt követő Juro­nics-koreográfia. A nyári teátrumok egyik legnagyobb művészi vállalkozásáról van szó. Kíváncsi vagyok, a szegedi közönség mennyire lesz vevő a szabadtéri tradíciójá­hoz méltó veretesebb produkcióra. Lévay Gizella A Bartók-opera rendezője: Valló Péter A Kékszakállú dimenziói Az elmúlt kőszínházi szezon nagy sikerű Fals­taff-produkciója után Val­ló Péter újra operát ren­dez Szegeden: két világjá­ró magyar sztárénekes, Komlósi Ildikó és Polgár László főszereplésével Bar­tók remekmüvét, A kék­szakállú herceg várát viszi színre a Dóm téri szabad­téri színpadon. - Sokan kételkedtek, va­ló-e a szabadtérire Bar­tók operája, de a próbák meggyőzőnek tűntek... - A férfi és a nő lélektani küzdelmének története - amit általában hangsúlyozni szok­tak -csak egyik rétege Bartók zenedrámájának. Ezt megpró­bálom a lehető leghétközna­pibb módon a nézők elé támi. A darab másik rétege a fény és árnyék, az élet és halál kozmi­kus dimenziója - ezt igyek­szem visszaadni az énekeseket bástyaként körbevevő zene­karral és a fényekkel. Ezek mind igénylik azt a nagy teret, levegőt, tágasságot, amit a Dóm tér adni tud, például az ötödik kapu kinyílásakor jó érzés, hogy messzire ellátunk, felhők úsznak a fejünk felett. A zenének is grandiózus di­menziói vannak, amelyek igénylik, hogy nyitott térben szólaljon meg ez a robusztus szenvedély. - Szerencséje van, mert vi­lágszínvonalú énekesekkel dolgozhat. Könnyű volt ve­lük? - Polgár László és Kom­lósi Ildikó megérkezésük után egy napig ismerkedtek a kon­cepciómmal, azzal, hogy mit gondolok a darabról, és már­is úgy éreztem, rögtön megér­tették, elfogadták. Ildikó Ham­burgban egy német kollégám nagyon sajátos felfogásában énekli Judit szerepét: egy író és egy kukázó nő végzetes szerelméről szól az ottani Valló Péter: Minden templomtér alkalmas arra, hogy ott az ember a legvégső kérdésekkel szembesüljön. (Fotó: Miskolczi Róbert) előadás. Hamar áthangolódott az én koncepciómra, és mind­kettőjük részéről szenvedélyes igyekezetet tapasztalok arra, hogy az elképzeléseimet meg­valósítsák. Öröm így dolgoz­ni! - Mintha ma játszódna a színpad előterében zajló ka­maradráma. Ennyire mai Bartók muzsikája? - A partitúrára rá van írva: Mártának. A darabnak vitat­hatatlanul létezik egy civil di­menziója is: Bartók Cziegler Mártával való viharos szerel­mének a története jelenítődik meg benne. Valószínűleg az előadásban láthatóhoz hasonló jelenetek zajlottak közöttük: a kanapé két végén ültek re­ménytelenül, úgy, ahogyan már sokan tettük ezt életünkben. És aki átélt hasonlót, tudja, hogy ennél nagyobb fájdalom nem nagyon létezik. Ugyanolyan tragikus dimenzió ez is, mint az élet és a halál. Abban a pilla­natban ugyanolyan végzetes­nek, kilátástalannak tűnik az élet. Ezek az érzések fogalma­zódnak meg Bartók zenedrá­májában is. Persze a darab ma­gyar népi-nemzeti rétegét. misztikus dimenzióit sem ha­nyagoltam el. - Ha szabadon választhat­na, mit rendezne legköze­lebb a Dóm téren? - Úgy vélem, minden térre olyan színdarabot kell vinni, amely oda való. Minden hely­színnek megvan a maga kisu­gárzása, amely jótékonyan hat a jól kiválasztott műre. Főisko­lás koromban néhányszor Vá­mos László asszisztense voltam itt, láttam mennyire színes volt akkor a repertoár. Szívós, ke­mény munkával ebben az anya­giassá vált világban is vissza le­het szerezni a közönséget. Ez csak olyan operákkal lehetsé­ges, melyek látványosak vagy olyan gondolatokat ébreszte­nek, amelyekhez szükség van ezekre a dimenziókra. Minden templomtér alkalmas arra, hogy az ember az élet-halál végső kérdésével szembesül­jön, ezért Verdi művei és a leg­több olasz opera való a Dóm térre. De megszólalhatna egy­szer egy olyan robusztus orosz zenedráma is, amelyben a hit és a nem hit, a lét és a nem lét kér­dései vetődnek fel. Hollós! Zsolt Végleg eltűnik az újszegedi Vidámpark 1858-as álom épül újjá így múlik el a Vidámpark dicsősége... (Fotó: Gyenes Kálmán) Évek óta kihasználat­lan Újszegeden a ligeti Vidámpark, ezért egy közalapítvány támoga­tásával sport- és szaba­didőparkká alakítja át a város vezetése. A mun­kálatok már egy éve megkezdődtek. Egyéb­ként az egész Liget meg­újul, de nem legutóbbi formájában, hanem az 1858-ban, báró Reit­zenstein Vilmos ezredes által megálmodott és katonáival kialakittatott ligetre emlékeztetően. Kiss Imre, a „Szegedi Régiónkért" Területfejlesz­tési és Környezetvédelmi Közalapítvány alapítója la­punknak nyilatkozva el­mondta: a közalapítvány ez évi feladata, hogy visszaál­lítsák a Liget egykori, több mint 100 évvel ezelőtti for­máját. Kiss Imre reméli, jövő év márciusában el­kezdődhetnek az építési munkálatok. - Az első lé­péseken már túl vagyunk. A Vidámparkban lassan be­fejeződnek a bontási mun­kák, a héten a programter­vet is elfogadták - mondta Kiss Imre. Az év további részében várhatóan elkészülnek a ki­viteli tervek is. A közala­pítvány folytatja a tárgyalá­sokat a közművesítésről, és támogatást remélve megke­resik a tehetősebb cégeket is. - Senki ne várja, hogy újjászületik a közelmúlt Vi­dámparkja, ugyanis játék­és szabadidőparkot építünk - folytatta az alapító. A várhatóan Játékok kertje nevű parkban lesz játszótér az egészen kicsiknek és az iskolásoknak is. A nagyob­bak streetballozhatnak, sőt a görkorisoknak külön ügyességi pályát terveznek. Az ezen a héten elfogadott programterv megemlíti az időközben teljesen tönkre­ment tó felújítását is. Kiss Imre szerint a Játékok kert­je 70-80 millió forintból tudna felépülni. Ez a pénz nem áll egészében a köz­alapítvány rendelkezésére, így a „Szegedi Régiónkért" számít a cégek segítségére és az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium által meghirde­tett pályázatok elnyerésére. Ha minden a tervek szerint halad, a Játékok kertje 2002 márciusában kezdhet el épülni. Csik Gergely Megvásárolják a szövetkezeti üzletrészeket Augusztusban pénz áll a házhoz Csongrád megyében mintegy 19 ezer igénylő szeretne pénzt kapni az államtól külső szövetke­zeti üzletrészéért. A jelentkezők beadványai alapján az erre a cél­ra létrehozott kft.-nek 3 milliárd forintot kellene kifizetnie. A cég az első vételi ajánlatokat e hét végén teszi meg. A mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrészek kifizetésére alapított MFB Üzletrész-hasznosító Kft.-t napo­kon belül bejegyzik a budapesti cégbí­róságon. A kft. tulajdonosa 100 száza­lékban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. A tervek szerint ez a cég vásárolja meg az úgynevezett kívülálló tulajdonosok, valamint a későbbiekben a nyugdíjasok üzletrészeit. Mivel az új gazdasági társaságnak így közel 100 milliárd forint értékben kell megválta­nia a követeléseket, a kft. feltőkésítése folyamatosan történik - ígéri a tulajdo­nos. Az elképzelések szerint az MFB Üz­letrész-hasznosító Kft. már ezen a héten megteszi első nyilvános ajánlatait a külső üzletrész-tulajdonosoknak. Egy korábbi kormányhatározat értelmében az üzletrészeket 1992-es névértékük száz százalékán vásárolják meg. A külső üzletrész-tulajdonosoktól az év eleji „összeírás", igénybejelentések alapján országosan 62 milliárd forintnyi követelés futott be, de - információink szerint - ennek csaknem fele jogosulat­lan. Tovább csökkentheti az állami kö­telezettségvállalást az, hogy az üzletré­szekre a szövetkezeteknek elővásárlási joguk van, vagyis lehet, hogy a kifizeté­sek összege az első körben „mind­össze" 25 milliárd forint lesz. A Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium (FVM) Csongrád Megyei Hivatala az év első félévében közel 19 ezer igénylőt regisztrált 3 mil­liárd forintnyi követeléssel. Való­színűleg közülük is egy nagyobb há­nyad nem juthat majd pénzéhez. Ennek az is az oka, hogy nem szerepel a ter­vek között a megszűnt, felszámolás, avagy végelszámolás alatt álló szövet­kezetek külső üzletrészeinek megváltá­sa. Az ok egyszerű: a megszűntéknél az üzletrészeket már a felszámolási eljárás során megváltották, igaz, nem száz szá­zalékon. Csongrád megyében az 58 szövetkezetből 10 olyan társulást tarta­nak nyilván, amelyek volt külső üzlet­részesei nagy valószínűséggel nem re­ménykedhetnek abban, hogy pénzhez jutnak. Az első szövetkezeti külső üzletré­szek kifizetése augusztus végére várha­tó. Majd a második körben a nyugdíjas szövetkezeti tagok kerülnek sorra, igé­nyeik alapján további 80 milliárd forin­tot térít meg számukra az MFB Üzlet­rész-hasznosító Kft. A megyei FVM-hi­vatalok vezetői csütörtökön, a miniszté­riumban tudják meg a részleteket, a leg­frissebb információk tehát ezt követően jelenhetnek meg lapunkban is. Fekete Klára Falunap: óriásbográccsal és külföldiekkel Fesztivált szervez Domaszék Portugál, észt és török néptáncosok, óriásbogrács­ban főtt babgulyás, em­lékműavatás és baba-szép­ségverseny - többek között ezt kínálják vendégeiknek a domaszékiek a holnapi falu­napon. Szombat délelőttől másnap hajnalig számos program szórakoztatja majd azokat, akik kilátogatnak a domaszéki falunapokra. Bör­csök Lajos polgármester megnyitója után Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke átadja a megyezászlót. Az is kiderül, ki kapja a díszpolgári címet, illetve kinek a legszebb, leg­virágosabb a portája. Bálint Ibolya könyvet írt a telepü­lésről. A „Doma homokja" című helytörténeti kiad­vánnyal is ekkor találkozhat­nak először az olvasók. A Köztársaság téren nemrég újították fel a parkot, mely­ben holnap avatják föl az '56-os emlékművet. Szügyi László fafaragó alkotását Ismét előkerül a Guinness­könyves bogrács. Az 5 ezer 600 literes fémkészségben 2 ezer 700 adagnyi babgulyást főznek a szakácsok. Délután 2 órától a Grim-Busz Színház tagjai, breakesek, bűvészek, illetve a Jázmin nyugdíjasai és a citerások szórakoztatják a vendégeket. A legkisebbek­nek baba-szépségversenyt szerveznek, sőt, nemcsak ne­kik, hanem játék babáiknak is. Az idén harmadik alka­lommal rendezik meg a nem­zetközi falujáró fesztivált. Domaszék most török tánco­sokat fogad. A helyiek és vendégeik mellett ásotthalmi, szatymazi, észt, portugál és az erdélyi Lövétéből érkező táncosok is szerepelnek ben­ne. A falunapot tűzijáték és kifulladásig tartó utcabál zár­ja. K. T.

Next

/
Thumbnails
Contents