Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-27 / 174. szám
PÉNTEK, 2001. JÚLIUS 27. HIRDETÉS 37 A mobiltelefonok zavarják a mikroportokat Félidőben a szabadtéri Az idei Szegedi Szabadtéri Játékok programsorozatának félidejénél tartunk. A közönség nyolc alkalommal láthatta az Evitát, tapsolhatott a Dóm Dixie Gálán, valamint a Jósé Cura-koncertre is majdnem megtelt a Dóm nézőtere. Nagy várakozás előzi meg a ma esti Bartók premiert is. Korognai Károlyt, a szabadtéri játékok igazgatóját kértük, hogy vonja meg a nyári évad félidős mérlegét. - Félidőnél tart a szabadtéri játékok jubileumi évada. Hogyan értékeli az eddig történteket? - Részeredményekről tudok beszámolni, amiket összességében jónak ítélek. A harmadik szabadtéri évadomat kezdtem az idén, és örömmel mondom, hogy szervezettségében és műszaki szempontból a mostani a legproblémamentesebb. Nincs fennakadás a díszletgyártásnál és a próbák egyeztetésénél sem. Jelenleg több helyszínen három produkció próbái folynak, az ütemezéssel, a színvonallal és a felkészültséggel elégedett vagyok. Pár hete vizsgázott a vonalkódos új beléptetős rendszerünk, amire ez idáig nem érkezett panasz. A négyfős műszaki csapatunk pedig - az időjárási viszontagságokkal dacolva, jól teljesített. - Az Evita kapcsán többször kritika érte a hangtechnikát. - Egy félreértést szeretnék tisztázni. Az első két Evita előadásunkon nem a hangtechnika romlott el, hanem az énekesekre szerelt mikroportok mondtak időnként csődöt. Zavarta a hangfrekvenciát, hogy Szeged fölött több légi folyosó van, illetve senki se gondolná, de a nézőközönség egy része a tiltás ellenére sem kapcsolja ki a mobiltelefonját. Ez a körülbelül négyezres publikumból legalább ezer embert érint. A próbák alatt, természetesen üres nézőtérnél, nem voltak ilyen jellegű gondjaink. Jövőre ezt a problémáit is szeretnénk elkerülni, a hangtechnikai rendszer még jobb működtetésén jelenleg is dolgozunk. - Elégedett a jegybevétellel? - Óvatos becslések szerint a tavalyi 107 millióval szemben az idén 130 és 140 millió forint között lesz a jegybevételünk. Még részleteket nem tudok mondani, hiszen 140 megbízott irodával és jegyárusítóval állunk kapcsolatban, az eladás pedig percről percre változik. - Aggódtak, hogy az argentin tenorsztár koncertjére nem telik meg a Dóm tér. Nem így történt. - A Jósé Cura-koncert nézettségével összességében elégedett vagyok. Sokan kifogásolták a magas jegyárakat. Fontosnak tartom elmondani, hogy a szabadtéri játékok a kiemeltebb jegyárakkal nem a bevételét kívánta emelni. A legdrágább, tizenötezer forintos jegyek egyébként mind egy szálig elfogytak. Egy kiemelkedő produkciónak, mint ennek az operakoncertnek, nemcsak az árát, hanem a rangját is meg kell fizetni. Tervem szerint folytatjuk ezt a vonalat, minden évben nemzetközi sztárokat és világhírű énekeseket hívunk a Dóm színpadára. Egyébként azon gondolkodunk, hogy valamilyen rendszerben a szegediek előnyösebb keretek között juthassanak belépőjegyhez. Részleteket még erről sem tudok mondani. - A Bartók-esten is több világhírű művész működik közre. A közönség fogékony a komolyabb darabokra? - Ez jó kérdés, magam is érdeklődéssel várom a premier nézettségét. Országos viszonylatban nagy elismerést aratott a két Bartók-mű, A kékszakállú herceg vára, és A fából faragott királyfi együttes színpadra állítása. Igazi kultúrínyencségnek számít Valló Péter operarendezése és az azt követő Juronics-koreográfia. A nyári teátrumok egyik legnagyobb művészi vállalkozásáról van szó. Kíváncsi vagyok, a szegedi közönség mennyire lesz vevő a szabadtéri tradíciójához méltó veretesebb produkcióra. Lévay Gizella A Bartók-opera rendezője: Valló Péter A Kékszakállú dimenziói Az elmúlt kőszínházi szezon nagy sikerű Falstaff-produkciója után Valló Péter újra operát rendez Szegeden: két világjáró magyar sztárénekes, Komlósi Ildikó és Polgár László főszereplésével Bartók remekmüvét, A kékszakállú herceg várát viszi színre a Dóm téri szabadtéri színpadon. - Sokan kételkedtek, való-e a szabadtérire Bartók operája, de a próbák meggyőzőnek tűntek... - A férfi és a nő lélektani küzdelmének története - amit általában hangsúlyozni szoktak -csak egyik rétege Bartók zenedrámájának. Ezt megpróbálom a lehető leghétköznapibb módon a nézők elé támi. A darab másik rétege a fény és árnyék, az élet és halál kozmikus dimenziója - ezt igyekszem visszaadni az énekeseket bástyaként körbevevő zenekarral és a fényekkel. Ezek mind igénylik azt a nagy teret, levegőt, tágasságot, amit a Dóm tér adni tud, például az ötödik kapu kinyílásakor jó érzés, hogy messzire ellátunk, felhők úsznak a fejünk felett. A zenének is grandiózus dimenziói vannak, amelyek igénylik, hogy nyitott térben szólaljon meg ez a robusztus szenvedély. - Szerencséje van, mert világszínvonalú énekesekkel dolgozhat. Könnyű volt velük? - Polgár László és Komlósi Ildikó megérkezésük után egy napig ismerkedtek a koncepciómmal, azzal, hogy mit gondolok a darabról, és máris úgy éreztem, rögtön megértették, elfogadták. Ildikó Hamburgban egy német kollégám nagyon sajátos felfogásában énekli Judit szerepét: egy író és egy kukázó nő végzetes szerelméről szól az ottani Valló Péter: Minden templomtér alkalmas arra, hogy ott az ember a legvégső kérdésekkel szembesüljön. (Fotó: Miskolczi Róbert) előadás. Hamar áthangolódott az én koncepciómra, és mindkettőjük részéről szenvedélyes igyekezetet tapasztalok arra, hogy az elképzeléseimet megvalósítsák. Öröm így dolgozni! - Mintha ma játszódna a színpad előterében zajló kamaradráma. Ennyire mai Bartók muzsikája? - A partitúrára rá van írva: Mártának. A darabnak vitathatatlanul létezik egy civil dimenziója is: Bartók Cziegler Mártával való viharos szerelmének a története jelenítődik meg benne. Valószínűleg az előadásban láthatóhoz hasonló jelenetek zajlottak közöttük: a kanapé két végén ültek reménytelenül, úgy, ahogyan már sokan tettük ezt életünkben. És aki átélt hasonlót, tudja, hogy ennél nagyobb fájdalom nem nagyon létezik. Ugyanolyan tragikus dimenzió ez is, mint az élet és a halál. Abban a pillanatban ugyanolyan végzetesnek, kilátástalannak tűnik az élet. Ezek az érzések fogalmazódnak meg Bartók zenedrámájában is. Persze a darab magyar népi-nemzeti rétegét. misztikus dimenzióit sem hanyagoltam el. - Ha szabadon választhatna, mit rendezne legközelebb a Dóm téren? - Úgy vélem, minden térre olyan színdarabot kell vinni, amely oda való. Minden helyszínnek megvan a maga kisugárzása, amely jótékonyan hat a jól kiválasztott műre. Főiskolás koromban néhányszor Vámos László asszisztense voltam itt, láttam mennyire színes volt akkor a repertoár. Szívós, kemény munkával ebben az anyagiassá vált világban is vissza lehet szerezni a közönséget. Ez csak olyan operákkal lehetséges, melyek látványosak vagy olyan gondolatokat ébresztenek, amelyekhez szükség van ezekre a dimenziókra. Minden templomtér alkalmas arra, hogy az ember az élet-halál végső kérdésével szembesüljön, ezért Verdi művei és a legtöbb olasz opera való a Dóm térre. De megszólalhatna egyszer egy olyan robusztus orosz zenedráma is, amelyben a hit és a nem hit, a lét és a nem lét kérdései vetődnek fel. Hollós! Zsolt Végleg eltűnik az újszegedi Vidámpark 1858-as álom épül újjá így múlik el a Vidámpark dicsősége... (Fotó: Gyenes Kálmán) Évek óta kihasználatlan Újszegeden a ligeti Vidámpark, ezért egy közalapítvány támogatásával sport- és szabadidőparkká alakítja át a város vezetése. A munkálatok már egy éve megkezdődtek. Egyébként az egész Liget megújul, de nem legutóbbi formájában, hanem az 1858-ban, báró Reitzenstein Vilmos ezredes által megálmodott és katonáival kialakittatott ligetre emlékeztetően. Kiss Imre, a „Szegedi Régiónkért" Területfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítvány alapítója lapunknak nyilatkozva elmondta: a közalapítvány ez évi feladata, hogy visszaállítsák a Liget egykori, több mint 100 évvel ezelőtti formáját. Kiss Imre reméli, jövő év márciusában elkezdődhetnek az építési munkálatok. - Az első lépéseken már túl vagyunk. A Vidámparkban lassan befejeződnek a bontási munkák, a héten a programtervet is elfogadták - mondta Kiss Imre. Az év további részében várhatóan elkészülnek a kiviteli tervek is. A közalapítvány folytatja a tárgyalásokat a közművesítésről, és támogatást remélve megkeresik a tehetősebb cégeket is. - Senki ne várja, hogy újjászületik a közelmúlt Vidámparkja, ugyanis játékés szabadidőparkot építünk - folytatta az alapító. A várhatóan Játékok kertje nevű parkban lesz játszótér az egészen kicsiknek és az iskolásoknak is. A nagyobbak streetballozhatnak, sőt a görkorisoknak külön ügyességi pályát terveznek. Az ezen a héten elfogadott programterv megemlíti az időközben teljesen tönkrement tó felújítását is. Kiss Imre szerint a Játékok kertje 70-80 millió forintból tudna felépülni. Ez a pénz nem áll egészében a közalapítvány rendelkezésére, így a „Szegedi Régiónkért" számít a cégek segítségére és az Ifjúsági és Sportminisztérium által meghirdetett pályázatok elnyerésére. Ha minden a tervek szerint halad, a Játékok kertje 2002 márciusában kezdhet el épülni. Csik Gergely Megvásárolják a szövetkezeti üzletrészeket Augusztusban pénz áll a házhoz Csongrád megyében mintegy 19 ezer igénylő szeretne pénzt kapni az államtól külső szövetkezeti üzletrészéért. A jelentkezők beadványai alapján az erre a célra létrehozott kft.-nek 3 milliárd forintot kellene kifizetnie. A cég az első vételi ajánlatokat e hét végén teszi meg. A mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrészek kifizetésére alapított MFB Üzletrész-hasznosító Kft.-t napokon belül bejegyzik a budapesti cégbíróságon. A kft. tulajdonosa 100 százalékban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. A tervek szerint ez a cég vásárolja meg az úgynevezett kívülálló tulajdonosok, valamint a későbbiekben a nyugdíjasok üzletrészeit. Mivel az új gazdasági társaságnak így közel 100 milliárd forint értékben kell megváltania a követeléseket, a kft. feltőkésítése folyamatosan történik - ígéri a tulajdonos. Az elképzelések szerint az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. már ezen a héten megteszi első nyilvános ajánlatait a külső üzletrész-tulajdonosoknak. Egy korábbi kormányhatározat értelmében az üzletrészeket 1992-es névértékük száz százalékán vásárolják meg. A külső üzletrész-tulajdonosoktól az év eleji „összeírás", igénybejelentések alapján országosan 62 milliárd forintnyi követelés futott be, de - információink szerint - ennek csaknem fele jogosulatlan. Tovább csökkentheti az állami kötelezettségvállalást az, hogy az üzletrészekre a szövetkezeteknek elővásárlási joguk van, vagyis lehet, hogy a kifizetések összege az első körben „mindössze" 25 milliárd forint lesz. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Csongrád Megyei Hivatala az év első félévében közel 19 ezer igénylőt regisztrált 3 milliárd forintnyi követeléssel. Valószínűleg közülük is egy nagyobb hányad nem juthat majd pénzéhez. Ennek az is az oka, hogy nem szerepel a tervek között a megszűnt, felszámolás, avagy végelszámolás alatt álló szövetkezetek külső üzletrészeinek megváltása. Az ok egyszerű: a megszűntéknél az üzletrészeket már a felszámolási eljárás során megváltották, igaz, nem száz százalékon. Csongrád megyében az 58 szövetkezetből 10 olyan társulást tartanak nyilván, amelyek volt külső üzletrészesei nagy valószínűséggel nem reménykedhetnek abban, hogy pénzhez jutnak. Az első szövetkezeti külső üzletrészek kifizetése augusztus végére várható. Majd a második körben a nyugdíjas szövetkezeti tagok kerülnek sorra, igényeik alapján további 80 milliárd forintot térít meg számukra az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. A megyei FVM-hivatalok vezetői csütörtökön, a minisztériumban tudják meg a részleteket, a legfrissebb információk tehát ezt követően jelenhetnek meg lapunkban is. Fekete Klára Falunap: óriásbográccsal és külföldiekkel Fesztivált szervez Domaszék Portugál, észt és török néptáncosok, óriásbográcsban főtt babgulyás, emlékműavatás és baba-szépségverseny - többek között ezt kínálják vendégeiknek a domaszékiek a holnapi falunapon. Szombat délelőttől másnap hajnalig számos program szórakoztatja majd azokat, akik kilátogatnak a domaszéki falunapokra. Börcsök Lajos polgármester megnyitója után Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke átadja a megyezászlót. Az is kiderül, ki kapja a díszpolgári címet, illetve kinek a legszebb, legvirágosabb a portája. Bálint Ibolya könyvet írt a településről. A „Doma homokja" című helytörténeti kiadvánnyal is ekkor találkozhatnak először az olvasók. A Köztársaság téren nemrég újították fel a parkot, melyben holnap avatják föl az '56-os emlékművet. Szügyi László fafaragó alkotását Ismét előkerül a Guinnesskönyves bogrács. Az 5 ezer 600 literes fémkészségben 2 ezer 700 adagnyi babgulyást főznek a szakácsok. Délután 2 órától a Grim-Busz Színház tagjai, breakesek, bűvészek, illetve a Jázmin nyugdíjasai és a citerások szórakoztatják a vendégeket. A legkisebbeknek baba-szépségversenyt szerveznek, sőt, nemcsak nekik, hanem játék babáiknak is. Az idén harmadik alkalommal rendezik meg a nemzetközi falujáró fesztivált. Domaszék most török táncosokat fogad. A helyiek és vendégeik mellett ásotthalmi, szatymazi, észt, portugál és az erdélyi Lövétéből érkező táncosok is szerepelnek benne. A falunapot tűzijáték és kifulladásig tartó utcabál zárja. K. T.